Félrefordítások

Olvastál, hallottál egy csinos kis félrefordítást valahol? Küldd el a felrefordit@gmail.com címre!

Lájkoltatás

Nyelvről, értelmesen

Kedvenc nyelvi portálunk a Nyelv és Tudomány - nyest.hu, mert értelmes dolgokat írnak nyelvi témákról. Érdemes olvasni őket.

Friss topikok

  • Csaba Zákányi: @Balance Of Power: Ez nagyon régi, én a 80-as évek első felében hallottam el... (2024.10.22. 22:04) Nagyon régi klasszikus: használati utasítás
  • TippMikszáth Kálmán: A "bit of a trouble"-t én úgy értelmezem, hogy "Ön is volt életveszélyben?" (2023.12.23. 10:35) Zűrös ügyek, epikus túlzások
  • inkerton: OK, de ha karácsonyi töltelékről van szó, akkor miért úgy folytatódik a beszél... (2023.01.09. 16:50) Húsos pite kristálycukorral, porcukor helyett
  • SzZsoel: De a világért se tegyük ezt nedvesen, nehogy a végén az áram b@sszon meg minket. (2021.01.15. 18:22) Dugja meg a terméket!
  • Kit Fisto: Látom, hogy van itt egy alapvető probléma. Angolt nem mindig fordítunk szó sze... (2020.03.10. 08:11) Eperszőke?
  • Konok: A saját konyhámban is van egy.. (2020.02.17. 13:29) Jósági üszögmenntes Acél
  • Nemvagyegyedul: Akárhányszor nézem újra,(sokszor), mindig újabb félrefordítások tömkelegét tal... (2020.01.11. 23:05) A Szaturnusz, az unikornis és a tejföl
  • arncht: a venasszonyok nyara semmivel sem magyarabb, mint az indiannyar. az egyik neme... (2019.08.16. 09:55) Indián nyár
  • Leiter Jakab: @VikMorroHun: Nem értem ezt a mondatot, bocs: "senki sem használta az általad ... (2019.07.27. 09:51) Fizetési sapka
  • inf3rno: Én pont most próbálok rákeresni arra, hogy mi a tököm az a kötőhártya zsák. Pe... (2019.07.24. 14:19) Pislogjon! Ne pislogjon!
  • Kitalátor (másként) gondolkodó: @sTormy: Pl. a szájszuronyos istállólégy. (2019.06.26. 14:13) Obamát folyton félrefordítják
  • virgo: A wheeler dealersben még nem láttam olyan részt, amiben ne fordítottak volna f... (2019.05.23. 08:59) Bogaras

Gyakori címkék (teljes lista a végén)

24 maraton (6) agatha christie (5) agymenők (3) állítólag... (8) általános hiba (95) amatőr (5) amerikai foci (5) angol (2235) az elit alakulat (3) az elnök emberei (4) a felreforditas nyomaban (3) a mentalista (15) a szökés (3) a szürke ötven árnyalata (6) band of brothers (3) biblia (4) bkv (10) blackadder (4) bones (11) californication (4) cím (72) criminal minds (4) csengetett mylord (4) csillagkapu (8) csi lv (33) csi miami (22) csi ny (17) dalszöveg (3) desperate housewives (4) doctors (4) doktorok (4) doktor house (18) dokumentum (5) dr csont (10) elírás (6) étlap (22) everwood (4) family guy (3) fekete vipera (4) felirat (88) fifty shades of grey (6) film (374) fordítógép (38) francia (41) friends (49) garfield (6) gilmore girls (15) google (4) gyilkos elmék (5) gyűrűk ura (5) hamis barát (65) használati utasítás (18) helyszínelők (45) helyszinelok maraton (8) hirdetés (13) hírek (8) hogfather (5) holby city (3) holland (3) horvát (5) house md (19) how i met your mother (3) hunglish (21) idézet (6) index (18) internet (100) ismeretterjesztő (123) jag (8) james bond (4) james verseny (18) játék (4) jóbarátok (54) joey (3) kaliforgia (3) káromkodás (3) képpel (207) képregény (8) kiadvány (11) kiejtés (9) kifejezés (4) könyv (197) kvíz (19) latin (5) law & order (4) lengyel (3) letterman (3) lord of the rings (4) lost (5) magyarról (130) married with children (5) máshol írják (7) mást jelent (322) máv (4) miami helyszínelők (5) miért éppen alaszka (5) monk (6) mythbusters (7) ncis (8) német (105) nem félrefordítás (16) nem fordította (13) név (123) nincs ilyen szó (40) northern exposure (5) obama (3) offi (6) olasz (12) orosz (19) pratchett (5) prison break (5) programajánló (5) rádió (4) rajzfilm (53) reklám (23) rém rendes család (4) román (4) roswell (7) saját hiba (12) sajtó (363) sherlock (6) simpson család (17) sorozat (483) south park (9) spanyol (9) sport (6) star trek (7) supernatural (3) számítástechnika (4) szavazás (6) szerkezet félreértése (70) szex és new york (3) szinkron szerda (9) szívek szállodája (12) szlovák (3) szoftver (35) szótár (5) szóvicc (4) született feleségek (5) termékcímke (17) tévéműsor (91) the mentalist (15) the pretender (3) the simpsons (15) the x files (5) tolmács (9) top gear (14) true blood (3) tükörfordítás (232) újrajátszás (4) véleményes (173) videóval (8) x akták (5) you rang mylord (4) zene (17) Összes címke

