Az a rossz hírem van Zoltán, hogy ez bizony kapufa...
Ők azért értenek hozzá és ők is így használják:
nukleraj.blog.hu/

Hát, pedig a kihullás az mindig kihullás volt. Vagy 25 éve tanultuk a gimiben. Mondjuk, itt valószínű, hogy nem helyesen használják, mert eredetileg a nukleáris robbanás során a sztratoszférába jutott radioaktív szennyeződésnek az eseménytől igen távol is előfordulható kihullását jelenti. Tudomásom szerint a falloutra ez a szabatos magyar szóhasználat.

Radioaktív kiszóródás.
(Kb. a légkörbe került radioaktív izotópok egy része nehezebb a levegőnél, így előbb-utóbb leesik a földre. Na ezt hívják kb ~nak.)

De, így nevezik.

De, kihullás az.

@Giedi: Ha ez megnyugtat, a műszaki szótárban is ez volt:
radioaktív poreső, hamueső, radioaktív csapadék

kiszóródás vagy szennyezés

BME fizikán is kihullásnak tanítják, nem feltétlenül a legkorrektebb, de a megfelelő körökben ez a terminológia terjedt el

Nos. Nem "tükörfordítás".
A lényeget jelöli.

Ha a radioaktív szennyeződés valamilyen okból a légkörbe kerül, akkor ún. radioaktív felhőt alkot.

Előbb utóbb a radioaktív anyagok ebből a felhőből kihullanak.
Ez a kihullás.

De hát ennek ez a neve...

lehet, hogy ügyetlen, de bizony kihullásnak nevezik azt szakértői körökben is.

Lehet, hogy Leiter Jakabnak a szakszövegekbe nem kellene beleszólnia?

Úgy látszik, néha szakkifejezések is születnek tükörfordítással:).

Húha... Szakértőnk benyalta vastagon?:O

Ki hullás?
Hát a hullaszállító.

hát ez szopóálarc, avagy sucking mask :)
de nem kell nagyon búsulni, ezer jó meglátásra juthat egy rossz.

@tundrazuzmo:
lassan a testtel
mondjak a hullaszallitok

Bocs, ha már szóba került.
Pár napja a híradókban azt mondták, hogy a japán atomreaktornál folyékony üveggel próbálják megakadályozni a sugárzó víz kijutását. Vízüveget kellett volna mondaniuk...

Kihullásnak nevezik. Tudományosan nem tudom hogy nevezik, nyilván ott is így, de regényekben biztosan.

Olvass többet, az Indexre meg jellemző, hogy ez a blog címlap lehet.

Bördnek: Én meg megkérdeztem a Wikit: "A nátrium-szilikát (más néven E550, vagy köznapi nevén folyékony üveg, illetve vízüveg) egy nagyon széles körben használt vegyület, melyet elsősorban cementben, tűzálló anyagok gyártása során, textil- és fafeldolgozás során, valamint élelmiszeripari adalékanyagként alkalmaznak."

Szóval folyékony üveg.

Ez a lepkézések napja.
:))

@c_de_berzsián: maradjunk annyiban hogy az vízüveg, legalábbis ha folyékony üveget kérsz a háztartási boltban (pl. samott készítéshez), akkor hülyének fognak nézni.

de, tényleg így nevezik magyarul

Miért nem bántja senkinek a szemét, ha például emeriesség elleni bűntettről beszélnek.?
Én azt látom ebben, hogy slamperáj ez egész nyelvészet. Hiszen ha valaki emberies, vagyis emberi módon viselkedik, azellen nem lehet vétkezni. Az emberiség ellen viszont lehet. Ami meglep igazán, hogy még az ÉS-Ben is így írnak. Persze lehet, hogy én tudom rosszul és legközelebb már a vallásosság ellen is elkövethetünk bűnt...

Azért tessenek elolvasni a posztot is, mielőtt az Index címoldalán csak a leadet elolvasva kattintani tetszenek. Azt a leadet ugyanis nem mi írjuk. Ezen kívül javasolnám, hogy tessék megpróbálni a posztban észrevenni, hogy mi a beküldő szövege, és mi az enyém (nem olyan nehéz tán).

@blindeye: Lehet, hogy el kellene olvasnod a posztot?

@Anti Anyag: Neked nyilván nem kell többet olvasnod, mert állati okos vagy, de a posztot mégsem voltál képes elolvasni.

Lehet, hogy "kihullásnak" hívják, de kik? Mert az emberek 99.99999%-a biztos nem.

@hehe64: De, tükörfordítás. Ha szerinted nem az, akkor nyelvi alapfogalmakkal nem vagy tisztában. Ezt abból is gondolom, hogy a tükörfordítást pejoratívnak tünteted fel. Nem az. A tükörfordítás az idegen szavak átvételének egyik leggyakoribb formája.

@gabest1: Az emberek 99,99999%-a sehogy sem hívja, mert nem tartozik a mindennapi életben előforduló jelenségek közé. Így a köznép legfeljebb olvassa a szót a Népszabiban a hírek közt.

Fájdalom, a szaknyelv ezt bizony kihullásnak nevezi.

@kerusz: igen, de sem gabest1, sem a poszt nem a szaknyelvről beszélt.

@szakállasbácsi: hát erről biztos lehet jókat beszélgetni, hgoy miért "emberiesség elleni bűntett"-nek hívják ezeket, de egyrészt tényleg így hívják, másrészt nem értem, mi köze ehhez akár ennek a blogbejegyzésnek, akár a nyelvészetnek.

@kerusz: De ez nem szaknyelvi szövegkörnyezet volt, hanem egy általános felhasználásra szánt hírügynökségi hír... Nem szakcikk, nem konferencia-előadás. Ráadásul világosan odaírtam, hogy ilyen szövegkörnyezetben bizony meg lehet találni ezt a szót, tehát tisztáztam, hogy ez nem rossz. Azzal is tisztáztam, hogy a véleményes hétvégén tettem ki - ezt is írtam a posztban. Ha ez nem volt világos, hogy mit jelent (azért kikövetkeztethető lett volna...), akkor tessék tájékozódni a blogon kommentelés előtt - elemi udvariasság, ugye.
És nem, nem igaz, hogy "az emberek 99,99999%-a sehogy sem hívja", mert ezt bizony sugárszennyezésnek, radioaktív szennyeződésnek, ilyesminek hívja. Ez lehet, hogy nem korrekt szaknyelvileg, de az átlagemberek nem is szaknyelvi környezetben hívják így. Az rendben van, ha a matektanár matekórán csak négyzetrácsos vagy négyzethálós füzetnek hajlandó hívni azt, amit más kockáz füzetnek ismer, de matekórán kívül hadd hívjam már kockás füzetnek... mert az a neve, mindenki így hívja.

"radioaktív kihullás" 487 találat (ezért írtam, hogy "lehet találni ilyen szövegkörnyezetben" - kizárólag szakszövegben találtam)
"radioaktív csapadék" 1590 találat (szintén csak szaknyelvi)
"radioaktív poreső" 109 találat (nagyrészt szaknyelvi)
"radioaktív kiszóródás" 182 találat (nagyrészt szaknyelvi szintén)
Továbbá: www.proz.com/kudoz/english_to_hungarian/nuclear_eng_sci/2912752-fallout.
Azt talán nem kell Google-találatokkal bizonyítanom, hogy köznyelvi használatban a "sugárszennyezés" vagy "radioaktív szennyeződés" milyen sokszor fordul elő.
Szóval, hol a gond? A beküldő beküldte. Én utánanéztem. Megírtam, hogy van ilyen. Jeleztem, hogy véleményes. Mi a kérdés?

