és jó alapos magyarázatot hozzá, hogy semmi némettudással is okulhassunk belőle:)))
végre valami, ami nem angol:)

A Népszabadság próbálta lefordítani, de a kommentelők szerint ebben is sok hiba van.
nol.hu/belfold/ebbol_lett_a_botrany__a_teljes_kertesz-interju_magyarul_

hát nagyon remélem, hogy kiderül a tuti, nekem sajnos még alszik a németes fordító kollégám.

Ja és elnézést, de tulajdonképpen egy kicsit megelőlegeztem a bizalmat Kertész bácsinak, lehet, hogy semmi baja sem volt az MTI-s fordításnak, akkor természetesen megkövetem őket.

Az Indexen megjelent kivonat és a Die Welt eredeti cikke között a következő "eltéréseket" találtam:

A kiemelt bevezetőben: ’Budapest pedig már nem is világváros” – nem találtam ilyen kijelentést a német szövegben.

„A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak" – az eredetiben: „.. haben das Sagen”, ami inkább „diktálnak”, vagy „hallatják a hangjukat”.

„A magyarok régi káros szenvedélyei … jobban jellemzők, mint valaha.’ – az eredetiben: … „A magyarok régi vétkei / bűnei … ma is ugyanannyira jellemzők, mint korábban bármikor”.

„A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik.” – az eredetiben: „… az én szememben nem számít.”

… van néhány olyan magyar író, akiket nagyon tisztel, és közülük Krúdyt, Szomoryt és Márait említette. – az eredetiben csak az első kettőt említi, Máraira az újságíró kérdezett rá.

…át kellett élnie és át tudta élni a XX. századnak ezt az egyedülálló tapasztalatát – az eredetiben: „… át kellett élnem és átélhettem …”

Legalábbis véleményesek, szerintem.

Túl van lihegve ez az egész téma.
Kertész odavágott kettőt Magyarországnak, meg is sértődött az ország rögtön. De amúgy kit érdekel, Kertész véleménye? A Nobel-díj nélkül nem is ismerné senki...

Amúgy igaza van, Berlinnel összehasonlítva Budapest élhetetlen. És valóban nincs nálunk feldolgozva a múlt. De a cikkben túlnyomórészt magával foglalkozik, ill. a választott hazájának való hízelgéssel.

A félreértés oka amúgy az, hogy Kertész kiválóan tud ugyan németül, de nem tud olyan akkurátusan fogalmazni, mint egy német.
Hiába gondolja magát gyökértelennek, dekadensnek vagy européernek, ő sem tud kilépni a bőréből és az marad mindig, aminek született: egy nyugat-balkáni.

Németül sajnos nem tudok, de a poszt címe miatt jár a gratuláció..:) És hogy blog felvállalja ezeket a fontos kérdéseket is.

@Lobra: Csatlakozni tudok csak hozzád Lobra, ezeket a különbségeket találtam én is, ill. a második Welt cikkben azt mondja Kertész, hogy a Népsszabadság, Magyar Nemzet és 168 óra on-line kiadśaiban jelentek meg a ferdítések: "Alte Laster (régi szenvedély) helyett "A magyarok hazugok" stb, amit te írtál.
Minden esetre Kertész kendözetlenül fogalmaz, de az interjúban a hangsúly a saját müvészetén van, föleg a cikk második felében, esztétika, irónia, világlátás.

A hiba szerintem ott van, hogy nem a szavak szintjén kell értelmezni a Kertész-interjút.

Szerintem ez a cikk mondanivalója:
Az első felében megy a hízelgés a kenyéradóknak. Jól érzi magát Berlinben, élvezi a figyelmet meg a német ösztöndíjakat. Nyilván szeretné, ha ez így maradna. Budapesttel összehasonlítva valóban jobb ott az életminőség, Kertész meg is ragadja az alkalmat egy kis fikázásra. Az újságíró is felkészült az interjúra, és tudja, hogy milyen kérdésekkel jól lehet "húzni" Kertészt, fel is teszi őket.