Gálaegyenruha

2009.09.06. 11:43 Leiter Jakab

Snug alaposan górcső alá vette ezt a könyvet:

Blogodat olvasva sajnos nap mint nap láthatjuk, hogy a tévésorozatok, ismeretterjesztő műsorok rohammunkában készült fordításai hemzsegek a hibáktól. Azt gondolhatnánk, hogy egy patinás könyvkiadóval ilyesmi nem nagyon fordulhat elő, főleg akkor nem, ha egy jól ismert újságíró-közíró könyvét jelentetik meg. Paul Lendvai Magyarok című munkáját lapozgattam a minap, melyet a szerző eredetileg németül írt. Arra most nem térnék ki, hogy a könyvben többször előfordulnak tárgyi tévedések, évtizedek óta megcáfolt legendák, és egészében véve elég furcsa nézőpontból mutatja be a magyar történelmet.

Nézzünk inkább néhány első osztályú félrefordítást, melyeket egy középiskolai történelemkönyv lapozgatásával, esetleg olyan ismert oldalak, mint a google.com vagy a wikipedia.org használatával könnyen el lehetett volna kerülni:

"A magyarok nyilaitól ments meg minket, Uram." - Ezt inkább úgy szokás fordítani, hogy "... ments meg, Uram, minket."

"Szittyák" csak a mondákban szerepelnek, ha az iráni eredetű nomád népről beszélünk, akkor "szkítákat" szokás írni.

Az "ősmagyarok" nem egyenlők a a honfoglaló magyarokkal.

Szent István nem "két egyházmegyét (Győr és Kalocsa) és nyolc püspökséget" alapított, hanem két érsekséget (Esztergom és Kalocsa) és nyolc püspökséget.

Aki németül "megyei elöljáró", az magyarul "ispán".

A tatárok nem Mohihál, hanem Muhinál vertek meg minket.

Nem "kétszeres", hanem "kettős" honfoglalásról beszélünk.

A "Pál-rendi szerzetes" végül is elfogadható, de magyarul inkább pálos szerzetest szoktunk mondani.

Szulejmán mellékneve pedig magyarul nem "ragyogó", hanem "Nagy".

Földrajztanárok generációi tanítják évtizedek óta, hogy az Alföld nem Nagyalföld, csak egyszerűen Alföld.

És még csak a török hódoltság koránál tartunk... A könyv második részében kevesebb hibát találtam, bár arra nem jött rá a fordító, hogy a "gálaegyenruha" valójában a díszmagyar akar lenni.

Lehet, hogy sokan nem tartják ezeket durva hibáknak, de a történelemnek is megvan a maga szakszókincse, és ha valaki elvállalja egy történelmi munka fordítását, az vegye a fáradságot, és nézzen utána egynek-másnak.

Ja, és még valami: egy Magyarországon kiadott és magyar olvasóknak szánt könyvben - úgy érzem - fölösleges zárójelben közölni Pozsony és Kolozsvár szlovák, ill. román nevét. Ráadásul az utóbbi nem Cluj Napoce, hanem Cluj Napoca.

szerintünk: (3/5)
szerintetek: (0/5)

70 komment

Címkék: könyv német tükörfordítás

A bejegyzés trackback címe:

https://leiterjakab.blog.hu/api/trackback/id/tr731360511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

