@sTormy: érvelésed logikus, mivel nem sziget, a jelentése meg nem hiszem, hogy számít, mert az nem szokták tudni. Az újság szerint is -ban. De nekem az nem tetszik :)

@sTormy: hol van Rica? (Africában?:) én nem találom..
de Ricának mi köze lenne Costa Rica egészségügyi miniszteréhez? :) név szerint van említve, nem hiszem, hogy egy ő bármit is tehetne Ricáért, ha az nem Costa :))

@Ypszi: öö.. najó, láccik h nem aludtam.. (kitudjamiótamár), ricán - ricában.. ez volt a kérdés.. én meg úgy értelmeztem, hogy van egy Rica n. hely, ami viszont sziget :)

ejjejj..
én csak a Ricán-ra szavazok.. Magyarországban sem hangzik túl jól.. (szerintem)

@BPE: de több dolog is van Costa Rica-i hatóság, nagybetűvel, egészségügy-miniszter, ami sztem egészségügyi és külön..

egyébként..
a szigetország angliára vonatkozik!
előtte vált, hogy brit egészségügyi hatóságok.. és utána jön, h a szigetország..

@Ypszi: ajjaj, javaslom, hogy csak aludj egy picit. Szóval, és röviden: a magyar nyelv olyan, hogy a hozzánk tartozó helyneveket -Vn raggal lárja el (persze vannak kivételek, ismerem őket, nem kell megkérdezni, hogy Egeren?), és a nem hozzánk tartozókat -bVn-nal. Ez nem a mai határokra érvényes, hanem a törénelmi Magyarországra. Vannak ezt felülíró szabályok, mint pl. kicsi szigeten., stb stb

@Ypszi: nem, de az Olaszországban meg igen. a Magyarországon, az egy kivétel.

@BPE: mégpedig ezért, igen. :)

@Ypszi: hoppá, tényleg, a britekre vonatkozik. Így érthető, hogy nem a 4 milliós országnak kell a 34 millió maszk...

hozzáteszem, az sem mindegy, hogy a HVG írta, vagy a hvg.hu, (elütések javítása szempontjából) más műfaj

@BPE: a városok meg többségben -bant kapnak, kivéve a főfalut :), meg a -ott-féléket (ami -on-t kap, annak jó az -ott is.. cejintem :)
szóval ez azért nem annyira egyszerű ám, minden tele van kivételekkel:)) ilyenkor örülök, hogy ez az anyanyelvem, mert nem bírnám megtanulni még ennyire sem :)

@kcsi: ..hu
a hvg nem napilap, hogy ilyen gyorsan követné a dolgokat:)

@BPE: ez a "hozzánk tartozó" új nekem, tudsz valami hivatkozást?
én egyébként Costa Ricán-t mondanék

@Ypszi: én tudom, de BPE mondata: "A HVG azt írja..." félreérthető volt

Ha már így beszélgetünk, megosztom a hétvégi tévés élményemet is. Kaktusz Jack című film (mentségemre szóljon, hogy nem én néztem, csak néha rápillantottam a képernyőre). Egy ilyen pillantáskor látom, hogy a főhős (aki ma már kormányzó) bemegy egy kocsmába, amire ez van kiírva: Bandits Hangout. Hang mondja: Banditák tűnés! Bizonyára az out szóból indult ki a fordító, így lett a búvóhely vagy törzshely helyett tűnés.

@Ypszi: Ezzel, hogy a magyar városok többsége ban-t kap, vitatkoznék. A -ban ragos kivételek száma nagyon korlátozott: Eger, Debrecen, Győr (bár ő mindhármat megkaphatja). Hirtelen több nem jut eszembe, de biztosan van még egy kettő.

@kcsi: lehet, hogy pongyolán fogalmaztam, itt a pszichológiai hozzáállás a döntő, lásd pl Szilágyi N Sándor: Hogyan teremtsünk világot. Ezt a könyvet mondjuk nem találod meg boltban, mert erdélyi az író, így csak kéziratos. Érdekesség, hogy a kötődés felülírhatja az általános nyelvhasználatot, és amerikás magyarok mondanak olyant is, hogy Clevelanden, mert nekik az az otthon.

