A Harry Potterben ténylegesen bodzapálcáról van szó, bár tény, hogy az "elder" szó jelentése kétértelművé teszi. Most nincs nálam a könyv, de sebtiben egy könyveblogos kommentet találtam, ugyanebben a témakörben:
"Halkan jegyezném meg, volt szó a bodzáról 21. fejezetben:
*So Death crossed
to an elder tree on the banks of the river, fashioned a wand from a branch that
hung there, and gave it to the older brother.* (gyengébb angolosok kedvéért kb: a halál odament egy bodzafához a folyóparton, egy lelógó ágából elkészítette a pálcát és a legidősebb fivérnek adta)
Sőt Ron is említi a bodzapálcához kapcsolódó babonát a ugyanabban a fejezetben:
‘Wand of elder, never prosper.’ (kb: bodza pálca nem működik rendesen)" írja vki itt: konyves.blog.hu/2008/07/07/ezt_olvassuk_harry_potter_es_a_halal_ereklyei?fullcommentlist

answers.yahoo.com/question/index?qid=20080828235352AAUx8xs
itt a mese (Tale of Three Brothers) szövege

Nekem a kedvencem (de ez csak iskolai dolgozat volt), hogy a srác "mosque"-ot nézett a tévében a haverokkal a hétvégén. Vagy vmi hasonló volt a mondat, a lényeg, hogy a "meccset" szót kereste a szótárban, de a "mecset" is eléggé hasonlított.

Ha a Little Mosque on the Prairie című sorozatot nézte volna, akkor garantáltan jobban jár, mint ha meccset néz, mert nagyon vicces, várom már nagyon a harmadik évadot, ráadásul micsoda cliffhangerrel végződött a második, a fene esne beléjük.

egyetértek herbivore-ral, a HP-ben én is bodzapálcának fordítottam magamban az elderwandot. de szerintem tuti, hogy JKR nem véletlenül választott ilyen kétjelentésű anyagot.
egyébként ténlyeg található félrefordítás a HP-kben: asszem az egyik részben lakat lett a medálból vagy ilyesmi. csak azért emlékszem, mert a medál később újra feltűnik benne, akkor már szerencsére helyesen fordítva.

Mi lett volna helyesen a wet dream fordítása? Nem láttam a filmet de nekem a rémálom jónak tűnik.

Brittany: www.urbandictionary.com/define.php?term=wet+dream

Mea culpa, akkor én olvastam túl felszínesen a HP-t. Elnézést a fordítótól, ha esetleg olvasta volna alaptalan szemrehányásomat.

brian: a "lakat" talán a "locket"-ből jött? Ha Mardekár medáljáról van szó, akkor az valszeg az volt (a locket olyan medál, amit ki lehet nyitni).

A wet dream-et én kéjes álomnak fordítanám...

Igazából engem érdekelne, hogy az ilyen könyveket mennyire szokták félrefordítani. Nem csak a HP-re gondolok, hanem általában minden könyvre. Ha mondjuk megvennék innen:
h ttp://bit.ly/dplzD7
egy angol nyelvű HP-t és egy magyar-t mennyi eltérést találnék közte? Vagy nem tudom szokott-e valaki egyéb fantasy könyveket olvasni. Több könyvben láthatunk helyesírási hibákat tucatszámra. Azokat külföldön fordítják magyarra? Ha nem, bele se merek gondolni abba, hogy milyen lehet az eredeti angol szöveg.

@Jánoska12:
Ez a könyvesboltos link kicsit kilóg és reklámízű, nem? :) Mert a kommented szempontjából igazából tökmindegy, honnét vennél angol vagy magyar könyveket. Ugye, nem csak ezt a linket akartad ide bespamelni, és csak hozzá körítettél egy álcázó kérdést? :)

De tegyük fel, hogy tényleg érdekel a dolog:
nem lehet megmondani, hogy a sok tucatnyi kiadó által kiadott, sok ezernyi folyamatosan megjelenő, lefordított könyveket mennyire "szokták" félrefordítani. Remélhetőleg semennyire, de minden könyvre nem lehet általánosítani. Műfajtól, kiadótól függetlenül előfordulnak félrefordítások. Ez ma már tisztára csak a fordítón múlik, mert mindenre kiterjedő lektorálásra manapság kevés az idő, az igény és főleg a pénz. A helyesírási stb. hibák trehányságra utalnak. Már a fordító is tudná ellenőrizni a hibákat a szövegszerkesztőben, a szerkesztő szintén.

