Esküdni mernék, hogy valamelyik kommentbe vagy posztba láttam egyszer egy elemzést a "mentés"/"save" félrefordításáról, de nem találom (valami sapka is volt benne).

@krisk!: ami ugye kommentben és posztban, reggel van még.

@krisk!: leiterjakab.blog.hu/2008/11/03/fizetesi_sapka

Az adatkikotonel, szerintem viccesebb, a 8.89 cm-es meghatarozas. Latszik, hogy aki irta, annak lovese sincs melyek egy merevlemez lenyeges parameterei. Az arara viszont kivancsi lettem volna.

Egyszer majd kiprobalom, egy szamtech uzletben kerek egy 2 teras 8.89 cm-es merevlemezt. :))

@dukeekud: Vagy amikor 50 cent nevét átváltották a helyi pénznemre...
Egyébként meg csak irigykedsz, hogy neked nincs 8.89 cm-es vinyód, csak 3,5 inches. (Nálunk meg csak "háromésfeles" van.)

@dukeekud: Bocsánat, fontos:
Merevlemez méretek: 5,25 - 3,5 - 2,5 collos
"A Western Digital után a Toshiba is bemutatta 2,5 hüvelykes, 1 terabájt kapacitású merevlemezét."

@Measurer: Szerintem arra akart utalni, hogy hülyeség 8,89 centit írni, mert nem így használjuk a merevlemezek méretének megadásakor, még akkor sem, ha magyarul tényleg centiben mérünk.

@Leiter Jakab: Úgy látom, a cm-ben, mm-ben való megadás utóbbi időben terjed. Pl.
"Origin Storage Dell Desktop series drive, 2000 GB, 88.9 mm (3.5 "), 7200 RPM, Serial ATA, 25 mm, 101.5 mm "
Persze én is meglepődnék, ha egy G 3/8″-os csőmenetet valaki 16,662 mm-ben adna meg (1 "-os csőnél a külső átmérő 33,25mm!) :DDD.

@Leiter Jakab: @Measurer: A merevlemezek esetében ugyan valóban felesleges átváltani metrikus egységekre, hiszen 3 alapméret van és kész. Azokat meg mindegy, milyen módon különböztetjük meg, mindenki tudja, melyik kell neki. De több más esetben kifejezetten marhaság és eléggé érthetetlen az inch-ezés. pl. fényképezőgépek LCD-inek méretmegjelölésénél. Sok tesztet írtam már, s a sajtóanyagokban következetesen inch-ben megadott értékeket mindig átszámolom cm-re és úgy adom meg a cikkekben, mert azt érti a magyar. Nem is értem, a nagy cégek kommunikációs munkatársai miért írják bele a sajtóanyagba egyáltalán az inch-re vonatkoztatott méretet. Már többször fel is hívtam a figyelmüket, hogy Magyarországon a metrikus rendszer használjuk. ;)

@Measurer: Persze nem mindegy a tipus, csak ezeknel a megnevezeseknel, harom-es-fel es ket-es-fel , senki sem a pontos meretre utal, hanem, mar nagyon regen csak a kategoriat jeloli. Es ezert vicces, ha atvaltjak centibe. :)
Mellesleg ha mar most szoba kerult, megmertem nehany merevlemez lemezet, tehat magat a lemezt, es kiderult, hogy meg csak nem 3.5 coll, HANEM :3.74 Coll az atmeroje. :)) vagyis 95 mm. Ez alapjan akar reklamalni is lehet a cegnel, mert nem azt adtak, mint ami leirasban szerepel :)))
Szedjek szet merjek meg pontosan. :)

@bestpixel: erővel terjesztik (a visszafelé fejlődés jegyében) az angolszász mértékegységeket, ld. repülés: az alapból metrikus műszerezettségű Airbus-ok mindent lábban és tengeri mérföldben kell mérjenek -magasság, távolság - mert máskülönben eladhatalanok lennének ámerikában. A bő ing ellenére sok európai repülőgép repül ottan, gazdaságossági okokból. Sőt hamarosan Airbus gyár is lesz arrafelé - termékei szigorúan "unified" angolszász műszerezéssel. Így terjesztik a collos tv-képernyő méreteket is.A "unified" meg pl. kétféle gallont használ US/GB és 4,23/3,85 liter ebben a sorrendben. Unified...persze. A logikus 10-es osztó-szorzó nem jó, mert csak (és főleg, mert franszia eredetű). Javaslom a repülési magasság collban megadását 393700,78 formábna, a 10e méter helyett:)

@bestpixel: Nem csak felesleges, de nem is szabad. Ez ugyanis a kompatibilitását (is) jelzi. A kedves vásárló csúnya szavakkal illetne valakit (akiről csak annyi biztos, hogy szült legalább egy gyereket), ha venne egy külső racket, aminek a specifikációjában az áll, hogy 3,5"-es merevlemezek számára, majd a webshopban azt látná a merevlemezek specifikációjában, hogy 88.9 mm.
Jobb lenne ezt máshogy jelölni (pl. S, M, L, stb), de ez van.