A fenti proz link végén a pont persze nem kell, csak a mondat vége miatt tettem ki. www.proz.com/kudoz/english_to_hungarian/nuclear_eng_sci/2912752-fallout.html

minden idők legjobb játéka a Kihullás 3 Új Vegasz.

@pocak: @Leiter Jakab: Ennek a neve akkor sem sugárszennyezés meg radioaktív szennyeződés, ha Te azt is szeretnéd hinni. A Sugárbiológiai Intézetnek kötelessége pontosan fogalmazni és a megfelelő kifejezéseket használni. Annál is inkább, mert roppant érzékeny témáról van szó. A sugárszennyezés meg a radioaktív szennyeződés erre a fajta jelenségre egész egyszerűen pongyola kifejezés, ami egészen mást jelent, mint a kihullás.

Az emberek 99,99999%-a valóban sehogy sem hívja, mivel ez a kifejezés - lévén nem mindennapos dologról van szó, nem tartozik az aktív szókincsükbe. Nincs ezzel semmi baj, ettől ők nem rosszabbak vagy jobbak a többieknél. Arab ismerőseimnek a homokra van vagy 30 szavuk, és datolyából is legalább 40 félét különböztetnek meg, az eszkimók a havat nevezik több tucat féle képpen. Akik pedig sugárvédelemmel foglalkoznak, a radioaktív szennyeződéssel kapcsolatos jelenségeknek különböztetik meg több fajtáját (köztük a kihullással).

Elolvastam én a posztodat, és az a véleményem, hogy egy szakmai ügyekkel foglalkozó hivatalnak szakszerűen kell megfogalmaznia a közleményeit. A közleményben szereplő jelenségre van teljesen érthető, hogy ne mondjam, képszerű szakkifejezés, tehát ebben az esetben teljes mértékben pártolom a kihullás szó használatát a sugárszennyeződéssel vagy radioaktív szennyeződéssel szemben.

@kerusz: Az Atomenergia Hivatalnak is muszáj pontos kifejezéseket használnia...

@kerusz: írhatnék neked teszem azt egy frankó cikket valamelyik közkézen forgó lapba például arról, hogy mecsoda egy urbánus legenda az, hogy az eszkimóknak több tucat szavuk van a hóra (mert az). mit választanál? Nyelvészeti szakkifejezéseket használjak, vagy inkább olyan szavakat, amiket laikusként te is értesz?

Az Atomenergia Hivatalnak meg nyilván muszáj veszettül szakszerűnek lenni - egy szaklapban.

@kerusz: Ne haragudj, de nyelvi fejtegetéseidet nem tudom komolyan venni "az eszkimók a havat nevezik több tucat féle képpen" mondatod után. Ez ugyanis egy ismert tévedés.
Az még szép, hogy a Sugárbiológiai Intézet pontosan fogalmaz, de ez akkor is egy MTI-hír. Azt, hogy minek mi a neve, nem én döntöm el, és ilyet soha nem is állítottam, hiába írod azt, hogy én azt szeretném hinni. Belinkeltem, hogy mi a fallout pontos definíciója, tehát akár elhihető, hogy el is olvastam előtte, tehát valószínűleg tudom is. Az, hogy ezzel szemben a hétköznapi nyelvben mit használnak, az nem szaknyelvi kérdés, és nem is az én véleményemen vagy a tieden múlik - ezt egyszerűen meg lehet vizsgálni, rá kell keresni. Persze, "pongyola" kifejezés, ha úgy tetszik, amit köznyelvben használnak. Mint a kockás füzet is az. Meg még ezer példa. Ravasz (elsütőbillentyű vagy mi a fene helyett). Golyó (lövedék talán?). Sugárhajtású, azt hiszem, az sem "jó". Meg a robbanómotor sem talán, már nem tudom mindet észben tartani. Gyilkosság, az sem az, hanem emberölés.
De a legszebb az egészben az, hogy nem is írtam, hogy rossz ez a fordítás, tehát nem értem, hogy miért vitatkozol... Azt írtam, hogy szerintem egy ilyen szövegkörnyezetben (nem szaknyelvi) jobb a hétköznapi (pontatlan, pongyola, nem szaknyelvi) szót használni.

@pocak: @Leiter Jakab: Még egyszer: a kihullás nem egyenlő a sugárszennyezéssel (sugárszennyezettséggel), sem pedig a radioaktív szennyeződéssel. Ez nem a kockás és a négyzethálós füzet esete, ahol mindenki ugyanazt érti mindkettőn - matekórán és azon kívül is. Lehet, hogy az eszkimónak csak egy szava van a hóra, és meghajlok ezen érved előtt (mi van az arabok vagy 40 féle datolyájával? az attól még megállja a helyét?), Te meg azt fogadd el, amit a kihullással illetve a radioaktív szennyeződéssel kapcsolatban állítok (hogy ti. nem ugyanazt jelenti a kettő). Nem hiszem, hogy vélt és valós félelmek közepette hülyeség lenne egy amúgy egyáltalán nem nehezen érthető (félig meddig) szakkifejezést használni. Gondolom, volt már olyan a magyar nyelvben, hogy olyan szavak is bekerültek a közkeletű kifejezések körébe, amelyet eleinte kevesen használtak (akár csak szakkifejezésként is).

@kerusz: akkor még azt mondd el nekem, mennyiben értelmezte volna félre a hírt a laikus újságolvasó, ha sugárszennyezést írnak.

az kétségkívül igaz, hogy szakkifejezések gyakorta bekerülnek a köznyelvbe, idővel akár ez is bekerülhet, de még nem történt ilyesmi.

és sokadszor: sem jakab, sem én nem állítottuk, hogy hiba lett volna a "kihullás" szó használata, de azt tartom, hogy a laikus újságolvasó szempontjából talán kevéssé szerencsés. (persze más kérdés lenne, ha a cikk terjedelmébe belefért volna teszem azt, valamiféle magyarázat.)

@Leiter Jakab: "Belinkeltem, hogy mi a fallout pontos definíciója, tehát akár elhihető, hogy el is olvastam előtte, tehát valószínűleg tudom is." Az a baj, hogy Te nem a kihullás pontos definícióját linkelted be, hanem egy megközelítő szómagyarázatot fordítók részére. Mellesleg az angol és a magyar szöveg még véletlenül sem felel meg egymásnak (és a csapadék szó használatát igen rossznak érzem a magyar változatban).

A kihullás definícióját környezetvédelmi, sugárvédelmi, fizikai könyvekben lelheted meg - a fordítókkal kapcsolatos minden tiszteletem mellett is (és vélhetően ahány könyv, annyi definíciót kapsz rá - ennyit a pontos definíciókról).

Amúgy szerintem a posztodban felvetett kérdés nagyon fontos. Van értelme arról elmélkedni, hogy a lakossági fogyasztásra szánt tájékoztatásokat hogyan érdemes megfogalmazni, és hogy kell mondjuk az MTI átvegye - bár amikor egy közleményt ismertetnek, akkor szerintem kevés szabadságuk van (lehet) ebben.

