Színházas félrefordítás eddig egyetlen egy akadt a blogon, de Ági jóvoltából most a másodiknak is eljött az ideje.

Az Urániában ma este (miszerint április 2. - a szerk) tartott National Theatre Live közvetítésről hazacsattogva ragadtam klaviatúrát, hogy a színvonalasnak semmiképp sem nevezhető fordítás néhány gyöngyszemét megosszam a blog olvasóival. (Alan Bennett People c. színdarabja volt terítéken a kiváló Frances de la Tour főszereplésével.)

Ring any bell? - Szól a csengő?

I don't feel like it. - Nem nagyon érzem.

Wedded your couture? - Hozzámentél a köntösödhöz?

Bejátszott videójelenetről hangzott el az alábbi: It's on loop. - Ezt huroknak hívják.

Forgatási jelenet végén: It's a wrap - Ezt sejtésnek hívják.

Diaghilev neve és a Holocaust angol fonetikával történő leírása már csak hab volt a tortán.

A Navy-Army pedig tudtommal semmiképp sem márkanév, de az angolul nem beszélő, a feliratra hagyatkozó nézők talán azt hihették.

Tudom, hogy az elkövetők nevét nem szoktátok megosztani, itt viszont nincs is kiét, ugyanis nem írták ki. Talán nem merték vállalni? Nem csodálkoznék!

Elvárható lenne (és juszt sem írom azt, hogy "de ez Magyarország"), hogy a majd' 4000 forintos jegyár és a gyönyörű, HD minőségű kép mellé értő fordítást is kapjunk, ahol egyik szereplő sem tegezi egyik pillanatban a másikat, majd magázza a másikban. (Igen, ilyen is volt.) Az, hogy a British Council az eseménysorozat főtámogatója, csak még szerencsétlenebbé teszi a fentieket, ha valakik, ők biztosan tudnának lektorral szolgálni.

A megoldások szíves közlését lelkes kommentelőinkre bíznám, egyben valaki nekem is megsúghatná, hogy a "wedded your couture" mi a szösz akar lenni, mert így kontextus nélkül - férfiasan bevallom - én elpasszolnám.

A tegezés-magázás amúgy gyilkos dolog, főleg egy sorozatban, ahol két szereplő lehet, hogy három és fél kötettel korábban beszélgetett utoljára egymással. Sok vidám órát töltöttem lapozgatással, hogy megtaláljam, hogyan szólították korábban egymást.