Márta szőlője után most Gyula szőlőjével lesz dolgunk. Ez nem egy félrefordítás, de a fordításhoz nyilván van köze. Kedves könyv fordító barátok, ilyenkor mi a teendő?
Hahó,
ez nem félrefordítás, de örülnék, ha véleményesbe kitennéd, kíváncsi vagyok, a többiek hogyan vélekednek a kérdésről.
Elhatároztam, hogy kiskertem félreeső zugában 4-5 szőlőtőkét telepítek, és el is mentem beszerezni a szakirodalmat.
Székesfehérváron egy könyvesboltban találtam is egy témáról szóló könyvet. ( http://www.libri.hu/konyv/szolo-a-kertben.html )
Otthon néztem, egy német fickó írta, jó, hát legyen, nyilván ért hozzá. Ami viszont furi volt a könyvben, hogy folyamatosan arról szólt, hogy Németországban mik a feltételei a szőlőtermesztésnek, mik azok a fajták, amik még az ottani éghajlatot bírják, mikor várható Németországban a virágzás, stb, stb.
Tisztában vagyok vele, hogy nem a fordító dolga a könyv témáját a magyar piacra átdolgozni, mégis furcsa, hogy itthon, egy magyar városban veszek egy könyvet, amit elvileg nekem szántak, gyakorlatilag mégsem vagyok vele kisegítve, mert elképzelhető, hogy nálunk egy csomó mindent másképp kell csinálni, illetve, lehetnek olyan fajok is, amik nálunk vidáman megélnek, Németországban nem, ezért a könyv nem is foglalkozik velük.
A kérdésem a következő, a kiadónak ilyenkor kell-e mérlegelnie, hogy mennyire használható egy ilyen könyv máshol, mint ahol azt megírták? Tehet-e a fordító lábjegyzeteket, pl. hogy az éves csapadékmennyiség, átlaghőmérséklet, napsütéses órák száma hazánkban eltérő a könyvben szereplő értéktől?
Lehet, hogy az lenne a legegyszerűbb, ha Gyula átköltözne Nurembergbe, nem? Azért, ha összejön az a szőlő, akkor én szívesen elfogadok egy zamatos fürtöt (szerintem Jakab is, nagy növénygyilkosok vagyunk mindketten). A képrejtvény meg rohadt egyszerű, hiszen pihenőnap van.