@kerusz: Még egyszer: igen, tudom, hogy a kihullás nem egyenlő a sugárszennyezéssel, ennek bizonyítékaként utaltam a linkre, amit én tettem be. Azt viszont te is tudod, hogy egy átlagembernek a kihullás szó egészen egyszerűen semmit sem jelent. Legfeljebb megpróbál értelmet keríteni hozzá a szövegösszefüggés ismeretében, de abban sok köszönet nem lesz. Ha ezek után egy definíciót kellene mondania rá, agyvérzést kapnál attól, amit hallasz.
Arabok 40 szava a datolyára: ezt még soha nem hallottam, ez tényleg egy elterjedt dolog? Mármint ez az állítás. Nem tudok arabul, de nagy összegbe le merném fogadni, hogy ugyanazon logika mentén rossz, mint az "eszkimók két tucat szava a hóra". De ennek a jelek szerint nem néztél utána, pedig én voltam olyan udvarias, és utánanéztem a te területed dolgának, mielőtt érintettem volna.
És igen, olyan rengetegszer volt, hogy egy korábban kevesek által használt szakszó közkeletűvé vált. A kihullás egyelőre bizonyíthatóan nem tart itt.

@kerusz: "a csapadék szó használatát igen rossznak érzem a magyar változatban" - fent írtam, hogy szaknyelvben is gyakoribb a Google találatai alapján, mint a kihullás. Lehet, hogy rossz (ez mit jelent vajon?), de használják bőven, több mint háromszor olyan gyakran, mint a kihullást.
A kihullás precíz szakmai definíciója megint csak szaknyelvi környezetben lehet érdekes - mezei felhasználónak nem elég az, hogy az a valami, ami egy nukleáris baleset vagy robbanás után az időjárással idejön és lehull az égből por vagy eső vagy más formájában?

@pocak: A laikus újságolvasó általában nem tudja hová tenni a radioaktivitással kapcsolatos híreket, sok ok miatt. Ezek egyike az, hogy a radioaktív sugárzást közvetlenül nem tudjuk érzékelni egyetlen érzékszervünkkel sem. Ha éri is sugárzás, az olyan kis mértékű, hogy nem tudja hová tenni, nem tudja bármilyen tapasztalatához kapcsolni mindazt, amit tudatnak vele ezzel kapcsolatban. Szerintem a "sugárszennyezés", radiaoktív szennyeződés" kifejezésekkel sem tud az átlagember mit kezdeni, pontosan emiatt.

A félreértelmezéseknek remek példáit láthatod nap mint nap, amikor hallod/látod/olvasod az atomenergiával kapcsolatos politikai küzdelmek legfrissebb történéseit a fukusimai atomerőműben történtek nyomán.

@kerusz: Amit az utolsó bekezdésben írsz, azzal egyetértek, mármint hogy ez fontos kérdés lenne. De szerintem egy közlemény ismertetésénél is azzal jár mindenki a legjobban, ha érthető módon fogalmazzák meg. Tehát a szakkifejezésket vagy hétköznapi nyelven elmagyarázzák, vagy ha erre nincs mód, akkor közérthető szavakat használnak helyette, még akkor is, ha a szakemberek szerint ezek nem pontosak. Jobb, ha azt írják, hogy szívműtétet hajtottak végre rajta, mint ha a pontos sebészi szakkifejezést használják, amiből esetleg az sem derül ki a laikusnak, hogy melyik szervével volt baja. Itt is szerintem ugyanez a helyzet - mert a fallout azért eléggé a sugárszennyezés egyik formájának tűnik nekem. A nagyobb részt nevezik meg, mert azt még megértik; a pontosabb megnevezés meg éppen hogy nem pontosabb lesz a legtöbb ember számára, hanem ködösebb.

@kerusz: de akkor ezen az alapon inkább ne is írjunk róla, mert az átlagember úgyis félreértelmezi. vagy hogy?

@Leiter Jakab: "A kihullás precíz szakmai definíciója megint csak szaknyelvi környezetben lehet érdekes - mezei felhasználónak nem elég az, hogy az a valami, ami egy nukleáris baleset vagy robbanás után az időjárással idejön és lehull az égből por vagy eső vagy más formájában?" Na, ugye, hogy milyen remek leíró jellegű kifejezés a kihullás és milyen egyszerű megérteni? Most hasonlítd össze ezt a mondatodat jelentés szempontjából az általad javasolt "sugárszennyezés" vagy "radioaktív szennyeződés" kifejezések jelentéstartalmával, és akkor nagyjából érted is a különbséget.

@kerusz: Teljesen off, és majd röhögjél egy jót nyugodtan, mert nyilván nem értek hozzá: Fukusima és atomenergia kapcsán bennem pont az a meggyőződés erősödött, hogy ez bizony egy állati biztonságos dolog, mert egy ennyire durva földrengés után is csak ennyire sérült meg az erőmű (oké, nagyon megsérült, de hányan haltak meg konkrétan az erőmű sérülése miatt?). Mert más helyeken, amik abszolút nem számítanak annyira veszélyesnek, mint egy atomerőmű (kikötő, utca, ház...) ezrek haltak meg sajnos. De nyugodtan kapcsoljuk le Paksot, akkor legalább nem lesz áram ezeknek a szervereknek a működtetésére sem, és békésen könyvet olvasunk majd a blogkommentelés helyett (tévé sem lesz, tök jó, de komolyan).

@pocak: De, írni kell róla. Sokat, precízen, tárgyilagosan, és érthetően. Sokak közös felelőssége ez. De ez nagyon messzire vezető dolog.

Kb. ide: en.wikipedia.org/wiki/Science_communication
meg ide: scicomblog.wordpress.com/ (nem olvastam bele ebbe a blogba, de már annak örülök, hogy van ilyen)

@kerusz: Ne haragudj, de én ezt az elolvasott definícióból szűrtem le, nem pedig a beküldő által kritizált mondatból, ami így hangzott: "egyes prefektúrákban jelentős mértékben csökkent tovább a radioaktív kihullások mértéke" - ennyiből baromira nem fogja ám az átlagember, hogy ez mi a fene. Ráadásul a többes nekem itt állati furcsa, de ez már megint mellékvágány. Ha itt radioaktív csapadékot írnak, azt már megértik az emberek, mert a csapadék bevett szó.

Addig is, eszkimók és sok szavuk a hóra ügyében: www.nyest.hu/hirek/tenyleg-olyan-sok-szava-van-az-eszkimoknak-a-hora

@kerusz: de hát pont ez az. ha egy ilyen mti-cikkben az van, hogy kihullás, az lehet hogy precíz és tárgyilagos, de cseszhetjük, mert kurvára nem érthető.

és laikusként is nyilván egyetértek, hogy sokat kell írni ezekről a dolgokról is, csak a sok precízet nem ugyanaz a közönség olvassa, aki az ilyes rövid híreket.

@Leiter Jakab: Nem röhögök, sőt, örülök, hogy ezt írtad, én pont ezt a részt töröltem az előző kommentemből, hogy ne legyen túl hosszú és off. De látni kell, hogy sokakban pontosan nem ez a meggyőződés erősödött. Nem akarok ide citálni hazai és külföldi politikai nyilatkozatokat vagy akár csak újságcikkeket, amelyek pont az ellenkező következtetésre jutottak. Ha pedig ez így van, akkor valami nem tökéletes az értelmezések körül.

