Zárójeles megjegyzés, hogy az általam olyannyira nagyra becsült Hit Gyülekezete szereti a Szentlelket Szent Szellemnek titulálni - csak, hogy mást mondhassanak, mint a "szabvány" keresztények.
De ez nyilván félrefordítás.

A görög eredetiben külön szó van a lélekre (pszükhé) és külön a szellemre (pneuma). Ennek megfelelően a helyes fordítás valóban a Szent Szellem lenne, a magyarban mégis azért terjedt el inkább a "Szentlélek" kifejezés, mert a szellem szóról sokkal inkább a "kísértet" jut az eszünkbe.
A katolikus és református bibliafordítások éppen ezért egyaránt minden esetben a "lélek" szót használják, ott is, ahol egyébként az eredetiben "pneuma" szerepelne. Mivel ez értelemzavaró is tud lenni, én nem tartom helytelennek a "Szent Szellem" kifejezés használatát.

Hamu
Köszi a pontos magyarázatot!

Az ATV véletlenül nem a hitgyülié? Csak mert akkor nem meglepő a szektás szóhasználat.

Hamu magyarázatához annyit fűznék hozzá, hogy a magyar "Szentlélek" kifejezés valóban nagyon pontatlan. Károli Gáspár a héber "rúach", illetve a görög "pneuma" szavakat egy bibliai vers kivételével mindig a Lélek illetve Szentlélek szavakkal adta vissza (pontatlanul), mert tartott a "szellem" szótól. Az egyetlen hely ahol meghagyta az az 1. Korintusi levél 15:45 45 "Így is van megírva: Lõn az elsõ ember, Ádám, élõ lélekké; az utolsó Ádám megelevenítõ szellemmé."
Csia Lajos református lelkész szintén megpróbálta a görög, és héber szavakat szellemnek fordítani az általa készített Újszövetség fordításban.
A rúach illetve pneuma szavakat azért hiba léleknek fordítani, mert nem csak a Szentlélekre vonatkozik, hanem, az ember egyik alkotó eleme is szellem, léteznek gonosz szellemek is. A legnagyobb fogalomzavar a magyar fordításban pedig akkor következik be, amikor a Biblia az emberi lélekről (pszükhé) és a szellemről (pneuma) egy versben beszél. Röviden a Szent Szellem a lehető legpontosabb és helyesebb fordítás, bár sokakban megütköuést kelthet, ezért én vagy felváltva használom, vagy rövid magyarázattal egészítem ki a fordítást, ha a szellem szót is használom.

Nem csak a Hitgyüli, hanem a kisegyházak is előszeretettel használják a Szent Szellemet a Szentlélek helyett. hamu okfejtésével egyetértek, hozzátenném még, hogy az idoklás, miszerint a szellem kísértetet jelent magyarul, nem teljesen helytálló. Az angol annyiban van előkelő helyzetben, hogy a Ghost helyett használhatják a Spirit-et. Németül viszont nem Heilige Seele a szokásos fordítás, hanem a Heiliger Geist - ugyanakkor a Geist jelent németül is annyi kísértetet, mint a magyar szellem :). A Szentlélek ugyanakkor nagyon bekavar az újszövetségi trikhotom (hármas felépítésű) emberkép leírásában (test, lélek, szellem).

Bocs a gépelési hibákért.

A hagyományos magyar fordítások kivételével minden bibliai nyelv (még a latin is) különbséget tesz a "szellem" és a "lélek" között. Ezek fordítása elsősorban teológiai kérdés nálunk és nem nyelvészeti.

Bocs, de itt a beküldő volt tájékozatlan, nem a fordító. A szent szellem is egy elterjedt változat. A leírás alapján a sorozat épp olyan környezetben játszódik, ahol Mo.-n is szent szellemet mondanának.

Bocs, műsor, nem sorozat.

volt valaha még egy próbálkozás, hogy visszaadja a különbséget a lélektől és a szellemtől is:
Szent Szellet
vajon miért nem terjedt el? ;)

A tatrosi bibliafordítók éltek a szellet kifejezéssel a pneumára.

A latin és a görög etimológiai eltérés kavarhatott szerintem be.

A magyar szellem szó gyökere a szél (szél-lény vagy szél-elem), vagyis olyan lény amely testetlen könnyűségével a szélben lebeg.
A lélek gyökere a lehelet (lehelék), mivel utolsó lehelettel a lélek távozik a testből.

