Ha már fordítják, a Valley of the Fair Lady" lenne szerintem találóbb, mivel a boszorkányokat és tündéreket nevezték szépasszonyoknak, akiket pedig fair folk (szépek népe) néven ismernek angolul. Az egri Szépasszony meg Vénuszhoz hasonló szerelemhez és termékenységhez kötődő ősi istennő volt Bakó Ferenc néprajzkutató szerint.

Tegnap Debrecen, ma Eger. Menjünk végig a megyeszékhelyeken, szerintem mindegyikben találunk majd valamit.

én pl. a 'Margaret Island'-et sem szeretem. Mert ennyi erővel mondhatnánk azt is, hogy az Arany Kapu Szentferencben van.

Egri vagyok. A Völgy leggyakoribb fordítása a Valley of the Beautiful Lady. Szerintem érdemes lefordítani, a Sziklatemplomot is fordítják, a Fehér Házat és a Szilícium-völgyet is.

@Gyula_80: ja. A Birodalmi Állam Épülete meg Új Yorkban.

egyébként a nice ilyen kontextusban inkább kedveset jelentene, nem?

Miért ne lehetne Margaret Island? Bár inkább Margit Island - a név megmarad, és legalább rögtön tudja a kűffőddi, h az egy sziget. Bónuszként tanult egy magyar nevet. Bár erről eszembe jut, ami engem idegesít: a királyok nevének lefordítása, h Fülöp, Jakab, Károly etc.

Visszatérve - lehet halmozni is az élvezeteket: a Hegyi Barbara féle "you can change to szentendrei/csepeli HÉV suburban railway" a 4es-6oson pl a "bacon szalonna" tipikus esete, ami engem megint idegesít. Bár, talán bennem van a hiba...talán idegbeteg típus vagyok:)

Szerintem itt elég sokféle követelményt kell(ene) összeegyeztetni. A térképpel sétáló idegen turista szempontját, a gépkocsijának navigációs rendszerét, vagy szintén hagyományos térképet használó idegen turistáét, a (saját nyelvű) bédekkerrel is rendelkező idegen turistáét, no és hát a magyar turistákét. Azt hiszem, navigációs CD-t szinte minden nyelven lehet kapni, de nem tudom, hogy pl. egri térképet lehet-e a magyaron kívül más nyelven is -- elképzelhető.

Saját véleményem: én nem fordítanám le a tulajdonneveket.

Tegyuk hozza hogy sok magyar helynek van nemetek altal nemetul ismert nemet neve, lehet ez is ilyen. akkor pedig diszkriminacio lenne mas nyelvueknek nem leforditani :)
mas: a csepeli hev suburban railway szerintem jo megoldas igy, bar elsore engem is kirazott tole a hideg. nem nyelvtani szempontbol jo megoldas persze, hanem a turistak szempontjabol.
kiralyok neveivel en se ertek egyet, aki magyar kiraly is volt, annak ok, a tobbi maradjon csak charles, meg henry, meg philip

Azert a "Fazola Türe" sem eppen a legszerencsesebb forditas, Fazola-Tor lenne, ha mar.
Nekem 'az open-air bath' is serti picit a fulem, bar nem szigoruan vett felreforditas. Szemely szerint jobban preferalom az 'outdoor (swimming)pool'-t vagy a 'lido'-t, bar az utobbi kicsit regies es inkabb UK-ban hasznalatos.

Magyarra sem következetes, hogy fordítunk, vagy nem. Mert ugye van Vencel tér, Károly híd, Vörös tér, Fehér Ház stb. Itt talán az lenne a döntő, hogy az angoloknak mi a véleményük pld. Margit-Margaret kérdésben.

Akkor már itt a régi kérdés: ha angollal beszélsz, mit mondasz, Budapest vagy Bjudapeszt? Duna vagy Danube?
Salamoni a megoldásom: mindegyik elmegy, mindegyik mellett és ellene is van érv.

@csársz: Hat szerintem baromi furcsan es viccesen hangzik, ha bjudapesztezik az ember. Az NEM bjudapeszt, mert mi magyarok nem ugy mondjuk. En is szeretem ugy mondani kulfoldon a varosokat, ahogy a helyiek mondjak, mert azt erzem helyesnek.
Sokszor merges is vagyok, amikor pl Kölnt Cologne-nak mondjak. Spanyolokrol nem is beszelve, nekik iszonyu furcsa sajat neveik vannak kulonfele varosokra, es csak azt hasznaljak. Jo, mondjuk nekik eleve nincs erzekuk az idegen nyelvekhez :)

A Danube meg megint mas teszta, mert az fel Europan vegigfolyik, nem csak a mienk, minden nepnek megvan ra a sajta neve, szoval itt lehet Duna, Donau, Danube, Danuvio stb...