És mék tsodálkosznak hoty ijen tusko djerekek vanak
:P
@adam434_: Hogy P. Lendvay ír a németeknek egy könnyed és népszerű magyar történelmet - nyilván felkérték rá. De hogy ezt, hatszázkilencedik "magyar történelemként" lefordítják...
most én nem értem, lendvay irt egy német nyelvű könyvet, és annak a magyar forditásában van a hiba?
és a német szöveg nem lehetett béna esetleg? persze az sem magyarázna mindent.. de itt nem derül ki, hogy igazából ki a hibás
nekem legalábbis, de én műveletlen barom vagyok:)
@Ypszi: Hát mondjuk pont a gálaegyenruhánál (vagy a kétszeres honfoglalásnál) azért gyanús, hogy ott talán a fordító szúrhatott el valamit, az eredeti német szöveg korrektségétől függetlenül...
@Kovácsné: és mi van, ha pont a német irt egyértelműen gála egyenruhát.. vajon a forditónak hűnek kell lennie az iróhoz, ergo ha hülyeséget irt, akkor úgy kell leforditania, vagy inkább találja ki, hogy mire gondolt, ezáltal mondjuk aki a forditást olvassa, azt hiszi, hogy milyen kafa az iró, holott tök hülye??

mi a teendő ilyenkor? ez érdekelne... lehet-e ilyen mértékű minőségi javitást csinálni??
@Lobra: Szerintem nagyon is tanulságos elolvasni azokat a könyveket, amelyekből a külföldiek megismernek minket.
@Ypszi: Igen, Lendvay németül írta, és azt valaki lefordította magyarra. Amikor Lendvay írta, nyilván időnként gondban volt, hogy mit csináljon olyan szavakkal, mint az "ispán". Benne hagyhatta volna magyarul (vagy latinul: comes) dőlt betűvel, kereshetett volna valami középkori német tisztséget, ami kb. megfelelt a mi ispánunknak, de mivel ő ismeretterjesztő könyvet írt, inkább röviden elmagyarázta: "megyei elöljáró". Szerintem ez nagyon jó megoldás volt a részéről, de a fordítónak észre kellett volna vennie, hogy ez az "ispán" akar lenni.
@Ypszi: Ha a fordító nyilvánvaló hibát talál a szövegben, akkor jelzi a szerkesztőnek, hogy mi a gond, a szerkesztő pedig eldönti, hogy bennehagyják a hibát vagy kijavítják, esetleg lábjegyzetben jelzik, hogy vmi nem stimmel. Már ha egyáltalán van szerkesztő...
@snug: vagy a végére csinál egy szószedetet, ez történelmi könyveknél nem lenne olyan különleges
@snug: tehát a szerkesztőtől függ, hogy az iró hülye marad-e vagy sem?:)

(itt most nem enneka könyvnek az irójáról beszélek, általánosságban érdekel a dolog)
@snug: nálunk ez úgy megy, hogy ha a fordító (én) nyilvánvaló hibát talál a szövegben, akkor szó nélkül kijavítja, és ha a szerkesztő talál nyilvánvaló hibát a fordításban, akkor szól a fordítónak, és megbeszélik, hogyan javítsák ki.
@Ypszi: Optimális esetben a kiadó nem vállalja hülye szerzők könyveinek kiadását :)
Persze nehéz eldönteni, hogy mi számít nyilvánvaló hibának. Ha a honfoglalás dátuma 896 helyett 986, akkor azt a fordító szó nélkül kijavítja, persze ilyenkor sem árt jelezni a szerkesztőnek a módosítást. De pl. egy csillagászati könyvnél már a szerkesztőnek kell eldöntenie, hogy az eredeti szöveget követve a Plutót bolygónak nevezik a fordításban - pedig mára már lefokozták szegényt - vagy nem, esetleg egy zárójeles megjegyzéssel vagy lábjegyzettel tájékoztatják az olvasót.
szerintem fölöslegesen mentek el abba az irányba, hogy a német nem volt-e baromság.
vagy szerintetek a díszmagyar az németül "schmuckungarisch"?
az nem lehet, hogy amit mi díszmagyarnak hívunk, azt a németek gálaegyenruhának? (csak tippelek)

(szintén csak tuppelek) szerintem ez lehet félrefordítás, mintha mondjuk az "ich habe bärenhunger"-t lefordítanák "medveétvágyam van"-ra, ahelyett, hogy rájönnének, hogy a "farkaséhes vagyok"-ról van szó.
@snug: de a kiadó honnan tudja, hogy a szerző hülye-e?:)

@seth_greven: nem mentünk el abba az irányba, ez a téma most ettől független, csak engem érdekel, hogy mi van akkor, ha..

