Így a hétvége határán voltaképpen újrajátszással jelentkezünk, hiszen névtelenséget kérő forrásunk beküldése egy régi kedves hamis barát újabb instanciájával foglalkozik.
A film címét leírni is cinkes, de mentségemre legyen mondva, hogy a
számítógép előtt ülve néztem meg, elsősorban csak elszenvedője voltam:
ez a Hirtelen 30 (13 Going On 30) című film volt, "Drágám, a kölyök
marha nagy lett!", csak a negyedik dimenzióban ugyebár. Na most a
meglepetés akkor ért, amikor a barátnőm röhögve felolvasta az alábbi
mondatot a film ismertetőjéből a filmet követően
(http://kritikustomeg.org/film/2941/13_Going_On_30_Hirtelen_30_2004 ,
de az összes filmismertető ezt másolja):"Porig alázva,
megszégyenülten, egyedül kuksolva a vécén, komoly fogadalmat tesz: ha
most egy csapásra felnőtt lehetne, olyan élete lenne, amilyet mindig
is szeretett volna." A röhögés indokolt, mert a filmben ugyanis ilyen
nem volt, ez a drámai fordulat a gardróbszobában történt. Bennem
támadt a revelációszerű, testenkívüli élmény (highfive, Eminem!):
amerikaiul a szekrény ugyebár "closet" nem ám "wardrobe". Closet,
klozet, slozi, nesze neked germános műveltség. Hát így!
Persze van, hogy nem értjük a fordító gondolatmenetét, itt azonban minden világos, hiszen a slozin valóban támadnak hasznos gondolatai az embernek. Lehet, fordítani is ott kéne néha.