@kerusz: gyorsan közbeszúrnám, hogy én is abszolút úgy vagyok ezzel, ahogy jakab.

viszont játszhatunk értelmezősdit jó sokat, itt ilyenkor nem az megy félre, hogy nem a szakszókincsen fog múlni a dolog, hanem azokon, akik hangulatkeltősdit játszanak, legyenek politikusok vagy környezetvédők vagy akárkik.

Szerintem az túlzás, hogy egy szakmai nyelvben egy adott dologra nagyon sok kifejezés létezne.. főleg matematikában és fizikában .. van egy kifejezés, ahogy ma használják, esetleg egy, ahogy régen mondták, aztán vannak azok a kifejezések, ahogy a sarlatánok használják.. a precizitás többek között arról szól, hogy mindenki standard beszél.

@kerusz: (Én a magam blogjában könnyedén offolok :).)
Na de ez már pszichológia, amit írsz, nem pedig fordítási kérdés. Az emberek a rémisztő dolgokra vevők (én is szeretem a horrorfilmeket). Nézd meg, az egyik kertévé teljesen elbulvárosította a híradóját, és nézettebb lett. Ez van. Illetve az is lehet, hogy más a magyarázata, de hogy nem a szaknyelv nem elég gyakori használata miatt terjedtek el ilyen félelmek, az szerintem nagyjából tuti. Kollégáid nem jó PR-osok, vagy nem jó kommunikátorok, vagy nem tudom, de hidd el, nem a "több szakkifejezést a tömegsajtóba!"-mozgalom megalapítása a megoldás.

@pocak: Szerintem pont nem a kihullás helyett kellett volna másik szót használni (hiszen ez a jó szó rá), hanem egy fél mondattal megmagyarázni, hogy miről van szó, netán linket adni az OAH eredeti közleményéhez, ahol általában igyekeznek a szakszöveget is érthetően leírni és az egyes adatokat, eredményeket megmagyarázni, valami a laikusok számára is tapasztalhatóhoz kötni.

@Leiter Jakab: Nem kollégáim... :-)

@kerusz: Kirúgtad őket? :)

@Leiter Jakab: A múltkor volt egy ilyen élményem. Hívom X-et a munkahelyén, mondja, hívjam egy óra múlva, mert pont egy megbeszélése kezdődik. Hívom egy óra múlva, nem ő veszi fel a telefonját, mondom, X-et keresem. Mire ő: X már nem dolgozik nálunk, de kapcsolom azt a kollégát, aki átvette az ügyeit.
Hát ez gyorsan ment.

@Leiter Jakab: Amúgy igazad van, ez az egész nem fordítási kérdés, ugyanis az MTI hír egy magyarországi szakhatóság magyar nyelvű közleményének ugyancsak magyar nyelvű összefoglalása.

Tehát igazából itt tényleg nem arról beszélünk, hogy a kihullás szó jó fordítás-e vagy sem, annak a vitának meg nem sok értelme van, hogy ki szerint jó szakkifejezés a kihullás, ha már egyszer ez az ilyesmikkel foglalkozók által használt kifejezés az adott jelenségre éppen ez. És akkor itt vissza is utalok az eredeti posztra...

@Leiter Jakab: Ehmmm, khmmm... Nem. :-)

Még senki nem írta, hogy :War. War never changes."
Azt hittem, arról a Fallout-ról lesz szó.

@Humanista: Köszi a személyeskedést, a következőnél ki leszel tiltva. Helyette elmagyarázhatnád, hogy melyik állításommal vitatkozol, és írhatnál akár érveket is. Errefelé így szokás.

@Leiter Jakab: Kedves Jakab!

Nincs szükség vitatkozni: Megtették mások is. Elmondták, hogy hiba volt félrefordításként tálalni a kihullást.

De mert külön kérted:

Bár valamelyest mentség, hogy véleményes napon teszed közzé, de ez egy _félrefordítások mindenhonnan_ blog. Ez így az öndefiníciójából következően egy személyeskedő blog. Amin félrefordításokat sorolsz fel.

Ha elmondod, hogy ez nem félrefordítás, az nem változtat azon, hogy a félrefordítások felsorolásába tetted.

Azokkal értek egyet (érdekes módon ebbe a csoportba is felsorakoztál :)), akik szerint meg kell magyarázni az érthetetlen szakkifejezéseket. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy a kép, miszerint a szomszédos prefetúrákban kihullása van a balesetnek egészen közérthető. Ha gondolod, csinálj egy tesztet, amiben két közérthető fogalom közül ez az egyik, és mérd, hogy melyiket értik többen félre. Legyen a másik kifejezés a kWh, ami minde magyar családot érintő szakszó. Ha ezt jelentősen többen (pontosabban) értik, mint a fukushimai balesettel kapcsolatban azt, hogy "A magyar Országos Atomenergia Hivatal honlapján olvasható tájékoztatás szerint az egyes prefektúrákban jelentős mértékben csökkent tovább a radioaktív kihullások mértéke." Ha nagyon nagy a különbség, akkor sikerült megvédened az állításod, miszerint itt szükség lett volna a szakkifejezés mellé magyarázatra is.

@Humanista: "Ha elmondod, hogy ez nem félrefordítás, az nem változtat azon, hogy a félrefordítások felsorolásába tetted."
???

@Leiter Jakab:
Indirekt bizonyítást használva:
Ad abszurdum tegyük fel, az emberek többsége érti, hogy ez nem félrefordítás. Ebben az esetben téged nem húznak fel, és nem írnak olyan kommenteket, ami után szükségét érzed, hogy a poszt elolvasására sarkalld a kommentelőket.

Más szóval ebben a felsorolásban félrefordításnak látszik. Ezt erősíti a poszt végén tett javaslatod is:
"Azzal együtt szerintem is sokkal jobb lett volna egy sajtóhírben a "radioaktív szennyeződés" vagy még inkább "sugárszennyezés" kifejezést használni, de hát MTI..."

Nem azt domborítod, hogy ez a helyes kifejezés, hanem azt, hogy szerinted a közlemény helytelen kifejezést használt.

@Humanista: Azért a "személyeskedő" jelentésének még nézz utána.
És ugye egészen biztosan nem arról van szó, hogy az Index főoldalán megláttad a bevezető szöveget, arról kattintva itt csak az idézett szöveget futottad át, majd így kommenteltél?
Mert az embernek ilyen benyomása kezd kialakulni rólad meg néhány hasonló gyorskommentelőről.

@Humanista: Igen, szerintem tényleg nem volt jó szóválasztás egy ilyen, általános fogyasztásra szánt hírben a kihullás. Leírtam, hogy miért.

@Leiter Jakab: Régi olvasód vagyok, de ide most kommenteltem elsőnek. Nem szoktam.

Az ajánlott videót nemrég láttam én is, és a saját kommunikációmhoz hasznosnak találtam.

Úgy gondolom, nem értem félre a "személyeskedő" jelentését. Egy félrefordítást elkövetni többnyire személyesen lehet. Az elkövetése a személy hibája, a felemlítése pedig a személy hibájának mutogatása.