Aztán Kertész elkezd magáról beszélni, hogy ő az európai kultúra terméke, meg valójában gyökértelen, "dekadens", és hogy mi érdekli őt. Meg is jegyzi epésen, hogy bőven elég neki, hogy a németek zsidót csináltak belőle, nem kéne őt még magyarként is megbélyegezni.

Aztán szóba kerül, hogy a magyar irodalomból mit értékel, akkor említi Krúdyt meg Szomoryt. Az újságíró persze ekkor rákérdez Máraira, erre pedig Kertész nagyon udvariasan őt is méltatja, ha nem is a regényei, hanem a naplója miatt. (Márai tíz évvel ezelőtt valami megmagyarázhatatlan okból hihetetlenül népszerű volt Németországban. A könyvei halomban álltak a boltokban, mint nálunk a Dan Brown regények meg a Csernus könyvek.) Aztán jön egy ki öntömjénezés, miszerint ő és Nádas voltak, akik bevezették a modernt a magyar irodalomba, de aztán már jött is Eszterházy.
Az interjú végén van még egy kis értekzés a holokausztról meg a totalitarizmusról mint korélményről. Na meg egy kis antiszemitázás a legvégére.

Kertész tehát pont annyit hoz, amennyi elvárható tőle: nem valami sok, de nyilván nyolcvanévesen már mindenki túl van a zeniten.

@jakab: Nem volt szép megjegyzés a "hízelgés a kenyéradóknak" kitétel, ráadásul nem is megalapozott. Egyrészt beszól az interjúkészítőnek is később, másrészt a díjjal elég nagy pénz járt, nem igazán van rászorulva az ösztöndíjakra...
És mi van, ha tényleg szeret Berlinben élni? Ebben az esetben is hízelgésnek minősíthető a dicsérete?
Az "antiszemitázás" sem túl konstruktív minősítés...

Szóval maradjunk meg inkább a blog témájánál, félrefordították vagy nem?

@Leiter Jakab: Nézd, nem kell ez a kioktatás: A németek nagyon sok energiát fordítanak arra, hogy 50 év Bundesdorf után méltó fővárosuk legyen. A töménytelen mennyiségű építkezés mellett ehhez hozzátartozik az, hogy rengeteg művészt és tudóst csábítanak oda ösztöndíjakkal mindenféle program keretében. Ez persze egy szimbiotikus kapcsolat: a németek örülnek, mert saját fővárosuk fényét emelik, a tudósok-művészek meg örülnek a figyelemnek és az elismerésnek, amit esetleg, mint Kertész esetében, otthon nem kaptak meg. Sőt, belőle még Nobel-díjast is csináltak, így bekerült a történelemkönyvekbe, ami tényleg csak keveseknek adatik meg. Pontosan erre utaltam a kenyéradóval: Kertész nem a maga jogán lett híres és elismert ember, hanem a németek hiúságának az eszközeként. Ez részemről amőgy rendben van, de talán mások számára nem ennyire egyértelmű, miért dícséri agyon a németeket az interjú elején, ami még a kérdezőnek is kicsit kínos.

@jakab: Sajnálom, ha kioktatásnak érezted, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a "hízelgés a kenyéradójának" szükségtelenül sértő minősítést tartalmaz. Erre persze lehet írhatsz egy érvelést, hogy ez szerinted miért nem az, de akkor meg én fogok egy hosszú érvelést írni, hogy az én kommentem miért nem kioktatás, és még mindig nem leszünk sehol sem, de legalábbis semmivel sem közelebb ahhoz, hogy félrefordítás-e vagy sem a cikk néhány része.

@Leiter Jakab: félrefordították, mert a lehetséges 3-4 fordítás közül nem azt választották, ami Kertész vélhető szándékának a leginkább megfelelt. Egyrészt azért, mert Kertész sem tud akkurátusan fogalmazni, másrészt mert nem rendelkeztek elég háttérinformációval.
Ez tipikusan egy olyan szöveg, ahol azt kellett volna fordítani, amit a nyilatkozó valószínűleg mondani akart, és nem azt, amit valóban is mondott. + figyelembe kellett volna venni a nemzeti érzékenységet is...

