Valószínűleg nem ugyanaz fordította a tanulmányt és a honlapot. Sokgyerekes családból származhat a vezérigazgató, valószínűleg nem egy unokaöccse foglalkozik ilyesmivel. :)

Na de akárhogy is, jó ezek közül bármelyik megoldás is? Mert szerintem a BKV se nem Ltd., se nem closely held.

Angliában van olyan, hogy "plc", ami a mi Nyrt.-nknek a megfelelője (public limited company). Ha nem public, akkor egyszerűen Ltd-nek hívják, szóval az akár jó megoldásnak is tekinthető (bár én biztos nem fordítanám így).

Én nem ismerem a henteses viccet. Az milyen az?

@sTormy: :)
Nyomdász unokaöccse is lehet, mert az utasok biztosításáról szóló (magyar nyelvű) tájékoztatóban Budapesti Zártkötűern Működő Közlekedési Részvénytársaság szerepel a mindenkinek érthető BKV helyett.

@mistinguett:
- Miért sírsz kisfiam?
- Mert nem emlékszem. hogy anyukám azt mondta, hogy Csabika, hozz egy kiló gyulait, vagy hogy Gyuszika, hozz egy kiló csabait.
- De hát ezért nem kell sírni! Mi a neved?
- Béla.

A zrt kifejezés fordításához kapcsolódó érdekes megállapításokat ld:
hun.proz.com/kudoz/hungarian_to_english/law_general/1256172-z%C3%A1rtk%C3%B6r%C5%B1_r%C3%A9szv%C3%A9nyt%C3%A1rsas%C3%A1g.html

Mivel ZRT, és nem nyílt ZRT,úgy a támogatást is onnan kellene kérniük,nem az adóforintokat kellene osztogatniuk

A londoni közlekedésről a tfl.gov.uk-n keresztül kaphatunk tájékoztatást, vagyis Transport For London. Ebből a szemszögből nézve a Budapest Transport Limited tökéletes lenne, csak lehet hogy az utóbbi időben annyi jutalmat kiszórtak, és az utaztatásra olyan kevés pénz jut, hogy már nem lenne helyes így hívni. :)

A closely held-nek biztos van valami más jelentése is. Aki közel tartotta a markát az kapott?

éppenséggel előfordulhat, hogy a betűszó minden más nyelven marad (bkv), (mert trademark jellegű), csak a feloldását fordítják le. az, persze, viszont mindig ugyanúgy kell. a zrt-re meg biztos van helyes fordítás.

(a békávé esetében a trédmárk az persze vicc...)

@Lakásfelújító Feri: a nyílt zrt az az nyrt, és a tőzsdéhez van köze, az adóhoz semmi.

Köszö@flimo13: Köszönöm az infót,ezt nem tudtam. De azt hiszem hogy azután sem fogok BKV részvényekkel üzérkedni.
Amúgy ezeket a papírokat mások megveszik?

Vicces dolgok derülnek ki, ha az ember utánanéz. Pl a BKV hivatalos neve Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagyona 127 milliárd Ft, Ja és több mint száz Budapesti Közlekedési Vállalat ... van a 1980 Budapest, VII., Akácfa u.l5. alatt bejegyezve.Lásd : www.e-cegjegyzek.hu Szerintem meg az utast nem érdekli a pillanatnyi gazdasági formációja a tömegközlekedésért felelős cégnek, bárhogy is hivták, bárhogyan is szervezték, mindig is rossz volt és szerintem ez egy jó darabig igy is marad. Hacsak nem jön egy véreskezű diktátor és akkortól minden szép lesz és jó lesz, csak merjen valaki ellentmondani...

en.wikipedia.org/wiki/Closely_held_corporation#Closely_held_and_public

@czejp Akkor már beírhattad volna a hivatalos neveket is:
Budapest Trasport Closely Held Corporation
Budapester geschlossene Verkehrs-Aktiengesellschaft
Société Anonyme a l'actionnariat fermé des Transport de Budapest

A 200-as buszon meg Budapest Transport Privately Held Corporationt mond, ha jól emlékszem.

Tök mindegy a neve. Nem változtat a tartalmán, ha egy nagy kupac tehénszart kékre vagy zöldre, esetleg sárgára festesz. Ugyanolyan büdös. Természetsen a fejétől, mint a hal.

@YZ: Jól emlékszel, pont most akartam beírni. :)

Ahány szakmai tanulmány vagy fordítás, biztos annyiszor tízmilla, s az egyik nem is tudhat a másikról.

