A fluxuskondenzátorra még kevesebb találatot ad a google, most akkor olyan szó sincs? Ráadásul értelme sincs.
A Felejtés bérében Ben Affleck karaktere "fordított mérnök" (na jó, ez igazából jobb lenne visszafejtőnek, szóval még akár találat is lehet, de így is érthető a film alapján) ilyen szó se nagyon van szerintem.
Ezen kívül biztos van még sok-sok példa filmek, könyvek kapcsán kitalált szavakra (tipikus példa lehet a fénykard, mert 30 éve az sem létezett). Akkor most mind kerüljön ide? Na, ne hülyéskedjünk már.

A címekről már számtalan posztnál meg lett vitatva, hogy adják őket. Nem volna szerencsésebb tiltólistára tenni őket a jövőben? Bár a vicces gépi fordítások is rendre kikerülnek, ennek ellenére. (Ami nem baj szeretjük őket, de a magyar címek más tészta szerintem)

Szóval, ha a beküldő látta a filmet, akkor értenie kéne a címválasztást is. A felcsinálva az minden lett volna csak nem szalonképes cím. A Felkoppintva megoldás szerintem remekül tompítja az eredeti kifejezés közönségességét, egyúttal passzol a - valóban vicces - film jellegéhez, de mégis megmarad az eredeti cím tartalomra utalása is, ahelyett, hogy jó szokás helyett valami teljesen más jellegű idióta címet aggatna a filmre.

"Ráadásul így szerepel mindenhol" - Ha ezt a címet adták neki - teljesen mindegy milyennek találjuk -, mégis, hogy kéne szerepelnie?
Az In Bruges is magyarul mindenhol a - teljesen elcseszett - Erőszakik címen szerepel.

Engem egy másik cím késztet fejvakarásra:
Minden vilángol -
Tudja valaki mi ez? A könyvet és a filmet sem ismerem.

A kitalált szavakkal nincs bajom. Itt a konkrét probléma az, hogy az eredeti angol kifejezés jelent valamit, amire van is magyar kifejezés. Oké, hogy a "felcsinál" szalonképessége minimum véleményes, de ha egyszer az angol cím is ez volt? Az angol knock up-ot sem használhatod akármilyen társaságban...
Egy dolog lehet még - mivel a filmet nem láttam, lehet, hogy itt a knock up egy másik jelentése lett volna jó. De szerintem minimum necces filmcímnek kitalált szót adni, tekintve hogy az legfeljebb akkor nyerhet értelmet a nézők számára, ha már egyszer megnézték a filmet - de ha el sem jutnak odáig, esetleg részben pont a cím miatt?

Van ilyen szó, hogy "felkoppint", ugyanazt jelenti, mint a "felcsinál": teherbe ejt valakit.
Bár nem túl gyakori, azért az András-Kövecses-féle szlengszótárban benne van.

@Llew: úgy látom, Jakab nekem ad igazat, azért kitalálni egy nem létező szót, hogy finomítsunk vmit a címen (ami bizony pont ilyen durván fogalmaz, miért kell a magyar finom lelkekre ennyire vigyázni??), ez így marhaság.
Azzal egyetértek, hogy ÁLTALÁBAN a magyar filmcím adás technikája nevetséges, siralmas, és semmi értelme róla beszélni.
Nem azzal van a baj, hogy félrefordították a címet, hanem hogy értelmetlen, nem létező magyar szó lett a cím.
Te, ha bementél volna a moziba, és meglátod ezt a címet, tudod/sejted, hogy miről szól? (Tegyük fel, hogy nem asszociálsz az eredeti címre.)
Nem javasoltam, hogy legyen a cím Felcsinálva, de hogy az adottnál még az is jobb lenne, hogy 'Szép lány csúnya fiúval lefeküdve véletlenül családot alapít', az biztos.
Nekem a felkoppintásról max. az jut eszembe, hogy hangos a felső szomszéd, vegyük elő a partvist, hogy jelezzük neki ezt.:-)

Nos, azért akad olyan szó bőven ami korábban nem létezett aztán szlengként szép karriert futott be. :)
Angolból átvettek is vannak.

Ilyen ez a fránya nyelv, változik, alakul, új szavak jönnek, régiek vesznek el.

Hát igen, a koppintás szó tök mást jelent: a másol szó az alapja. Egy informatikai sorozat címe pl lehetne... :)

Én is a film címében találkoztam először ezzel a szóval, de azóta sokszor hallottam - lehetséges, hogy csak azért, mert épp a filmnek köszönhetően elterjedt.
Kétségtelen, hogy a knock up ebben az értelemben csak olyan környezetben állja meg a helyét, ahol a szleng elfogadott (de ott igen), de a magyar "felcsinál" messze nem szalonképes kifejezés, sőt, kifejezetten vulgáris. Ebből következőleg nem igazán alkalmas arra, hogy pl. egy, a filmet reklámozó plakáton, mint a film címe megjelenjen, illetve felmerül az is, hogy egy ilyen címmel esetleg magasabb korbesorolásba került volna a film. Ezért érthető, hogy a fordító valami finom, de találó kifejezést igyekezett kreálni, ami szerintem sikerült is, hiszen akinek ezt a szót mondják, 99%, hogy rájön, miről van szó.

@marczy: Nem mondod, hogy megint elszúrtam valamit?

a címmel nincs semmi baj, gyakorlatilag tökéletes:
- rövid, tömör
- illik a filmhez, nincs benne tárgyi tévedés
- van köze az eredetihez, sőt gyakorlatilag ugyanaz
- eredeti, nem elcsépelt szókapcsolatot ismétel
- nem ostobenkó szóvicc
+ hatalmas marketingértéke van azáltal, hogy különlegessége révén jól megragad a közönség fejében (ez a legfontosabb, hiszen a film egy termék, és el kell adni)

ne tessék már állandóan a címadást meg a szinkront szapulni - nem annyira rossz, mint amennyire be van állítva

Felkoppintva... Eddig nem volt, most már van, ennyi. :D

@labi: Tételezzük fel, hogy ezt tudtam :). Néhány korábbi kommentem és posztom talán elég lesz érvnek :).
Ha ezt nem címként sütik el, valószínűleg nem tekintem annyira rossznak. Bár én hétköznapi beszédben is azt tippelném, hogy inkább "Zsuzsit felcsinálták" hangzik el, nem pedig "Zsuzsit felkoppintották".

@balazsman: Annyira van értelme védeni a szinkront "úgy általában", amennyire támadni "úgy általában". Mindig konkrét esetekről beszélünk - itt most éppen nem egyezett a véleményünk, ennyi.

Ja, kimaradt... CSI-ban hallom rendszeresen, hogy "leptopnak" mondják a laptopot. Nekem nagyon sunázza a fülem.
Jövevényszó, mint a kóla, vagy a diszkó, nem? Akkor tessen már laptopnak ejteni... :S Legjobban az fáj, mikor így is írják, hogy leptop (pl.: Vatera)

@Kiskertes: Olyanokon kellene tesztelned az elméletedet, akik nem tudnak angolul és nem hallottak a filmről. Mi ezt már nem fogjuk tudni eldönteni, mert nem tudjuk objektíven megítélni, hogy megértenénk-e a címet az angol ismerete nélkül - az én tippem, hogy nem, a tied meg az, hogy igen.

Van ilyen, hogy felkoppint, gyerekkorom óta ismerem ezt a szót, és nem vagyok már valami fiatal.

Tudomásul kell venni, hogy a kontár fordítók "alkotnak" kifejezéseket, amiket addig nem, vagy nem úgy használt a köznyelv. A kedvencem a CD vagy DVD "játékos" az angol CD/DVD player félrefordítása után.

Ez helyesen CD/DVD lejátszó lenne, de amióta sok kínai cucc magyar nyelvű leírásában a játékos szó szerepel, a köznyelvben is terjed ezen dolgok CD játékos megnevezése...

@Hümüzhümümüz: Volt eddig is. Én legalább 30 éve ismerem, és használni is szoktam.

@Leiter Jakab: "én hétköznapi beszédben is azt tippelném, hogy inkább "Zsuzsit felcsinálták""

Hát, én mostanában inkább a "bohóc van a fiókban"-t szoktam hallani. A "felcsinálás" felett már eljárt az idő. :)

Ha a Felcsinálva cím nem lenne elég szalonképes, és nem lehet így reklámozni a filmet, akkor mi van az olyan címmel pl, hogy Ki a faszagyerek? Mert volt ilyen is...

Istenem, hányszor eszembe jutott ez, amikor láttam a film címét magyarul, hogy "Talán felcsinálva, nem...?"
Gondolom az túl vulgárisan hangzott nekik, és a fordítóra bízták, hogy alkosson rá új szót. Igazság szerint még lehet, hogy be is fog épülni, mint egy játékosabb kifejezés ugyanerre a jelenségre, ha elkezdik használni. :)

Tegnapelőtt néztem valami ótvar filmet.
Killers. (házilag rárakott felirattal)
Best of!

Velence, Franciaország:)))))
(Valójában Nizza volt:)))))

Cimadas szabadság=angol tudás , vagy annak külföldön való használatának hiánya

@labi:
Erre van egy szerintem brutálisan jó kifejezés:
"Bebútorozva"

Elsőre egész szalonképes, aztán rájössz :)

szerintem rémesen hangzik a felkoppintva kifejezés, de ettől még jónak tartom egy ilyen film címének

@Llew:
off:
A "fordított mérnök" kb. a műanyag sebésszel és a rugóra-fogaskerékre járó felhúzható mechanikus mérnökkel egy kategóriában indul a félrefordítások között :)

Szerintem tökéletes megoldás, még akkor is, ha a fordító most kreálta a szót.

Érződik az eredeti jelentés, de finomítva is van, vicces is.

Tehát a szó minden magyarázat nélkül nagyjából hasonló képzeteket ébreszt egy magyar beszélőben. Akkor meg mi a baj a szóval?

Ha viszont ahogy @marczy: is írta, benne van a szlengszótárban, akkor nem is új kreálmány. Ebben az esetben tehát egy olyan szó alkalmazásáról van szó, ami létezik régóta, a többség nem ismeri, de egy filmcím visszahozza a köztudatba - ráadásul a szó viszonylag kis imertsége ellenére nem avittas (tehát nem a kikopása miatt nem ismert), és nem tűnik izzadtságszagúan vicceskedőnek. Szerintem köszönjük meg a fordító munkáját!

