Kedves egybegyűltek! Tegnap addig szórakoztunk, bosszankodtunk a szürke összes árnyalatán, hogy nem bírtam ki, és kölcsönkértem a bérma-keresztanyámtól a könyvet. Azt ugyan nem tudom megítélni, hogy az ár/nyalat-arány milyen benne, mert az erotikus könyvek olvasásával felhagytam miután 13 és fél évesen magamévá tettem a Cicciolina, a szexciklont, de az így első belelapozásra is egyértelmű volt, hogy nem az Oroszlánkirály az egyetlen, khm, érdekes megoldás benne.

Nem az a cél, hogy tűt keressünk a szénakazalban, és nem is erről van szó, mert úgy tűnik, hogy ebben a szénakazalban gerendák vannak, amiket azért elég könnyű kiszúrni, de én a magam részéről aggasztónak tartom, ha valaki azzal indokolja a szakmaiságát, hogy „felemeli a hangját”.

Szerintem amennyiben a kiadó nem három pusziért adja a könyvet, hanem pénzért, akkor az olvasók megérdemlik, hogy egy jól és élvezetesen lefordított olvasmányt kapjanak érte.

Első körben következzen az a bizonyos Oroszlánkirályos rész, amihez... hát nehéz már bármit is hozzáfűzni. Mindenesetre a szám címének lefordítása a legszebb zenebutikos időket idézi, de mindenkit megnyugtatok, hogy nem kell elkoboznia kiskorú gyermekétől az Oroszlánkirály DVD-t, mert nem szerepel rajta Lángoló szex című szám, ellenőriztem.

"Eklektikus az ízlésem, Anastasia, Thomas Tallistól az Oroszlánkirályig. A hangulatomtól függ. És neked? - Nekem is. Bár nem tudom, kicsoda Thomas Tallis. Egy pillanatra felém fordul, magamon érzem a tekintetét, de máris az utat figyeli. - Tizenhatodik századi brit zeneszerző. Tudor-kori templomi kórusmuzsika. - Rám vigyorog. - Tudom, hogy nagyon ezoterikusnak hangzik, de varázslatos. Lenyom egy gombot, és az oroszlánkirály, kezd énekelni. Hmm... ezt ismerem. - Lángoló szex."

(E.L. James: A szürke ötven árnyalata, 2012, Ulpius kiadó)

Maradjatok felhangolva!