Ez van. Ezt csinálod nap-mint nap. Ennek egyébként örülök. Jómagam is nevelődök az itt felsorolt félrefordításokból. Ez a mai pont nem ilyen. A többi majd megint nevelő erejű és hasznos lesz, mint ahogy az eddigiek is többnyire azok voltak.

@Humanista: Ezt már többször tisztáztuk itt, hogy nem, soha nem egyedül a fordító hibája egy félrefordítás.
Személyeskedés akkor lenne, amit csinálok, ha kiírnánk, hogy ki volt az elkövető. Ezt is többször megrágtuk, hogy miért lenne igazságtalan.

Mit lehetett volna használni a kihullás helyett? A radioaktív csapadék az valóban csapadékot jelent (eső, hó) (itt erről nincs szó), A sugárszennyezés az pl. a vízzel a tengerbe hordott jód izotóp. De hogyan neveznéd a légkör magasabb rétegeiből a földre hulló radioaktív "port"? Nem nagyon van rá jobb szó, de kitalálhatunk egyet, csak az még ismeretlenebb lesz az átlag hírfogyasztónak.

@68nyara: www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/RadiCsap.htm
Nem tudom, ez mennyire frankó forrás (az általa felhasználtak annak tűnnek), de itt nem csak esőre és hóra vonatkozik.
De írtam már feljebb, hogy semmivel nem vagy beljebb, ha a pontos szakkifejezést használod, mert a nagyközönség nem érti. Hiába pontatlanabb (mert tágabb) a sugárszennyezés, azt legalább értik, és végülis erről van szó itt, nem?

@Leiter Jakab:
"semmivel nem vagy beljebb, ha a pontos szakkifejezést használod, mert a nagyközönség nem érti"

Nekem ebből az jön le, hogy az álláspontod szerint a nagyközönség nem is tanítható, és nem is kell tanítani, aki nem ért valamihez, azt etessük hülyeséggel. Bocs, de ez nekem nagyon antipatikus hozzáállás.

Nem nem erről van szó, a sugárszennyezés az a kihullás eredménye lehet. maga a folyamat a kihullás. A csapadékot ne keverjük ide, mert az félrevezető. A csapadék a "víz különböző állapotban történő kihullása a légkörből" (most nagyon sarkítva). Itt nincs víz. Attól, hogy az átlagember szókincse X szó (legyen 2-3000), még nem az a megoldás, nem mondunk bonyolultabb szavakat, mert még utána kell néznie a végén. Akkor oda jutunk egy idő után mint az angol dokkmunkások a tizenkilencedik században, lesz egy réteg 2-300 szavas aktív szókinccsel.

Gyermekeim, aki akarja, használjon a fallout magyarításaként kihullást. Az egynyelvű szótár szerint körülírásra van szüksége az angolnak is arra, hogy radioaktív robbanás során a levegőbe jutott a radioaktív hulladék vagy szennyeződés(waste).
Az nem mérvadó, hogy mit mondanak szakmai körökben, mert sokszor a tükörfordítást megtartják a könnyebb kommunikáció miatt, az meg pláne nem, hogy a regényekben hogyan fordítják.
Úgy érzem, hogy intelligens emberek a köznapi társalgásban nem fognak kihullást használni.

@Vincenzo testvér: Itt nem a radioaktív hulladék levegőbe jutásáról van szó.

@Anti Anyag: Megvan az index címlap. :D

@68nyara: Az egynyelvű szótárt idéztem.

@Vincenzo testvér: Az ok, de ez akkor sem a levegőbe jutása a szennyeződésnek, hanem az onnan kikerülése.

@Hammer: Ha így fogalmazod meg, az valóban nem túl szimpatikus álláspont számomra sem. Itt azonban kizárólag egy konkrét kifejezés fordításáról van szó.

@Leiter Jakab: De ezt a kifejezést nem most (a hír kedvéért) fordították le, hanem cirka 40 évvel ezelőtt. Azóta ez beépült a szakmai szókincsbe. Attól, hogy a slusszkulcs hibás, még mindenki így használja, mert az a közösség, aki használja pontosan érti miről van szó.

@Leiter Jakab: Igazából megkereshető, ki volt a fordító. Majdnem minden esetben. Az, hogy ezt a megbízók megteszik-e, és azok, akik rendszeresen követnek el félrefordításokat mégis munkát kapnak... Na az is biztos megtörténik valamiért. Nem célom ezt boncolgatni. Nem is értek hozzá, nem is akarok erről faggatni olyat, aki ért hozzá.

Azt tanultam, hogy mióta felnőttem, a hibáim csak az én hibáim. Személyesen. Közben persze az, hogy hogyan lettem ilyen hibás egyeddé nem az én felelősségem, csak az, hogy felnőttként mit teszek a hibáimmal, az már az enyém. Szóval vagy gyerekek fordítanak félre, vagy (az én nézőpontomból) személyesen az ő hibájuk a félrefordítás. Ez persze nem jelenti azt, hogy neked és a blog törzskommentelőinek ne lehetne jogosan eltérő a véleménye.

@Humanista: A gond az, hogy az ilyen jellegű fordításnál ez ennél összetettebb. Rengetegszer előfordul, hogy a fordító beír valamit, amit a szerkesztő/lektor/dramaturg/színész/rendező módosít - és így lesz belőle marhaság. Iszonyú igazságtalanság lenne a konkrét háttér ismerete nélkül ilyenkor a fordítót hibáztatni.

@68nyara: Meg a kipufogó :). De a slusszkulcs nem szaknyelvi szó. Te magad írod, hogy "az a közösség, aki használja" - na, ez nem a nagyközönség.
Az elv, amit említesz, teljesen jogos, mi is mindig erre szoktunk hivatkozni: attól jó egy adott szó, hogy használják, tehát ha használják, nem lehet rossz. De alkalmazd ugyanezt az elvet a konkrét esetre: szaknyelvben használják (tehát jó - soha nem mondtam mást); hétköznapi szóhasználatban nem találod - tehát nem jó.

Egyrészt azt a véleményt osztom, hogy ez a jelenség szabatosan fogalmazva bizony "kihullás"; másrészt viszont ebben a megfogalmazásban nekem furcsa a szó többesszámú alakja.

@Leiter Jakab: Hétköznapi szóhasználatban azért nem használod, mert nem találkozol a jelenséggel. A javaslataid viszont mind egészen mást jelentenek, mint a kihullás.

Továbbá egy kérdésre még mindig nem válaszoltál. Ugyanis itt nem félrefordításról van szó, hanem egy magyar szakhatóság magyar nyelvű közleményének magyar nyelvű összefoglalásáról. Szerintem nem érdemes megkérdőjelezni azt, hogy az Országos Atomenergia Hivatalban a megfelelő szót használták a közleményben. Fogadjuk el, hogy habár ők nem nyelvészek, a nukleáris technikához, a sugárvédelemhez és a környezetvédelemhez jobban értenek,mint az átlagember, és tudják, miről beszélnek. Ha tehát a közleményt sajtóhírként kiadó MTI úgy véli, hogy a "kihullás" szó nem érthető a közönségnek, akkor nagyjából az egyetlen értelmes megoldás egy rövid magyarázat a szövegben. Mivel egy meglehetősen könnyen megérthető fogalomról van szó, nem hiszem, hogy ez különösebb gondokat kellene okozzon.