Engem ennél sokkal jobban zavar az, hogy nem kevés nyelvvizsgával rendelkező, s ezért nyilván javadalmazásban is részesülő vezető lehet a BKV-nál, mégis tucatjával gyártják a gagyit. S gondolom külön ügyosztály, mi több, fordítóiroda létezhet az idegen nyelvű anyagok gyártásának.

Mégis, ami a 4-es, 6-os villamoson van, az több mint elkeserítő.
Szöbörbön Barbi akkora elszellemültséggel szavalja el angolul a megállókat, hogy azt hinné az ember, ez élete alakítása. Modoros és felesleges.
Az, hogy az átszállni angolul " to change FOR " és nem " to change TO ", az egy középfokú nyelvvizsgásnak is alapkövetelmény.
A Bocskai úti végállomás " " final STATION " és a HÉV is következetesen, mindenhol, " suburban ", bocsánat: szöbörbön RAILWAY. Mert hát " helyi érdekű vasút.
Ennyit a BKV angolságáról, s ezért nem keveset kaphattak egyesek, egy biztos, ezekért, hogy ezt nap mint nap el kell viselnem, hallgatnom kell, nem keveset adnék én is, ha tehetném ...

Ja, a Ferihegyi járaton teljesen érthetetlen is az a bizonyos motyogás, angolul, - pedig valamennyire tudok angolul, és nem is rosszul,... -) - de mégis több ferihegyi utazás, azaz több év kellett, míg megfejtettem azt a magyarról angolra fordított szörnyedvény gagyit.
Nem csodálkoznék egy negyedik " BKV " fordításon, elnevezésen sem angolul, persze.

Sem a closely held, sem a corporation nem játszik az EU-angolban. Private Limited Company és Public Limited Company van ezek, pech, de plc. ként rövidülnek, illetve az Ltd. is jó, egyszerűen arról van szó, hogy a társasági jog szabályai országonként eltérnek, és egy név megadásakor nincs lehetőség kétoldalas fejtegetésre.
az Nyrt. tehát Plc vagy Ltd, amúgy meg "lost in translation" tipikus esete

@Lakásfelújító Feri: BKV részvényekkel ha akarnál sem tudnál, mivel a Zrt:)
Zárt Rt, tehát részvényei semmilyen tőzsdén nincsenek kint, cégen belül oszlanak meg.

A combinón pedig van egy ún. "get off signal". logikus lenne az angol, csak a get off történetesen azt (is) jelenti, hogy elélvez. Valaki azért lektorálhatná őket...

@denever747: De mit akarsz ezzel mondani? Szerinted félreérthető az, hogy get off signal vagy elpirulnak az idős angol hölgyek levendulaillatban a Combinon?

A BKV miért nem veszi igénybe az ilyen problémák kiküszöbölésére egy mindenhez értő tanácsadó cég szolgáltatásait?

Nem ismerem az rt-k pontos jogi szabályozását, de mintha azok nem korlátolt felelősségűek lennének, nem? Az ltd vagy llc viszont ezt jelzi, tehát magyar rt nem lehet limited fordításban, nem?

szerintem a BKv egy nev, ugyanugy nem kell forditani, mint mondjuk a suzukit szabora. szal legfeljebb BKV publicly(-traded) company.

@ehhh:
Ennél a megoldásnál az az információ veszik el, ami a magyar névben megvan, ti. hogy a cég tevékenysége Budapest közlekedését fedi le, amit az angolajkú nem feltétlenül tud, de pl. a Budapest Transport Company változatból rájöhet.

Macibb

Párizsban megnéztem a nőnket (Notre Dame)? Szerintem a neveket nem fordítjuk. (malev = hungarian airlines?)

Ha jól tudom, egy cég maygarországi bejegyzésekor kötelező megadni egy teljes és egy rövid angol nevet is. Attól kezdve (amíg ezen a rovaton nem módosítják) ez a hiatalos név, bárhogy hangzik is, és egy kattintással megnézhető.

zrt == closed share company (kb. tukorforditasban)

Hasonló témában ajánlom a DKV oldalánk angol nyelvű változatát:

www.dkv.hu/index.php?lng_id=2

A végeredmény "érdekesebb" lett, mintha google translate-tel fordították volna le...

Ennél a társaságnál szorosan fogják a dolgozókat. :)

@ehhh: Inkább Miasszonyunk lesz az a Notre Dame.

