Ez itt még mindig a véleményes hétvége.
Május közepén érkezett ez a beküldés PT-től, és ugyan akkor volt aktuális, több okból sem tettem ki időben. Egyrészt mert nem félrefordítás, hanem spontán nyelvhasználat.
Nem tudom éredemes-e említésre az alábbi videó 1. másodperce:
Orbán Viktor megszólal angolul: Looks good, isn't it?
(gyengébbek kedvéért helyesen: Looks good, doesn't it?)
http://index.hu/video/2010/05/17/orban_viktor_legszebb_napja/
Nem vitás, a beküldőnek igaza van, ez így hibás volt angolul. Azonban a blog policy szerint ez a megnyilvánulás nem érvényes célpont számunkra. Hogy világos legyen: ha arról lett volna szó, hogy Orbán Viktor (vagy bárki más, nem profi nyelvhasználó) szerepéből kilépve mondjuk kijavít valakit, és azt állítja, hogy a fent hallott változat a helyes, akkor azt megírnánk, mert önszántából lépett az arénába.
Azért tettem ki mégis, mert amik ennek kapcsán eszembe jutottak, talán tanulságosak vagy legalább elgondolkoztatóak lehetnek.
Talán emlékszünk erre a neten korábban elhíresült esetre:
Gyorsan szögezzük le, hogy a fenti megnyilvánulások nyelvi szempontú megítélésében semmilyen szerepet nem játszhat az, hogy ki mit gondol Áder Jánosról vagy politikai tevékenységéről. Aki megrekedt azon a szinten, hogy "ez gáz, mert Áder gáz", vagy "ezt cikizni gáz, mert Áder jó fej", azokkal nem tudunk foglalkozni, bocs. Akkor tehát nézzük, hogy miért lett ebből akkora felhajtás annak idején.
Mi is történt itt valójában? Beugratásból felhívták Áder Jánost, angol nyelven kérve tőle interjút, tudván, hogy akkor még csak tanulta a nyelvet. Azt most hagyjuk, hogy mit gondolunk az olyan jellegű beugratásokról, amelyeknek a célja az alany megalázása. Nézzük inkább a sokat kritizált nyelvi teljesítményt. Vegyünk figyelembe két fontos tényezőt: Áder János nem állította magáról, hogy jól tud angolul; valamint ne feledjük, hogy idegen nyelven telefonálni még gyakorlott nyelvhasználónak sem a legkönnyebb. A nyújtott nyelvi teljesítmény ezek fényében egyáltalán nem nevezhető siralmasnak. Valójában 100%-osan megoldotta a helyzetet kommunikációs szempontból.
Nézzük mondatról mondatra.
"Yes, I am János Áder" - itt jobb lett volna egy egyszerű "Speaking"; ezt a "hibát" azonban szerintem a nagy kritikusok sem szúrták ki. Az adott szituációban ez kommunikatíve hibátlan megoldás, két nem angol anyanyelvű közti beszélgetésben teljesen elmegy.
A "Good morning" és egyéb udvariassági rövid megnyilvánulásokat egyenként nem elemzem ki - mindegyik hibátlan volt.
"Sorry, I am ... now I have got a lesson, an English lesson" - ezzel mi a baj? Oké, nem a legflottabb. A mondatok félbehagyása majd újrakezdése más szerkezet használatával az élőbeszéd teljesen természetes jellemzője; aki ezt kritizálja, az vegye fel saját, anyanyelvi megnyilvánulásait egy napon keresztül - érdekes tapasztalatokkal fog gazdagodni.
"Would you call me later?" - ismét semmi gond. Igen, kétségtelenül kissé nehezen alakult ki a mondat az első, többször ismételt would után, de ez egy nyelvtanulónál természetes; ráadásul nyilván zavarban volt attól, hogy angolul kell telefonálnia.
"One o'clock?" Majd válaszként a "One o'clock this afternoon?" kérdésre: "One o'clock pm" - itt jobb lett volna a szimpla "one pm", de ismét bizonyította, hogy a kérdést megértette, és kommunikatíve helyesen válaszolt. Hol itt a gáz? Hogy közben volt néhány nyögés? Ez nem az interjú volt még, hanem egy előkészítő beszélgetés. Lehet, hogy nem különösebben kellemes ilyet harmadik félként hallgatni, de nem is hozzájuk szólt Áder - legalábbis azt hitte, de ez nem az ő hibája, őt félrevezették.
Így is kezd túl hosszú lenni ez a poszt, úgyhogy a második beszélgetést már nem elemzem ki mondatonként - igen, volt benne egy kihagyott prepozíció, "I am a meeting". Elég nagy rosszindulat kell annak feltételezéséhez, hogy ezt bárki félre tudná úgy érteni, hogy ő egy megbeszélés, nem pedig egy megbeszélésen van.
Mielőtt valaki a kiejtést kezdené cikizni: ne tegye, mert magát járatja le vele. Áder János teljesen elfogadható kiejtéssel beszélt. Valóban nem téveszthető össze egy anyanyelvi beszélővel, de semmilyen értelemzavaró vagy akár csak közepesen súlyos ejtéshibát sem követett el.
Két okból tartom hihetetlenül károsnak az ilyen jellegű "interjúkat". Egyrészt elfogadhatatlan számomra a megszégyenítés szándéka, ami pedig egyértelmű célja volt mind a készítőknek, mind a kritizálóknak. Akkor lett volna jogos ez a "leleplezés", ha Áder János korábban hamis színben próbálta volna feltüntetni angol nyelvtudását - de erről szó sem volt. Másrészt gondoljunk bele, milyen üzenete van egy ilyen dolognak a nyelvtanulók számára. Ciki, ha egy viszonylag kezdő szintű nyelvtanuló angolul kisebb hibákkal, a szavakat keresve, de megszólal? Tényleg azt az érzést akarjuk erősíteni, hogy ne merje kinyitni a száját, mert kiröhögik?
Mivel így is túl hosszúra nyúlt a poszt (és el sem készült időre), a folytatást egy másik posztban olvashatjátok majd - szocialista politikusok is lesznek benne, de nem a kiegyensúlyozás szándékával. Egyáltalán, a kommentekben is próbáljunk meg kizárólag a nyelvi kérdéseknél maradni, mert ez a blog nem a politikáról szól. Nekem is van véleményem mindegyik politikusról, gondolom, nektek is, és van is fórum ezen véleményeink megszellőztetésére - nem itt.