@szcsongor:
Én marha meg Bécsbe járok, pedig Wienbe kellene! :)

@Ranx: Végre megtudtad ezt is, most már kevesebb gondod lesz ezzel is.
A hülyeséget félretéve, hát nyilván vannak nyelvi hagyományok, megszokások - Bécs az már csak Bécs marad nekünk, és nyilván egy magyar sem akad fenn azon, ha egy osztrák Wien-nek nevezi, az angol meg Viennának. Én is Budapestnek ejtem angolul, de nem kezdem el kijavítgatni az angolt, ha bjúdapesztnek mondja. De ha rákérdez, azt nagyra értékelem, főleg, ha utána meg is próbálja így ejteni - nyilván csak udvariasságból. Tudod, mint a viccben: kis dolog, de nekem jólesik.

@Leiter Jakab:
Látod, eljutottunk a fordítások harmadik fajtájához: a szószerinti és az értelem szerintit követően a hagyomány szerintihez. Ezért meddő a vita ebben a témában, mert azt sem osztrákok döntötték el, hogy legyen a nevük magyarul Bécs. Ezért nehéz azon vitatkozni, hogy szószerint, vagy jellege szerint fordítsuk a Szépasszony-völgyet. Én egyetlen támpontot ismerek, hogy uralkódói család tagjainak nevét mindig fordítjuk (magyarra is), ezért van Pesten St. Stephans Basilika a németeknek, és ezért nem ágálok a Margaret Island ellen.

@szcsongor: Az, hogy furcsa, az játszik?
Éppen azért emlegettem Budapestet és a Dunát, mert két különböző eset, mégis összefügg. Egy magyarnak a Duna Duna, Budapest Budapest, az angolnak nem. Az egyik esetben elfogadod az ő véleményét, a másikban nem.
Helyes.
Lehet, hogy én is így tennék, lehet, hogy nem.
Ha neked furcsa, legyen úgy, nekem meg furcsa egy angol mondatban magyarul mondani. Nyilván Bécset Viennának fogod mondani, pedig bizonyos szempontból az is magyar város (majd Olman megmondja, miért Bécs a neve), de legalább a sógorok iránti szolidaritásból mondd Wiennek, jó?!

Épp most emlegették az egyik filmemben Rotschild-ot.
Tisztán hallatszott, hogy "Rócsájld"-nak ejtik. De szerintem abszurd lenne, ha így írnám be a kiejtési listába.

@Peredhil: Ha esetleg mégis, akkor feltétlenül szólj, mielőtt majd adásba megy a film, hogy már előtte ki tudjuk tenni a posztot róla! :)

Kicsit elmerengtem én is ezen a fordíjjuk-nemfordíjjuk dolgon, és az jutott még eszembe, hogy beszéd közben jó eséllyel úgyis torzul a dolog, merthogy mondat közepén az ember ritkán rendezi át egyetlen szó kedvéért a pofa- és garat- és bábelhal-szerkezetét. Még az olyan helyeknél/városoknál is, ahol az íráskép megegyezik sem ugyanaz a kiejtés. A mi Londonunk elég messze van például az angolok Lánd'n-jától, hogy csak egy triviális példát említsek.

Innentől kezdve viszont mosódnak a határok, merthogy bizonyos értelemben már a London is "le van fordítva", nem beszélve Párizsról, Koppenhágáról és Brüsszelről.

-------------
Ami még megérhet egy meditációt, az a nyelvek "ereje" úgyis mint elterjedtsége, kiejthetősége. Mi egyikben sem állunk valami fényesen. Vagyis ha _kizárólag_ a saját nyelvű verziókat erőltetnénk, azzal se mennénk sokra, mert az idegen továbbra se fogja tudni kimondani, hogy mit keres, de legalább nem is érti. Éppezért én mindenképp a köznevekből építkező tulajdonnevek _jóminőségű_ fordítását támogatnám - azt legalább megértik, és mellette ott lehet zárójelben a magyar verzió.
Ha meg mondjuk valami elég könnyen ejthető/értelmezhető, ott fordulhat a zárójelezés, és lehet nyomatni a magyar eredetit, de ez már igazán csak finomság .