@V.A.: de. És az így néz ki. :)

@efhábé: "Nem ismerem az rt-k pontos jogi szabályozását, de mintha azok nem korlátolt felelősségűek lennének, nem?"

Nagyon is korlátolt felelősségűek. Ha veszel 1 db. OTP részvényt, attól még nem fogsz teljes vagyonoddal felelni az OTP összes adósságáért; a legrosszabb, ami történhet, az az, hogy 0-ra csökken a részvényed értéke. Pont ez a lényege a részvénytársaságoknak; ha nem így lenne, egyetlen kisbefektető sem venne OTP részvényt, mert a várható hozamhoz képest gigantikus lenne a kockázat.

@efhábé: az rt-ben is korlátolt a felelősség

Kétféle rt van: a zártkörűen működő és a nyilvánosan működő. Az előbbi részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba, az utóbbi részvényeit nyilvánosan (a tőzsdén) lehet adni/venni.
A zrt a private company, az nyrt a public company angolul.

BKV-től kicsit elvonatkoztatva:
Angolszász cég orosz leányvállalatának angol nyelvű (hivatalos) nevében "closed joint-stock company" szerepel. Gondolom ez ugyanaz pepitában, ugye?

@Rilla B: mármint zrt.

@ehhh: eléggé bevett szokás a magyarországi angol nyelvű újságírásban pl. a Budapest public transport(ation) company BKV Zrt (második előfordulástól simán BKV).
Ettől persze még magának a cégnek szüksége lenne egy (és nem több) angol névre.

Khm, ha még nem esett volna le egyeseknek: a cégbírósági bejegyzésben kell feltüntetni a cég HIVATALOS idegen nyelvű elnevezését. Ami ott szerepel, azt KELL használni. A többi csak agymenés, meg rögtönzés. Ha ökörség van a cégbejegyzésben, akkor is, a cég neve az, ami hivatalosan be lett jegyezve. Ez okirat és nem kívánságműsor. Lásd anyakönyvi kivonatban elírt családnevek esete.

@Ranx: Nekem leesett, kb. hat órával ezelőtt, lásd: @Lobra De beismerem, a te korábbi hozzászólásod sokat segített. A dolgok pofonegyszerűek.

Hát én pl nem tudtam, hogy a cégbírósági bejegyzésnél meg kell adni angolul, úgyhogy köszönöm az infot.

Annyit azért hozzátennék, hogy az sincs kőbevésve. Az alapító okirat/alapszabály (ebben szerepel a név) stb ugyanis módosítható.

@Mylady: Igazad van, hogy módosítható, de amíg azt nem vezetik át a cégbejegyzési okmányban (amire persze csak megfelelő kör jogosult), addig a külvilág számára a "régi" név a mérvadó.

@Lobra: Értem én és teljesen igazad van, nyilván azon a néven kell megjelenniük (mindig mindenhol), ami ott szerepel.
De! Én arra próbáltam utalni, hogy az a név nem feltétlenül helyes. Tehát lehet kritizálni, meg fordítási javaslatokkal élni, hátha jobb lesz a világ... :)

@Aphelion: A cég felelősségéről beszéltem, nem a részvényesek, azaz tulajdonosok felelősségéről.
A Bt-ben is csak a beltag felel teljes vagyonával, a kültag, aki szintén tulajdonos, nem, pedig a Bt. nem korlátolt felelősségű társasági forma.
Mondjuk a kavarodás okát persze tudom, Mo.-n valami furcsa okból kifolyólag a kft. nem részvénytársaság, míg máshol a kft. tulajdonlása is részvények által történik és a részvények adhatóak-vehetőek, nem csak az üzletrészek.

@Mylady: Alapvetően természetesen igaz, egyetlen megjegyzéssel (amely persze OFF):

A világ -- függetlenül az egyre helyesebb fordítási javaslatoktól és egyéb emberi próbálkozásoktól -- természetesen folyamatosan javul. Egyetlen apró szépséghibája van a dolognak: még meg kell találni azt a kritériumrendszert, amely szerint ez így van, ill. azt a fő elbírálót, aki/ami/amely ezt a kritériumrendszert megalkotta, működteti, stb.