A külföldön történő fordítás témáját én nem igazán értem. Teljesen lényegtelen, hogy földrajzilag hol végzi a fordító a fordítást. Ha arra gondolsz, hogy külföldiek fordítanak magyarra, az lehetséges, pl. határon túli magyarok (külföldi állampolgárok) is kiválóan tudnak fordítani. Nem magyar anyanyelvűek viszont a legritkább esetben vállalkoznak arra, hogy idegen nyelvről magyarra fordítsanak — ehhez tényleg nagyon profin kellene a magyart mint idegen nyelvet ismerniük és alkalmazniuk.

Ha a kérdésed arra irányult, hogy a mai hazai műfordítás minősége milyen, akkor lehet mondani egészen bátran, hogy teljesen változó. Sokan hajlamosak úgy gondolni, hogy régen, a rendszerváltás előtt, a lassabb, ráérősebb világban sokkal igényesebb könyvek születtek. Ez részben igaz, valóban több idő jutott lektorálásra, korrektúrázásra, igényes szerkesztésre. Ugyanakkor ott voltak azok a kulturális és fordítástechnikai korlátok, amelyek miatt a régi művekben is szép számmal találhatók leiterjakabok. Ma talán azért érezzük többnek a hibát, mert sokkal több kiadó, sokkal több művet ad ki, több a fordítás (nagyságrendekkel), így értelemszerűen arányosan több a hibajelenség is.

De én ezekből nem vonnék le túl messze vezető következtetéseket.

Szia Amirtage!

Bocsánat ha reklámnak éreztettem a dolgot. Példálózva hoztam fel az oldalt, ismerősömnek angolul is megvan a HP 2 része is. Még egyszer bocsi, csak nem akartam, hogy bárki kukacoskodjon, hogy itthon nem is kapni angolul.
Köszönöm a kielégítő válaszod is. Azért érdeklődtem a téma után, mert a filmeknél is gyakran láthatjuk azt, hogy más a cím fordítása is. Például tegnap este ment a Rémrom, de az eredeti címe Monster house. Érdekelt, hogy ha a címek választásakor ilyen szabadságot kapnak, akkor a könyv tartalmánál is létezik-e ez. A helyesírási hibákra azért tértem ki mert egyes fantasy könyveket régebben több kiadó is megjelentetett. Míg az egyik csordultig volt hibákkal, a másik kiadó által nyomtatott könyvekben egy darab hiba sem volt (kis túlzással), ráadásul több mondatban is eltért az előzőtől. Ezért érdekelt, hogy külföldiek is fordítanak-e magyarra. A hibák számát én abból a szemszögből látom, hogy ha egy könyvben látványosan sok a helyesírási hiba, akkor az a vásárló számára sokat elárulhat a kiadóról. Valakit az egyszerű kis elírások is bosszantanak, így egy idő után (tegyük fel könyvsorozatról beszélünk, több kötetről) az olvasó már nem szívesen veszi meg a könyvet emiatt, gondolván még arra sincsenek igénnyel, hogy kijavítsák, de egyesek lehet könnyebben túlteszik magukat rajta (köztük én is) ha azt gondolják szegény külföldi lehet nem profin beszéli a magyar nyelvet. Érdekelnének még a vélemények ilyen téren.

@Jánoska12:

A külföldi (azaz más anyanyelvű) által magyarra fordítás esetét hazai műfordításoknál szerintem bátran kizárhatjuk. Idáig azért még nem süllyedt le a dolog, hogy menekültek fordítanának könyveket éhbérért.

Szakfordításban sajnos már nem ilyen egyértelmű, mert egy-egy használati utasítást, vagy épp reklámlevelet bizony sokszor webes fordítóprogramokkal fordítanak le sok nyelvre a külföldi spammerek, akik a célnyelveket nem is ismerik (szerencsénkre, tehetjük hozzá, mert a magyar nyelv sajátossságai miatt az ilyen fordítások igen hitványak, zagyva nyelvezetűek, ezért árulkodóak).

Írod a címfordításokat. Ez nagyon fontos téma. Fontos tudni, hogy az esetek többségében, a könyvek címét NEM a fordító (sőt az eredetiben gyakran nem is a szerző) adja, hanem a kiadó. A cím — a borító dizájnjához hasonlóan — a könyv "csomagolása", aminek el kell adnia a könyvet a piacon, ezért a kialakítása elsősorban marketing alapokon történik. A borító és a cím egységének a kiadói arculatot, a műfaji és szerzői stílust is tükröznie kell, és összességében még ki is kell tűnnie a többi ezernyi könyv közül, amikor kiteszik a polcokra.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy a fordító munkája az első fejezet első szavánál kezdődik és a "Vége" feliratig tart. A többire (cím, impresszum, fülszöveg, elő/utószó, függelékek, köszönetnyilvánítások tb.) legfeljebb javaslatokat tehet, amelyeket a kiadó mérlegel, figyelembe vesz, alkalmaz, módosít vagy elvet, saját érdekei szerint. Gyakori, hogy a fordítók munkacímmel dolgoznak, és a végleges cím csak a munka befejezése után alakul ki.