én nem tudok németül, és nem láttam az eredeti szöveget sem, szóval ha tudnék, akkor sem tudnám, hogy melyik a hülyeség, az eredeti, vagy a forditás, mert nem kaptunk példát...
@snug: Hasonló helyzetben voltam akkor, amikor egy helyesírási hibákkal telezsúfolt panaszos levelet kellett lefordítanom angolra. Ha stílushűen "mesterséges" angol helyesírási hibákkal látom el a fordítást, akkor a főnök azt fogja hinni, hogy nem tudok jól angolul.
@kalamajka1: de gondolom ott a panasz lényege volt a fontos, és nem az hogy mennyire irodalmi alkotás :)
@seth_greven: igen, itt most nem az a lényeg, hogy a szerző mit írt németül, szerintem ott nem lehetett gond, hanem az a probléma, hogy a fordító szolgai módon szó szerint fordított le egy csomó olyan kifejezést, amelyekre megvan a jól bevált magyar megfelelő. Pl. Lendvay azért írt "ragyogó" Szulejmánt, mert német nyelvterületen úgy hívják őt, hogy "Süleyman der Prächtige", de attól a magyar könyvekben "Nagy Szulejmán"-nak szokás őt hívni, és a fordítónak is ezt kellett volna használnia
Ypszi: Olvasóként engem nem érdekel, hogy ki rontotta el, a szerző vagy a fordító. A kiadó és a szerkesztő felelőssége, hogy a lehető legkevesebb hiba maradjon a könyvben
@snug: engem érdekelne, hogy a szerző idióta-e vagy sem:)
@snug: Érdekes megközelítés, még egyet is lehet vele érteni. Van viszont egy szempont, amelyről nem esett szó eddig: nem maga Lendvay volt-e a "fordító" (1), és ha nem, látta-e és jóváhagyta-e a magyar nyelvű fordítást (2). Szerintem mindkét esetben megáll az ő felelőssége a magyar szövegért.
@Lobra: (1) nem Lendvay volt a fordító, (2) valószínűleg látta, mivel írt a könyv végére egy plusz fejezetet magyarul. Persze biztosan nem bogarászta végig az egészet, de ez nem is a szerző dolga. És a szerzőnek nehéz is kipécézni az ilyen hibákat, lehet, hogy közben azért ott motoszkált a fejében az ő német szövege, és ahhoz képest stimmelt minden.
Szóval szerintem erről ő nem nagyon tehet, megint csak a kiadót tudom kritizálni, amiért nem talált egy jobb fordítót és szerkesztőt.
de ha lendvay magyar, és irt egy német könyvet, akkor miért nem ő irta meg magyarul is??? ezt annyira nem vágom :/
@Ypszi: nyilván ezer más dolga volt, amikor megkeresték, hogy kiadnák magyarul is.
@Ypszi: vagy azt gondolta, hogy inkább rábízza egy profi fordítóra a munkát, aki jobban ismeri a magyar történelmi szaknyelvet, mint ő :)
@sTormy: nem nyilván.) lehet h meg se keresték.. amúgy meg ha én irnék egy könyvet más nyelven (hehe), akkor tuti meglenne a magyar szövegem is (persze kitudja hány évig őrizném meg).. de milyen nonszensz már, h egy magyar ember idegennyelvű könyvét egy másik magyar forditja le.. ez nekem olyan nem logikus..
@snug: Nem azonnal értettem egyet, de végiggondolva logikus, amit írsz (itt is és alább is: feltételezte, hogy a kiválasztott fordító a magyar történelmi szaknyelvvel tisztában van).
Nem írok évente négy-öt könyvet, de az elején én azért elkérném legalább azokat a fordításokat, amely nyelveken értek egy kicsit. Lendvay ezen túl van már, de azért feltételeem, hogy belelát abba, hogyan intézik itt a magyarra fordításokat.
@Lobra: Szerintem segény Lendvay azt hitte, itt is úgy működnek a dolgok, mint odaát a Lajtán túl. BIztos úgy gondolta, leadja a kéziratot egy egész jó nevű kiadónak, azt itt szépen lefordítják, megszerkesztik, korrektúrázzák. Eszébe sem jutott, hogy neki kellene hibák után bogarásznia.
Nem baj, ez biztos számára jó tanulság (lenne, ha olvasná ezt a blogot), és majd beleírhatja a következő kiadásba.
@snug: Paul Lendvay népszerű interjúalany Magyarországon is, még mindig sok kérdésben kikérik a véleményét -- ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennie az alapvető viszonyokkal, vagyis én nem menteném fel őt teljesen. Aki odafigyel a művei sorsára, az a fordításokat is figyelemmel kíséri. Erre szerintem még a szerződés és kitér, kiváltképp akkor, ha a "célnyelv" a szerző anyanyelve.
@Lobra: hát az biztos, hogy én idegrohamot kaptam volna, ha a fülembe jut, hogy magyarul egy nagy rakás kaka lett az irásomból, egy forditó miatt (a kis rakás se tetszene).. tuti inkább megirnám magyarul még egyszer, csak hogy a hirnevemen csorba ne essen...
@Ypszi: Persze, Ypszi, de szerintem ez nem csak úgy "lett", és nem csupán egy fogalmatlan fordító (lektor, szerkesztő, stb.) miatt. Lendvaynak (remélem) joga és kötelessége volt (vagy lett volna) felülvizsgálni.
@Lobra: nekem is igy lenne logikus, de nem vagyok benne a témában.. interjúvoljuk meg!
szóval én már ezért sem értettem az elején, hogy mi van ...
@Ypszi: Visszatérnék a kiinduláshoz: szigorúan véve én sem vagyok benne a szakmáan, de (Esterházy Péter óta) tudom, hogy létezik a lektori jelentés fogalma, amelyben a kiadó alkalmazottja véleményt mond arról, hogy egy idegen nyelvű anyagot érdemes-e lefordítani. Szerintem ezt kihagyhatták volna, mert a célközönség nem a magyar volt.
Ma másodszor találkozom azzal, hogy megírok és elküldök egy kommentet, amely nem jelenik meg. Ezúttal, ellentétben az előzővel, a jobb oldali oszlopban sincs nyoma. Úgyhogy most kivárok...
@Lobra: abszolút igy lenne logikus, csak én már megtanultam, hogy amit én logikusnak találok, az nem mindig úgy történik a világban.. :)

