Ha jól számolom, Angelikának már a nyolcadik beküldése kerül ki a blogra, és jó pár gazdagítja még a várólistát. Ráadásul ezúttal is hű marad önmagához, és nem kispályázik: beküldésében hét találat is akad.
A hétvége határára ideális, akad benne húzós valódi félrefordítástól véleményesen át névelírásig minden, amire egyszeri blogszerkesztő vágyik. (Annak ellenére, hogy a fél délelőttje rámegy a taggelésre.)
Hogy ne csak mindig a sorozatokat nyúvasszuk, küldök most egy-két szép irodalmi leletet, meg pár darabot a filmfordítás érdekességeiből.
A Népszabadság magazinjának jan.28-i számában említést tettek a Skarlát betű című nagyszerű regényről, amelyet szerintük Nathalie Hawthorne írt volna. Ez éppen fordítottja a múltkor említett Emily Dickensnek.Hiszen Nathalie ebben az esetben Nathaniel...
Az Édesek és mostohák című, elbűvölő Elizabeth Gaskell-regényben a Doctor's Commons nevű intézményt Doktorok Alsóházának magyarítja a fordító. Igazán nem merészelnék a brit jogrendszer ismerőjének feltűnni (ilyen kiváltsággal nagyon kevesen rendelkeznek), de ezt jobb lett volna békében hagyni és legfeljebb jól meglábjegyzetelni. Mert az illető intézmény nagyon sajátos polgári jogi és egyházjogi feladatokat lát el, hasonló a magyar jogban nincs is.
Ugyancsak ebben a regényben utasítja vissza a lady, hogy először "a krémet tegyék a teába". Valószínűleg itt a tejszínről lehet szó, a cream azt jelenti.
Ha már a brit jogrendszernél és sejtelmes intézményeinél tartunk, a "Mindjárt megőrülök" című Bridget Jones-folytatás filmváltozatában hangzik el, hogy a "Belső Templom jogászai" milyen versenyen indulnak.Ez csak az Inner Temple lehet, amely a négy jogászkollégium egyike és a templomokhoz sehogy nincs köze.A jogászkollégiumok tagjai lehetnek a barristerek, azaz járhatnak el (büntető)peres ügyekben. (Már ha jól tudom).
Az "Egy karácsony együtt" c. filmben a szereplő majdnem lekési a "greyhoundi buszt". Ez is nagy baj lenne , de nagyobb, hogy a busz nem Greyhoundba megy vagy onnan jön, hanem őt magát hívják annak.Mármint a nagy hagyományú társaságot, amelyik Észak-Amerika legnagyobb buszjárat-hálózatát, a Greyhound Lines-t üzemelteti.
Maeve Binchy tisztes színvonalú romantikus regényeket ír. Megvallom őszintén, hogy szorgosan olvasom őket ráérő időmben. A fordításokról eddig nemigen ejtettem volna szót, de az "Esős és csillagos éjszakák" c. frissen megjelent műben egy ritka aranyos tévesztés van.(Ez nem is a fordító, hanem az író , illetve forráskutatója hibája lehet.)
A regényben előforduló tragédia emlékére rendezett ünnepen a résztvevők ugyanis a Tannenbaum című régi német templomi éneket dalolják.
Meg sem lepődöm ezek után , ha legközelebb netán magyar vendégmunkások között játszódó műben azt olvasom majd: "A résztvevők elénekelték a Hull a pelyhes fehér hó című magyar zsoltárt..."
Azért a sorozat se maradjon ki a végéről.A Gyilkos számokban hallottam ezt: "kilenc per tizenegy óta van ez így". Az eredeti nyelven biztosan, de magyarul a tragédia napját csak szeptember tizenegyedikének kéne emlegetni.
Képnek direkt választottam (azt hiszem) könnyűt, a kacifántos asszociációs lánc megfejtése elég macerás lenne, ha azt sem tudnátok, a hét beküldés melyikéből kell elindulni.