@BPE: jah.. és aki sokáig kimarad(ozik), az valszeg a fordító szerint pár körig nem dobhat :))

Lehetett volna rosszabb is, mondjuk Banditák bitóra! :)

amúgy meg én ha meglátok vmi ilyet, hogy out, stb, már veszem elő a szótárat, mégha tudni is vélem a kifejezést, mert annyi mindent módosíthat egy apróság, pláne egybeírva...
A gáz igazából az, hogy még a szótárban is benne van...

@BPE: irtam én is, hogy van kivétel, úgyhogy csak azt mondod, amit én :P

De attól még..
szerintem az Ricán,
ott rúgnak majd.. tillárom tillárom...

:)

@BPE: szerencsére gépiratos formában is megvan az alapmű (tényleg!), itt e:

adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf3367.pdf

@BPE: egyébként a logikát látom, hogy az -en az közelre mutató, a -ban meg esetleg távolramutató, és ebből alakultak ki dolgok..

@Ypszi: annyiban, hogy ami ismert és átlátható, az metaforikusan síknak van nevezve, ami meg nem (mert túl nagy, vagy túl messze van, stb.), az "konténernek". Nagyon durván leegyszerűsítve.

@BPE: kösz, megnéztem, de nem győzött meg
itt van mindjárt sTormy Elefántcsontpartja cáfolatul
azonkívül, hogy az elején megemlíti a kognitivistákat, hol van benne tudomány? pláne pszichológia

@kcsi: kognitív szemantika van benne, ami szerintem egyrészt tudomány (ha érintőlegesen is ,de részben abból írtam a szakdolgozatomat (: ), részben pedig nemigen lehet meg pszichológia nélkül, amennyiben a kogníció folyamata mégiscsak oda tartozik.

@sTormy: ok, nem indítok vitát erről
én Pléh Csabától tanultam kognitív tudományt és az kicsit máshogy nézett ki
részemről maradok a Costa Ricán-nál és abban a tudatban, hogy nem ismerjük a földrajzi nevek toldalékolásának logikáját

off vége

@sTormy: aztaa, köszi!

Amúgy az érdeklődők a 28. oldalon keresgéljenek.

@kcsi: azt, hogy mi a tudomámány, nem te vagy én döntjük el. Remélem, ebben megegyezhetünk.

Az, hogy van kivétel, a nyelv egyik alapténye. És mint ismerjük a bölcsességet, ami ugye szintén félrefordítás: a kivétel erősíti a szabályt. Tapasztalati tény, hogy a lefordított helynevek egy részéhez egyszerűen nem passzol a szokásos (aka szabályszerű) toldalék, nem mondjuk, hogy -partban, - szigetekben stb. Miért? Mert a világot nem úgy érzékeljük, ezeket a földrajzi kategóriákat felületnek éljük meg. De ha a világ országainak 95%-ára illik a rag, akkor az mégiscsak szabály, nem??

@BPE: a hatmillió légy szabálya ;)
(csak kötexem - nekem ez a mű túl elméleti.. fél oldalnál feladtam, mert már az első mondatot sem értem - a számos témában jobban boldogulok:)

@BPE: nem állt szándékomban ítélkezni, csak azt jegyeztem meg, hogy az kis - idevágó - rész, amibe hirtelenjében beleolvastam a hivatkozott műben, engem nem győzött meg, mert nem találtam olyan (külső, pszichológiai v. bármilyen) érvet, amivel alátámasztotta volna (attól még lehet, hogy máshol van benne ilyen, majd ha lesz időm, tüzetesebben is szemügyre veszem)

és továbbra sem ismerek olyan "szabályt", "logikát" vagy bármilyen kapaszkodót, ami segítene megjósolni, megmagyarázni, hogy miért Sárváron, de Győrben

@kcsi: nu, akkor mondd azt, hogy Győrött (szabad királyi városokhoz méltó toldalék) vagy Győrön (mert úgy is lehet), és máris megoldódott a probléma

@Ypszi: háát, pedig ha van könyv, amit egy nyelv(észet) iránt érdeklődő embernek érdemes elolvasnia, akkor ez mindenképpen az. Lehet, hogy a bevezető elméleti, de aztán nagyon konkrét és érthető.