A jobb kérdés, hogy a monitoroknál miért maradt meg az inch, amikor a tévéknél már jól működik a cm-ben való megadás?
A helyes válasz: mert az informatikusok nem tudnák, hogy a 60 centis monitor jó lesz-e nekik. :D

@mono-, duo-, und polizei: Ha jól tudom, akkor egy nemzetközi projekt keretében sikerült elveszteni egy műholdat ezen okok miatt. :)

@mono-, duo-, und polizei: a repülés bevett mértékegysége a láb és a többi, nem SI mértékegység. Ott az marad már.
@con-troll: Műhódtól nem tudok, de Airbus projekt bukott már nagyot olyanon, hogy kétféle CAD verziót használtak, s a két verzió a lelke mélyén eltérő mértékegységben számolt. Hiába írta ki ugyanazt. Az egyik ráadásul folyamatosan számolt oda-vissza, így rendre milliónyi kis kerekítési hibát vétett.

@mono-, duo-, und polizei: A repülés a tengerészetből vett át rengeteg mértékegységet. A magasságra mindig is a láb, a távolságra mindig is a tengeri mérföld, a sebességre mindig is a csomó, a nyomásra az inHg és a mbar, amit szigorúan tengerszintre kalibrálva kapnak meg, és a vertikális magasságra mindig az ft/min volt használatban. Metrikus mértékegységeket, mmHg-t, QFE-t (reptéren mért légnyomás) csak a FÁK országokban és Kínában használnak.

Ha megkérdeznél egy pilótát hogy mennyi méter 30000 láb, én fogadnék veled, hogy nem tudná megmondani, nekik ez csak egy adat, amit le kell olvasni a mérőműszerről, és annak megfelelően kell csinálni a procedúrát, de lényegtelen, hogy az mennyi méter.

Magyarul azért nem gyártanak metrikus mértékegységekkel műszerezett gépet, mert nincs értelme, alíg van pár hely, ahol használják.

@krisk!: bocsánat, elírtam, a vertikális sebességre mindig is az ft/min volt használatban. A vertikális magasság egyébként az emelkedés/süllyedés mértékét adja meg.

@krisk!: Van horizontális magasság is? :D

@Measurer: Ma már az 5,25-ös HDD nem nagyon árasztja el a boltok polcait.
0.85-8 inch-ig sokféle létezett:
en.wikipedia.org/wiki/Hard_disk_drive#Form_factors

@con-troll: pontosan tudod: egy Mars-szonda veszett oda leszállás közben, úgy 10 éve. A jenki (Nasa) mérnökök az európai konstrukciójú, kooperációban készült szonda leszálló-hajtóművét xy egységnyi poundban [cca fele akkora egység] mért fékező tolóerővel vezérelték, az meg, s az egész szonda metrikus egységekre volt tervezve...Eredmény1: tíz év munkája és pár száz millió dollár csapódott a Marsba, krátert alakítva ki. Eredmény 2: a Nasa nyögvenyelősen, de áttér(t) a metrikus egységekre- sokba kerül az űrkutatás, célszerű együttműködni a világ metrikus többségével. Bónusz: a "magyar" (kínai, japán, koreai időrendet is átveszik Nasa-ék: ÉÉÉ-HH-NN...Adalék még: A Gimli-repülős történet (gúgli...)