A nagy érdeklődésre számot tartó, ismert és várt könyveknél (pl. a HP sorozatnál) kicsit más a dolog. Ott a kiadó a címet jó előre definiálja és rögzíti, hiszen a külöföldi kiadás híre eljut a hazai rajongókhoz, akiknek a várható magyar kiadásról már előzetes információkat kell adni, beszélni kell róla, pörgetni kell a címet, bele kell ültetni a leendő vásárlók tudatába, hogy már aszerint keressék, ha megjelenik a magyar változat. Ez is mutatja a kiadó nagyobb szerepét a dologban.

A filmcímeknél ugyanilyen a felállás, ott is a piac, pontosabban a műsorfolyamokba illesztés, a nézők érdeklődésének felkeltése az alap. Gyakran tök más filmekre ráhúznak olyan címet, ami valami korábbi, sikeres filmre utal, mintha folytatásról lenne szó, pedig legfeljebb 1-2 szereplő azonos, vagy a műfaj hasonló. Főleg kertévék alkalmazzák ezt, akciófilmek címadásánál.

Aztán jusson eszedbe az is, hogy sok eredeti cím valamilyen szójátékra, vagy helyi kulturális utalásra épül, amelyet nem is lehet egy az egyben lefordítani magyarra, vagy ha mégis, akkor a hazai nézőnek/olvasónak semmit nem mond. Angol címeknél különösen bonyolítja a helyzetet, hogy az angolban nincs ragozás, ezért egy-egy szerkezet sokféleképp érthető — ezt magyarban visszaadni külön művészet (mondjuk ez a teljes fordítási munkára igaz).

Hogy még bonyolultabb legyen, meg kell említenünk az eltérő kiadásokat, újrakiadásokat is, ahol előfordulhat, hogy a korábbi címet szerzői jogi okok miatt, nem lehet használni, vagy éppenséggel új és jobb címmegoldást találnak az új kiadáshoz.

Ezzel együtt, sok cím szokott félresiklani, mert a kiadó vagy a forgalmazó blikkfangosabbnak vagy piacképesebbnek talál egy címet, ami közben ellentmondásban áll az eredetivel vagy a mű tartalmával. Legtöbbször nem a fordító bűne :) épp ezért a félresikerült címekbe általában nem szokás fordítói alapokon belekötni — tudtommal itt a Jakabon sem.

A rossz címek olyasmik, mint a sokszor feltűnően ronda, ízléstelen borítók. Ahogy egy általam többször és szívesen fordított, neves kanadai szerző fogalmazott: "Bad covers are facts of life." :)
Legjobb, ha túltesszük magunkat rajtuk, és lapozunk a lényeghez.

@armitage: Szakfordítást egyetemistákkal is csináltatnak gyakorlati idő alatt. Igen kaptam már ilyen spam levelet, meg kell hagynom elég viccesnek találtam némelyiket. Azt nem tudtam hogy a címfordításokat már a kiadó végzi el. Na nembaj ebből is tanultam. Viszont a borítót nem minden esetben a kiadó csinálja. Nálunk a városban van egy kiadó (megjegyezném néhány hete tudtam meg, különben egyetemi kiadó és nem csak jegyzeteket adnak ki) és amikor megnéztem a honlapjukat, külön kérték, hogy a könyvekhez csatoljanak terveket is. Mondjuk ezt érdekesnek tartom, mert senki sem érthet a grafikához kötelező jelleggel. Gondolom ilyenkor lép érvénybe az amit mondtál, hogy a kiadó elkészíti. A filmcímek valóban így vannak, hogy felhívtad a figyelmem rá. A Predator tavalyig csak két részes volt, de már régóta kering egy ragadozóK 3 című film. Többesszámban. Valóban semmi köze az eredeti filmhez a rövid főtörténetet leszámítva.
Köszönöm szépen neked a kielégítő válaszokat, ritkán magyaráznak az embernek ennyire hosszasan, érdekesen és érthetően. Így legalább rám is ragadt sok minden. További szép napot!