@Leiter Jakab: Én most @Llew:-val értek egyet, pusztán érzésből. Az én fülemnek a "felkoppintva" olyan nyelvi lelemény, amelyből a nem anglofón magyar ember is asszociálhat a "felcsinált" jelentésre. Bár minden kétséget kizáróan a "Felcsinálva" szó adja vissza a "Knocked Up" jelentését, a magyar filmpaic (sajnos vagy hál' Istennek) elég prűd ahhoz, hogy egy fiataloknak (tinédzsereknek) is szóló mainstream filmnek ne merjen ilyen címet adni. Valószínűleg a forgalmazó megmondta, hogy ez a címváltozat ki van csukva, mert a film esetleg veszíthet a közönségéből. Egyetértünk, hogy az lett volna a helyes cím, de az anyagi megfontolásokból nem lehetett. Így pedig - ismétlem, az én fülemnek - a végső megoldás nem lett rossz, a nyári vígjátékok hangulatába illeszkedik, és azért a néző szerintem csak elolvassa a hárommondatos összefoglalót, mielőtt jegyet vesz, szóval tudni fogja, mire számítson. Viszont ha "Felcsinálva" lenne a címe, akkor jogosan számíthatana egy "Betépve" vagy "Az utolsó belövés" típusú komor filmre, csak épp a fiatalkorú anyák tematikájában.

Gene Tunney azért ékeskedik ott az elején, mert őt sosem koppintották ki?

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Jaja, és: www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=felcsin%C3%A1l

felcsinál
Teherbe ejt.
Lásd még: felkoppint

Ha a bejegyzés a film előtti, akkor a címadás jogos, ha a film utáni, akkor meg a lelemény megtalálta az útját a nyelvbe, és a címadás utólag igazolt.

Csak érdekességnek:
Van két szólás a régmúltból: „felkopik az álla”, ill. „éhkoppon marad”. A jelentése nem egyezik a film címével, ugyanis a fogak koppanó hangjára utal, amikor pl. a kutya mellékap a felé dobott falatnak és a többiek elkapják előle az ételt. Ma úgy mondanánk, hogy „felkoppan az álla” „éhesen koppan a foga”. Vagyis a „felkoppintva” szónak már a középkorban is volt jelentése: akit felkoppintottak a társai, az éhen marad.

@Llew:
A globális kérdésben (címek kifogásolhatósága) szerintem is csak óvatosan kéne ezeket kipellengérezni, akár filmről, akár könyvről van szó.

Saját tapasztalatom szerint, a címet a legritkább esetben adja a fordító. Javaslato(ka)t tehet, de a döntést a kiadó (forgalmazó) hozza, saját blikkfangmérője, aktuális piaci státusza és érdekei, valamint nyelvtudása és ízlésficama alapján.

Aki eltette a kommentemet, menjen ki!

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:
teljes mértékben egyetértek. :-)
A "felkoppintva" szót már évtizedekkel ezelőtt is gyakorta használtuk, méghozzá nem is kifejezetten szleng-környezetben.
Az, hogy a kommentelők többsége még nem hallott róla, sajnálatos - de mint tudjuk: egy újszülöttnek minden vicc új. :-)
Szóval tökéletes a magyar cím, a fanyalgó ifjú titánok meg tájékozódjanak kicsit, mielőtt háborognak.

@labi:
>Hát, én mostanában inkább a "bohóc van a >fiókban"-t szoktam hallani.

Végre valami, ami nem anglicizmus!
Hanem gallicizmus. :-))

volt egy olyan film korábban szintén az apatow-univerzumból, aminek magyarul a "lepattintva" címet adták. aminek a valódi jelentését valószínűleg csak az ősember életéről szóló könyvek elődeink fegyverei című fejezetében használják, amúgy meg szleng kifejezés. mint a felkoppintva, amit így könnyebb volt beazonosítani, mint filmet

@Hümüzhümümüz:
totál off, de nekem ez szakmai vesszőparipám, _szakmai_ szőrszálhaogatás következik, bocsánat:

A "laptop" szót (bármilyen írással és ejtéssel) felejtsük el végre. NINCSENEK már ilyen gépek. A laptop 15-20 évvel ezelőtti gépkategória volt, dögnehéz monstrumokat jelentett, amelyek annyival voltak jobbak az asztali és asztal alatti kockáknál, hogy ezeket már ölbe téve (lap) is lehetett használni.

Annak dacára szakszerűtlen ez az elnevezés, hogy angolszász nyelvi környezetben sokan, sőt néha még maguk a hardvergyártók is használják (angolul). Sajnos, ettől sem lesz megfelelő, politikailag korrekt. Hardvermúzeumok magyarázó felirataiban van a helye.

A mai hordozható számítógépek szakszerű megnevezése angolul notebook, magyarul noteszgép (nem "jegyzetfüzet" vagy "hangjegykönyv" :) )

Az isten(ek) szerelmére – és mindannyiunk érdekében – kérek és biztatok mindenkit az elavult, értelmetlen laptop kifejezés mellőzésére. Kösz a figyelmet.

@armitage:
(Off, magamnak: a netbook és handheld kategória szintén hordozható, de azokat most ne vegyük ide.)

A felkoppintva szakkifejezést speciel a nagymamámtól tanultam annak idején (amúgy a mama egy kétlábon járó korabeli szlengszótár volt, felcsinálva-felkoppintva témára tudott volna még mondani vagy 10-15 verziót, a minden igekötővel párosítható magyar ige szexuális tartalmú szóbokráról nem is beszélve...)
Más kérdés, hogy régies szlenget használhatunk-e modern filmcímekben, de szerintem miért ne...

nem lehet túl sikeres az a valaki a google-ből próbál magyarul tanulni, vagy mit is szoktak ilyenkor mondani?

és miért csak lájkolni lehet diszlájkolni miért nem? Ja ezek egyébként ősidők óta létező magyar szavak.

@Fan....: Stílus, ember, stílus!

@armitage: a Telehugyozott is megfelelő

@Mr. Pither: Hát ja, update megvolt, örülni nem örülök, de hát ez van. :)
Tunney stimmt, ott a pont!

Én is ismerem vagy 20 éve ezt a kifejezést.

Mint a fennen tárgyalt cím adója, hadd szóljak hozzá a dologhoz. Hízelgő, hogy sokan nekem tulajdonítják e szó kitalálását - bár így lenne - de nem, ez egy létező szleng kifejezés, nagy volt tehát az öröm, hogy végre egy filmcím, amit tükör lehet fordítani, és működik. De ha nem lett volna ilyen szó, ez szerintem akkor is a tipikus esete lenne annak, hogy egy kitalált szó azonnal érthető. Én legalább is elsőre biztos nem arra asszociálnék, hogy a szomszéd felkoppint a partvissal, hanem hogy felkoppintották a csajt, és úgy maradt. Felkoppintva. A Grease-ben még úgy mondták, hogy "kovász van Rizzo cipójában". Itt jegyezném meg azt is, hogy a filmcímadás nem fordítás, hanem kreatív reklámtevékenység - hogy adott esetben mennyire kreatív, ez nyilván ízlés kérdése. Ha egy film címe mégis egybe esik az eredeti címmel, az csupán a szerencsés véletlen műve.
Tisztelettel
Speier Dávid

@Leiter Jakab: hmmm pedig próbáltam kellően visszafogni magam. Ha ez nem sikerült, akkor elnézést! De mint minden nyelv a mienk is fejlődik (néha ugyan vissza) és ha egy szót a nagytöbbség megért, akkor az nevezhető akár magyar szónak is. Arról már nem is beszélve, hogy ez a történet legalább három éves. Mindenesetre ha rossz stílusban is tettem, nem értek egyet azzal, hogy ez a szösszenet ide került, vannak itt sokkal hasznosabbak is!

@Helikoptert lízingbe: Még jó, hogy már korábban exhumáltam magam. Kösz és bocs.
@Fan....: Lásd fent, meg korábbi hozzászólásomat :).

@mxplanet:
Hm, az is elég ütős cím, nem mondom.
De egészen más biológiai folyamatokat asszociál, vizelettől bajos teherbe esni, ugyanakkor asszem pont akörül forgott a dolog, hogy lehetőleg viszonylag szalonképes, és a "felcsinálva" értelmet csak második helyen hozó megoldás legyen.

A telehugyozásnak ("nagy mennyiségű vizelettel telít"), nagyon erősen a kiválasztáshoz kötődő, és valljuk be, meglehetősen gusztustalan töltése van.

Gondolom én. De nem biztos, hogy igazam van :)

Az a helyzet, hogy ezt a szót mi már használjuk, mióta az eszemet tudom. Igaz, nem anyaországi vagyok.

@armitage: Hát ezért járok mostanában kevesebbet a LJ-ra, mert mindig elkezdek vitatkozni, és akkor meg csak megy az időm mint a gép.

Szóval nem értek egyet veled, mégpedig szakmai szempontból nem (kivéve, hogy a szakma jelen esetben nem az IT, hanem a nyelvészet). A magyar beszélők nagy százaléka laptopnak hívja a hordozható számítógépek noteszgép vállfaját, pusztán azért, mert ez ivódott be (jobban) a nyelvbe. Az átlag magyar embernek semmit nem mond az angol "lap" szó, még kevésbé érdekli, hogy mikor milyen számítógépek megnevezésére használták. Egy időben sírhattunk azért is, hogy a buta magyarok a Philips vagy Grundig márkájú hordozható magnókazetta-lejátszót a minden szempontból akkurátus hordozható magnókazetta-lejátszó megnevezés helyett vókmennek hívtak, mely megnevezést kizárólag a Sony Wlakman márkájú hordozható magnókazetta-lejátszóira lett volna szabad alkalmazni, a sok, a bejegyzett márkanevek terén tájékozatlan magyar beszélő mégis ezt tette. Megfeddhetjük őket érte, de van értelme? Magyarul a hordozható magnókazetta-lejátszót vókmennek hívjuk és walkmannek írjuk.

Már a második kommentemet zabálja meg a kommentevő szörnyeteg. Felhívás bátor lovagok számára: győzzétek le a rémisztő kommentevő szörnyeteget!

@Mr. Pither:
Na ja.
Helytelenül megmaradt a jelenleg is használatos "trafipax", valamint sok évvel ezelőtt az első nyári munkás melóhelyemen még a "xerox-másolat" is használatos volt.

@Koldun: Igen ezt akartam már kérdezni pár kommentelőtől, hogy hol használatos ez a kifejezés. Vannak bizonyos szlengek amiket pl országhatáron belül is egy bizonyos régióban használnak. Pl hallott már valaki a paksi mogyoróról? :)

OFF
@Mr. Pither: ezért adta nekünk a nép a kütyü kifejezést, amit szorult helyzetben bármire lehet alkalmazni.

Mindamellett ennél kicsit bonyolutabb volt a CD-s vókmen kifejezés, merthát volt ilyen. De az mp3 lejátszóval sem csak mp3-at lehet ám lejátszani, viszont jobb szó most nem is jut az eszembe.

A laptop pedig laptop fog maradni, mert a nótbúk nem igazán akar elterjedni, ebből tehát lehet, hogy nem lesz magyar szó. Ja és van még a netbook helyett a mini/kis- laptop kifejezésünk is, ejj de szép.

@Pierr Kardán: filmekkel foglalkozó szakemberek néha túlpörgő vagy félrecsúszó ötletelését nem szabad összekeverni helyből ostoba fordítógép-használattal és kínai import használati utasításokkal...