@krisk!: stimmel...csak tudod, lehúztam hosszú időt műszaki vonalon az egyik nemrég tönkrement(...tett) magyar légitársaságnál (egyszerű életkori-életrajzi tény, nem dicsekvés), s láttam belülről (régebben) pl. Caravelle-t, és más, nem angolszász eredetű repülőgépet, nem csak szovjet-oroszt. Túl sok jót nem mondhatok az utóbbiakról- de legalább a metrikus fedélzeti műszereik logikusak voltak, nem a valaha volt(?) valakik testrészeinek (állítólagos) méreteiből levezetett angolszász mértékegységeket használtak. Még úgy is, hogy valóban a tengerhajózásból erednek az angolszász mértékek - bár a nautical mile pl. a maga módján logikus , nem úgy a láb, a gallon és hasonlók. Másrészt elég sok - ma már egykori - Malév pilóta tudná megmondani a méter és láb közti összefüggést, "álmából felriasztva", csakhát őket is visszakényszerítették az "egységesített" angolszász rendbe..De mintha kevernéd a variométer adatait a magasságmérőével.(tök mindegy, milyen mértékrendszerben, de ugyanaz a feladatuk: konkrét adat és változás mérése. Sztem.De ne menjünk bele hitvitába. Magam rühellem az angolszász rendszert - mert később javítottam olyan rendszerben készült irodagépeket- tragikus a hülye törtrendszerük(7/16 collos villáskulcs méret pl., meg a befeszülni hajlamos, 55 fokos , collos menetprofiljaik, stb.) De valamiért a szerintük "nagyon logikus" coll rendszerben a fegyver űrméretet tizedes/századrészes osztásokkal adnak meg, pl. 44-es méret az 0,44 coll..SZÁZAD coll :-) Miért is? Még valami: a CAD rendszerek kiválóan fordítanak metrikust-collt oda-vissza (tanultam CNC-t, s vele CAD-et, abból nincs gond, csak a kódmegadásnál figyelni kell. A gépiparban is látni a ki(vissza)kényszerítési hajlamot a coll rendszer felé...A kulturális hegemóniára törekvés egyik jele: a kisebbség (angolszász rendszert használók) gazdaságilag elég erősek ahhoz, hogy az általuk megszokott dolgokat rátukmálják a máshoz szokott, mást, logikusabbat megszokott többségre.. Bocs, ha hosszú voltam. Hev e gúd nájt!

Ne értsen félre senki, én nekem semmi bajom nincsen a metrikus rendszer, sőt, kifejezetten utálom amikor valami angol környezetben a magasságomat lábcolban kell megadni, meg a súlyomat fontban, a távolságot meg yardban meg mérföldben. Ja meg a gauge (a kaliber megadásának egy formája).

A szovjet gépek egyértelműen metrikus mértékegységeket használtak, és beismerem, hogy logikusabban vannak felépítve, hiszen a Szovjetunióban ezeket használják.

De attól még, mert logikus (amit el is ismertem), meg nem kell tucatolni benne, meg ezt használja a föld népességének nagyobb része, az ICAO országok nagy részében marad az, ami eddig volt.

Nem keverem a variométert és az altimétert, írtam is, hogy az utübbi ft/min, előbbi csomóban mér.

@Bakacsin:
És igen, elnézést, elírtam harmadjára is: a neve vertikális sebesség (lehet erre van valami magyar szakkifejezés, én az angolt tudom, ott vertical speed), az emelkedés és a süllyedés sebességét adja meg, és a fent említett variométer méri. Az analóg műszerek általában láb/perc (x100) egységben adják meg (magyarul egy +1500 ft/min vertikális sebesség esetén a légi jármű 1500 lábat emelkedik percenként).

@krisk!: Na ez most rosszul jött ki, nem azért logikus, mert a Szovjetunióban ezt használták, hanem azért, mert a szovjetek azt használták/ják.

@krisk!: béke van, nem érdemes rugóznunk ezen. Én bizony rühellem az angolszász mértékrendszert, mert dolgoztam is vele- csak kifüstölögtem magam rajta a poszt kapcsán.Utánérzésem: a derék britek mennyit görcsöltek azon anno, hogy a fontjukat (a pénznemet) százas osztóval kezdték használni :). Mégiscsak tűrhetetlen , hogy nincs már penny-schilling-guinea (jól írtam ezeket?), és mindenki máséhoz hasonlóan 100 egységre osztják a poundot, mint egységet!!! Mivé lett a világ...Tiszta érzelmi reakció, mert a méter rendszert a csigaevő franciák találták ki, tehát dafke sem logikus (főleg, mert éppenhogy az). Motto: "mindent meg lehet szokni, mondta a baka, s rálépett a gyalogsági aknára" - ld. Kanada esete a kilométer-méter használatával, mindjárt ott az USA mellett. Emlékeim szerint anno a szovjeteknek a "zsákmányolt" B29-esek lemásolása TU-4-essé nem a collban méretezett amerikai gép adatai okán volt nehéz. Nem kapták meg a gyártástechnológiát, csak a végterméket, és a visszatervezés igen nehéz volt.

@krisk!: apróság csak, a Magyar Népköztársaság s vele a Malév már a hetvenes évektől tagja volt az ICAO-nak, a metrikus műszerezettségű szovjet-orosz gépei ellenére. A saját egykori szakszómban az angol nyelvű rovatok éppen az akkori ICAO-kategorizálás szerint jelölik a típus- és alrendszer jogosításaimat.

@mono-, duo-, und polizei: Igen, épp ezért írtam, hogy az ICAO országok nagy részében. Mondjuk azt nem mertem megkockáztatni (bár sejtettem), hogy a Magyar Népköztársaságban is metrikus egységeket használtak-e anno.