-----------------
Úgyhogy én ezek után kb valami olyasmit gondolnék, hogy
- Ha a tulajdonnév köznevekből áll össze, azokat általában érdemes fordítani (csak persze jól!)
- A terület típusát (sziget, völgy, főapátság) szintén
- Ha van a CÉLNYELVEN bevett írásmódja, akkor azt célszerű használni (Ld Bécs, vagy Köln - ha egyszer az angolok meg franciák Colognenak hívják, hát tegyék, történelmileg ők így tudják, de ha valaki nálunk kezd el Kolonyozni sőt Kolognézni, azt ki kell hajítani az első adandó ablakon)
- Ha nincs sajátos célnyelvi írásmód, akkor marad az eredeti helyesírás, az élőbeszéd meg majd megteszi a magáét.

Ez így kb megállhatja a helyét, mint ököl- (és nem hüvelykujj-)szabály?

@Galoca: Ja, és bocsi a walloftextért, kicsit elragadotta frazeológiám :S

@Galoca: Ezért kérsz elnézést? Láttad már, hogy én miket szoktam írni? És még csak elnézést sem kérek! Ha azt látod, hogy a gördítősávon már csak milliméter magas a csúszka, mégis csak 5 komment van a poszthoz, jók az esélyek, hogy az egyik hozzászólásom vesz el négy-öt képernyőoldalt, ráadásul csak igen távoli kapcsolatban a poszttal. Hát istenem, ha nekem így jó... Cserébe viszont mindig el szoktam olvasni mások walloftextjeit is.
A végkövetkeztetéseiddel egyébként teljesen egyetértek.

@Galoca: Van egy lengyel ismerősöm, egy nő, aki, egyszerűen tökéletesen beszél magyarul. Eszébe sem jut Varsó helyett azt mondani, amit lengyelül vagy angolul (angol szakos különben, a magyar csak hobbija*!).

*Nem állhatom meg, hogy el ne meséljem: azért tanult meg magyarul, mert harmadikos gimnazistaként kezébe került Németh László Gyász című regénye, és úgy érezte, ezt neki eredetiben is olvasnia kell! (Hihetetlen, hogy legföljebb azt téveszti el, hogy "potkány"-t ír patkány helyett, pedig összsen ha fél évet töltött Magyarországon, és már vagy tíz éve rajtam kívül senkivel sem beszél-ír a mi nyelvünkön!)

@csársz: szóval tőled tanulta a potkányt. :))

@Jesus.Green: Szemely szerint jobban preferalom az 'outdoor (swimming)pool'-t vagy a 'lido'-t, bar az utobbi kicsit regies es inkabb UK-ban hasznalatos.

A Lidóról szerintem a legtöbb angol se tudná, hogy mi az, az "emerikaiakról" pedig ne is beszéljünk. Legtöbbször bizony az open-air bath/pools és a spa kifejezéseket használják, az egrire mindkettő ráillik. Azért ne felejtsük el, hogy az angol magyarázatokat nem csak angoloknak írják, hanem minden olyan suttyónak, aki se magyarul, se németül nem tud.

@csársz: Én egy cseh tolmácslánnyal futottam össze, aki gyakorlatilag akcentus nélkül beszélt magyarul, és csak ha figyelt az ember, vette észre, hogy hébehóba elgondolkodik egy-egy szón.

Döbbenetes volt - meglepő, hogy milyen mélyen belénk/belém van/volt ivódva a magyar tökéletes megtanulhatatlanságának mítosza... Azóta e tekintetben nyitottabb vagyok.
Viszont statisztikailag még mindig rém nehéz helyesen ejteni a magyar szavak jelentős részét nyugati latino-germán barátainknak, ez attól még nem változik, hogy vannak ellenpéldák. Anyanyelvi angoltanáraim közül egy sem volt soha képes "gy"-t mondani például, egy amerikába szakadt Gyöngyi nevű ismerősöm pedig a nevet változtatott...

itt van Nádasdy idevágó írása (2002-es), akit érdekel:

seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/23.html

@coucou: Én azért szeretem ezt a Nádasdy-írást, mert annyira jó, hogy végre van valami, amiben nem értek vele egyet. :)