@blah: "Pl hallott már valaki a paksi mogyoróról?"

Persze. :)
Paksi mogyoró, betyárkörte, huszárkörte, csibésztallér, stb :)

@armitage: A laptop azért is meg fog maradni a magyarban, mert az angolul nemtudó népek egy része a magyar 'lap' (papírlap, kártyalap, lapos) szóra asszociál a laptop esetében. Na és lapos? Hát persze hogy lapos! A topon meg nem gondolkozik, az hozzá van, és kész.
Nem hiszitek? Kérdezzetek körbe egy pár embert, aki nem tud angolul!

@blah: Igen, hallottam a paksi mogyoróról, de más értelemben, mint gondolod... Gyerekkoromban a földimogyorót hívták így. Aztán később kiderült, hogy az ország más részén meg valami egész más, nem éppen ehető dologra értik. Azóta mellőzöm a használatát, és földimogyorónak hívom - amíg arról is ki nem derül valami tájjellegű. :)

@Mocoria: Én hiszek neked. Nem ez lenne az első szó, ami ilyenféle áthallások útján rögzülne a nyelvünkben, és nem is az utolsó.

@Mr. Pither:
A walkmanes levezetésed szellemes, de sajnos nem analóg. Vannak ilyen márkanévből köznevesült dolgok (anno a sokszorosítást xeroxozásnak nevezték és van még sereg más ilyesmi is), de a laptop nem márkanév. Innentől tehát ez az érvelési sor irreleváns :(

Aztán írod:
"A magyar beszélők nagy százaléka"
ezt a Wikipédiánál "weasel words" néven szokás emlegetni :) Kik a magyar beszélők? Mekkora az a "nagy"? Milyen reprezentatív statisztika, vagy autentikus forrás támasztja ezt alá?

Fogalmazzunk úgy, hogy szubjektíve sok helyről halljuk ezt a kifejezést. IT-ilag megerősíthetem, hogy még hivatalos, gyártói szövegben előfordul a forrásszövegben, rosszul, inkonzisztens szinonimaként. A köznyelvben is benne van, írtam is.

De ez 1) semmit se változtat azon a tényen, hogy a kifejezés rossz és 2) nem jelenti azt, hogy ez be lenne betonozva a [magyar] nyelvbe.

Viszonylag fiatal terminológiáról és jövevényszóról van szó, amely ráadásul a terminológiát hivatalosan használó forrásokból – szakmai anyagok, szaksajtó, szakkereskedelem – kerülnek át a köznyelvbe, ezért ha a források szóhasználata megváltozik, akkor a köznyelvben is az új kifejezések terjednek el.

Vedd figyelembe azt is, hogy a szórakoztatóelektronikai és IT kifejezések a technológiával együtt avulnak és frissülnek. Ennek zászlóvivője, az új fogalmak "behozója" a kereskedelem és a marketing, annak lokalizált terminológiai alapjai pedig a szakfordítóknál vannak. A szakfordítók felelőssége óriási, és ott a minőségbiztosítás egyik pillére a szakmai hozzáértés, szakmai alapokon.

A szakmai anyagok, ismertetők, szaknyelv kifejezéseit átveszi a kereskedelem (józan ésszel, nem kreálnak külön ismertetőket az épp piacra dobott új termékeknek, hanem átveszik a gyártótól a hivatalosat), az pedig közvetve vagy közvetlenül, eljut a vásárlóhoz, a júzerhez, és szépen beépül a nyelvhasználatába,

Érdekes dolog ez, mert az ember hajlamos lenne azt hinni, hogy önmaga alakítja a nyelvhasználatát, pedig nem :) Be van folyásolva :)

A te walkmanes példádat én pl. jól értem, mert ismertem a kort, amelyben a fiatalok övére csíptetve ott volt a walkman (az én Sonym is megvan még és működik :) ), de egy mai fiatal számára ez csak megmosolyogni való fosszilia.
(A Walkman márkanév ugyan még létezik, de ma már valsz csak kevesen nevezik vókmennek az mp3 stb. lejátszójukat.)

Megfeddésről stb. természetesen szó sincs. Természetesen, a laptop kifejezés megérdemelt archiválása és a szakszerű kifejezések elterjedése nem rajtam és hasonló megnyilvánulásokon áll vagy bukik, és azt is dőreség lenne elvárnom, hogy valaki a kommentem olvastán hirtelen kicserélje a szóhasználatát :) Csak IT alapú ismeretbővítést írtam, és _kértem_ valamit, ennyi az egész.
Písz :)

*** A Grease-ben még úgy mondták, hogy "kovász van Rizzo cipójában".***
én mindig úgy hittem azt mondják: 'bun in the oven'

anyam alfoldi szamazasu parasztlany, 65 eves iden es mar gyerekkoromban (80as evek) hallottam tole a felkoppintva kifejezest a teherbeejtesre.

ugyhogy a felkoppintva letezo magyar kifejezes, a felcsinalas szinonimaja nem is mai.

@Mr. Pither:
A szörnyet blogmotornak hívják, és ott lapul a nyúl mögött. Tudom, nem vigasztal, de én is hozzá szerettem volna szólni a "szerintem kifejezetten ötletes, főleg a többi elcseszett címet nézve" tábor tagjaként, de azt is megette, és még ki sem jött az output oldalon.
Mostmeg, hogy a "szülőapja" is megjelent itt, ez már más szájízt adna a dolognak... :) így tehát hanyagolom az ismétlést :)

A felkoppintva eltalált cím, hasonló jelentéssel van még két ötletem, amelyek kicsit elrugaszkodottak. Az egyik a "légybekapva", amely a "bekapja a legyet" kifejezés passzív particípiuma...:) A másik nemes egyszerűséggel "megejtve", amelyet már magyaráznom sem kell.

@Circus: mármint a cím szülőatyja... megint bevettem a fogalmazásgátlót

"van ilyen magyar kifejezés egyáltalán?"

Az kizárt dolog, mert nem tudom!
Ha valamiről nem tudsz, akkor az nyilván nincs is, mert te nyilván mindentudó vagy.

A felkoppintva eltalált cím, hasonló jelentéssel van még két ötletem, amelyek kicsit elrugaszkodottak. Az egyik a "légybekapva", amely a "bekapja a legyet" kifejezés passzív particípiuma...:) A másik nemes egyszerűséggel "megejtve", amelyet már magyaráznom sem kell.

Köszi, hogy törlitek a duplát!

@Mocoria:
Ez asszem a "népi etimológia" jelenséghez kapcsolható, és nagyon jó, hogy megemlítetted. A véletlenül magyarban is értelmes szavaknál ez sokszor előfordul.

Régen, amikor az egerek golyósak voltak és egéralátét kellett alájuk :) akkor azt mindenki egérpadnak (a-val) nevezte, afféle egérpihenő helynek tekintve. Kevesen nevezték "mauszped"-nek, a szakszerű magyar kifejezés (egéralátét) pedig túl hosszú, túl összetett, túl döcögős volt a mindennapi használathoz. Ma meg már az egész kérdés okafogyottá vált, így nem csak a kifejezés, hanem az egész fogalom is eltűnt.

Az IT honosításban az az egyik szép dolog, hogy folyton változik, újul a terminológia. Az egyes kifejezések magyarítása mindig kihívás (emlékszik itt valaki a kora 90-es évek honosítási kérdéseire és parázs vitáira?), de gyakran mire valami meggyökeresedhetne, a technológia túllép rajta, és máris más kifejezéseken kell törni a fejünket :)

Egy baj van csak, megint szétoffolom a jobb sorsra érdemes posztot. Elnézést. Ennek az egésznek az Off-topicban lenne a helye.

@Mocoria: na erről van szó... :) Labi rittyentett is rá pár variációt.

@armitage: Ilyesmi már előkerült korábban is, a kémikusok nagy örömére (Nóbel Alfréd és az enyim kulup analógiájára, terrrrmészetesen):
www.kemiaverseny.com/09-10/9/megoldas3.pdf

felkoppint t. ige ritk. Teherbe ejt. A
pasi ~ta és otthagyta 2hónapos terhesen.

Forrás: mnytud.arts.klte.hu/szleng/szakdolg/katona_cs.pdf

Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Magyar Nyelvtudományi Tanszék

"Szleng és a Cosmopolitan" Záródolgozat, Katona Csilla

Örülök, hogy terítékre került ez a filmcím, mert engem rettenetesen zavar. Én is azt gondoltam, hogy ez egy kierőlködött új szó. Fogalmam nem volt, mit jelent, míg itt fel nem világosodtam.
Fél-off: Valaki említette még idegesítő filmcímként a Minden vilángol-t. Örülök, hogy nem vagyok egyedül. :) Ami pedig még számomra nagyon sántít: a Mindenki megvan. ???

@Átlagpóóógár: Illetve:
www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=felcsin%C3%A1l

@Dudálj, ha műkörmöd van!: "Én is azt gondoltam, hogy ez egy kierőlködött új szó."

hat igen rosszul gondoltad:-)

ugyhogy ne idegeskedj, ez a kifejezes izes magyar szleng az alfoldrol:-)

@semiambidextrous:
Ezt nem ismertem, nagyon jó.
Elképzelem a mai használatban:
"szikanyszegény ásványvíz",
"büzenyezett égésgátlóktól mentes"

Vicces, hogy a higany azért beverekedte magát a nyelvbe :)

@Franci1969: Természetesen a magyar változatban mondják így. Különben ez szerintem leleményes, a cipó van a sütőjében helyett kovász van a cipójában.

@armitage:
Ez úgy maradt meg nálam, hogy anno kihagytam egy régi "Barátok közt" epizódot, amelyben még Ullmann Mónika volt Berényi Miki felesége, és a terhessége egy rosszullét kapcsán derült ki. A történteket kérdésemre egy barátom így foglalta össze:

– Krisztát bebútorozták. Ráokádott.

Kész. Ezzel minden el lett mondva :)

@Helikoptert lízingbe:
valóban, a cipó jobban hasonlít a méhre, mint a sütő és a kovász is kifejezi a növekedést (míg a cipó közel sem annyira).
és vajon a film nyomán bekerült a magyar szlengbe?

vagy már ki is került onnan ; ?

A Kommentzabáló Szörny már egy hete csak szóközökön lehet tartva, a jelek szerint :(

@Franci1969: Nem a film nyomán került be a magyar nyelvba, már ha a cipó és a kovász dologra gondolsz. Fentírt nagyanyám ezt is használta (: (: (:

@armitage: Teljesen rendben van, hogy a te fülednek nem ízlik a laptop szó, és az is, hogy ha ennek megfelelően megkérsz másokat, hogy használják helyette a szabatos kifejezést, ehhez való jogodat egy pillanatig nem akartam elvitatni, ellenben a nyelvi realitások talaján állva szerettem volna rámutatni arra, amit immár te is leírtál, azaz, hogy "a laptop kifejezés megérdemelt archiválása és a szakszerű kifejezések elterjedése nem rajta[d] és hasonló megnyilvánulásokon áll vagy bukik", tehát akarni bármit lehet, csak a nyelv nem úgy működik (és ezt üzenem egyébként minden nyelvművelőnek, akik, habár kicsit más indíttatásból, hasonló érvelésekkel szokták megkérdőjelezni egyes szavak létjogosultságát a magyar nyelvben).

