Itt sajnos az eredeti szöveget nem kaptuk meg, ezért legtöbbször csak a dőlt betűvel jelölt helyes fordításból derül ki, hogy mi volt a gond.
Garwood Clayborne-fivérek sorozatából, ha jól emlékszem a K und K Kiadó jelentette meg a középső hármat. A dőlt betűs részek az én fordításom, és a teljes sorozatot a GABO adta ki:
A zenekar még feltűnőbben reagált. Hangszereiket letéve egyként indultak az udvar másik oldala felé...
A fogadott munkások még feltűnőbben reagáltak. Szerszámaikat elejtve egyként indultak az elülső udvarba...
Az egyik ember munkához látott, ám barátja azonnal oldalba taszította, és szemével szigorúan leintette, mire abbahagyta a kopácsolást.
Az egyik ember tapsolni kezdett, de egy kemény oldalba taszajtás és barátja szigorú pillantása elhallgattatta.
Gondoskodtam róla, hogy lássák, Blue Belle felé tartok. Jól követhető nyomot hagytam, aztán nyugatnak vettem utamat.
Gondoskodtam róla, hogy többen is lássák, amikor eljövök Blue Belle-ből, és jól követhető nyomokat hagytam magam után, amikor nyugatnak indultam.
Felállhatott volna, és a táborhely másik oldalára vihette volna a lányt...
Felállhatott volna, és átsétálhatott volna a táborhely túloldalára...
Hogyan végzi egy magához hasonló valaki, ha van egy tanyája? – tette fel a kérdést James.
Hogyan lesz egy magafajta emberből farmtulajdonos? – érdeklődött James.
Pickerton és Steeple viszont úgy kárpótolta magát, hogy jócskán a pohár fenekére nézett.
Pickerman és Steeple ki akarta köszörülni a csorbát, és életük legnagyobb húzására készült.
Fargus lendült egyet a csillárral...
Fargus elengedte a csillárt...
A lány talpra ugrott... (ez érdekes, mert egyébként a lovát próbálta éppen felnyergelni – vajon ülve tette?)
A lány nagyot ugrott...
Adam azonban utánanyúlt, és galléron ragadta. Gyengéden maga mögé vonta, és az épület sarkába tolta.
...de Adam megragadta, és cseppet sem gyengéden előbb maga mögé rántotta, majd a boksz sarkába lökte.
Még akkor is ragyogó szemekkel nézett rá, amikor azt javasolta, kényelmesebb lesz elfoglalni az egyik üres cellát.
Amikor azonban a férfi azt javasolta, hogy kényelmesebb lenne neki az egyik üres cellában, Genevieve ugyancsak szúrós tekintetet vetett rá.
Orra elé dörmögött átkozódással kapta elő a revolverét, és megfordult. (Eleve fegyverrel a kezében óvakodott be a sikátorba – nagyon ügyes a fickó, hogy még így is elő tudta kapni.)
- Adam átkokat mormolva a bajsza alatt visszalökte a pisztolyát a tokba, és megfordult.
... és a bekezdés folytatása:
Ryan az út közepe felé lendülve maga elé bámult. (gyöngyszem ez a mondat!) Úgy állt ott szétterpesztett lábakkal, egyenes derékkal, mint aki lőni készül. Kezét éppen csak revolvere markolata fölé emelte. (lendült is, bámult is és állt is – csúcs ez a pasi!)
Ryan az utca közepén állt, és mereven nézett valamit maga előtt. Úgy festett, mint aki tűzharcra készül. Széles terpeszben, egyenes derékkal állt, kezét a pisztoly markolata fölött tartva, készen rá, hogy bármelyik pillanatban előrántsa a fegyvert.