@BPE: az a baj, hogy az én nyelvjárásomban csak a Győrben a jó

@BPE: szabad királyi városok? Azért Kassott, az elég necces...

Ez a -tt egyébként ősi finnugor toldalék, ami néhány város nevénél (valamint az itt, ott, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között szavakban) valamiért megmaradt.

@BPE: hát, ehhez nekem külön hangulat kell (meg az idegen szavak szótára), de egyszer biztos átrágom magam rajta..

@kcsi: de a győrieknek jó a többi is:)

@sTormy: feltűnt az az apróság, hogy magánhangzóra végződik, amit helyneveknél nem szoktunk lenyelni?

@BPE: Pestett.

@sTormy: bocs, Pest mióta ősi magyar település? Ha most az jön, hogy Budott, akkor kilépek....

@BPE: pedig gondolkoztam rajta... :)

@BPE: nyóckerett! ;)

@Ypszi: sőt operett. Oper ősi magyar város, az Árpád-kor zenei életének központja. :)))

@sTormy: jaj de belemennék ebbe, de akkor órákig folyna belőlem, és most nekem dógom is lenne.. pedig tudnám ragozni még :)

mondjuk honnan számítjuk azt, hogy egy helység ősi magyar város vagy sem? mióta áll fenn? mióta érte el a város nagyságát? mióta élnek ott többségben magyarok? mikor írják le először a nevét? mikor kap vmi rangot?
van erre vmi meghatározás, vagy ez is kicsit szubjektív?

@kcsi:
A "hozzánk tartozó"-val kapcsolatban most nem találtam hirtelen hivatkozást, de valamelyik nyelvművelő TV-műsorban szó volt a szabályról, hogy mikor melyik rag használatos.

A -n rag csak magyar helyiségekre alkalmazható, a külföldiekre a -ban/-ben, de ennyire nem egyszerű, mert sok magyarra is vonatkozik a -ban/-ben. Erre is vannak szabályok, pl a -szombat végűek -bannal mennek. (Nagyszombatban, nem Nagyszombaton stb.)

Van pl. egy Velence Magyarországon, és egy Olaszországban. Hasonlóan egy Pula nevű község a Balatonhoz közel és Horvátországban (Isztria).

Jártam Velencén, Pulán (magyar),
Jártam Velencében, Pulában (olasz, horvát)

És persze nem feltétlenül a mai országhatárok szerint kell értelmezni, hogy hozzánk tartozik-e: Aradon, és nem Aradban.

@hu_neutrino: Ugyanerről szól, de ez is csak fórumbejegyzés, akit érdekel, itt is olvashat pár sort: forum.index.hu/Article/showArticle?go=89386530&t=9031942

@Ypszi: ezt nyelvtörténésztől vagy névtanostól kell megkérdezni nyeelvészeti vonalon, meg egy történésztől, ill. városkutatótól a másikon. De csak a bátraknak ajánlom, mert tuti az összetűzés a szomszédokkal, főként a románokkal. Bizonyára vannak rá meghatározások (a többesszám kérdésenként értendő), de nem mindegy?

@BPE: "bocs, Pest mióta ősi magyar település?" izé, ebből úgy gondoltam, hogy nem mindegy, és arra következtettem, hogy ha "tudod", hogy pest nem az, akkor a válasznak is birtokában vagy, hogy miért nem.. (ami amúgy érdekelne is..)

@hu_neutrino: hát izé, a gugli 4690 találatot hozott ki a Rimaszombaton-ra. Nagyszombaton-t nem néztem, mert nincs kedvem leválogatni, hogy mikor időhatározó...