nekem előbb kiirta h probléma volt a kommentem elküldésével, holott csak az oldalra jöttem, még nem is irtam semmit :)
@Lobra: Írom a holnapi posztokat, és bizony volt már a szerkesztői felületen is fennakadás. Egyszer már arra is gondoltam, hogy hagyom a fenébe, és folytatom holnap reggel, de nagy nap lesz, és nem akarom megkockáztatni, hogy ne maradjon időm megírni őket. Meg a múltkor úgy szállt el egy kommentem, hogy nyoma se maradt sehol. Attól tartok, ez időnként előfordul.
Ha az idegen nyelvű könyvben valami hiba van (különösen magyar vonatkozású dolgokban - ez azért nem ritka), a legnormálisabb megoldás az, ha lefordítják, mit írt eredetileg a szerző, majd lábjegyzetbe beírni a fordító/szerkesztő megjegyzését, helyesbítését. Több könyvben láttam már ezt a példát, szerintem jó dolog.
A Lendvay könyv esetében lehet, hogy fel kellett volna hívni a szerzőt, vajon tényleg a díszmagyart magyarázandó írta a gálaegyenruhát, vagy az ispánt magyarázta megyei elöljáróként.
De a legjobb lett volna, ha Lendvay úr saját maga fordítja magyarra a művét...
@Lobra: Én továbbra is jó ötletnek tartom, hogy Lendvay könyve megjelent magyarul. Érdekes olvasmány, bár ahogy a posztban is írtam, akad benne tárgyi tévedés is egy pár. De a lényeg az, hogy megtudtam, milyen könyvből ismerik meg a németek, osztrákok a mi történelmünket.
@ vanek ur, Ypszi: Jakab blogjából is kiderül, hogy a fordítás egy szakma. Lendvay valószínűleg tökéletesen ír és beszél magyarul és németül, de sokkal nehezebben fordítaná le még a saját művét is magyarra, mint egy fordító, akinek ez a munkája. Gondolom, nem akart ezzel kínlódni hónapokig, van neki elég dolga.
@vanek ur: nem mintha a saját művét magyarra kéne forditani.. szerintem ha vki a saját német nyelvű könyvét megirja magyarul is (és az az anyanyelve), akkor az nem leforditás, hanem csak simán irás... (a német lenne a forditás, ha mondjuk előtte már megirta volna magyarul - szerintem.. de ez csak saját vélemény:)

@snug: fentiekből kifolyólag nem értem miért kellene forditania????? ha megirok egy könyvet angolul, akkor a fejemben magyarul van az először, azt nekem nem kéne leforditani! csak simán leirom még egyszer, ezúttal magyarul!

