Régen hallottunk már unclecooper felől, de ezt most egy némileg (?) hosszabb beküldéssel kompenzálja:
Good mourning lédiz and dzsentlemen,
A legújabb rémhír az, hogy a minden előző rémhír IGAZ: unclecooper is back….!!!
Próbálok kíméletes lenni a nagyérdeműhöz, de nem lesz könnyű. Más irányú elfoglaltságom mellett is sűrűn, élvezettel követem a blog alakulását.
Billentyűmenés 2.0 indul:
Erste: - németesek segedelmét kérem, jól értettük-é az alábbit (lakásfelújítás közbeni szükségkaja, valami fűszervajas bagett nevű rabvallató ételutánzat, aus Dajcsland, elkészítési útmutatóval):
„Das Baguette mit Knoblauchbutter aus der Packung nehmen und ...”
Auf Ungarisch: „Vegye ki a bagettet és a fokhagymás vajat ...”
Probléma ezzel, hogy a bagett gyárilag, belülről volt bélelve (a tésztájában eloszlatott) fokhagymás vajjal, mi meg tűvé tettük a csomagot a külön mellékeltnek olvasott – de nem létező – vajért. A fordító tévedett, vagy mi voltunk túl kimerültek? Igen gyenge vagyok németben, de gyanús a dolog.
A bagett az éppen túlélhető kategória, brrr. Arról lehet megismerni a forgalmazót, hogy istentelen hosszú, elnyújtott vonalkódokat nyomat az árujára, ha van helye rá... ez itt az ellenreklám helye volt.
Second: - Más: mivel inkább műszaki-természettudományos dolgokat ferdítek ékes anyanyelvünkre, ezért a félrefordításokat is zömmel onnan szúrom ki – klf. szórakoztató sorozatok nálam nemigen játszanak. Fájdalom (szerencsére), nem vagyok TV/sorozatfüggő, ilyen félrefordításokat nemigen hallok-látok. Sebaj, a többség igen, s be is küldik, igen élvezetesen felvezetve.:-)) Időnként röhögéscsillapítót szedek görcsök ellen.
- Discoveryn a „hogyan készültben” egy méretes elnézés, elgépelés - nem félrefordítás: a szöveg szerint csavarmentes valaminek a gyártása fut a képen, melyen műszaki analfabétáknak is látható módon csavarmenetes dolgot készítenek éppen, sőt rögtön látványosan be is csavarják az ellendarabba tkp. a menetes anyába.
Emlékeim szerint az Agárdy- Bárdy-Csala-Csákányi előadásában futott „rádióreklám” kabaréjelenet egyik fő poénja volt az ...”erősíti a fogókat! (Bárdy), ... majd Agárdy kijavítja: ... ”Áljunk meg, álljunk meg!!!... erősíti a FOGAKAT!!!” „Kérem, ide az van írva, hogy fogókat ...(Bárdy)„
A neten megnézhető, fenomenális, sztem. Hófehérke és a hét elgyötört törpe a címe , hátha vki. nem ismeri...:-) tecsőn fenn van, ins’Allah.
-Láthatóan nem nézi a fordító a filmet, csak a szöveget. Tucat számra van ilyesmi minden tudományos(kodó), tematikus csatornán. Ha meg nézi, mit lát? Nem látott még csavarmenetet?
A lakásában van egy tucat, a fele szem előtt, nem kell műszaki végzettség a felismeréséhez. A kábeltévémen fogható ÖSSZES tematikus csatorna tele van ilyen felszínes, félrefordított, nem fordított, „ném ván mádzsár” szókincs alapján elkövetett fércmunkával.
Sokan kivesézték már itt a blogon a magyarul nem tudást, amúgy eléggé ismert hétköznapi vagy szakkifejezések nem ismeretét, a bölcsészek, középiskolások szerény fordítói tudását.
Ennyire csehül állnak a tv-csatornák (reklámbevétel-hegyek után), hogy bóvlimpex szövegeket engedik ki az éterbe? És a színészeink miért ilyen igénytelenek a szinkronos-alámondásos munkájukban? Ők sem nézik a képet, ami alá beszélnek? (NEM nézik, csak az időt, külön kijelzőn... mondta a kolléganőm szinkronizáló színész férjeura, sajna). Ha néznék, sok blőd ferdítéses szöveg elmaradhatna, a LJ-blog meg összemenne. Még szerencse, hogy a totál idegen hangsúlyozás divatja nem fordítási téma, de külön blogot érdemelne: rádiókban MR’x-en is, tévékben, bárhol csakis magyar hangsúlyozással nem beszélő, amúgy is beszédhibás egyének tobzódnak.