@BPE: Mi ösztönösen Nagyszombaton-t mondtunk gimiben történelemórán, mire az osztályfőnök lebunkózott minket, hogy a nagyszombaton időhatározó.
Egyébként "Rimaszombatban"-ra több mint 21000 találat volt, tehát még mindig többszöröse a "Rimaszombaton" változatnak.
Mellesleg nem vagyok meglepve, ezeket a szabályokat és kivételeket nagyon kevesen ismerik, ráadásul -szombat végű település a mai Magyarországon talán nincs is. (Elnézést, ha mégis lenne ilyen)

@hu_neutrino: sajnálom, hogy tapló osztályfőnököd volt.... Egy gimnazista korú ember nyelvérzékére már lehetne alapozni.

Abban kiegyezünk, hogy a -szombat végűek többnyire -ban végződést kapnak?

@Lizocska!

A murder of second degree-re pontos fordítást nem tok, de magyarázatot igen. Morder of first degree is, mikor AB kiterveli, h lelövi XY-t. m. of second degree, amikor AB kiterveli, hogy combon lövi XYt, és az elvérzik, de nem azzal a szándékkal lőtt bele, hogy megölje. Vagy elrabolja, és menekülés közben megöli, de nem azzal a szándékkal rabolta el, hogy megölje. A hirtelen felindulásból elkövetett az pedig mansloughter.

@BPE: Nem tudom, hogy kinek szól a kérdés, én eddig is ezt állítottam. Amellett, hogy aki nem ismeri a szabályt (jobban mondva kivételt a szabály alól) és nem találkozott sokszor ezeknek a településneveknek a ragozott alakjával, ösztönösen a szabályos -n ragot használja, mivel nem tud a kivételről. Az ott lakók valószínűleg tudatában vannak a kivételnek és "-ban"-nal használják.

@bwagner: sőt, mint most ki kellett derítsem, a halált okozó testi sértés is manslaughter. Vagyis olyasmi, amit a murder of second degree takar ezek szerint. Úgyhogy lizocska, látatlanban azt mondom, hogy fordítsd így. A BTk. a testi sértés alatt tárgyalja (§170., 5. bekezdés).

Itt a link, ha érdekel: apps.boon.hu/download/emtippek/BTK.pdf

@sTormy:

Sztem leginkább a kiterveltségtől (na meg az ügyvédtől :P) függ, mert a manslaughter-ért 1-2 évet lehet kapni, míg a second degree murder-ért akár halálbüntetést is. Amcsiknál.

Az én nyelvváltozatomban, a -szombatban úgy rossz, ahogy van. Puff neki.

A klasszikus példa különben Sátoraljaújhely, ami köznyelvileg tutid "-helyen" , de e a helyieknek "-helyben".

Amúgy meg ha köznyelvről beszélünk, a hazaiaknál (és egyszerű nyelvi tény, hogy itt a Trianon előtti hazai játszik) télleg általában -Vn, ahogy már megállapítottátok, kivéve a nazálisra vagy -i-re végződőket. (Debrecenben, Pozsonyban, Szabadiban). A tendencia ez, de kivétel mindenre van (Győrben, Budakeszin).

Külföldön meg a szigetek -Vn-nel szoktak menni, nekem is csak a Costa Ricán jó. Viszont a nazális cucc ott is játszik, mert Japánban.

@bwagner: nálam viszont egy svédet most sitteltek le hat évre manslaughterért. És miután korábban tisztázták, hogy testi sértésért volt büntetve, annak vettem. Jelzem, a halált okozó testi sértés büntetési tétele nálunk is kettő-nyolc év.

@sTormy: nálam = a könyvben, amit fordítok. :)

@pocak: jó, de Costa Rica nem sziget. :)

@sTormy: @bwagner: tudom, hogy a wikipedia nem mérvadó, de ott szinte országonként taglalja, hogy melyik mi alatt mit ért.. szóval először talán ezt kéne tisztázni, hogy milyen országról is van szó :)

két ország jogrendszere nem feltétlenül egyezik meg...