Ha te irnál egy könyvet angolul, és aztán magyarul, akkor a saját angol könyvedet olvasnád át szóról szóra, vagy azt a magyar jegyzetet, amiből megirtad?? Mert nemtom, de rögtön idegen nyelven jegyzetet irni.. na meg te tudnád, hogy mit akartál ott mondani, az nem forditás szerintem.
vagyis azt akarnám kihozni az egészből, hogy ha én profi vagyok mondjuk bioszból, és irok egy könyvet hottentottául, a csörgőkígyók nemi életéről, azt nem kéne leforditanom magyarra, hiszen magyarul már rég tudom, hogy mit hogyan hivnak, stb, egyszerüen csak leirnám magyarul.. nekem ez írás, nem forditás.. az, hogy először nem magyarul jelent meg, nem jelent semmit ebben az esetben (számomra!)

(ha ugye a szerző maga irja az idegen- és anyanyelvű verziót)
@snug: Ha hozzád hasonlóan minden magyar olvasója emiatt tartja értékesnek a könyvet, vagyis hogy mi az egyik lehetséges forrása a német nyelven olvasók rólunk való történelmi ismereteinek, akkor valóban nincs is olyan nagy baj; a könyv "Magyarok" címe (hacsak nincs alcím) erre önmagában nem utal. Talán az előszó vagy a bevezetés kitér erre, ezt te tudhatod. Persze a tárgyi tévedéseket semmi sem menti.
@Ypszi: Amennyire Paul Lendvay munkásságát ismerem, elmondható róla, hogy valóban magyar a születési (vagy anya-) nyelve, de a munkanyelve német. Általános témában (pl. szakterületén, a napi politikában) nagyon is el tudom róla képzelni, hogy németül fogalmazza meg a mondandóját. Ha már a téma is magyar, akkor ez persze árnyaltabb, de az is befolyásolhatja a konkrét esetet, ha forrásműként többnyire más német nyelvű, és csak elvétve magyar nyelvű anyagokat használt fel.
@Lobra: aham.. jó, hát én nem ismerem, nem tudom, azért kérdezősködtem. de gondolom leginkább ő tudja, hogy mit akart irni, nem pedig egy forditó.