Latin:
spiro (lehel) => spiritus (lélek) => Spiritus sanctus (Szentlélek)
anima (szellő, légmozgás) => animus (emberi lélek)

Ógörög:
pneó (fúj a szél) => pneuma (szél, fuvallat) => pneuma hagion (szent szellem)
pszükhé (lehelet, lélegzet); pszükhán ápopnéin (kileheli a lelkét)

A szellem nem az ember része, egy külső testetlen lény, a lélek pedig az ember sajátja az utolsó lélekzetig.

Bocs mindenkitől, de szinte ide kívánkozik az a városi legenda, amelyben oroszoknak azt a mondást, hogy "the flesh is weak but the soul is strong" sikerült úgy lefordítaniuk, hogy "a hús átfőtt, de a vodka erős"... :-)

Kedves Billy Hill, ne vedd sértésnek de ez még városi legendának is gyenge.

Egyrészt ilyen mondás nincs, hanem a Bibliában pl. Máté evangéliuma 26:41-ben szerepel az, hogy:

"the spirit indeed is willing, but the flesh is weak"

Magyarul:

"A lélek ugyan készséges, a test azonban erőtlen"

Erre valóban vannak vicces félreértelmezések, ahol a spirit-tömény szesz, illetve a flesh-flash (mint vaku) is szerepet kaphat, sőt, félreértelmezés nélkül is találóan leírja azt a szituációt, amikor a férfiembernek kedve ugyan lenne ...., de .....

Billy Hill, kösz, ezt nem ismertem, de fel fogom használni :)

Csak a saját felelősségedre használd, Parakov, mert az imént lettem leintve, hogy gyengus. :-) Egyébként pl. Steve Vai "Down deep into the pain" c. számában is szerepel a szöveg úgy, ahogy én írtam, de teljes mértékben lehetséges, hogy rosszul használja. Mindenesetre az orosz fordításos sztorit így hallottam egy egyetemi oktatótól (angol tanszék), majd egyszer rákérdezek megint, ha találkozom vele...

Billy Hill, Leaping cat:
A városi legenda létezik, én is az egyetemen találkoztam vele, a Mesterséges intelligencia c. könyvben. Ott a gépi fordítás nehézségeit illusztrálták vele (állítólag az űrkutatás hőskorában), és a kiinduló mondatból, amit Leaping Cat helyesen leírt:
"the spirit indeed is willing, but the flesh is weak"
angol -> orosz -> angol fordítás után ez lett:
"The vodka is good, but the meat is rotten"
Itt is lehet róla olvasni: everything2.com/index.pl?node_id=466141

Ha pedig gyártani akartok hasonlót, ott van a Multibabel: tashian.com/multibabel/

Nekem ezt sikerült a Multibabellel most a fenti Máté-féle mondatból csinálni:
"the alcohol is run out efficiently, but the meat is weak person"
Közben most nem egy nyelv volt, hanem francia, német, olasz, portugál, spanyol, közben mindig visszafordítva angolra. Még mókásabb, ha bejelölitek a kínai, japán, koreai nyelvek belekeverését :)

Hm, akkor kiderült rólam, hogy rosszul tudtam az angol szöveget valóban. Bocs! De azért a sztori továbbra is jó, mármint tükröződik az orosz néplélek is egy kicsit a vodka felé hajlásban. ;-) Na és azt a városi legendát vágjátok, amikor a fordítógépnek azt adták be, hogy "Out of sight, out of mind", az átnyomta egy távol-keleti nyelvre (azt hiszem, japán volt), majd amikor visszafordították angolra, akkor az volt az eredmény, hogy "Invisible idiot" ? :-) Ez történik ugyanis, ha a gép a két részt külön fordítja le, és nem ismeri fel, hogy egy közmondásról van szó. (Remélem, legalább ez a sztori így létezik, ahogy írom, különben folt esik a credi-billy-ty-men...)

Hopp, a figyelmetlenség megint! MC, MMC! Ott a legenda az everything2-es linken...

Most nem azért, de a megadott link pont azt magyarázza el, hogy valószínűleg nincs valóságalapja a történetnek.

Még egy utolsó ebben a tárgyban:

www.snopes.com/language/misxlate/machine.asp

Mint hivő hallottam már a Magyarországi templomokban/gyülekezetekben szentszellem-nek forditani a 'holy ghost'-ot de ez talán egy fajta 'elválást' akar mutatni a Katolikus templomtól ahol szentlélek a kifejezés?