A Walkmanes példám pedig azért helytálló, mert a beszélő számára teljes mértékben irreleváns, hogy az egy márkanév, a laptop pedig nem. A lényeg, hogy az első hordozható magnók oldalára volt írva, hogy Walkman, a számítógépek képe mellé pedig a prospektusba az, hogy laptop. Mindkét szó hamar elterjedt. Beszédben ma is leginkább a laptopot használjuk (IT cégnél fejlesztők körében, ahol dolgozom, kb. 95%-os a fölénye a notebookkal szemben, de használjuk becézve is, úgyismint "lapos"). Nem készítettem felmérést magyarul beszélők körében, de ha valamiről te is tudod, hogy tény, akkor nem biztos, hogy illendő leweaselwordözni.

A vókmenek kora megszűnt, a márkanév ma már telefonokon virít, de attól, hogy a kütyü elavult, még van neve a nyelvben, és ha egy 14 éves magyar beszélő meglát egy hordozható magnókazetta-lejátszót, bár talán sosem használt, esetleg sosem látott már olyat, ha valahogy megnevezi, akkor úgy fogja hívni, hogy vókmen. (Attól, hogy ma már keveset használunk lándzsát, még tudjuk, hogy ez egy harci eszköz, és hogy így hívják, illetve meg tudjuk nevezni, ha elénkrakják.) Aztán persze simán lehet, hogy a lejátszó eltűnésével ez is kikopik a nyelvből, csak még ez nem történt meg.

Az is simán lehet, hogy a laptop szó el fog kopni a nyelvből, és ha így lesz, akkor is pont olyan jó lesz nekünk, mint most, hogy benne van. Igazából egyszerűen csak nem látom értelmét annak, ha valaki bizonyos, a nyelvben széles körben elterjedt szavak "helyes" használata, "helyes" ejtése vagy eltűntetése mellett kardoskodjun, mert az ilyen esetek nagy százalékában az illető nem érti meg (a címzett, az előző megnyilatkozásból úgy vélem, kivétel), hogy a nyelv_nem így működik_.

Félek, hogy a Nagy Kommentzabáló világuralomra tör.

időről időre felüti a fejét a a címeken való polemizálás.
egyik nap egy ismerősöm mondta, hogy az xy filmnek milyen hülye magyar címe van.

sajnos erre már az sem jó válasz, hogy "azért adták azt a címet, mert több nézőt vonz a moziba", mert arra meg azt mondják, hogy "de ez engem nem vonz. ha erre ránézek, biztos nem az lesz az első reakcióm, hogy "hú, elmegyek moziba".
és hát erre nem mondhatjuk nekik azt, hogy "de igen, az lesz a reakciód".

én azt mondtam, hogy de ez kicsit ilyen pszichológiai dolog, tehát nem úgy hatnak rád, hogy te tudatosan azt gondold, hogy tetszik, hanem pont hogy... nem tudok jobb szót, "tudat alatt fog neked tetszeni".

azt kell mondanom, hogy ez bizonyos szinten szerintem laikus hozzáállás.

mint amikor valaki azért szidja a szinkront, feliratot, mert "nem is ezt mondta angolul."
igen, én is voltam ilyen, amikor még csak azt hittem magamról, hogy tudok angolul, de alig tudtam, és amikor még nem sok közöm volt a fordítás technikai megértéséhez.

Á, nem ügy. A 'Két kopper' után bármi jöhet.

Kopper, vajon mit jelent? :D

A mi lányunk v. nőrokonunk az megesett.
A szomszéd lányt v. más idegen nőt azt felcsinálták.
Hangulatos szócska ez.

@Mr. Pither: Javasolhatom az ölfedő, illetve ölcsúcs szavakat érett megfontolásra, az AKAdémia T. munkatársainak, jelesül Önöknek?

@semiambidextrous: Még ma összehívjuk a válságtanácsot.

Például a rothadék blogmotor miatt...

@Mr. Pither:
Szerintem globálisan egyetértünk, én nem is az összességében meddő, tehát valahol értelmetlen preskriptív megközelítésre akartam hangsúlyt helyezni (távol álljon tőlem), csak a szaknyelv > köznyelv áramlások forrásszinten történő befolyásolhatóságának arányaira és lehetőségeire akartam rávilágítani.

Na. Ez most jó komplexre sikerült :) Szó szerint van amit mondok: szívesen ragoznám még ezt a témát, de akkor kérjük meg Jakabot vagy valamelyik kollégáját, hogy ezeket a kommenteket rámolja át az Off-topicba.

@seth_greven:

te túlmitizálod itt a dolgokat. A címadásban semmi pszichológia nincs, csak kreatív szeretne lenni az ezért felelős, ez a legtöbbször nem sikerül.

A feliratok meg sokszor gyengék, pontatlanok, és sokszor "nem azt mondják angolul".

Ez is egy szakma, ebben is rengegeteg a kókler, meg a hanyag ember.

@armitage: Persze, lehet azt forrásszinten befolyásolni, csak szerintem ez a hajó ebben a konkrét esetben már elúszott. De, amint mondod, nagyjából egyetértünk.

Örülök, hogy fény derült arra, van olyan ember, aki ismeri ezt a szlenget. Nem véletlenül írtam beküldtésembe a kérdést: van olyan, aki ezt ismeri?
Ezek szerint igen, én kérek elnézést.
(Megkérdeztem néhány embert előtte, és ők sem hallották soha, de ez persze nem mentesít, ahogy a gugli sem. Járjak többet utcára/szlengszótárba, ne kötözködjek.)
Egy mentséget azért találtam: Jakab sem hallott soha a szóról, olyannyira, hogy simán kirakta a beküldésem.:-)
Én is exkuzálok, részemről lezárva a koppintás.

Mivel nem hallottam errol a filmrol, utananeztem az IMDB-n, es kiderult, hogy mas nyelvekre is erdekesen forditottak a cimet. A braziliai, perui es argentinai cim jelentese "enyhen terhes", a olasze viszont "nagyon terhes".

itt annyi hozzászólás van már, hogy nem is írok semmit

@M. Péter:
Hát az meg milyen, amikor valaki enyhén vagy nagyon? :)

Jakabnak viszont (közben/amúgy) lehetne javasolni egy új címke, a "van ilyen szó" bevezetését, direkt az ilyen esetekhez. Noha elsőre ám sokan nem gondolnánk ám, azért ám van ilyen szó ám.

off:
Az "angolra lefordíthatatlan szavak"-sorozatból: ám, sehogy, hiszen

Mások még nem írták, de a "klasszikus" Jay és Néma Bob visszavág magyar szinkronjában is benne volt ez a szó, én innen ismertem. Ez a film jóval a Felkoppintva előtt jelent meg. Szóval nekem már egyáltalán nem volt ismeretlen. : )

@armitage: és mi a helyzet a pécével? Szerintem ugyanaz, mint a laptoppal.

(Arról meg ne is beszéljünk, hogy úgy írjuk: számítástechnika, és úgy rövidítjük: IT :p)

@Komavary:
Az Off-topicban válaszoltam.

@Inimma: A hét nickje díj nyerteseként köszöntlek.
Dicsőség a hatalmas hadvezérnek!

Na, akkor századik hozzászólóként teljesen fölöslegesen jegyzőkönyvbe mondom, hogy én az életben nem hallottam még a "felkoppintva" kifejezést, és még az angol eredeti ismeretében sem ugrott be első olvasásra, miről lehet szó.

Aki lemaradt erről a cuccról, és angolul sem tud, kontextus nélkül az életben nem találja ki.

Persze simán lehet, hgoy én vagyok rettentő elmaradott szlengileg.

@pocak: Hát, igényel egy bizonyos mentális hozzáállást, de szerintem van az országban néhány ember, akinek a "fel igekötő+tetszőleges ige" kombinációjáról egyből a felcsinálás ugrik be (: (: (: (számukra a "felvarrt arc" voltaképp teherbe ejtett karakteres férfit jelent).
Asszem ezt a vitát csak úgy lehetne eldönteni, hogy néhány ezer embert random megkérdezünk, ismeri-e a felkoppint szót, és ha nem, mi jut eszébe róla (ha meg látta a filmet: ismerte-e előzőleg a szót, elsőre mi jutott eszébe róla)(csak mert precíz tudományos elme vagyok (: )

kedves armitage (itt és off-topicban): akkor kocsit se mondjunk az autóra, mert az ugye, más, és elavult is már? nekem @Mr. Pither: -rel egyetérteni ér?!

@csársz:
Majdnem jó az analógiád, de mégse :)

A kocsi ugyanis hosszú-hosszú ideje velünk élő szó és egyáltalán nem avult el. A jelentése ma is "szállításra szolgáló kerekes jármű"-re vonatkozik. Hogy közben a meghajtás meg a forma változott, az indifferens.

Hivatalosan "gépkocsi" a neve a nem kötöttpályás, motorral hajtott, kerekes járműnek, amelynél a kerekek nem egy, hanem több párhuzamos vonalon futnak. Lehet tehergépkocsi, személygépkocsi.

Nem tévesztendő össze a gépjárművel, ami viszont a "gépi erővel hajtott járó mű" kifejezésből (vagy ilyesmiből) rövidült, és tágabb fogalom, hiszen ebbe a villanybiciklitől a dízelmozdonyig minden belefér.

Az "autó" szó, amit idéztél, viszont éppenséggel elavulófélben van, egyre kevesebbszer használják önállóan, a gépkocsi megnevezésére, inkább szóösszetételekben bukkan fel.

A latin "auto mobilis" (magától mozgó) kifejezésből származik, lett belőle automobil, és nálunk ez rövidült le autó-ra, de a "kocsi"-t nem tudta kiszorítani. Nem is baj. A kocsi egyike kevés nemzetközivé vált szavainknak, kedvelem :)

Bonus érdekesség:
A skandinávok szintén az automobil rövid formáját használják (és használják ma is), csak ők nem az elejét, hanem a végét hagyták meg: dánul, norvégül, svédül az autó = bil :)

@csársz:
És miért ne érne egyetértened bárkivel? :)

@armitage: Hehe. Mert nekünk történelmünk van itt a blogon :)

@armitage: Na jó, akkor most jön a tuti:
te az angol laptop szóról beszélsz, aminek valószínűleg - ha mondod - különbözik a jelentése az angol notebook és az angol netbook szóétól

én viszont a magyar laptop szóról, amely annyit jelent "hordozható számítógép" (persze minden számítógép hordozható, de ez különösen az:)
Hogy értsd:
a családban három ilyen vállra vehető komputer van:
az enyém régi, 14 colos a kijelzője, neve a családban laptop (vagy apád laptopja)
a lányomé újabb, 12 colos, neve kis laptop
a feleségem most kapott egyet, az övé a legkisebb laptop
(Ahogy egy barátnőm anyja a Lenke, ő a Kislenke, a lánya meg a legkisebb Lenke (vagy pici Lenke), fura az ízlésük.)
Ja, és a lányom két év után most jött haza Londonból tévéje sem volt a Fulham-meccseket - ha nem a stadionban - a laptopján nézte, mégsem mondta még soha, hogy notebook.
S tudod, miért nem? Mert olyan szakértősen hangzik, azaz túlságosan keresett, mint amikor valaki Sékszpírt mond vagy pláne Mekböszt vagy mit.