azért most már kiváncsi lennék, hogy ő erről tudott-e
Én már voltam olyan szituációban, hogy a saját írott szövegemet kellett másik nyelven is produkálnom. Hát mit mondjak, szar. Akkor már inkább más szövegének a fordítása. Angolul máshogyan gondolkodik az ember, mint magyarul. Időnként belefutottam olyanokba, hogy teljesen szó szerint akartam volna első blikkre lefordítani valamit (majdnem "a nap végén" szinten), ami pedig esküszöm nem merülne fel más szövegénél. Nem hogy nem segített, hogy pontosan tudtam, hogy mire gondoltam, amikor az adott szöveget írtam, hanem kifejezetten zavart. És az sem könnyebbség, hogy nem voltam kötve még a bekezdésszintű tartalmi pontossághoz sem (saját szövegem, azt csinálok vele, amit akarok), mert újra megpróbálni megalkotni egy gondolatmenetet még nehezebb, mint simán lefordítani. Nekem legalábbis. De el tudom képzelni, hogy más is így lehet vele.
@Leiter Jakab: fura.. de mondjuk én még nem voltam ilyen helyzetben..
A fordító (ha igaz) tanult szakmája szerint nem fordító, viszont több mint húsz éve Berlinben él. Talán ez is magyarázza némileg a hibákat.
Részem volt egy könyv kiadásban, amelyet egy magyar szerző írt angolul. Egyetlen fejezetet fordított le ő maga magyarra, a többit - már halála után - mások. Azt a fejezetet - megjelent már egy folyóiratban - persze úgy hagyták a fordítók (anélkül, hogy a szerkesztőt felvilágosították volna a helyzetről). Ne tudjátok meg, milyen ideges lett, amikor odaért. Azonnal érezte, hogy ez egész más szöveg. Kikérte magának!
És ne higgyétek, hogy a fordítók voltak rosszak. Nem, egészen másként gondolkodott magyarul, mint angolul. Mintha nem is ugyanaz a szerző lett volna! Hihetetlenül érdekes volt!
S azt hiszem, amikor angolul fogalmazott, nem gondolta magyarul át! Persze az is számít, hogy nyilván volt angol szerkesztője annál a patinás londoni kiadónál, ahol megjelent. (Amint lehet, hogy Lendvay valami "magyaros ruhát" írt, mire a bécsi redaktor: "Herr Lendvay, az nálunk gálacucc!".
@csársz: a szerkesztő kérte ki magának? azt meg mégis milyen alapon? az egy dolog h ideges lett, de hogy kikéri magának...
@Ypszi: Szerintem azért, mert átverésnek érezte. Így jogos, nem?
@Leiter Jakab: mármint az átverés, hogy egy fejezetet a magukénak mutattak, még ha passzivan is? azt vágom, hogy felháborodott, meg ejnyézett, de nálam a kikérem magamnak az azt jelenti, hogy szinte személyes sértésnek veszem, ergo az meg felesleges lett volna talán.. de lehet hogy csak szavakon lovagolok, nemtudom..
@Ypszi: Stimmel, szerintem egy lelkiismeretes szerkesztő személyes sértésnek veszi (és jogosan, ha engem kérdezel), ha ilyet csinálnak vele. Ne nézzenek már hülyének, hogy nem veszem észre, hogy más fordította ezt a fejezetet, és ettől totál egyenetlen lesz az egész.
@Leiter Jakab: úgy gondolod direkt lett volna? mert akkor jogos, ha hülyének akarnak nézni.. bár mondjuk ilyet elfelejteni mondani.. végülis igaz.. asszem ha velem csinálnák,nem nagyon mérlegelném, vagy épp hinném el, hogy véletlen volt... (előbb még a másik oldalról gondolkodtam, és magam indultam ki hogy én mindent elfelejtek)..
Az is egy megoldás lett volna, ha közlik a kiadói előszóban, hogy meghagyták az eredeti szóhasználatot, amely adalék ahhoz, hogy hogyan látnak bennünket német nyelvterületen...
@Leiter Jakab: Nekem is volt hasonló élményem: egy eredetileg angolul írt szövegemet próbáltam lefordítani magyarra, és ugyanúgy jártam, mint Te. Kínszenvedés volt az egész, végül feladtam, és inkább írtam egy teljesen új szöveget magyarul, ami persze végül is az angolon alapult, de messze nem fordítás volt.
@gitáros: Berlinből is elérhető a wikipedia magyar nyelvű változata... A fent felsorolt hibák nagy részét 2 percnyi böngészés segítségével el lehetett volna kerülni
@snug: A doktorim 90%-át eredetileg angolul írtam. Aprófát pisiltem, mire sikerült lefordítanom magyarra az itthoni bírálathoz és védéshez- az én munkanyelvem (a rovartan területén) tényleg az angol, és most nem csak a szakkifejezésekre meg hasonlókra gondolok, hanem az egész megfogalmazásra.
@Ypszi: Nem jól fogalmaztam.
Újra: semmi szándékos átverés nem volt benne, a fordítók természetesnek tartották, hogy amit a szerző maga elkészített, ahhoz nem nyúlnak. Már csak azért sem, mert nagyon tisztelték a szerzőt.
Egyszerűbb, ha megmondom: Ottlik Gézáról van szó, kevesen tudják, hogy az összes hozzáértő szerint ő írta a legjobb bridzskönyvet, amit valaha előállítottak, és a világban legalább tízszer annyian tudják ezt, mint azt, hogy van neki egy Iskola a határon című műve. Az Európa meg kiadta a teljes Ottlik-sorozat részeként. (A Magvető viszont nem tette be a sorozatába, hiába, hogy a nagyfőnök szenvedélyes bridzsező: az üzlet az üzlet, nincs elég olvasó rá.)