Olvassátok el: www.hagiosz.net/?q=book/export/html/840

A probléma valóban az a "Szent Szellem" kifejezéssel, hogy a magyar "szellem" szó állagot (substantia), nem pedig létalanyt (subsistentia) jelöl.

Ráadásul a nyelv nem egy analitikus, "tervezett", hanem organikus valóság, amelynek értelmezéstani (hermeneutika), nem pedig tisztán gondolatelméleti (logika) alapjai is vannak.

Egy nyelvnek is van ilyenkép organikus hagyománya. A hagyományhű katolikusok éppen ezért is óckodnak az ilyen újításoktól.

A nyelvnek a régies magyarság (régi bibliafordítások, liturgikus szövegek) inkább ad egy szentnyelvi réteget, ahogy az ószláv esetében van, mégha a nyelvi struktúra pidginizálódott is időközben, avagy egyes szavak jelentéstartalma megváltozott.

Azaz a nyelv nem csupán grammatikai és logikai, hanem hermeneutikai kategória is.

apologia.hu/xtianity/human-description.html

Részlet: Victor János: Dogmatika

…..„Mellesleg megemlékezhetünk itt arról is, hogy a teológiai gondolkozás történetében nem egyszer felbukkant az a gondolat is, hogy az Ige szerint voltaképpen nem is két, hanem három alkotóelemet kell megkülönböztetnünk az emberben. A szokásos terminológiával kifejezve: „dychotomia” helyett „trichotomiát” kell az igéből kiolvasnunk és tanítanunk. A Szentírásban ugyanis a testen és a lelken kívül még szellemről is van szó. Az Ótestamentum nyelvén kifejezve így adódik a „bászár” – „nefes” – „”ruach”, az Újtestamentum nyelvén pedig a „sarx” – „psyché” – „pneuma” hármassága. Nyilvánvaló: a „trichotomikus” felfogás helyessége azon fordul meg, hogy kimutatható, hogy egyfelől a „nefes” és „psyché”, másfelől a „ruach” és „pneuma” szavak nem egyszerűen szinonimák, hanem egymástól lényegesen eltérő jelentések hordozói.
Továbbá feltételezi ez a felfogás azt is, hogy a Szentírásnak van egységes és szabatos terminológiája, amelyet a teológia egyszerűen átvehet és követhet. Ez a feltevés azonban általában sem helytálló, és éppen ezen a ponton is megdől, mert az állítólag egymástól megkülönböztethető két nem-testi alkotóelem jelzésére szolgáló kifejezéseket a Szentírás nyelve nem egyszer nyilvánvaló szinonimákként használja. Általában annyit mondhatunk, hogy amikor az emberi léleknek Isten felé forduló, vagy éppen Istentől elforduló életéről van szó, akkor – legalábbis az Újtestamentum – főképpen a „pneuma” szót használja, mert hiszen Isten is „pneuma” (Ján.4,24.), és ugyanez a szó használatos az ő Szent Lelkének a jelzésére; viszont, amikor az emberi léleknek a test felé forduló működéséről van szó, akkor inkább a „psyché” kifejezése használatos, amely egyébként sokszor jelent egyszerűen „életet” is, emberét vagy állatét egyaránt.
Csak két helyen mutatkozik az Újtestamentumban ellentét „psyché” és „pneuma” (ill. „psychikus ember” (fordításunkban. „érzéki ember”) és „pneumatikus ember” (fordításunkban „lelki ember”), vagy „psychikus test” (fordításunkban „érzéki test” és „pneumatikus test” (fordításunkban „lelki test”) között. E két hely: I. Kor. 2,14-15., és 13,44skk. – Azonban ez az ellentét a fentebb felmutatott árnyalati jelentésbeli különbség, és a kontextus összefüggései alapján jól feloldható a nélkül, hogy rá, mint alapra, felépíthetnénk a „trichotomizmus” tanát.
Még kevésbé szolgálhatnak alapul azok az újtestamentumi helyek, ahol egymás mellett felsorolva szerepel „psyché” és „pneuma”, és ez a felsorolás jól megérthető „hendiadyoin” értelmében. (Mint magyarban: „szívvel-lélekkel”.) Ezek a helyek (I. Thess.5, 29 – a trichotomisták klasszikus érve, – és Zsid.4,12. – mindkettő az eredeti görög szöveg szerint!) – egyébként sem olyan tanító jellegű szakaszokban fordulnak elő, hogy a szóban forgó kérdésben szövegezésüknek különösebb súlya lehetne. – Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Szentírás nyelvének az ember lelki életének a jelzésére természetesen még több szinonimája is van, mint ez a szóban forgott kettő. („Szív”, „elme”, stb.)
A „trichotomia” a görög filozófiai antropológiából szüremkedett be a teológiai gondolkozásba (világosan látható ez Origenes platonizmusában), de mindig csak átmeneti szerephez jutott benne, és nem lévén komoly gyökérzete az igében, nem tudta a teológiai gondolkozást eltéríteni a „dychotomia” általában uralkodó irányától.”