Mr. Pither majd kikéri magának, hogy ő bárki volna! :):)
Mindamellett kínos, hogy épp veled szemben kell VELE egyetértenem!
(Ide direkt nem tettem szmájlit!!!)

@csársz: hát még az milyen kínos, hogy velemi is egyetértesz már megint

@csársz: Jelentem, én Sékszpírt mondok (csak hogy ne kelljen velem TELJES mértékben egyetértened :D ).

@Mr. Pither: tényleg, én is, talán lassan helyre áll a világ rendje

@csársz:
Na de miért lenne ez kínos?
Nem érthet mindenki minekivel mindenben egyet :)

De az istenek rizspálinkájára kérlek, ezt az IT elmékedést az Off-topicban folytassuk inkább (már ha / ha egyáltalán).

A múltkor orcám verítékével átcipeltem oda Komaváry koma threadjét, de ezt most hozd át te :)

@Mr. Pither: @pocak: és olyan diftongusosan?
Ésd Börstínt (Börsztájnt) is?
Esetleg Landnt? Vagy ahogy most írták az Ésben Düzburgot?
És Nádasdy Kierkegaard gúnyolásával?

@armitage: Murphy első, leiterjakabra alkalmazott törvénye szerint amit szét lehet offolni, azt szét is kell.

Egyébként a megfigyelésekre alapuló ökölszabály, miszerint az a poszt, amelyiknél én is kommentelek és @csársz: is, 100 komment fölé fog menni, ismét életbe lépett (pedig rég volt utoljára ilyen poszt). Mondjuk ez most nem is rajtunk múlott, hanem a sok zúgolódó indexcímlaposon :D ).

@csársz:
Ja és miheztartás végett:
Én is jöttem már haza Londonból :) és ha hiszed, ha nem, hol így, hol úgy mondom azt a gépet, amit te épp laptopnak nevezel.

IT-s berkekben bizony el-elnótbúkolom magam, de hát ott olyan szakszleng-salátát beszél az ember, hogy tökmindegy :) itthon simán gépezünk, amikor szakfordítok vagy szabatosan kell kommunikálnom :) akkor természetesen noteszgép. A laptopra nem áll rá, a már korábban kifejtett okok miatt (szakmai ártalom).

Olyan ez, mint amikor okos és/vagy tudálékos mérnök, fizikus barátaim kioktattak, hogy centrifugális erő nincs, centrifugálás max. a mosógépben van, és jegyezzem már meg, hogy csak tehetetlenség létezik. Én hittem nekik :)

@csársz: hát semmi esetre sem követek valami általános elvet ezügyben. Nádasdy cikkével teljesen egyetértek, és a félreértések elkerülése végett semmi gondom a sekszpír ejtéssel, csak nekem pont nem áll rá a számra (diftongust természetesen magam is mellőzöm). Vonnegutot én se ejtem vanigatnak.

@Mr. Pither:
:) a szétoffolós implementáció nagyon tetszik, de mi lesz, ha Jakab, vagy távollétében valamelyik kollégája morcos lesz és szétültet minket?

@csársz: Bizony, diftongussal, mindennel.

Bersteinről és Duisburgról nem szoktam beszélni, nem tudom, hogy ejteném ki.

London az London, azt úgy tanultam gyerekként (míg Shakespeare nevét már nyolcévesen is úgy mondtam magyarul, ahogy most).

Kierkegaard az nekem kirkegór. Ez meg a középiskolai angol/magyartanárom hibája (akinek ezért - s sok más hasonlóért - egy életre le vagyok kötelezve).

@armitage: á, nem fog

@armitage: bocs, Londont nem dicsekvő érvnek szántam, hanem, hogy még ott sem szokott rá, hiába hallotta nyilván, hogy ott notebookot mondanak: simán megértette, hogy angolul másként mondják, mint magyarul

hát persze: a Napról is tudjuk, hogy nem kell föl, mégis van napfelkelte

@csársz: kel, nem kell! na jó, megyek dolgozni!

@armitage: Nézz már körül, @pocak: itt offol melletted. Jakab meg érdeklődéssel szokta ám olvasni az ilyeneket, és csak személyeskedésre forduló hangnem vagy egyéb anyázás kapcsán szokott autoritatíve közbeszólni.

@Mr. Pither: Ja, és Nádasdyt - leginkább idő- és érdeklődés hiányára hivatkozván - továbbra sem olvasok.

@Mr. Pither: mongyuk küldj hangfelvégelt magadról, mert azt a diftongust én marha nehezen tudom elképzelni magyar szövegben (főleg nyolcévesen) - vagy ha igen, tényleg kissé modorosnak hathat, mint szegény Albert Dzsordzsi a svócönegörrel. (no offence intended :)

@pocak:
De akkor most Kierkegaard hogyan ejtendő?

A)
Kjerkegór, mert az eredeti kiejtés az irányadó

B)
Kirkegárd, mert ha az A) szerint ejted, akkor itt helyben körberöhöglek, te modoros majom, te

C)
Templomfarm, mert ezeket a zagyva külföldi neveket le kell fordítani böcsületes magyar nyelvre

D)
Egyéb, éspedig: _____________

@csársz:
Ez teljesen oké, amit írsz, de ismétlem, én nem a nótbúk, hanem a noteszgép kifejezés mellett érveltem. Olyat sehol le nem írtam, hogy tessék nótbúknak nevezni. Abban semmi csodálni való nincs, jegyzem meg a kellő tisztetlettel, hogy nem szokott rá egy idegen kifejezésre.

@armitage: az eredeti kiejtés sose irányadó, az tényleg elég mókás baromságokhoz vezetne. Engem az is zavar, amikor angol szövegben [budöpeSt]-et ejtenek, az pedig, hogy Kaplár F. Murrayt [mari]-nak ejti, meg az év egyik poénja.

Én a B megoldás híve vagyok igazából azzal a módosítással, hogy csak extrém esetekben röhögöm ki az A-t választó illetőt (Kaplár F.-et például lazán, de aki [kerkegór]-t ejt, azt biztos nem.)

@pocak:
Murray Suzy :)

Kierkegaardilag meg a D lesz a legjobb:
– Az a régi dán filozófus, az hogyhíjják, Csirkegard

egyébként itt "A pontosság és a gúny" című Nádasdy-cikk, amit @csársz: említett.
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/91.2_Pontossag.pdf

itt egy ellenvélemény:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/92.2_Kardos_Noch_dazu.pdf

és itt meg a válasz rá:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/92.2_Valasz.pdf

@pocak:
Áá, épp e percben akartam erre rákérdezni.
Ön egy gondola (tolva só).

@pocak: Én a diftongus kérdését az első szótagban lévő diftongusra értettem, ahol is én általában ejteni szoktam, tehát nem [sékszpír] hanem [sheikszpír], de szerinte ez annyira nem zavaró élőbeszédben, ha az ember nem erőlteti nagyon az RP-t. Valószínűleg gyerekkoromban valóban [é] volt még az, a fentit arra értettem, hogy sosem mondtam [sekszpírt] (valószínűleg azért, mert sosem hallgattam Cseh Tamást).

A szó végi diftongust nyilván nehéz lenne magyarban ejteni, különösen, ha magyarul ragozzuk a nevet, ugyanis akkor szükség van a szó végi r hangra, melynek redukálódása ugyebár a diftongus kialakulásának gyökere, szóval azt nemigen szoktam ejteni.

Esténként a sötétben megjelenik
a nagy kommentevő.
És a kommentjeim sajnos eléje másznak.

Reggel azért nem találom sehol
A kommentemet.

@pocak:
Elolvasgattam őket, Nádasdyval egyetlen kivételt leszámítva, egyet lehet érteni. Így nekem sem kell hézagos dán tudásomat (s főleg eléggé csapnivaló dán kiejtésemet) csiszolgatni csupán azért, hogy kiejtsem Kierkegaard nevét :)

Persze okos ember egyszerűbb témát választ: Andersen. Hansz Krisztián. Dán, híres, érdekes, és nincs vele ennyi faxni :)

@pocak: Hűű, de rohadtul tenyérbemászó az az első cikk.... csak felbaszom az agyam rajta.

@Mr. Pither: pedig kurvára igaza van

@Mr. Pither: Na, kicsit lehiggadtam, szóval pár szóval azt is leírom, hogy min húztam fel magam.

Szóval szerintem rohadt mindegy, hogy az ember sékszpírnek vagy sekszpírnek, kirkegórnak vagy kirkegárdnak, bítlznek vagy bitlisznek ejti a vonatkozó kulturális artefaktumot, mert a magyar nyelv mindkét variációt befogadja, legfeljebb bizonyos hallgatóság modorossággal vádolhatja a beszélőt, amit a beszélő meg nyugodtan leszarhat. Ilyen és ehhez hasonló nyelvhasználati kérdéseken rugózni megbocsáthatatlanul grétsylászlós.

@pocak: Szerintem meg nem. Lásd a bezabált kommentem.

@Mr. Pither: ha nem állnál hozzá ilyen előítélettel Nádasdyhoz, akkor nagyon nem olvasnád bele ezt az erőszakosságot, mert nyomokban sincs benne.

Nádasdyt grétsylászlóssággal vádolni az egyébként megalol.

[off]
1-
idegennyelvőr kollega szép bejegyzést írt az angol szövegben hallható [bhu-da-peSt] vs. [bju-daö'-pest] ejtési variációkról. érdekes olvasmány volt, és igen sok on és off hozzászólást generált.

2-
a mi családunkban leptop és london dívik, a többi szót ismerjük, de köszönjük többnyire sosem használjuk :)))
[on]

@pocak: Nem olvasom előítélettel, mert tényleg gőzöm nincs, hogy kicsoda. Illetve annyit látok, hogy valaki, aki az docens az ELTÉ-n, és nyelvészeti ismeretterjesztő cikkeket ír, ami nekem, mint műfaj, Grétsy Lászlóhoz kötődik. Hát így.

Most akkor vagy én nem vágom a hallatlan öniróniát, vagy Nádasdy már az első 5 sorban baromira arrogáns a "filozófus kollégával", aki, for all we know, akár 30 éve Kierkegaard filozófiai alapvetéseivel foglalkozhat, és akit "valaki felvilágosított" a név helyes kiejtéséről, amely a szerzőt a probléma vizsgálatára késztette. Számomra itt bukik meg a cikk, mert ez nem probléma, mert magyarul ezt a nevet úgy ejtjük ki, hogy kirkegór, vagy kirkegárd. Vagy kejkegór. És kábé mindenki vágni fogja mindegyik esetben, hogy kiről van szó, és kész. Nincs téma.