@Leiter Jakab: A kihullásnál nem találsz jobb szót, maximum ha kreálsz egyet. Pontosan leírja a jelenséget, tehát jó szó. Azt, hogy azok számára akik nem értik, lehet egy rövid leírást adni, azt nem vitatom, bár adott esetben szerintem minimális logikával azért rá lehet jönni a jelentésére. A többesszám használata viszont hibás a hírben.

Egyébként a slusszkulcs és a kipufogó nem ugyan az a kategória. :-)

@kerusz: @68nyara: Nem hiszem el, hogy nem értitek, amiket írok. Egy percig nem kérdőjeleztem meg, hogy az Országos Atomenergia Hivatal a megfelelő szót használta, egyszerűen érthetetlen, hogy ezt miért is hozod fel egyáltalán.
A "nem is fordítás" felvetésre azért nem válaszoltam, mert ez pontosan úgy van, ahogy írtad, ez itt nem is fordítás volt.
"Pontosan leírja a jelenséget, tehát jó szó." - ez azért nem így szokott működni a szavaknál, de értem, mire gondolsz. Viszont tényleg el kellene gondolkodnotok azon, hogy ha egyértelműen bebizonyosodtt, hogy egy rakás ember nem értette a szót, akkor talán mégsem volt optimális választás. Mert ennyit írtam, nem azt, hogy félrefordítás.

@Leiter Jakab: Attól, hogy többször is leírod, még nem fogom elfogadni amit írsz. Az, hogy egy rakás ember nem értette a szót nem azt jelenti, hogy a szó a rossz. Talán, ha nem értek egy szót megnézem a jelentését. Gondold el, hogy ennyi erővel tényleg csak egy alap szókincset lehetne használni a hírekben, nehogy véletlenül a bepiált kőművessegéd (bocsánatot kérek a kőművessegédektől), négy általánossal ne értse. Mondjuk az a Blikk színvonala. No meg az vezet oda, hogy emberekben felmerül, hogy Arany, meg Jókai műveit át kell írni, mert a mai fiatalok nem értik amit írnak. Igaz, az ő hibájuk, túl nagy volt a szókincsük.

Amit te csinálsz az inkább arról szól, hogy sikerült belemásznod egy olyan csapdába, amiből most nehezen szabadulsz. Nevezetesen, állítottál valamit, amiről kiderült, hogy hibás, te viszont ragaszkodsz az igazadhoz. Sokkal szimpatikusabb lenne, ha azt mondanád, hogy ok, ezt benéztem. Velem már többször előfordult, nem akkora dolog az.

@68nyara: komolyan javasolnám, hogy próbálkozz a poszt és jakab kommentjeinek elolvasásával, sokat segítene. például nem tudom, melyik állításáról derült ki, hgoy hibás.

jókai és arany műveit egyébként rohadtul nem azért nehezebb ma venni, mert nagyobb volt a szókincsük, hanem azért, mert más, közben ugyanis eltelt egy évszázad meg még egy pici.

@68nyara: Nézd, még mindig nem értem, hogy pontosan mi a problémád. Hamis az alapállásod, mert a posztban világosan olvasható, hogy nem minősítettem félrefordításnak a kifejezést. Esetleg te is azt akarod mondani, mint korábban egy kolléga, hogy igen, de akkor is?
Ugyanazokat az érveket ismételgeted, az enyémeket meg eltorzítod; ez így nem fog menni.
Én csak annyit mondtam, hogy az adott szövegkörnyezetben szerintem nem volt szerencsés szóválasztás. Ha ezzel vitatkozol, rendben van. De ne adj olyat a számba, amit nem mondtam.
Az pedig szerencsére könnyen cáfolható, hogy nem ismerném be, ha valamiben tévedtem - még külön címke is van erre. Egy rakás elismert hülyeségem itt van a blogon. Kérlek, bocsásd meg nekem, hogy csak azért, mert nem győztél meg az érveiddel, ezt most nem fogom elismerni. Érdekes hozzáállás egyébként a részedről, hogy vitatkozol valakivel, majd amikor nem tudod meggyőzni a másikat, azt mondod rá, hogy nem hajlandó beismerni a tévedését.
Tény, hogy itt nehéz is lenne mit beismernem, mert annyit írtam, hogy "szerintem jobb lett volna" - oké, szerinted meg nem lett volna jobb... Azt ismerjem be, hogy szerintem rossz lett volna?
Ami állításom volt, az az, hogy a kihullás hétköznapi szóhasználatban nem igazán gyakran használatos (és ezért nem találtam itt szerencsésnek fordításban). Hogy ennek a téves voltát elismerjem, ahhoz valami érvet kellene írnod...

@Leiter Jakab: "Ami állításom volt, az az, hogy a kihullás hétköznapi szóhasználatban nem igazán gyakran használatos (és ezért nem találtam itt szerencsésnek fordításban)."

Akkor most miért említed megint a fordítást, amikor tisztáztuk, hogy itt nincs ilyenről szó?

Egyébként pont azért lenne jó bizonyos mértékű szakszerűséghez ragaszkodni, mert ha mindenáron egyszerű fogalmakkal operálva akarunk valamiről írni, akkor jönnek elő az olyan egetverő baromságok mint ez itt: "Jó lenne, ha jódtablettát is adnának a lakosságnak, hogy megelőzzék a radioaktívitás terjedését a testben, [...]" (forrás: index.hu/kulfold/2011/03/16/a_lakossagra_artalmas_szinten_a_sugarzas/ )

@kerusz: bocs, de nem értem az összefüggést a jódtablettás baromság meg a poszt tárgya között

@pocak: Hát ez az, látod, hogy nem érted. Pedig csupa remek közérthető fogalom szerepel ott. Ez tipikusan egy olyan mondat, ahol a szerző igyekezett magának valami számára értelmezhető fogalmakból álló mondatot összerakni, de visszájára sült a dolog. Mert nem a jódtabletta az igazán nagy baromság abban a mondatban, hanem a közérthető fogalmakkal való dilettáns operálás eképpen: "a radioaktivitás terjedését a testben"...

@kerusz: aha. tehát aki közérthető fogalmakat használ, az automtakusan dilettánsan operál velük? akkor ott a hiba, hogy én ezt nem tudtam.

Bizonyára így nevezik, de vajon hányan jártak "BME fizikára", hányan olvasnak éjjel-nappal műszaki szótárakat és hányan dolgoznak a nemtom milyen geofizikai intézetben...?
Mert nekem pl., szegény, szépirodalmat olvasó, humán agyú kis nyomoroncnak A LEGHALOVÁNYABB FINGOM sincs arról, mi ez kihullás ebben az összefüggésben. A hírt a rádióban is így adták le, ott hallottam, és valami emelkedett szakzsargonnak véltem. Mint ahogy az is.
Egy valamit szögezzünk le: a hírközlés nem tudományos kiselőadás - azt a hentes Jóskától a gépíró Manciig mindenkinek értenie kell.
Örülök, hogy idegyűltek a nagyarcú geo-geek-ek, de ez így akkor sem volt közérthető. Deal with it.