Alapvető fizikai törvényeket hazudtolnak meg egyes ferdítők, senki által nem használt, nem ismert kitalációkká fordítanak dolgokat, közkeletű magyar kifejezések használata helyett pl. egzakt tudományos dolgokról, stb.
Nem várom el senkitől, hogy értsen pl. megmunkáló szerszámgépek fajtáihoz, működésükhöz, de pl. vésőgépnek nevezni olyan gépet, ami képen jól láthatóan NEM végez ide-oda aprókat mozgó szerszámmal véső jellegű mozgást... hááát, érdekes vállalkozás. Azért hívják vésőgépnek az olyat, mert ugyanúgy mint kézzel, csak sokkal pontosabban, erősebben és fáradhatatlanul, de véső mozgással forgácsol.
De az adott (asszem Spectrum-os) filmen nyoma nem volt ilyennek. Az adott műveletet éppen egy ún. üregelő gép végezte, és ennek könnyű utána nézni (gúgli pl. a fogaskerék gyártás módjai, fegyvergyártás, blabla). Hülye neve van, nem is precíz szakmailag, de így hívják a cájgot. Egyetlen erős lépcsős szerszám folyamatos húzásával lépcsőnként kiforgácsolja a furatot, néha palástot vmi fém tárgyból. http://hu.wikipedia.org/wiki/Üregelés
Ha nem ismeri a szót, nem baj- de láthatóan nem vés senki és semmi a filmen, oszt jónapot.
Third: Ha valaki sokat fordít ilyen csatornáknak, fel sem merül benne a tájékozódás igénye? Életemben nem vállalnék orvosi-biológiai ferdítést (sem), mert lövésem sincs hozzá, beismerem. De sz...rt nem adok ki fordításként, ha egy mód van rá. És 2000 után azért könnyű megtalálni a megoldást, ha nem tudok valamit jól.
Köszörülésnél csiszolnak a fordító szerint (nem ugyanaz), csiszoláskor reszelnek (nem ugyanaz) az acél, mint a vas fő ötvözete szinte mindig kovácsolt vas (az van elöl a szótárban?...na neee), holott magyarul erről Fazola Henrik és más díszműkovácsok munkája ugrik be a többségnek, nem szerkezeti acél ipari gyártósora, stb.
Marógép visít a filmen – fúrógépnek nevezi a szöveg. Gyalugép dolgozik a deszkán, ferdítő szerint éppen csiszolják a fát... Ún. mélyhúzásnál, fémsajtolásnál ferdítőik szerint préselnek (nem ugyanaz) stb.
Volt már itt asszem az elemlámpa (flashlight) és a villanó/vaku összekeverése.
Ok, ok, nem mindenki műszaki szaki, de akkor meg kéne kérdezni, utána kéne nézni, nem terjeszteni zöldségeket. Az eszelős, nyelvi tréfának is ótvaros használati útmutatók is részben így, részben gépileg jönnek a világra – de minek, ha úgy sz...ok, ahogy vannak?- És akkor a nagy fordítási, szóhasználati szívfájdalmaim a REPÜLÉS világából:
Véreim, Béláim az Úrban: NINCS LÖKHAJTÁSOS REPÜLŐGÉP!!! Soha senki nem lökött meghajtás céljából repülőt a levegőbe, legfeljebb gyerekkorában a papírgöbzit.
Ammeg nem repülőGÉP, csak a karikatúrája.
A vurstliban van „lökd meg a kecskét” típusú lökhajtás, tudatszűkült állapotban, sör-virsli meccs előtt-után. Lentebb egy maszek utánérzés képe, kb. 80e Ft+ÁFA, a webről, ifjabbak kedvéért.
Az isten szerelmére kérek mindenkit aki fordít: jet, sugárhajtóműves repülőgép nem lökhajtásos, ne írjon le ilyet (repülő szakmában lévők kardjukba dőlnek). Köszönöm, kérem kapcsolja ki – ahogy illik , ugye.