És igen, ödipusz, vagy ojdipusz, vagy ojdiposz. Mert mondjuk ám mindet, a komplexussal kapcsolatban is. Herkulesfürdő meg azért Herkulesfürdő, mert az a város magyar neve, a Herkulesfürdői emlék meg azért Herkulesfürdői emlék, mert ez a dal magyar címe, és nem a beszélőtől függ, hogyan akarja mondani. És baromira nem állítható párhuzamba a két dolog.

@armitage: rizspálinka - szakmai szempontból (hükk) nézve ilyen, hogy rizspálinka, nem is létezik.
:p

@Mr. Pither: "nyelvészeti ismeretterjesztő cikkeket ír, ami nekem, mint műfaj, Grétsy Lászlóhoz kötődik. "
Szóval nem olvadod előítélettel, á nem.

Csak azt tudnám ajánlani, hogy olvass sok Nádasdyt.
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html
Itten elérhető szinte minden, ami fontos (sajna pont A helyesírási ló nem, amit pedig oly szívesen linkelnék helyesíró trolloknak).

Trust me, nem Grétsy László.

@Mr. Pither: Ezt már szeretem! Ere már nyugodtan mondhatom, hogy nem értek egyet vele.
Egy névnek sokféle ejtése lehet, de azért általában elterjed egy, amelyről a legtöbben felismerik, hogy ez az a hangsor, amellyel azt a várost, embert megnevezzük, mi magyarok. Nádasdy nem állítja, hogy ez a helyes hangsor és azt sem, hogy nem szabad eltérni tőle.
Azt mondja, hogy mint nyelvész próbálja megfigyelni, mit hogyan használnak az emberek, és vakamennyire meg is szeretné érteni a használat olyanságának okát.
Nagy baj volna, ha elő lehetne írni az ejtést, mert akkor nem volna mit megfigyelni, és kénytelen volna másik szakmát választani.
A nyelvhasználatról meg írni kell, mert az vizsgálat tárgya függetlenül attól, hogy csak leírjuk a megfigyeléseinket vagy meg is mondjuk a tutit, ahogy a nyelvművelők.

@Franci1969:
off:
Anno, amikor még volt francia frank, sokszor találkoztam magyarban olyan ejtéssel, hogy "francia fran" (és ezt toldalékolták is az illetők, pokol gyanánt).

Ezt én mindig valahogy modorosnak éreztem, én még az angolok pénzét is fontnak mondom idehaza (és nem quidnek :) ).

Furcsa ez a dolog az idegen nevekkel. Prága, Párizs, de Marszej, sőt Brüsszel, Helsinki, Stockholm, de Koppenhága, Tirana, de Athén, Sanghaj, de Peking. Jó tarka a kép, attól függően, melyiket honnan vettük át.

@pocak: már megint hallottam egy krimiben, hogy "vaj van a füle mögött", és most is szörnyű volt!
Még több Nádasdy kell nekem!

@csársz:
Tegyük hozzá azt az apróságot is, hogy vannak nyelvek, amelyekből egyszerűen hiányoznak más nyelvek egyes hangjai, így a beszélői nem (vagy csak nehezen) képesek kiejteni az eredetit.

Szerencsétlen külföldinek leírsz ilyen neveket, hogy Győr vagy Gönyű, aztán a helyszínen hadrikáljon, amit akar :)

@armitage: noteszgép. Lehet, de nekem erről az az izé jut eszembe, amit menedzserkalkulátornak hívtunk, amikor még lehetett villogni vele.

@csársz:
Szerintem a személyi higiénia ilyen szintű elhanyagolása, amikor a testnedvek és a lerakódott szennyeződés elegye már nem túróvá rohad, hanem egyenesen vajjá köpülődik valakinek a füle mögött, ez valami egészen undorító.
:)

@csársz:
Nekem és még sok embernek egy noteszgép jut róla eszembe, de ettől még nem szabad elkeseredned :) a kontextusból egész biztosan te is rá tudsz jönni, hogy valami leptoppról van ottan szó :)

@csársz:
Bnous segítség: klikk:
www.google.hu/images?q=noteszg%C3%A9p&rls=com.microsoft:en-US:IE-SearchBox&oe=UTF-8&rlz=1I7GGLJ&redir_esc=&um=1&ie=UTF-8&source=og&sa=N&hl=hu&tab=wi&biw=1138&bih=682
:)

@pocak: A kérdéses kérdésben, minthogy ez a cikk szerintem arrogáns, és megmondja a tutit, mit sem számít, hogy hogy olvasom.

@csársz: Ahogy mondom, szerintem itt (természetesen finom iróniába csomagolva, hiszen jól ír), Nádasdy megmondja a tutit (i.e., mondjuk így, hisz ez kulturális sajátosságunk!), amitől nekem felfordul a gyomrom, függetlenül attól, hogy én hogy használom. Szerintem, ha explicite nem is, szubtextus szintjén (az irónia használatával) igenis azt állítja, hogy a hozzánk kulturálisan közelebb álló ejtés a preferált.

És szerintem a diákok rohadtul NE "Ejtsék, kérem, vördzvörsznek". Az én magyar irodalom órámon (ha lenne ilyen egykor, mint ahogy nem lesz sajnos sosem) ejtsék kérem úgy, ahogy jön, majd kiválogatom. Az én angol órámon meg próbálják meg úgy kiejteni, ahogy én, w-vel, r nélkül és θ-val.

Bakker, erről beszéltem pont 100 kommenttel feljebb, itt: @Mr. Pither: , hogy nem szabad nekem ide járni, mert olyan a LJ, mint egy kocsma.

@Mr. Pither:
www.youtube.com/watch?v=KeMMow_Itqw
Vörcvö'sz! Vörcvö'sz! Following hard behind!
:)

@Mr. Pither: akkor most igyunk rá!

@Mr. Pither:
Na ja, hát nem kell mindig leszédülni a kocsmába, ha kihallatszik belőle a szép muzsikaszó. Akaraterő, fegyelem, miazmás :)

Na jó. Igaza van Asszonygödre úrnak, munkaidőben az ember termeljen. Majd este lehet kocsmázni.

@armitage: Na ez az, nekem ilyesmik sose voltak :(

@Mr. Pither: nekem mindegy, de örülnék, ha nekiállnál Nádasdy-cikkeket olvasni nagy tételben, mert valami félelemtesen torz kép él róla benned.

@Mr. Pither:
Alte Fehler, neu gemacht. Ki kell fejleszteni őket. Lássa kend, én is megtartóztattam magam a munkaidő végéig. Vagy pedig a kocsmában kell dolgozni, az a másik megoldás :)

Na haragudj már, @pocak:, de olvass is már. Elolvastam egy cikket, és erről a szövegről nyilvánulok meg már ötödik kommentben, mert különféle problémáim vannak benne, melyeket fenn ki is fejtettem. Ha ezt a cikket Kis Pista írta volna, a problémáim ugyanazok volnának. Szóval vagy a szöveggel kapcsolatos ellenérzéseimre reagálj (ami eddig nem sikerült) vagy hagyjuk a dolgot ennyiben.

Persze majd még olvasok Nádasdyt, és talán minden más cikke ablakokat nyitogat majd a fejemben, de ettől még erről a cikkről nem fog megváltozni a fenti véleményem, csak ha esetleg valaki megmagyarázza, hogy miért értelmezem félre.

@Mr. Pither: Nem tudom, hol érted félre, sehol nincs benne, hgoy mindenkinek így kell mondani, és punktum, hanem arról szól, hogy hogy működik a világkultúra, és hogy jól is van ez így.

Elég sok ember olvasta már, akit ismerek, meg linkeltem máshol is máskor, és volt, aki nem értett egyet vele, de soha senki nem mondta még, hogy arrogáns. De hát te annak találtad, oké, ezzel nehéz lenne vitatkozni, benyomás az benyomás.

Mindazonáltal előre közölted, hogy Nádasdy nem érdekel, és nyelvművelő cikkeket neked ne írogasson senki, szóval nehezen hiszem, hogy nem borzasztó negatívan álltál hozzá eleve.

Azért tényleg szeretném, ha szereznél valami normális képet Nádasdyról. Ha úgy könnyebb, akkor válassz először abból a nyolc cikkből, amik ott vannak Kiss Tamás nyelvművelőalázó honlapján. Nem a negatví példák között.

Érdekes módon ugyanis a Grétsy-félek szemében éppen Nádasdy a legvörösebb posztó, aki normálisan és intelligensen érvelve elmagyarázza, miért faszság a nyelvművelés úgy, ahogy van. Kicsit meg is vagyok lepve, hgoy Nádasdyt nem valami gyöpös nyelvápoldai barommal szemben kell védenem, hanem pont veled szemben.

@Mr. Pither: Nem is az a lényeg, hogy te hogyan mondod, hanem, hogy a megfelelő városra gondolsz-e, ha a rádióban hallod, hogy "Düzburg"?

@csársz:
Én eddig simán leduiszburgoztam ezt a várost. Nahiszen. :)

@pocak:
Segítek Mr Pithernek normális Nádasdy-képet szerezni. Ezt találtam:
www.litera.hu/files/kepek/upload/2008-08/nadasdy_adam_ff_200.jpg

Közben elmélkedem magamban, feleslegesen:

Miért és hogyan dől el, hogy egy városnév (maradjunk a városneveknél) eredeti — azaz lakóinak hivatalos nyelve szerinti — kiejtése magyar nyelvi közegben, mikor számít elfogadottnak és mikor minősül sznobbűzös modorosságnak?

London = derék hazai London (és nem modoros landn)
Paris = fasza Párizs (és nem modoros parí)
Duisburg = vitatott :)
New-York = modoros nyujork (a derék nevjork helyett)
København = Koppenhága (naná, majd köbnhé'n)

Mi lehet a döntő a dologban?

A)
A közvetítés nyelve és módja, ami által és ahogy eljutott hozzánk a név

B)
A név nálunk vett ismertsége, mennyire forog a nyelvünkben, mennyire fontos, milyen aktívak a kapcsolatok

C)
A város mérete

D)
A fentiek együtt

E)
Tudja a fene, nem mindegy? pláne hétvégén jössz ilyen lerágott csontokkal. És ezután ne írd még oda plíz, hogy "F) egyéb, éspedig: ___ ", mert semmi kedvem álkvízbe csomagolt, meddő témákat ragozni, köszike.

@armitage: hát persze, én is, mindeki, de jött egy okoskodó, aki szerint minden hírben rosszul mondták, amikor a Love Parade-on történt balesetről beszéltek.
Szerinte kell Düzburgnak mondani. És nem jutott eszébe, hogy akkor sokan azt hitték volna, hogy egy általuk nem ismert városban rendezték...
A lényeg, hogy ha valaki valamiről azt hiszi, "úgy van", akkor rögtön feltételezi, hogy tényleg úgy van, és ezt mindenki úgy is tudja, aki meg nem, hülye.