@68nyara:

"Az, hogy egy rakás ember nem értette a szót nem azt jelenti, hogy a szó a rossz"

Nem a szó rossz, a cikk az. Egy MTI hírnél elvárható, hogy a különösebb előképzettség nélküli emberek is megértsék. Tehát vagy ne használjunk ilyen szavakat, vagy ha igen, akkor magyarázzuk meg, hogy mit is jelent.

nem ertem a posztolot: tobben leirtak, hogy a szabatos magyar szo a kihullas es a tobbi szo nem szinonimaja annak, mert teljesen mast jelentenek de o csak ragaszkodik hozza, hogy helyettesitsuk azokkal, mert a google szerint azok gyakrabban fordulnak elo. Tehat az emberekenek nem kell a szokincset boviteni, inkabb meg kell oket fosztani attol, hogy pontosan megtudjak, hogy mi tortenik.
Meg tiszta szerencse, hogy nem ti forditottatok mondjuk a paksi atomeromu dokumentaciojat (hogy aztan jogaszok pontositsak a szoveget vegul)!

@TGV: Kérlek, hogy olvasd el, mit írtam a szaknyelv és a köznyelvi használat közötti különbségről.
Kérlek, hogy ne adj szavakat a számba, sehol sem állítottam, hogy nem kell a szókincset bővíteni (akármit is jelent ez).
Köszönöm.

@dpalmer: lehet, hogy nem kozertheto, de pontos. Ha a cikkiro szerintei "kozertheto" kifejezesekkel helyettesitenenk, akkor viszont nem azt jelentene , mint ami valojaban tortenik. Ha nem olyan messe tortent volna mindez, hanem a szomszedban, akkor gondolom joggal lennel felhaborodva a hiteles tajekoztatas hianyan.
A helyzet pedig az, hogy az emberiseg olyan technologiakat hasznal, ami mindenkire hatassal van, meg a human beallitottsagu emberekre is, akiknek szinten joguk van a hiteles tajekoztatasra.
Magam reszerol inkabb olvasok egy szamomra ismeretlen kifejezest es jovok ra egybol, hogy nem ertem es olvasok utana, mintsem abban a hitben ringassam magam, hogy ertem es ezert rossz kovetkezteteseket vonjak le.

mondok egy peldat: Csernobilban gyakorlatilag zerora csokkent a radioaktiv szennyezes (=radioaktiv kibocsatas) de ettol a radioaktiv szennyezettseg meg nem csokkent nullara, tehat az elso szokapcsolatot olvasva siman vennek onnan salatat... remelem ertheto voltam

@Leiter Jakab: lasd, amit fentebb irtam. Ha azt olvasod, hogy csokkent a sugarszennyezes, akkor megveszed a salatat vagy odamesz strandolni. Valojaban a kihullas csokkent, de ami mar kihullott, az a szennyezes, ami nem no tovabb.

TE TENYLEG NEM ERTED, HOGY MI A FELELOSSEGETEK FORDITOKNAK ES UJSAGIROKNAK???

@TGV: kérlek, ne ordíts, nálunk nem szokás.

@TGV: Nekem sem fordítóként, sem újságíróként nincs felelősségem, mert egyik sem vagyok. De ha még az is lennék, akkor sem lenne jogod ilyen stílusban ezt számonkérni rajtam. Ha érvek helyett üvöltesz, az téged minősít. Minden más vitát is a harmadik megszólalásodban erkölcsi síkra terelsz? Mert szerintem jobb a tényszerű érvelés.

@Leiter Jakab: most utananeztem, hogy a csupa nagybetu nalatok internetes geek szubkulturaban mit jelent, nekem viszont egyszeruen nincs dolt betu a billentyuzetemen, hogy kiemeljem, amit fontosnak tartok. Felreertettetek, mert nem ugyanazt ertettuk a csupa nagybetu alatt.

A kihullas az egyetlen pontos szo arra, ami tortenik. Minden mas szo hasznalata felrevezeto, felrevezeti az embereket, akiknek joguk van a pontos tajekoztatashoz. Helytelen szot javasolni tehat nem helyes es ilyen hordereju (emberek eletet veszelyezteto) helyzetben nem etikus, mert ezzel is csorbul a hiteles tajekoztatashoz valo jog.
A szaknyelv szeleskoru nem ismeretevel ervelni egy olyan orszagban, ahol egy mobiltelefon elofizeteskor alairt szerzodes vagy pedig a torvenyek megertesehez is jogasznak kell lenni egeszen egyszeruen ertelmetlen kifogas. Komolyan, egy francia torvenyszoveget sokkal konnyebben megertek, mint egy magyart, pedig a magyar az anyanyelvem.

De felolem ragaszkodj csak ahhoz, hogy inkabb irjanak az ujsagok ertelmetlen dolgokat, ami koznyelvi szavakkal van megfogalmazva, mintsem fogalmazzanak pontosan, csak akkor nem ertem, hogy minek van ez a blog.
Index cimlapon lenni pedig nemi felelossegerzettel kene jarjon, ha konkret felelosseggel nem is.
Ha ezt keptelen vagy belatni, akkor sajnalom es a tovabbiakban ugy tekintem, hogy hulyekkel nem vitatkozom.

@TGV: ez jó, mi itt ezek szerint internetes geek szubkultúra vagyunk, tetszik :) a nincs dőlt betű a billentyűzeten is jó poén volt, és talán az is feltűnhetett volna már, hogy nem mi rakjuk ki a posztokat az index-címlapra, hanem az index válogat a blog.hu-ról.

a többiről már párszor elmondtuk a véleményünket, uncsi lenne ismételni.

@TGV: ja, igen, és a mi saját kis leiterjakabos geek szubkultúrában nem tekintjük szalonképesnek azokat, akik ordibálással és hülyézéssel próbálnak érvényesülni, úgyhogy a következő ilyennél moderálás következik. (az az internetes geek szubkultúrában azt jelenti, hgoy első körben egy napig nem kommentelhetsz a blogon.)

@TGV: Ezzel a dőltbetűs megjegyzéseddel még mém is lehet belőled a neten.

Sajnálatos, hogy ide is képes fajulni egy vita - nem került volna talán sor rá, ha megmarad a szakmai kereteken belül, itt azonban már a presztízsről van szó, bármit is jelentsen az. Nem örülök neki.

Egy idős néni elolvassa valamelyik újságból az MTI-től egy-az-egyben átvett hírt, aztán szörnyülködve odaszól a szomszédasszonyának:

"Te, Gizi, írta az újság, hogy japánban a sugárzástól kihullott az állatok szőre, de most már javult a helyzet."