@jakab: És azt ki állapítja meg, hogy mit akart a nyilatkozó feltehetőleg mondani? És ha valaki ezt megteszi, mit mond majd azoknak, akiknek nem egyezik a véleményük, vagyis, akik szerint mást akart mondani?

Ismered a vonatkozó Arany-anekdtoát: "Gondolta a fene/franc/franckarika*!"

bio

* A forrástól függően

@jakab: Ja, és egyébként a nicked hízelgés a topikgazda előtt? :P

bio

@Leiter Jakab: Ez a reakciód pont olyan, mint amit a Kertész cikk Mo-on kiváltott. A "szükségtelenül sértő minősítés" helyett fogd fel inkább úgy, mint "etwas Ironisches, Spöttisches, Sarkastisches"

@bioLarzen: nem ismerem, fenn van a neten valahol

A fordítás mindig szubjektív döntések sorozata, tehát szükségképpen a fordító. Tökéletes fordítás nincs. Megfelelő nyelv- és egyéb ismeret mellett viszont 95-99%-os egyezést el lehet érni. A lényeg, hogy a fordító mindig minden döntését meg tudja indokolni.

@jakab: Nocsak... neked saját Leiter Jakab blogod van, ami ráadásul predatálja ezt? Meglepődtem.

@jakab: Van benne igazság, egyet kivéve: a fordíító képesnek érezheti magát a döntése megindoklására, de tévedhet. Nem igazán található pl. mentség arra, hogy egy összehasonlításban valaki a "wie" helyett az "als" értelmet adja vissza, lásd @Lobra:

@Mr. Pither: ja, csak meguntam

@jakab:
"belőle még Nobel-díjast is csináltak"
Fasza duma. Elvégre csak egy szaros nyugat-balkáni, nem igaz? Mint Bárány, Wigner, Oláh, Szent-Györgyi, Gábor Dénes, és a többiek. Belőlük is "csináltak", vagy ők tényleg megérdemelték?
Bocs, egy kicsit felhúztam magam.

@gitáros: Te nem tudtad, hogy a Nobel-díjat is csak úgy adják-veszik? Én pölö jövőre fizettem be egy fizikaira.

bio

@bioLarzen: Hoppá, sokkal jobb tipp pénzmosásra, mint egy lottó-főnyeremény megvásárlása! :)

@bioLarzen: Én egy matematikaira gyűjtögettem a nyugdíjamat, de kiderült, hogy abbul nem is osztanak :-(

@jakab: hah, az örök kérdés, adekvát vagy ekvivalens legyen-e a fordítás....
aztán még ott a kommunikációs és funkcionális megközelítés is... jajaj
messzire visz ez

@jakab: nem értem, miért és hogyan kell figyelembe venni a nemzeti érzékenységet egy fordításban? egy 'adaptációban' csak-csak.
(bocs, csak visszafelé olvasom akommenteket)

@lizocska: szerintem valami ilyesmire gondolt, hogy mittomén, lehet, hogy valahol, ha böfögök az ebéd után az dicséret, valahol meg durva sértés, nem? érthető a hasonlatom?

@nyolc_mini_vese: jó, de ez hogyan jelenik meg egy interjú fordítása során?
egyszerűen érdekel mások elgondolása erről
(amikor sajtóanyagot fordítottam angolra, én semlegesítettem a stílust, amikor csak azért beszéltek gúnyosan egy politikusról, mert megtehették - pl nálam nem elsunnyogott, hanem távozott lett - mert a fordításban a 'valóság' volt a lényeg, az újságíró saját burkolt véleménye nagyon nem)

@lizocska: Mondjuk ez tök érdekes. A sajtóanyag, amennyiben valami hivatalos állami szerv külföldieknek szánja, sztem eleve nem rendelkezhet(ne) érzelmi töltettel. Ha viszont egy párt, vagy hasonló szervezet ad ki sajtóanyagot, ott szerintem nem vonatkoztathatsz el a fordítás során az adott szervezet hangvételétől (ami ugyibár őket minősíti, nem téged (: ).
Bár a franc tudja. Lehet, hogy megmenekült már egy-két projekt a kukától, mikor tolmácsolás közben finomítottam némileg az ízes népi kifejezéseken (: (: (:

@Kovácsné:
Előadó:
- Ideb*szunk egy q*** nagy ge*i irodaházat, hadd lássa az a kötsög ejú, hogy tudunk mi, ba**ameg!