@sTormy:
Őszinte leszek. Összekevertem Puerto Ricóval. :) De tényleg.

@pocak: ha visszanézed, ezzel kezdődött az egész vita. :)))

@sTormy: losszul látja ulam, egy dalab vita sincs elle!

@Ypszi: akkol csak aplóbb pelpatval. :)

Szelényebb méletű nézeteltélés...

@sTormy:
És tényleg! Visszaolvastam, csak nem eléggé.
Erősen remélem különben, hogy ha rendesen belegondolok, nem keverem össze, de így zsigerből sikerült azért. Ciki, de belefér. :)

@pocak: megmondom őszintén, hogy nekem most volt életemben először szükségem erre a tudásra. Nem néztem utána, de úgy sejtem, a legtöbben így vagyunk ezzel. :)

hogy van az, emberek, hgy 2 napja nincs uj cikk? hol van a fonok?

@puffancs: félrefordít, hogy megtaláljuk, és beküldjük neki. :)))

Azért örülök, hogy ennyi téma felmerült ebben a posztban és nem csak én miattam :-)

De már nekem is eszembe jutott a kérdés, hogy hol a főnök? És hol keressük a félrefordításait? :-))

@sTormy: nem sziget, de partnak part.

@Ypszi: Na itt volt a magas labda, hölgyek-urak. Az -ország végű országnevek helyragjai (hol, hová, honnan) mind egységesek, kivéve Magyarországot. Próbáljátok meg! Ja és persze magyarázzátok meg. :)

@sTormy: ez jo teccik. leaping cat igy mondana: good stuff ;)

@Lobra: megtörtént, de nem hitte el mindenki. :)

@Lobra: mert mi itt ülünk rajta:)

@lizocska: :) Ez a része rendben, de amikor Hondurasban kérdezik: "Hol töltöd a szabadságodat?"

@Lobra: hát arra azt kell mondani, hogy a szomszédban. Vagy a szomszédon? Összezavarodtam.

@sTormy: Ha vírus vagy, a akkor szomszédban. Ha pióca, akkor a szomszédon. A kullancs határeset.

De várgyung, várgyung! Ezek nem -ország végűek!

Hmm... ettől én még nem értem, hogy miért őrzi több írás is a Magyarországban verziót?
Pl. Gróf Mailáth János: Vallás-mozgalmak Magyarországban c. könyve (1844)
vagy
Halász Imre: A közigazgatási eszmék fejlődése Magyarországban c. cikke a Nyugat-ban, 1914

Beleköthetnénk, hogy ezek nem konkrét helyet jelölnek, de ezeket most már mind ugyanúgy Magyarországon-nak mondanánk.
Ez viszont helyjelölés (bal és jobb felső sarokban..)
mek.oszk.hu/00100/00100/00100.jpg

Ez csak pár dolog, szóval én nem lettem igazán meggyőzve a magyarázattal..
Széchenyi pl azt írja a Lovakrul-ban, hogy Britanniai SzigetekBEN (hány ló van...)..

Országnál én úgy gondolom, hogy mivel a Magyarországot külön is írták régen, a magyar mint jelző is használatos lehetett, az országot meg önmagában országban-ként ragozták.. ezért aztán ez megmaradhatott egybeírva is.. és a Magyarországon egy újabb forma, akár az említett magyarázattal, akár nem...
(ez persze csak saját okoskodás, de én ezt találom a legegyszerűbbnek)

@Ypszi: a Széchenyi, az simán lehet germanizmus.

@sTormy: bizony:) de azért szeressük, ugyi?

@lizocska: igen, főleg az ötezresen. :)

@sTormy: Nekem inkább a másik István jön be, tudod, a szent:)

@lizocska: de azért mégiscsak Deák Ferenc az igazi... :)

@sTormy: nos, ha már... - de két szent egymás mellett is megteszi, nem?