A pontjaidról pedig az a véleményem: hogy nincs szabály, mindig másként alakul, és ha számba vennénk az eddigi összes alakulást (kötve hiszem, hogy tudnánk), akkor is alakulhatna legközelebb másként.
Csak az emberek nagy része azt hiszi, ez valami szabály szerint megy, ezért próbál alkalmazkodni, és magát hibáztatja (jó esetben, lásd a fenti kivételt: okoskodó), ha valami nem stimmel.

Duisburg német kiejtése a magyarban leginkább a "tűszpuok" hangsorral közelíthető -- szóval ha valaki "düzburg"-nak mondja, akkor a németek még mindig egyből kiszúrják, hogy külföldi. :P

(Ettől függetlenül én ha magyarul beszélek, "dűzburg"-nak ejtem, mivel -- Nádasdy kifejezésével élve -- ez név "intenciója" ill. "idealizált üzenete".)

@pocak: Na, igazából leginkább erre vártam, hogy elmondd, szerinted mit ír ebben. Nekem más jött le, de azért jó, hogy sokféle ember van, mert sokféleképp értelmezik a dolgokat.

Ami nekem lejött, az az, hogy a kérdés számomra egyértelmű multivalenciája (mmint hogy a nyelvben ezek a formák tök jól megélnek együtt, nincs értelme őket szembeállítani) nála fel sem merül. Ami pedig még nem tetszett, az a cikken végig érezhető igen erősen ironikus hangvétel. Félre ne érts: élek-halok az iróniáért, ha az, aki használja, öniróniát is alkalmaz mellette, csak itt én végig offenzív használatát érzékeltem.

Rendben, olvasgatok majd, biztosan nem minden írása ilyen hangvételű. Nyilván vágom, hogy nem véletlenül olyan elismert.
(Amúgy amikor még a név előkerülésekor feljebb írtam, hogy nem olvasok Nádasdyt, az nem annak szólt, hogy valami kifogásom van ellene, hanem hogy már rég emlegetitek, de én azóta sem vettem rá magam, hogy olvassak tőle, egész egyszerűen, mert semmilyen nyelvészeti jellegű dolgot nem olvasok - Kis Tamást sem -, hisz még a saját témaköreimmel - film, irodalom, filozófia - sincs semmi időm foglalkozni.)

@csársz: Én egyből Duisburgra gondoltam, amikor írtad, de nyilván nem a rádióban hallottam, szóval nem tudhatom, felismertem-e volna.

@Aphelion: @Mr. Pither: Tudjátok, nekem végtelenül egyszerű vezetéknevem van, mégis szinte mindig meg kell ismételnem, ha telefonban mutatkozom be, illetve félreértik: van hasonló, sokkal elterjedtebb magyar családnév. (sajnos, amikor egyszer rendőr kérdezte, hiába próbáltam hadarni, rögtön megértette:)
Aphelion elve tetszik nekem: jól eltér az eredetitől, és vélhetőleg a magyar hallgatója sem érti meg, legalábbis visszakérdez: "dui(s)zburgot gondolod?". Bizonyára ezt szereti Nádasdy is:):)

@csársz: Hát így jár az, aki félművelt emberekkel társalog. :P Akikkel én beszélgetek, azok vagy teljesen műveltek a német városokat illetően, vagy teljesen műveletlenek. Az előbbiek egyből megértik a "dűzburg"-ot, az utóbbiaknak meg akárhogy ejthetem, úgysem tudják, hol van. :)

De a Dűzburg idétlen szóviccekre ad lehetőséget (bűzburg stb.), ez nembajez? :)

Itt az élet hurrikán / Mert ez Hápbörg
Life is like a hurricane /Here in Duckburg

Nemtommiért most beugrott ez a lyrics és zümmög a fejemben.

Ha már off és ha már szóba kerültem és ha már Nádasdyról van szó, akkor érdekelne a véleményetek a felvetéseimről odaát:

idegennyelvor.blog.hu/2010/08/29/hogy_lett_a_lunch_bol_loncs_nadasdy_kritika

@armitage: A Dell ceg meg mindig laptopnak hivja a hordozhato szamitogepeket. Ertesitsd oket, hogy le vannak maradva.

@M. Péter:
Köszönöm a jelzést, de amire válaszoltál, abban direkt leírtam, hogy hardvergyártóknál (többnél is) is megfigyelhető ennek a terminológiának a téves vagy inkonzisztens használata.

Tudok róla, hogy több hardvergyártó is rosszul használja, volt már arra is példa, hogy az angol anyagban egy bekezdésen belül nevezték laptopnak és notebooknak ugyanazt a terméket :)

Ha a munka úgy hozza, honosítói oldalról természetesen jelezzük a terminológiai észrevételeket, de hogy ennek az ismeretnek a birtokában a megbízó hogyan dönt, az az ő dolga. Ha ragaszkodik hozzá, akkor akár penészes sajtnak is nevezheti a saját termékeit :)

Mindenesetre nem a locvendor vagy a nyelvi szakértő szokott ismeretlenül és kéretlenül bezörögni a gyártónál terminológiákkal, ennek megvan a módja, általában nagyobb LSP-ken keresztül. De ezzel nem akarlak itt untatni, ennek az off-topicban van a helye.

@armitage: Tudnal valamilyen forrast felhozni arra, hogy a laptop csak a regi hordozhato szamitogepeket jelenti? Ilyet sehol nem talaltam, egyesek szerint a laptop es a notebook teljesen ugyanazt jelentik, masok szerint a notebook a laptop egy fajtaja, meg masok szerint a notebook egy kisebb meretu hordozhato szamitogep, a laptop meg nagyobb. Ez magyarazhatja azt, hogy egy angol szovegben ugyanazt a gepet laptopnak és notebooknak is neveztek.

@M. Péter:
Maga a notebook elnevezés megjelenése mutatja, hogy a korábbi, ormótlan laptopok helyett már másféle eszközökről van szó.

Nem centiméteres különbségről beszélünk, ha meg akarod ismerni a laptopokat, akkor vissza kell menned a 90-es évek elejére, amikor már az feature volt, hogy egyáltalán ölbe (lap) lehet venni a gépeket.

A notebook elnevezés akkor kezdett terjedni, amikor már megjelentek a könnyebb, kecsesebb, az asztalról fél kézzel felkapható, és a jegyzetfüzetek (notebook) mintájára akár egy aktatáskában is elférő, újabb gépek.

lásd még hu.wikipedia.org/wiki/Notebook
de a WP nyilván nem mindenben jelent abszolút forrást.

Amúgy nem igazán értem, miért fontos ez. A notebook és a laptop az angolban gyakran szinonimaként szerepel (hogy most ez szakmailag milyen, azt már körbejárták sok helyen), a magyarban a notebook helyett van a jól használható noteszgép, a laptop helyett nincs semmi, azt csak a magyarban értelmetlen laptop/leptop ejtésben-alakban lehet használni.

Apróság: ha a noteszgép szót önmagában kimondod, sejthető, hogy pl. nem egy növényről van szó. A laptop önmagában csak annak jelent valamit, aki ismeri a jelentését.

De ez nagyon lerágott csont, úgyis a használat dönti el, majd kialakul. És ismétlem, ez offolás, az off-topik alkalmasabb az ilyen eszmecseréhez.

@armitage: ezt nem értem. Az "asztal" szó is csak annak jelent valamit önmagában, aki ismeri a jelentését.

nekünk van egy eee, véletlenül sem hívjuk sem eee-nek, sem iii-nek :))), sem nótbúknak, sem más precízebb és modernebb néven.
így hívjuk: kicsi leptop :)
igaz, nem vagyunk szakemberek, csak felhasználók, tehát nekünk még az eee is csak leptop, ugyanúgy, mint a most kissé használtan kapott lenovó is csak leptop.

Szerintem meg éljen a népetimológia, a laptop "lap"ja a népesség tetemes részének nem jelent ölet, viszont képszerűen utal arra, hogy milyen vékonka is ez az izé, és tekintve, hogy a "top" szót is ismerni véli, nem is érdekli tovább, hogy hogy került össze a kettő. Ld Cinterem, számszeríj und co.
Ha nagyon megszorítják,esetleg a top minőségre gondol.

Igazából még nekem is "magyarabbnak" esik, mint a számomra mindig is modorosnak és erőltetettnek ható noteszgép. Márcsakmerthogy az meg távolról sem notesz. Az egy kütyü, ami magától lapozza és jegyzeteli tele a noteszt. ;)

@pocak:
Akkor másképp, pontosítva:

Az asztal magyar szó, magyar anyanyelvűek számára önmagában is jelentéssel bír.

A laptop jelenleg nem magyar, hanem angol összetett szó, önmagában jelentéssel csak a szó jelentését, az eszközt, a fogalmat már megismert magyar anyanyelvűeknek bír (az idősebb generációk vagy a technológiát nem ismerők számára nem).

Egyelőre többen vannak, akik az asztalt ismerik így magában :) de az idő előrehaladtával ez nyilván változik, hiszen egy mai kisgyerek már ezekkel az eszközökkel ugyanolyan hamar találkozik, mint az asztallal, így a szókészletébe beépül a laptop vagy a nótbúk vagy a noteszgép, aszerint, amint.

A tech fogalmakat életkori vagy életmódi sajátosságok miatt nem ismerők száma csökken, tehát ez a kérdés viszonylag hamar értelmetlenné válik.

@Goombaa:
A népetimológiával semmi baj :)
Disztingválni viszont lehet és kell is.

A noteszgép egy szabatos, szakmai megnevezés, ami csak akkor válik modorossá, ha szakmai szabatosságot nem igénylő kontextusban is erőltetjük.

Lásd pl. az épületekben az emeleti közlekedést megkönnyítő gépezetet: műszaki leírásokban felvonó, de a hétköznapi használatban mindenki liftnek mondja. A nyelv egyszerűsít, hol idegen szó átvételével, hol rövidítéssel, hol másképp.

gépjárművezetői igazolvány / jogosítvány
lőfegyver elsütőbillentyű / ravasz
személyi számítógép / pc, pécé, gép
személyfuvarozó vállalkozó / taxis
bevásárlóközpont / pláza
rádiótelefon / mobil
rövid szöveges üzenet / esemes
stb.
Van, ami beépül, van, ami nem.