lexikon.katolikus.hu/L/l%C3%A9lek.html
lexikon.katolikus.hu/S/szellem.html

@-JzK-: Ez szép levezetés, és természetesen tiszteletben is tartom, mint olyan zárt rendszert, amelyet tőlem eltérő világnéeztű embertársaim használnak. Mindamellett engedtessék meg kissé más úton, ateistaként megközelíteni ezt a "hármasságot".

Bárhogy nevezzék is különféle nyelveken, az ember által észlelt fogalmak és az ember által adott elnevezések jól tükrözik, hogy mindez az emberből önmagából, mint biológiai lényből származik. Megközelítésem szerint ebből a "hármasságból" a testen nincs mit magyarázni: a lélek a tüdő terméke (lélegzés), a szellem pedig az agy terméke. És persze bejátszik a lélek és szellem (hibásan) szinonimaként való használata, hiszen pl. a "lelki (igazából szellemi) betegekkel" az elmegyógyászat (is) foglalkozik.

@Lobra:
Hát, a dolog azért bonyolultabb...

Nyelvészeti oldaláról: www.hagiosz.net/?q=book/export/html/840

Teológiai-tudományos oldaláról:
mek.niif.hu/07800/07883/html/hitvedelem1.htm#_Toc250387330

@Lobra: És azt tudjuk, hogy nem fordítva ment févgbe a folyamat - vagyis, hogy a lélekről ment át a szóhasználat a lélegzetre? Tleg kérdezem, érdekel.

bio

@-JzK-: Biztos vagyok benne, hogy bonyolultabb a dolog, hiszen a teológiai vonatkozások számomra nem közeliek. Az egyik világnézet szerint egy felső hatalom teremtette az embert, egy másik szerint az ember látta annak szükségét, hogy "teremtsen" valami felsőbbrendűt. A linkeket köszi.

@bioLarzen: Számomra a "nem fordítva" a logikusabb, de az természetesen nem mérvadó.

@bioLarzen: @Lobra: elképzelhető a lélek > lélekzet irány, de a lehelet > lélek már nem, ezt erősíti meg a CzF. Persze írásemlékeinkből kideríthető melyiket használták régebben - de ez csak az írásos változatot bizonyítaná.

"LÉL (leh-el v. leh-l) [...] gyöke szintén a természeti hangot utánzó leh vagy lih, melyekből lehel, leheg, liheg is erednek; lélek tehát eredetileg annyi mint lehelék (alanyilag vagy tárgyilag) t. i. ami lehel vagy amit lehelnek; innen: lélekzik, s a Bécsi codexben léleklet am. halitus." (CzF)

szóval helyesen: "de a lélek > lehelet már nem"

@Olman: Aha. Thx.

bio

@Olman: @bioLarzen: Azért ezt is ismeritek,ugye? Csak mert ez sem mai darab, és segít(het) megérteni ezt a kapcsolatot:
"És én, az Úristen, megformáltam az embert a föld aporából, és orrába leheltem az élet leheletét; és az bember élő clény lett, az delső test a Földön, és az első ember is; mindazonáltal minden meg volt már teremtve; de lelkileg lettek megteremtve és megalkotva, szavam szerint."
scriptures.lds.org/hu/moses/3

@semiambidextrous:
Bocsi, benne maradtak az indexek. :D

"És én, az Úristen, megformáltam az embert a föld porából, és orrába leheltem az élet leheletét; és az ember élő lény lett, az első test a Földön, és az első ember is; mindazonáltal minden meg volt már teremtve; de lelkileg lettek megteremtve és megalkotva, szavam szerint."