@lizocska: maguk felé hajlik a kezük...

@Ypszi:
Nemtom, néztél a naptárra, de 1844 az marha régen volt. :) Olyat se mondunk már, hogy "hodi utu rea", azt régen mégis mondtak. Szóval arra a kérdésre, hogy miért volt így, most meg mér van úgy, az a tudományosan megalapozott válasz, hogy mer csak. Tényleg.

Az, hogy ki mit ír egybe vagy külön, meg a nyelvnek oly mindegy, hogy nagyon. A magyar nyilván ma is jelzője az országnak, meg régen is az volt. A két elem közt legfeljebb akkor lehetett más a viszony, ha az "ország" kapott saját hangsúlyt, de azt én nem tudom. Viszont egy részt nem hiszem, hogy így lett volna, másrészt kétlem ennek bármi köze lenne a ragozáshoz.

@pocak: a mert csak-ot hamarabb elfogadom, mint bármilyen más tudományos magyarázatot, hogy más ország miért ban, a magyar viszont on..
azért példálóztam, mert ha tényleg lenne egy kialakulási folyamat, akkor egy alig száz éves cikkben (a _nyugat_i pl) már nem kéne ban-nal találkoznunk..

Egyébként meg annyira nem volt régen az az 1844, hogy a nyelv alakulását ne figyelhessük meg azóta.. ezért nem tudom magamévá tenni az ilyen kint/bent, meg egyebek elméletét (ami egy hozzászóláshoz volt mellékelve, hogy az megmagyarázza, hogy miért ban, meg on)

@Ypszi: Nem lehet szó valami olyasmiről, hogy a mai magyar nyelv sokkal sztenderdizáltabb a tömegkommunikáció és az iskolai oktatás miatt, mint akár száz évvel ezelőtt? Lehetséges, hogy akkoriban a Magyarországban és a Magyarországon alakok közül mindkettő használatos volt, míg mostanra megszilárdult a "Magyarországon" verzió.

@hu_neutrino: nem tudom miről van szó, nem voltam ott :) de ez a megoldás is felötlött bennem... ez a kinn/benn az, ami nekem túl tudományos, és nem tud meggyőzni épp a példák miatt... (tudom, mindig van kivétel...)

@Ypszi:
Attól függ, milyen filozófiai mélységekbe akarunk elmerülni a "miért"-tel.

Miért "-on" van abban, hogy "Szolnokon"?
Mert országhatáron belüli településeknél -Vn a megszokott.
Miért "-ban" van abban, hogy "Esztergomban"?
Mert nazális végüeknél mégis inkább -bVn.
Miért "-ban" van abban, hogy "Guadalajaharában"?
Hát mert külföldieknél -bVn.
És miért van épp így ez az egész rendszer?
Ja, hát mer csak.

Biztos lehet hűdenagyon elszállt filozófiai válaszokat adni is utóbbi kérdésre amúgy, de én azokra nem vagyok különösebbképpen kíváncsi.

A nyelv alakulását meg persze hogy megfigyelhetjük 1844 óta, épp erről van szó.

@Ypszi: Ez a "túl tudományos" aggodalom nekem furán hangzik, de nem olvastam el minden egyes kommentet. :)

Egyébként meg egy érdekes jelenség, és a szabály eredetét nem feltétlenül kell ismerni ahhoz, hogy az érvényesülését ellenőrizzük. A gravitációt sem tudjuk, hogy milyen mechanizmus működteti, mégis számolunk vele, és a felismert összefüggések igen jól megjósolják a valóban megtörténő eseményeket (pl a bolygók mozgását)

Ha van egy szabály, akár legyen az nyelvi, akár más, akkor megnézzük, hogy a valódi esetekben érvényes-e, és ha érvényes, akkor teljesen mindegy, hogy történetileg hogy alakult ki a dolog. Ha a szabály kivételeket is tartalmaz, az nem baj, a szombat => -ban, vagy hogy nazális után -ban-t használunk, az belefér, ha tényleg így működik.