@Ranx: a cégnévről a 1997. évi CXLV. Tv. 15. § rendelkezik, nincs szó benne idegennyelvű elnevezésről
Más kérdés, hogy a cégbejegyzésnél az adatlapon van rá rubrika, de ebből nem következik, hogy KELL idegennyelvű névnek is lennie.
Ettől még a BKV-nak lehet ilyen neve.
Abból, hogy többféleképpen fordítják magukat angolra az következik, hogy ezt az idegennyelvi nevet a BKV "döntéshozói" sem ismerik, illetve nem tudják, hogy van, mert akkor odaadnák a fordítónak.
Vagy nem? :)

@efhábé: "A cég felelősségéről beszéltem, nem a részvényesek, azaz tulajdonosok felelősségéről."

Akkor nem teljesen világos, hogy mire gondolsz. A kft.-ben a "korlátolt felelősségű" azt jelenti (legalábbis szerintem), hogy a tulajdonosok korlátozottan felelnek a cég adósságaiért. Mármint hogy az összes tulajdonos, nincs köztük "beltag", aki korlátlanul felelne.

@Aphelion: Ez korrekt. Amikor divat volt kényszervállalkozásokat nyitni, a halandónak két lehetősége volt:

1. Kft-t szervez, de ehhez meglehetősen magas kezdő törzstőke kellett; ugyanakkor csak ennek a saját tőkének a mértékéig feleltek a tulajdonosok, sajűt vagyonukkal nem.

2. Bt-t szervez, alacsony összegű törzstőkével, de a beltag a saját vagyonával is felel a tartozásokért.

@csársz: Jól mondod, nem kötelező okiratba foglalni, de ha belefoglalják, akkor az a hivatalos idegennyelvű elnevezése, ami például idegennyelvű szerződéseknél fontos.

Egyébként az eredeti témánál maradva, nem értem, hogy miért kellene mindig fordítani a cégformát. Mikor nem külhoni leányvállalatról van szó, vagy szerződésről, ahol a teljes nevet használják, hanem vezérzőszór és cégformáról, akkor többnyire meghagyják a finnek az OY-t, vagy a németek az AG-t, franciák az S.A-t és nem erőlködnek feleslegesen Plc, Co, Inc, Ltd dolgokkal. Minek? A BKV Zrt. az Zrt, és legfeljebb csak hasonlít valami angolszász formátumra. Egyébként ami nálunk Zrt, az legtöbbször Ltd-hez áll közel, lásd bankok, és más külföldi tulajdonú leányvállalatok.

Ami viszont mindig is fúrta az oldalam, az szintén egy felesleges fordítási gyakorlat, mégpedig a személyneveké. A Pekingi Olimpia minden indulójának neve úgy lett kiírva, ahogy azt az illető a valóságban használja - kivétel a magyaroké. A kínaiaknál, és a japánoknál is elől állt a családnév és aztán a keresztnév. Miért mi vagyunk az egyetlenek, akik konformista módon dobjuk a hagyományokat, saját nyelvi logikánkat? Technikai akadály nincs, egy robosztus méretű ország már kitaposta az utat, nem lehetne kérni, hogy akkor a mi nevünket is írják úgy, ahogy azt valóságban mondjuk? Szerintetek, hogy hívják a magyar olimpikont: Beringer Mariann-nak, vagy Mariann Beringernek?!

Ja, és külön gratula az új cégtörvényben megalkotott kfc cégformához (korlátolt felelősségű egyéni cég). Törvény szerint cég elnevezése nem utalhat félrevezetően (többek között) más cégformára. Most akkor mi lesz a KFC-vel? Brühühü...

@Ranx:
Ez a névforgatás azért nem ilyen egyértelmű. A japánok is sokszor megfordítják a nyugati formára (családnév hátul), ráadásul a világ nagyobbik felén eszükbe sem jut elgondolkozni rajta, hogy ha magyar, akkor a családnév van elöl, és automatikusan használni fogják a családneved a keresztneved helyett és fordítva.
A facebooknál pl regisztrációkor elkövettem azt a hibát, hogy mivel csak egyetlen "név" mező volt, magyar sorrendben írtam be a nevem, így elkezdett tegeződve és a családnevemen üdvözölni. Kénytelen voltam kérvényezni az átnevezésemet :)
Persze így meg néha a fene sem tudja, hogy melyik melyik :)

@hu_neutrino: a bolgárok meg könyörögnek, hogy ne próbáld a nemet fordítva mutatni a fejeddel, majd ők eldöntik: bolgár vagy-e - és a bólintásod nemet jelent - vagy idegen, aki nem tudja, hogy a fejrázás helyeslés náluk (persze nem egészen úgy jár a fejük, mint a mienk)