Azt hiszem, ez nekem olvasás közben nem tűnt volna fel, de Parmezanidész figyelmesebb nálam:
Most olvasom Christopher Moore nemrég megjelent könyvét, a Totál szívást.
A fordító ***, aki általában az Agave regényfordításait elköveti, többségében jól. Most lőtt egy szép bakot, amit nem habozok közszemlére tenni.
A regényben két nyomozó egy hulla fölött beszélget. Az egyik megjegyzi, hogy mindjárt karácsony, itt a téli napéjegyenlőség. Ezt onnan lehet tudni, hogy akkor van az évben a legrövidebb nap.
Egyrészt, téli napéjegyenlőség nem létezik, tavaszi és őszi van, télen napfordulót kapunk. Nem ismerem az eredeti szöveget, lehet, hogy az író szúrta el [kérésre beküldőnk előkereste az eredetit, solstice volt, tehát napforduló, vagyis nem az író szúrta el], de ki is lehetett volna következtetni, mert ha aznap van a legrövidebb nap, akkor az éjszaka nem lehet egyenlően rövid, mert a 24 óra még télen is érvényes :)
A szöveg többi része jó, ha még találok valamit, sikítok.
Ha ez volt az egyetlen félrefordítás ebben a könyvben (ami könnyen lehet, mert éles szemű beküldőnk tavaly november óta beküldte volna), szóval ha más baj nem volt a szöveggel, akkor ez szerintem egy tök jól fordított könyv.