Olyat sose írtam, hogy hétköznapi szóhasználatban is beszéljen mindenki szögletesen, szakkifejezésekben :)

Az IT rétegnyelv (?) sok ilyen átalakuláson ment már át. Nem volt olyan rég, amikor még hétköznapi újságokban is birkóztak az idegen szavakkal, ment a vita, hogy a "file" helyett mindenhova a szabatos, de nehézkes "állomány" kerüljön-e, vagy a jóval simább, fonetikus átírású "fájl". Az utóbbi győzött, nem utolsó sorban a szofverek menüinek honosításánál felmerülő stringhossz-probléma miatt :)

@armitage: bocs, de a laptop fullos magyar szó, hordozható számítógépet jelent, ez teljesen egyértelmű. Nyilván kevesebben ismerik, mint az asztalt, de a "fürgető" szót se ismeri mindenki, azt mégse mondhatod, hogy norvég. Annak, hogy hányan ismernek egy szót, semmi köze a szó eredetéez.

(A fürgető egyébként valami szekéralkatrész, most tanultam.)

Az IT-nyelv része az engem speciel nem érdekel.

@armitage: no igen, a noteszgépnek nyilván van létjogosultsága olyan szinten, ahogyan a lőfegyver elsütőbillentyűnek is van.
a leptop, vagy akinek laptop elnevezés sokak szerint minden bizonnyal a tárgy LAPosságára utal. eszükbe sem jut az öl jelentésű angol szó.
mint pl az egérpad - végül is, mégcsak nem is hasonlít padra (hosszúkás ülőalkalmatosság)... mégis így hívja, akinek van..

@pocak: Bizony, a fullos is magyar szó -- csak épp a nagyszüleink lehet, hogy nem értik már. Úgy tűnik, mi már más magyar nyelvet beszélünk.

Viszont a laptop kikövetkeztető szerintem a szóalakból: lapos is meg a billentyűzetveréstől top-top-top hangokat ad ki, tehát laptop. :)

@Olman: persze, hogy más nyelvet beszélünk, de hát ez minden generáció nagyszülö-unoka relációjában így van, egyszerűen ez a normális.

Plusz nyilván nem csak generációs különbségek vannak, hanem satöbbi. Szóval tizenvalahánymillióan tizenvalahánymillió magyart beszélünk, ez ennek a rendje.

@armitage: A 80-as evek elejen mar volt olbe rakhato, tehat nem borondmeretu hordozhato szamitogep, es ha minden igaz, az 1989-es Compaq LTE volt az elso, amelyet notebooknak neveztek, mert hosszusaga, szelessege megegyezett az A4-es papireval. Szerintem a laptop a hordozhato szamitogep szinonimajava valt, fuggetlenul attol, hogy olbe rakva hasznalja-e az ember. A kocsi sem csak a Kocsban keszitett, lovak altal huzott jarmuvet jelenti mar. Aztan valamikor elterjedt a notebook szo, nem tudom, hogy spontanul vagy valamelyik marketinges talalta ki. A magyar noteszgep szo nekem tetszik, mert a notesz nekem kismeretu, zsebbe rakhato fuzetecsket jelent, mig a szamitogepek merete inkabb az A4-es papir korul van, a legnagyobb hordozhato szamitogepek pedig meg az A3-as papirnal is nagyobbak.

@pocak:
Téged nem érdekel, engem igen, de emiatt szerintem egyáltalán ne keseredj el :)

@M. Péter: @Franci1969:
"Nektek is igazatok van." :)

De nekem erős dézsávüm támadt, ezekről már mind volt szó. Futtassuk ki valahova, aztán együnk valamit, mert én ma még nem is reggeliztem, keccsölök, miközben ti itt ráérősen kommentezgettek :)

@armitage: nekem gyanús ez az IT-nyelv- meg szakmai zsargon-dolog.
egyidőben a HVG meg az index is használta a digidobozt (ma inkább adaptert vagy dekódert), mire a szakértők kikérték maguknak, mert annak a valaminek a szakmai neve: set-top-box. Én inkább azt mondanám ez az angol neve, vagy inkább amerikai, mert Londonban például digiboxnak hívják.
Én nem hiszem, hogy valóban le kellene írni azokat a szavakat, amelyekt bal oldalra tettél. Miért volna szakmailag helyesebb, hogy felvonó, mint az, hogy lift?
Persze nem kifogásolom, ha valaki felvonót meg távbeszélőt mond/ír, istenem, ha ez a heppje. De ha távollátót mondana televizió helyett, fölkapnád a fejed. Aztán mér' is?

@armitage: nekem gyanús ez az IT-nyelv- meg szakmai zsargon-dolog.
egyidőben a HVG meg az index is használta a digidobozt (ma inkább adaptert vagy dekódert), mire a szakértők kikérték maguknak, mert annak a valaminek a szakmai neve: set-top-box. Én inkább azt mondanám ez az angol neve, vagy inkább amerikai, mert Londonban például digiboxnak hívják.
Én nem hiszem, hogy valóban le kellene írni azokat a szavakat, amelyekt bal oldalra tettél. Miért volna szakmailag helyesebb, hogy felvonó, mint az, hogy lift?
Persze nem kifogásolom, ha valaki felvonót meg távbeszélőt mond/ír, istenem, ha ez a heppje. De ha távollátót mondana televizió helyett, fölkapnád a fejed. Aztán mér' is?

@armitage: picit se, sőt így érzem jól magam a bőrömbe.

Csak arra céloztam, hogy a beszélgetés zsakzsargont érintő részéhez nem kívánok hozzászólni, megjegyzséeim kizárólag a köznyelvre vonatkoznak.

@M. Péter: Azt akartam irni, hogy nem tetszik a noteszgep szo.

@M. Péter:
Arra rájöttem :) de nem baj, nem tetszhet minden mindenkinek egyformán.
Szakszövegbe noteszgép, egyébként meg mindenki úgy nevezi, ahogy épp eszébe jut.

@csársz:
Távollátót, távolbanézőt inkább a németek mondanak a tévére (Fernseher), de távbeszélőt a magyar nyelv is ismer.

A szakmai nyelvek szakkifejezéseinek miértjeit (nem) nehéz megfejteni, nyilván a minél precizíbb körülírásra, egyértelműsítésre törekszenek. Mivel nem élőbeszédes, hétköznapi használatra szánják őket, ezzel nincs is semmi gond szerintem.

Analógiának vedd a hivatalos iratok, jogi szövegek nyelvezetét. Annyira precízek, hogy az már szinte érthetetlen az átlagembernek, mert 3 szóban is kifejezhető dolgokat 3 mondatban írnak le, de ez a része így működik. Közlekedési, vasúti szaknyelv is dugig van ilyesmivel

Moldovának asszem a vasutas-könyvében egy interjúalany arról beszélt, hogy a sínek rossz állapota miatt egy szakaszon "következménycsökkentő sebességkorlátozást" vezettek be.
Mire Moldova:
— Ez azt jelenti, hogy ott a vonat menjen lassabban, mert ha kisiklik, akkor kisebbet esik?
— Pontosan.
:)

Egyébként sem kell bántani a nyakatekert szaknyelveket, adott esetben jó humorforrások :)

@pocak:
Vagy úgy :)

off:
levettem a browserben/brózerben/brauzerben/böngészőben/ie-ben a zoomot 10%-ra, akkor látszik, milyen ijesztően hosszú tud lenni egy ilyen jól meg/szét/összekommentelt poszt :)

@armitage: szerintem meg érthetően kell írni, semmi ok sincs a nyakatekert szövegezésre, amit írtál, szerintem minde ellene szól (kivéve, hogy ki akarják röhögtetni magukat:)

@csársz:
Nem hiszem én azt, hogy ez lenne a cél. Szerintem a szabatos és a szabados jól megfér a nyelvben egymás mellett. Képzeld, ha mindenütt ugyanazt a stílust nyomnák, nem lenne se választékosság, se irodalmi ihletettség, se komplikált szaknyelv, se hivatali fontoskodó bikkfanyelv... Hát miféle sivár egy nyelvi falanszter lenne már az? :)

@armitage:
(Mármint azt nem hiszem, hogy az önkiröhögtetés lenne a céljuk.)

@armitage: Azért ha a felsoroltak közül csak a hivatali fontoskodó bikkfanyelv tűnne el, én bizony nem hiányolnám...

@Aphelion:
Az más kérdés :) valsz senki se hiányolná, régi idpkben éppenséggel szatírák tárgya is volt a túlkomplikált hivatalos fogalmazás..

Most olvastam újra egy könyvet, és rögtön eszembe jutott ez a bejegyzés. A könyvben ugyanis előfordult a "felkoppintva" kifejezés, mégpedig a "teherbe ejt" értelemben.
A könyv: Arthur Haley: Repülőtér. (Igen, az, amelyikből a film is készült.) Az általam olvasott kiadás az Albatrosz sorozatban jelent meg, a fordítás 1976-os.

@vanek ur: Az eredeti nem veletlenul "knock up" volt?

@M. Péter: Bizonyára az volt. (Sajnos a könyv angol nyelvű változatába eddig még csak könyvesbolti belelapozás szintjén tudtam betekinteni.)
A megjegyzést az eredeti felvetéshez írtam, vajon a "felkoppintva" mennyire van jelen a magyar nyelvben. (Nem mellesleg a vitát kiváltó eredeti filmcím is "Knocked Up".) A "dokumentum" alapján több mint 3 évtizeddel ezelőtt is ismert volt a kifejezés.

@vanek ur: Jo lenne egy eredeti magyar szoveget is talalni, amelyben szerepel a felkoppint szo, nemcsak forditast.

@M. Péter: Turkáltam kicsit az interneten, megvan az egész regény angolul is.
Megjegyezném, hogy előtte oldalakon keresztül beszéltek a karakterek a terhességről.
Itt az eredeti szövegrész, egy kicsit korábbról kezdve:
"Vernon, this has happened to you before... getting a stewardess pregnant... Vernon, hasn't it?"
He nodded reluctantly. "Yes."
"It must come pretty easily to you, knocking up stewardesses---those gullible country girls you were talking about. Or were they mostly from 'modest city homes'?" Gwen's voice was bitter. "How many have there been altogether? Two dozen, a dozen? Just give me an idea in round figures"

A fordító jól tudta, hogy miről van szó. A "knocking up" a "getting somenone pregnant" szinonimájaként lett használva, egy kicsit erősebb kifejezés, hogy érzékeltesse az érzelmi feszültséget. A fordítónak is valami hasonlót kellett alkalmaznia. Csak feltételezem, hogy nem ekkor alkotta meg a szót az angol kifejezés tükörfordításával, mivel bizonyára már akkor is voltak erre megfelelő alternatív kifejezések.

Sajnos képtelen vagyok a kommenteket elolvasni, de a Felkoppintva című film zseniális...

A címadás magyarul szerintem szintén - nem vulgáris, van egy hátsó értelme, ráadásul pontosan tudja mindenki (legalábbis akinek volt már ilyenben része egyik vagy másik oldalról), hogy miről van szó...

Ez [beküldés] egyébként is véleményes, ráadásul szerintem létező szó és sokkal magyarosabb, mint a felcsinálva, amit szerintem még a Word helyesírás ellenőrzője is aláhúzna... (csinálás helyett használjon valami más szót!)

Késve találtam rá erre, de jó látni, hogy nem csak én kaptam agyvérzést a szó szerint fordított szókapcsolattól.