Persze nyelvi szabályoknál bejön az, hogy nehéz ellenőrizni, mi a "helyes" alak, főleg, ha nincs egyetértés az anyanyelvi beszélők közt sem. De ha ez a szabály a településnevekre MA működik, akkor érvényes.

@pocak: @hu_neutrino:
sTormy linkelte be ezt:
adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf3367.pdf
itt (28.old.) a kinn és benn szerint taglalja, hogy miért ban, stb.. na nekem ezzel van a bajom

amúgy a nyelvi szabály változik.. a gravitáció meg nem:)

Szóval igazából csak ez a belinkelt magyarázat nem fekszik a gyomromnak..

Széchenyi germanizmusára meg.... lehet, hogy az, nem vitatom, nem tudhatom, deee.. miért ne lehetne az? nem azáltal változik egy nyelv, hogy külső hatások érik? ha el lennénk minden téren szigetelve, akkor kellenének új szavak, kifejezések, és a kiejtési/írási változások is szerintem jóval lassabbak lennének.. minden finomodhat ugyebár..

@Ypszi: úgy értettem, hogy itt nem a nyelvet érte hatás, hanem csak Széchenyit. :)
De persze ez sem biztos.

@sTormy: én erre csak azt mondom,hogy nem voltunk ott..:) annyira jó lenne, ha vissza lehetne menni az időben, a szavakra vmi markert tehetnénk, aztán visszajönnénk, és mindennek tudnánk a fejlődését :))

@Ypszi: ezt próbáljuk visszafelé. :)

@Ypszi:
Ilyen üveggömbös néniket kéne megdumálni, hogy idézzék meg Széchenyit, vagy akár Árpád apánkat, aztán máris faggathatnánk őket a korabeli nyelvállapotról.

@pocak: vagy csak fogadjuk fel dr. Kevorkiant :))
Vonnegut: Áldja meg az Isten dr. Kevorkiant c. könyvében volt, hogy a doki segítségével a főhős meghalt, felügyelet mellett, és interjút készített halott emberekkel, aztán a doki visszahozta az életbe:))
Kevorkian egyébként létező ember, akit second-degree murder (úgy 130 rendbeli aktív eutanázia - de hogy mennyire volt rá szükség, azt nem tudom) miatt leültettek:)) - hogy a témába tudok vágni :))

de azért jó lenne, ha vissza is tudnánk menni,mert akkor a mai problémákat jelentő dolgoknál, aki "elkezdte/kitalálta", azt ott és akkor fejbe bírnánk verni egy csirkével :)

@Ypszi: Például Hunort és Magort, amiért egy szarvas miatt képesek voltak otthagyni a világ legnagyobb földgázkészletét. :)))

@sTormy: akkoriban vhogy máshogy voltunk motiválva :)))

@Ypszi: "Az Úr kiválasztott bennünket, és elvezetett a Közel-Kelet egyetlen olyan részére, ahol nincs olaj." (Golda Meir)

:)

@Ypszi:
Olvastam Vonnegut asszem, komplett életművével egyetemben. :)

@sTormy: :)
Ez így ma vicces persze, de párezer évvel ezelőtt kit érdekelt az olaj (amiről nem is tudtak)? Viszont pár évszázaddal ezelőttig az a terület rendesen virágzó terület volt. Szóval annakidején a nagy termőföldek, a vízkészlet volt a bónusz, nem valami földalatti dzsuva, amivel majd a kései leszármazottak fognak fűteni ill belőle műkajákat csinálni...

@sTormy: A dolgok hosszú távon kiegyenlítődnek. A csodaszarvas egy országba került ugyan, de később a Szvatopluk-féle biznisz azzal a fehér (szürke) lóval helyrebillentette az egyensúlyt. A motívumot még később az a Sexpír is felhasználta "Ország eladó, lovak előnyben" című apróhirdetésében.

Lásd még: "Verd be jól a patkószöget."