@TGV: Na, hát erre a stílusra - személyeskedés jön! - a kötött pulóveres barátaid bizonyára vevők egy-egy szakest alkalmával, én nem.
A leereszkedő, pökhendi hozzászólásod önmagáért beszél.
Igazából számomra felfoghatatlan, hogy mi a bánatért fájó az, hogy páran úgy gondoljuk, a hírekben nem szerencsés "durva" szakzsargont használni. Ebből ekkora truvájt csinálni, hihetetlen.
Nem, nem tudtam akkor, a kocsiban ülve, rádiót hallgatva, hogy vajh' mi hullik ki honnan. Nem sokat kattogtam rajta ugyan, mert az emberek többsége ilyenkor elfogadja, ha nem ért valami tőle (és érdeklődésétől) távol eső dolgot.
Félreértés ne essék: nem vagyok érzéketlen a Japánban történtekkel kapcsolatban, sőt, szőrmentén nagyon sok minden érdekel, de az ismeretek bővítésére fél percben nincs nagyon lehetőség. A rengeteg napi teendő közben pedig - Isten, bocsásd meg nekem - nem a kihullás körül járt minden gondolatom.
A "remélem, érted" kiszólás a kommented végén pedig éppen olyan bunkó és nagyképű volt, mint úgy általában az összes hozzászólásod. (Megj.: a téma súlyához meglehetősen aránytalannak érzem a dühödet. Nem, nem az atomkatasztrófához képest, hanem a "szakmázzunk-e a hírekben vagy érthetően beszéljünk" - témához.)
Sajnálom Jakabot, pocakot és még pár embert, akik széllel szemben hugyoztak e poszt kapcsán. (Kicsit én is.)

@dpalmer: ó, hát azért ne sajnálj bennünket, a "nincsen dőlt betű a billentyűzetemen" beszólásért bőven megérte az egész.

Ha még hozzá lehet szólni az ordítozáshoz (:
A legtöbb olyan hírben, ami nem kapcsolódik a legközönségesebb mindennapi élethez, lesznek olyan szavak, amit a nagyérdemű még nem hallott. Nukleáris katasztrófa ritkán van, tehát a kapcsolódó terminus technicusokat (na ENNEK mi a halál a többesszáma....) a többség most hallja először. Mivel a kihullást nem érti, arra fog koncentrálni, amit ért, azaz hogy "csökkent", és megnyugszik. Ha érdekli a dolog, utánanéz a kihullásnak, és ma is tanul valamit. Ha nem érdekli, tudat alatt így is megjegyezheti, és gazdagabb lehet egy szakkifejezéssel (amiről ugyan nem tudja, mit jelent, de jól hangzik).
A "kihullás" helyett akár "kócon függő radioaktív fityfirittyet" is lehehett volna írni, mert az átlagolvasó azt ugyanannyira nem érti. Az alapvetően megoldhatatlan helyzet legjobb megoldása viszont mégis a "kihullás", lévén, hogy erről van szó, és nem másról.
A "kihullás" a maga módján ráadásul egészen képszerű (ellentétben pl. ilyen szavakkal, hogy empiriokriticizmus). Én pl. abszolúte nem értek ehhez az egészhez, de azt felfogtam, hogy a radioaktív anyagok bekerülnek a levegőbe, onnan meg leesnek, rá a fejemre meg a salátára, és ez nekem rossz. A legeslegjobb megoldás egyébként valóban az lett volna, ha írnak egy félsoros magyarázatot.

@pocak: Annyira így hívják, hogy a Btk. is így nevezi. Az másik kérdés, hogy ettől még ez marhaság (mármint az elnevezés).

@Artie: Ez rendben van, megértettük. Azt nem értjük, legalábbis én nem, hogy ha egyszer Jakab jelezte, hogy a beküldés véleményes, azaz nem tudjuk, félrefordítás-e, csak elsőre, a cikkben illetékes szakmát nem ismerve annak tűnik, akkor miért kell kapásból, tuskó stílusban ekézni nem is csak ezt az egy bejegyzést, hanem a blogot úgy általában. Te érted? (Nyilván nem a te hozzászólásodról beszélek.)

@sTormy: Nem, ezt én sem értem, ebben teljesen igazat adok neked.

Amúgy meg: hiába pontos a szakszó, a hírek nem atomfizikusoknak szól, igenis úgy kellene írni, hogy megértse mindenki, szerintem a szennyezés semmivel nem mond kevesebbet, mint a precíz fordítás. A hírt olvasót bizonyára nem érdekli, hogy a szennyezés természete milyen.

@Artie: A baj akkor van, ha érdekli. Elég ha egy szegény kíváncsi tudtalan nekilát kérdezősködni, és pl. elsüti a fentiekben javasolt "csapadék" megoldást valamelyik szakember haverjának, aki ezek után tajtékozva nekimegy a forrásnak - a delikát helyzetet ismerve némi joggal. Magyarázni egyszerűbb, mint magyarázkodni (:

Nem először van szó hírekben általános hírportálon atomerőművekkel kapcsolatos balesetekről illetve azok veszélyeiről. Rengeteg ilyen témájú cikk született már, ezt talán nem kell bizonygatnom. Ennek ellenére nem véletlen, hogy ennyi embernek volt új ez a szó: eddig csak szakmai anyagokban fordult elő. Nem szakmai oldalakon annyira elvétve található csak meg, hogy számos hírportálon egyetlen egyszer sem fordul elő. Ezek után minimum kérdéses, hogy jó ötlet volt-e így önmagában, minden magyarázat nélkül ezt a szót használni, amikor korábban is valahogy csak megoldották, hogy érthetőek maradtak a cikkek. Ezzel pont azt a célt nem érték el, ami a kihullás mellett érvelők fő szempontja, hogy érthető legyen mindenkinek. Korábban is írtam, hogy természetesen egy szakszó nyugodtan átmehet köznyelvi használatba is, de hogy itt ez még nem történt meg, az egészen biztos.
Remélem, világos, hogy nekem is az volt a bajom a fordítással, hogy így nem érthető a nagyközönség számára. Ha ebben egyet tudnánk érteni, akkor már csak azon megy a vita, hogy ezt milyen módon lehetne elérni. Ehhez viszont semmi szükség a korábbiakban több kommentelőtől tapasztalt agresszív stílusra. Az ízesebbeket kiszedtem még azon melegében, de így is maradt azért belőlük.
Mellékszál: írtam linket ahhoz is feljebb, hogy a "radioaktív csapadék" szót nem kizárólag vízre és hóra használják, hanem porra, hamura is (még akkor is, ha egyesek meg ezt a használatot hibáztatják). (Lásd még hamueső...)

@Leiter Jakab: Ok, sztem egyezzünk ki egy nagy össznépi döntetlenben (:
A radioaktív csapadékban amúgy igazad van, de ez megint csak pont az egyszeri nagyközönség számára félrevezető, sok jóember-jóasszony nem feltétlenül jutott el odáig anno, hogy minden ami kicsapódik, az csapadék, aktuális víztartalmától függetlenül, tehát a cikk nyomán adott esetben vígan cigánykerekezik a radioaktív porviharban (:
Maradjunk annyiban - szerintem - hogy ilyen esetben legjobb szakkifejezni, és magyarázatot fűzni hozzá, akkor mind a laikusok, mind a szakemberek elégedettek lehetnek (cikk pedig azonnal megy a modorosba, hogy feleslegesen szaporítja a szót (: (: (: )

@Kovácsné: Én úgy érzem, hogy a döntetlent már a posztban magában felajánlottam azzal, hogy véleményesnek minősítettem és írtam, hogy létezik ilyen szövegkörnyezetben a szó... Ezért is nem értem még most sem néhány ember totális kiborulását, üvöltözését, gyalázkodását és moralizálását.

@Leiter Jakab: Persze, persze, de én úgy gondolom, hogy a poszt ÉS a kommentek után most ki lehetne hirdetni (újfent) a döntetlent, és akkor csak úgy repked majd a rengeteg békegalamb...