Tamás két félrefordítást küldött be; a földrajzi nevek már korábban többször is gondot okoztak, gondoljunk Columbine-ra vagy Georgia-ra, nem is beszélve Bernről Genfről. A scout is visszatérő téma, csak korábban máshogy fordították félre. Ez a két téma folytatódik tehát:
1. Egy éve olvastam Viktor Suvorovtól a Jégtörő című könyvet (Budapest, Kairosz Kiadó, 2006), amely igazán gondolatébresztő munka, hogy a szovjetek mennyiben terveztek 1941-ben egy Németország elleni támadást, amelyet tudtukon kívül megelőzött a Barbarossa-terv (talán csak pár héttel). Nem is ez a lényeg itt, hanem a 17-18. oldalon található pár sor:
"Pétervár, a munkásváros, a forradalom bölcsője sztrájkba lépett. Jóllehet a bolsevisták elfojtották a munkás nagygyűléseket, de a keleti-tengeri hadiflotta váratlanul a munkások oldalára állt. A brassói matrózok, ugyanazok, akiknek Lenin és Trockij a hatalmat köszönhette, most azt követelték, hogy a tanácsokat tisztítsák meg a kommunistáktól."
Azt hiszem, nem kell különösebb tudás ahhoz, hogy Brassó környékén nemhogy tenger, de hajózható folyó sincsen, ráadásul elég messze is van Szentpétervártól, így Lenin az ottani matrózoknak aligha köszönhette a hatalomrajutását. Akkor hogyan lehet ekkora marhaságot kitalálni? Nos, az eredeti orosz nyelvű könyvet németre fordították, amelyből aztán a szerencsétlen fordító „magyarította” a fenti mondatokat. A kérdéses matrózok a híres Kronstadt-i matrózok voltak, akik valóban felkeltek a bolsevikok ellen 1921 márciusában. Kronstadt egy hadikikötő Szentpétervártól 30 kilométerre, viszont az erdélyi Brassó szász-magyar város német megfelelője is ugyanez. Tehát a tudós fordító egyszerűen lefordította a városnevet, különösebben nem gondolkodott, pedig a felkelés még a középiskolai történelemkönyvekben is benne van (gondolom én, de Erdély elhelyezkedése mindenképpen). Természetesen a Keleti-tenger kifejezést is a németek használják, annak magyar megfelelője a Balti-tenger, amely azért már elgondolkodtathatta volna a fordítót. Valószínűleg az járhatott a fejében, hogy Brassó tőlünk keletre van, arra lehet valami tenger is, és hát az oroszok is keletre vannak, tehát stimmel minden. Természetesen folytatódik a dolog:
"És Tuhacsevszkij idegen vérrel lemossa saját stratégiai szégyenét. Szörnytettei legendásak Brassóban." "Brassóban és Tambovban jól nyomon követhetők Leninnek a szabad piacgazdaság bizonyos elemeinek bevezetésére való törekvései..." (18. oldal)
A könyv többi része is bővelkedik a fordítási hibákban, de alapvetően kikövetkeztethető, hogy a hadászati kérdésekben mire gondolhatott a szerző. Ilyen szintű ismerethiányra azonban nem sok mentség van.
2. A "tudományos" csatornákon, elsősorban a National-en és a Discovery-n mindennaposak a félrefordítások, igazából már nem is idegesítő annyira, de volt egy, ami már nekem is sok volt: éppen a kínai kommunisták Hosszú Meneteléséről volt szó, amikor jött egy olyan mondat, hogy kb. "Mao Ce-tung előre küldte a cserkészeket." Scout-ról van szó nyilvánvalóan, ami cserkészt (boyscout, girlscout) és felderítőt is jelenthet, de azért egy kissé művelt fordító azért helyesen választott volna.