Még az anyahajós (pardőz: repülőgép-hordozós) gépeket is gőzkatapulttal indítják (szokták kilövésnek is híni... lásd lentebb), de nem lökik ki őket a víz fölé
A repülőgépet a gázturbina (a jet) folyamatosan tolja/húzza – nézőpont kérdése - változó erővel, de nem löki, lökdösi!!!
Anno második világháború, a V-1 bei Herr. Fieseler pulzáló hajtóművel bírt, de olyan sűrűn pulzált (a tolóerő) , hogy folyamatos hajtóerőt adva bombázta Britanniát. Rusnya mormogó hangja volt, éppen a pulzáló szelepei miatt. Jól hallották a potenciális áldozatok a jövetelét, mivel még szubszonikus volt őkelme. EZ sem volt lökhajtásos – mer’ olyan nincs.
Fourth:-A (repülőgép)gázturbina NEM MOTOR, a dugattyús motor minden változata azonban igen (a Wankel-féle, nem dugattyús belsőégésű is az), a diesel, a benzines, a gázos a két- és négyütemű, az mind MOTOR.
Az engine fordítása angolból, repülőgéppel kapcsolatban: HAJTÓMŰ.
Minden dugattyús motor és a gázturbina is HAJTÓMŰ, de csak az előbbi a motor. Sőt, ma már van kísérleti elektromotoros hajtás is, az is motor, miközben hajtómű. Mint a rovar-bogár esete a rendszertannal, na.
Az engine vasúti dolgokban ugye főleg a mozdony, (akár dieselmozdony is) de lehet pl. a dieselmozdony belsőégésű diesel motorja is. Kiderül a szövegkörnyezetből. Valaki vasúti szakértő itt?
- Továbbá: nincs robbanó motor. Ha volna, hullahegyekkel, emberi maradványokkal és járműrepeszekkel volna tele minden út, autópálya stb, ahol belsőégésű motorral hajtott jármű leledzik.
Tudom, hogy tudományoskodó, okoskodó a belsőégésű szó használata, de az fedi a valóságot.
Kb. mint a média-médiák(ok) azaz Kárpátok-Kárpátokok szóhasználat. Ha qrva sokan használnak valamit hibásan, akkor mégis nekik van igazuk?
Puskaporral, dinamittal, trotillal, C4-el és hasonlókkal nem műxik semmilyen motor (anno Cedenbál kísérleteztek vele, kirobbanó sikerrel...).
Mythbusters-ék is demonstrálták anno, hogy baromi körülményes és drága módja az öngyilkosságnak a robbanómotor.
És igen, külsőégésű hajtómű/motor is létezik: a gőzgép/gőzmozdony, a Stirling-motor, sőt –ki hinné- a (repülőgép)gázturbina is az, pedig úgy pofára belül ég a kerozin benne, oszt’ mégsem. Utóbbit nekem a Műegyetemen magyarázták el nemrég, egy világ omlott össze bennem, abban a hitben tévelyegtem, hogy belsőégésű a zajláda. Mer’ a lényeg, hogy az égésgáz milyen térben végzi a hasznos munkát – oszt’ jet esetén NEM a turbinában folyik az égés, hanem attól odébb „kívül” azon… bár az a jetben van szintúgy. Azóta őszülök. Újra be kell rendeznem az életemet. Nem fordíthatok már úgy többé, mint azelőtt ((((.
Ilyen fránya tudomány a hőerőgépeké. Én ugyan hivatalból tanultam ezeket, de más is utána nézhet a fordításaihoz szakmai dolgoknak – sikerélménye lesz, milliós találatokkal a gúglin.
Fifth - Az űrrakétákat NEM LÖVIK fel, mert nem ágyúból indítják őket, copyright by Verne Gyula, ugye. http://cydonia.blog.hu/
Van ottan egy erről szóló jó poszt. Mythbustersék asszem ezt is kifilézték valamikor –mármint Vernét az ő ágyús kilövésével.
INDÍTJÁK a rakétákat, űrhajókat -vagy felszállnak, elindulnak, de nem lövik ki őket. Állítólag a környéken nincs (lőtávolban) fegyver induláskor, érthető okokból.
-Más: “Amerikai kutatók olyan önjáró katonai robotot fejlesztettek, amely képes hosszú távú küldetéseket teljesíteni hagyományos üzemanyag feltöltés nélkül.” (www.mérnökbázis)
Nekem ez azt jelenti: az a robot már létezett, de most lényegesen jobbá tették. A mondatból hiányzik a KI igekötő (ti.: robotot fejlesztettek ki), hogy magyar anyanyelvűnek világos legyen az időbeliség, meg az oksági összefüggés ...vagy valami már létező tovább fejlesztéséről van szó (a szövegből kiderül, hogy nem) esetleg valami sosemvolt, vadiúj dolog KIfejlesztéséről regél a hír. A szövegből kiderül, hogy az utóbbi.