Tolmács (Kovácsné):
- And we plan to put here a nice modern office building that will be the flagship piece of our project, a remarkable use of the EU-funds we will hopefully get for the project."

bio

@Kovácsné: hopsz, rosszul fogalmaztam. Sajtóanyag a fenét... újságcikk, nem közleményféle. Bocs a félrevezetésért.
amúgy meg értjük mi egymást. a dolgozó hazát szolgáljuk...
(amúgy volt olyan hangvétel, amivel nem mertem volna égetni kis hazánkat...)

@bioLarzen: Az érdekes az, hogy még csak nem is a "basz" ige szóbokrát szokják felvázolni a beszélők. Inkább az szokott előfordulni, hogy a 30-on felüli generáció, akit végképp nem tanítottak meg az iskolában fogalmazni (magam is ide tartozom) egyszerűen nem fogja fel, hogy a fejében élő koherens kép nincs kivetítve gyöngyvászonra a háta mögött, mikor beszél, és két-három értetlen kérdés után baromi frusztrált és türelmetlen lesz...(Minderre persze szívlapáttal tesz rá az igényes bikkfanyelv, amitől gyakran a saját anyelvemen sem világos, mi a f-ról van szó) (Illetve az, hogy Magyarországon nem tanítják a kritika művészetét, sem azt, hogy csinálni hogy kell, sem azt, hogy fogadni. Tisztelet a kivételnek - azaz jelen blog törzsközönségének - de ha hazánkban bárkinek azt mondom, hogy nem értek vele egyet, azt az illető egyenértékűnek veszi azzal, hogy leprostituáltam az anyját)
Na, ki is hőzöngtem magam, mindjárt könnyebb a lelkem (:

@Kovácsné: haha, a gyerekek apja azon is kiborult, h én nem szeretem azt a kaját, amit ő.... én meg nem ért(ett)em, ez miért olyan fájdalmas, mi több, lázadás a fennálló rend ellen.
de amúgy tényleg, az emberek java része valóban azt hiszi, h amit kimondanak és leírnak, az automatikusan fordítható.
Volt egy idős közgazdász, akinek az első megbízása után több szövegét nem voltam hajlandó elvállani, mert szegény bácsi nem tudott rendesen fogalmazni, és gyakorlatilag kétszer kellett fordítani (HU-HU, HU-ENG) - gondolom ismerős

@lizocska: @Kovácsné: Legmerészebb álmaimban sem fordul elő, nemhogy volna ilyen ébrenléti tapasztalatom, de szerintem egy idegen nyelvű partnerekkel rendszeresen, tolmács igénybevételével tárgyaló hazánkfiának eltérően kell(ene) fogalmaznia attól függően, hogy melyik nyelvre fordítják a szövegét. Ehhez képest... :((

@Kovácsné:
A bikkfanyelv valóban rulez, anno a tolmácstanárom - elég régóta űzi az ipart - mondott pár szép megoldást. A kedvencem közülük az " a foganatosítás megtörténésre került" megoldás - sztem nem nagyon űberelhető:)

bio

@lizocska: Az oké, hogy vannak vállalhatatlan kijelentések, de nem félelmetes ez a felelősség? Mint egy külügyminiszter, és titeket ráadásul még csak fel sem hatalmaztak a feladatra, csak kineveztek...

@bioLarzen: Hát ezt tényleg nehéz volna... MInden esetre a kerül, biztosít, és újabban (mindenféle növekedésre) a bővül a sztár-állítmányok.