Már a címnél is probléma volt: Adventures in Card Play. Ő maga adta a Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein címet, még akkor, amikor ellene volt a magyar kiadásnak. Csak a végrendeletében járult hozzá, hogy megjelenhessen itthon.
Szóval, a szerkesztő egyből érezte, hogy át akarják verni azzal a "dagályos" szöveggel, ami nagyon különbözött az angol eredetitől. Csakhogy a fordítóknak ebben az esetben a magyar volt az eredeti! (Mert akármilyen hihetetlen az egész Ottlik-hagyatékban nem lelhető fel még magyarul írt vázlat sem a könyvhöz!) Végül is igazat adtak a szerkesztőnek, és lefordították azt is, de sokkal nehezebben ment, mert Ottlik magyar változatában volt egy-két pluszutalás, amire szerinte a magyar olvasónak szüksége volna, az angolnak meg nincs.
Már a cím is ilyen. Az angol tudja, hogy a 'card play' a bridzsjáték egyik része (magyarul: "lejátszás", szemben a másik résszel, 'bidding' = "licitálás"). A magyar címben benne kellett lennie a bridzs szónak, az meg borzasztóan hangzott volna, hogy 'Bridzskalandok' vagy 'Bridzskalandozások'.
S mivel sikerült rávennie az angol kiadót, hogy története is legyen a könyvnek, egy balatoni (ez nincs így kimondva, de nyilvánvaló a magyar olvasónak) vitorlázás a kerettörténet, ami alkalmat ad a szerzőnek, hogy egy csomó vitorlás-analógiát vigyen bele a bridzsfeladványok tárgyalásába.
Már csak emiatt a könyv miatt is mindenkit biztatok, hogy tanuljon meg bridzsezni! (Jakab, a számlát küldd a Magyar Bridzsövetségnek a reklámért!)
@csársz: én Jakabbal beszélgettem arról, hogy ő szándékosnak gondolta-e.. mert ha szándékos, akkor érthető hogy a szerkesztő kikelt magából, amúgy meg csak az lenne logikus, ha kicsit mérges lenne, hogy neki nem szóltak.. mivel az írásból nem jött le, hogy a nemszólás az véletlen volt-e, vagy sem, ezért nem értettem a magának való kikérést..
Hogy tudtam Lendvai nevét végig y-nal írni, pedig végig itt volt a könyve az orrom előtt?
@snug: Szerintem ez Jakab felelőssége! Mint a blog gazdája, köteles lett volna kijavítani, vagy legalább felhívni a figyelmemet az elírásra! ;)
@csársz: ez nagyon érdekes volt, van még ilyesmi a tarsolyodban?
@snug: hm, én ilyet szerencsére nem kellet csináljak, de nagyon furcsának éreztem, amikor azt mesélték, h a nyelvtanári szakon a készítendő szakdolgozatot először magyarul akarják megírni, majd lefordítják a célnyelvre.
én ezt hatalmas macerának érezném, persze ki így, ki úgy.
@lizocska: az egész életem egy nagy történet :)
mindenestre szeretem mesélni (igaz, olyankor mindenkinek valami más dolga akad:( )
@snug: Speciel ez tényleg az én felelősségem, de azért megpróbálom letagadni. Mondjuk, most arra fogom, hogy csak a nyilvánvaló elütéseket szoktam javítani a beküldésekben, és hiába láttam, hogy rosszul van írva, ezt tartalmi kérdésnek minősítettem. Na, szerintetek ez működik? Remélem, igen, mert így nem derülne ki, hogy valójában nem tudtam, hogy i-vel írja a nevét, ezért nem hogy nem tűnt fel a szövegben, de félő, hogy fordított esetben a jót esetleg rosszra javítottam volna.
@Leiter Jakab: Na, miután kijavítottam a posztban (ráadásul update jelzése nélkül!), így most már a jövőben úgy fogjuk mesélni ezt a történetet, hogy snug rosszul küldte be, de én magamtól észrevettem és kijavítottam, oké? Ha meg valaki a korábbi kommentekre hivatkozik, azokat letagadom. Hm?
@Leiter Jakab: Jakab, remélem nincs harag! Persze, hogy az én felelősségem az elírás. Csak olyan viccesen alakult, hogy én kritizálom a felületes fordítókat-szerkesztőket, erre elírom a szerző nevét. Így aztán úgy óvodás módra rádkentem a dolgot. Úgyhogy megoldásod tökéletes, bár sajnos most Ypszi tudja, hogy a szerző (azaz én) volt a hülye.
Ami Szulejmánt illeti, nem tökegyértelmű a helyzet. Effektíve "ragyogónak" valóban nem hívják, viszont Dicsőségesnek és Pompakedvelőnek igen - nyilván a nálunk leginkább általános Nagy mellett. (A neve Nagy. Nagyon Nagy. :P) Sőt, olykor a szakirodalom említi a muszlim világban szokásos melléknevével Törvényhozónak is.
És ezek mindegyike alapvetően bevett, elfogadott megnevezés, mint ahogy a művelt nyugaton is egyformán használatos a Great és a Magnificent (ill ennek vonatkozó nyelvi megfelelői).

De ez persze csak cizellacionáció, az ténykérdés, hogy Ragyogónak nemigen hívják mifelénk.

(Apropó, első kommentem, úgyhogy kezicsókolom.)
@csársz: Te azonos vagy Csárlival, aki fordította az Ottlik könyvet?:-)
Egyébként Ottlik maga is jó játékos volt, sajnos, ifjú korom miatt nem volt lehetőségem vele/ellene játszani (alig vagyok 40).
süti beállítások módosítása