Azért tartom (nem) fordításnak, mert az angolban nem KIfejlesztenek valamit – developed out, hanem csak developed. És ha az eredeti angol szövegben igekötő hiányában nincs ott az out , akkor magyarul is csak úgy fejlesztettek, véletlenül sem ki, vagy tovább, de már nem teszik, kész, vége, punkt-um. Pedig a hír nem ezt jelenti, hanem hogy kidolgoztak valamit, ami újdonság, s nem egy meglévő izét csiszolgattak-reszelgettek szebbé, jobbá.
-Olyan vegytiszta germanizmus ez szerintem, mint „az Ótvar és Fejtetű Sampon bőrgyógyászatilag tesztelt”. Pont. MIT tesztelt egy sampon, pláne bőrgyógyászatilag? Orvosit végzett a sampon??! És hol van a műintézet, ahová a sampon bejár munkaidőben, hogy teszteljen, bőrgyógyászatilag akármit, pl. másik sampont, önmagát??
Talán inkább TESZTELTÉK azt a sampont, nem? Ők ott, azok a személyek akik ilyet szoktak csinálni, azok ott se voltak? Vagy a személyekre utaló bármilyen nyelvtani szerkezetet kerülni kell, mint ördög a tömjénfüstöt? Talán a többségünk által nem ismert (tesztelő) személyek még beperlik a sampon gyártóját, a tubus szövegíróját – szigorúan személyiségi jogaik sérelme miatt – mert ők bizony nem tesztelték azt a sampont, de ha mégis, hogy merik ezt százezres példányszámban kinyomtatva tudatni bárkivel is??? Gúnyolódom persze, de ez a görcsös PC-beszéd még nyomorult használati útmutatók nyelvezetében is nyelvtani szörnyszülötteket hoz szép anyanyelvünkbe. Még a nyelviekben nekem hiperliberális Nádasdy Ádám is negatívan emlegeti az ilyen germanizmusokat (mit utáljunk, MANCS http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/27.html). Eszerint nem csak nekem hasogassa a filem a dolog.
Valamelyik ismeretterjesztő (jellegű/ízű) tv-csatornán az alábbi kapitális baromságot hallom: a rögzített szárnyú repülőgép... blabla.
Odakapom a fejem, talán valami változtatható szárny-nyilazású (variaszárny - v.ö.: szovjet variabútor: két szalmazsák meg egy Lenin-kép) hirtelen valamelyik szárnyállásban úgy maradt, és innentől "rögzített szárnyú" lett, vagy mi van???
Ismétlésben nézve kiderül, a fixed wing kifejezést ferdítették erre.
Magyar neve merevszárnyú repülőgép. Ilyen tkp. az összes repülőgép, kivéve helikopter és néhány agyament kísérleti szörnyeteg.
A variaszárnyú is merevszárnyú, mert a szárny(ak) nem forognak, ellentétben a helikopter és autogiro forgószárnyaival (rotor).
A V1 itt replika, a felső, hátralógó cső a pulzáló hajtómű.
A V22 tilt rotoros, merevszárnyú.
Az GPN-jelú autogiron a rotort a menetszél forgatja, meghajtás nélkül emeli a cuccot, de nem engedi leesni sem...
Az első kép egy Szuhoj-22 variaszárnyú, lassú repülésre állított varia szárnyakkal látszik.
A fixed wing helyett a rigid winged is járatos megoldás. De rögzítettet mondani a merevszárnyú helyett dilettáns fordítás.
Kifüstölögtem magam megint (szigorúan belsőégésűleg), és esküszöm a villanyszámlás életére, hogy megint nem írok jódarabig. Hacsak fel nem hergelem magam olyasmiken, amiket fent említettem volt. Tőlem kitelik. A blogot azért jókedvvel, bőséggel olvasom. További jó blogolást mindenkinek.
Azért a lökhajtásos, a robbanómotor és a kilövés szerintem minimum véleményes; ha erősebben akarok fogalmazni, azt mondanám, hogy nem műszaki szövegben hibátlan.