@Ouaid: én azért nem olyan munkát végeztem, nem államszíntű dolog, csak nemzetközi színtérre híranyagok. Az nagyon más. Persze nem is feltétlen kellemes. Mert ugye az anyavállalatok erősen támaszkodnak arra, hogy a kapott hírek hitelesek, stb, ha félrefordítás van, abból akár baj is lehet.* (Mondjuk egy rövid céges tőzsdehírnél, ami a vezérigazgató asztalán landol hajnali 9kor)
*esetleg egy ilyen félálomban elgépelve: decrease/increase :)))) Vagy egy rosszul írt/felcserélt név.
Na éppen nem véletlenül tettem le a lantot, s eveztem a műfordítás csendesebb vizeire.

@Lobra: A szavak tündöklése és bukása :)))
szokott ilyen lista lenni, hogy az év legnépszerűbb (agyonhasznált) szavai.

@Lobra: Hát, töredelmesen bevallom, hogy a "kerül"-t én is szoktam használni, mikor nagyon nagy szükség lenne valami jó kis magyaros szenvedő szerkezetre, mert az angolból nem derül ki, pontosan ki volt az elkövető (: De azért,ha csak lehet....kerülöm (: (: (:

@Kovácsné: Ne is mondd... a német is hemzseg a szenvedő állítmányoktól, az orosz számára sem idegen. Ha lehet (ha egyértelmű), ilyenkor kiírom az alanyt, a "kerül"-t én is lehetőleg kerülöm.

a népszabadság fordítása sokkal pontosabb, mint az mti-é. azt nem tudjuk, hogy Kertész mit és milyen szóhasználattal akart mondani, ilyenkor "illik" minél pontosabban fordítani, és nem "uralkodnak"-ként fordítani a "haben das Sagen"-t, ami azt jelenti, hogy kinek a szava számít.

Az, hogy Kertész mennyire tud németül, apróbb dolgokból kitűnik, szerintem annyira nem. Ha évek-évtizedek óta él ott, akkor nem mond olyat, hogy 'Ich bin ein Berliner", mert a német ilyen mondatban nem használ határozatlan névelőt, hanem egyszerűen "Ich bin Berliner". Ezt már anno JFK berlini beszédével kapcsolatban is megjegyezték. meg az ember nem "wird ein Schriftsteller", hanem "wird Schriftsteller". apró, de bosszantó hibák, amelyek megkérdőjelezik, hogy tényleg jól fejezi-e ki magát. a lényegen nem változtat amúgy, hogy kb. lehányta az országot, amivel mi azt kezdünk, amit akarunk, attól függően, hogy ki mennyire ad K.I. véleményére.

@krj: Az "ich bin ein Berliner" nem lehetett épp arra a JFK-beszédre utalás?

@Mr. Pither: ennyi fineszt elsőre nem tételeztem fel, lehet, hogy az én hibám, és utalás-áthallás volt. de utána is rosszul használta a határozatlan névelőt. mondjuk ettől még lehet hiperszuper a némete, a kiejtést leszámítva, mert arról tudom, hogy nem jó.

újraolvasva a szöveget, szerintem jóval többször használta volna egy "németül jól beszélő" külföldi a szenvedő szerkezetet. sok a "man", normál közbeszédben elmegy, de ha én interjút adnék...:-)

mindegy, a lényeg, hogy az mti fordítása nem volt pontos, és néhány helyen nem a németül leírtakat adta vissza.

A dolgok tovább gyűrűznek. Ma este, a Klubrádió főműsoridejű sztárműsorában éppen az inkriminált MTI-kivonat erősen féltreferdített fordulatait boncolgatják. Nem vagyok egy agresszív alkat, de most már tényleg járna egy pofáncsapás a fordítónak.

@Lobra: A rádió műsorszerkesztőinek is, mert nem olvassák a blogot :D

bio

@bioLarzen: Ma úgyis Domino-nap van. álljanak szépen egymás mögé, egyetlen fenékbe rúgással padlóra küldjük őekt! :)

@Lobra: Hát, ha már úgyis dominó, akkor a fejberúgás stillszerűbb :)

bio

@bioLarzen: Bingó. :) Dőljön a férgese.

@Lobra: Nagyon nem vagyok egy erőszak-kedvelő ember, de ezt azért megnézném :)

bio