Pogácsa bevallottan az RJB státusz elérését tűzte ki célul, amitől már egyetlen beküldésnyi távolság választja már csak el.

Felbátorodva azon, hogy a James-versenyre beküldött képem felkerült a blogra, gondoltam, megosztanám Veletek még egy találatomat. Az alábbi idézet Julie Garwood Ünneprontó (Killjoy) című könyvéből való.

"...- És talán nem tudta, hogy nála van az egyik telefonja.
- Az egyik?
- Igen - bólintott. - Mindig kettőt visz magával. Carrie munka-alkoholista, és valósággal megőrül, ha lemerül az elem. (...)
- Vihetne magával pótelemeket.
- Ó, az is van nála mindig..."

Én először a munka-alkoholistára csodálkoztam rá, hogy jé, ez van magyarban is? Angolul oké, hogy workaholic, de én ezt magyarra munkamániásnak fordítanám. Aztán rágugliztam, és kidobott a gép egy pár találatot, tehát simán elképzelhető, hogy csak én nem találkoztam még ezzel a verzióval. (Azt már csak zárójelben említem meg, hogy szerintem, ha már így fordítjuk, akkor mint kéttagú összetett szó, nem kötőjellel, hanem egybe kellene írni...)

Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy a mobiltelefonok nem elemekkel, hanem akkumulátorokkal működnek, úgyhogy legalább egy érvényes találatom kell, hogy legyen :-)

A munkaalkoholista (igen, az AkH. szerint egybeírva) valóban frappáns kis tükörfordítás, onnantól pedig ízlés dolga, ki mennyire használná. Nekem special nem tetszik, bár elvi síkon semmi gondom a tükörfordításokkal, de az a két a ott egymás mellett rút (szerintem ez késztette hivatkozott fordítót ésvagy szerkesztőt is a kötőjelezésre).

A poszt címe természetesen arra vonatkozik, hogy mi mindannyian munkaalkolisták vagyunk, és nem jut annyi időnk a meló mellett a blogra, mint szeretnénk. Na ezért gyűlt fel ez a fáintos várólista.

A battery meg valószínűleg nem is a véleményes hétvégére kéne.