@Galoca: Ja, a pongyola pitypang meg a hőerőmű mindig segítenek kiszűrni az akcentust - ami végsősoron egyáltalán nem számít.
Jómagam száznál több itt élő amerikait ismerek jelenleg is, és az akcentusukhoz már 15 éve hozzászoktam - AHOGY szeretik az országunkat,. és ezért megtanulnak -ki jobban. ki kevésbé- magyarul, hát az a valami. :)

@Galoca: Nekem az egyetemen az egyik tanárnőm volt cseh. Asszonynevén szerepelt, és ha egyszer maga nem említi valamiért, eszembe se jutott volna soha, hogy nem magyar. (Magyar nyelvű tárgyat tanított.) Mellékesen nagyon jó tanár és rendkívül kedves ember volt.

@Leiter Jakab: :) Igen, asszem én sem tologatom a bábelhalat a számban (© Galoca és D.A.:) egy angol mondat kellős közepén. Antimagyar, brrrr!!!!

Ez már motherbookdriver szintű.

@coucou: Ez ma már a második olyan Nádasdy-hivatkozás ezen a blogon, amivel nem értek egyet ;)

Szerintem egy név kiejtését a név viselője, vagy élettelen dolog estében a név adója jogosult eldönteni. Mindenki másnak meg illik azt elfogadni és tiszteletben tartani, és megpróbálni az eredetihez hasonlóan kiejteni – a bábelhal túlzott tologatása nélkül persze. :)

De erről már beszéltünk Jakabbal meg pocakkal a blogomon Shia Labeouf kapcsán, aki ugyan francia eredetű névvel rendelkezik, de mivel ő amerikaiként nem franciásan ejti, ezért másnak sem kéne tudálékoskodnia és jobban tudnia, hogy hogyan kellene "valójában" ejtenie a saját nevét.

idegennyelvor.blog.hu/2009/06/22/shia_labeouf_es_a_bofoges

A fentiek persze nem vonatkoznak azokra a nevekre, melyeknek van adott nyelvű változata, pl. a magyarban Bécs, Párizs; vagy a spanyolban Londres, Nueva York vagy Moscú. Ezeket nyilván soha nem fogjuk már az eredetire jobban hasonlító hangzásúra cserélni.

@IdegenNyelvŐr: Ezen már sokat vitatkoztunk, és egyet is értenék, ha nem mondanád olyan kategorikusan, miközben rögtön meg is cáfolod magad egy odavetett "nyilván" után.
Vegyük példának a Nobel-díjas John Galsworthyt. Amikor Pesten járt, állítólag megkérdezték tőle, hogyan ejti a nevét: gól-, gál- vagy gel-? Mire azt válaszolta: Mindegy, csak engem értsenek alatta.

@csársz: :) ha már emlegettél:
szofejto.blog.hu/2009/09/18/becsi_becs

@csársz: nos, még egy ok, amiért annyira szeretem ezt az írót:)
(mellesleg nagyon szép - persze példaértékű -, A Forsyte Saga fordítása, Szabó Magda, Szobotka Tibor)

@IdegenNyelvŐr: Igen, olvastam a vitát a blogon, de győzz meg mondjuk egy franciát, hogy ne "áripotőrt" mondjon. Nagyon durván franciásítják a tulajdonneveket. Le Titien, Michel-Ange, Raphaël - és még ezek a szoftosabb példák. Na ők ficánkolásnyi helyet sem hagynak a szerencsétlen bábelhalnak, minden szépen belesimul a fransziás szófolyamba (vagy inkább elmerül, ha már folyam) Ezeken eléggé ki lehet akadni eleinte (meg is tettem), aztán meg hozzá lehet szokni.
„...vagy élettelen dolog estében a név adója jogosult eldönteni” - azt szerintem te is belátod, hogy ez nonszensz, senki nem jogosult egy ilyen döntésre. „Budapest márpedig [budapest]! Ha beledöglötök is, jappók, franciák, hülye angolok, angol hülyéék!” Értem amit mondasz, csak utópisztikus és kivitelezhetetlen.

@csársz: Bár nem írtad, de feltételezem, hogy az utolsó bekezdésemre írtad, hogy kategorikus, mert az előtte írtakat úgy kezdtem, hogy "szerintem", meg a "nyilván" szót is csak az utolsóban használtam.

Abban meg azt írtam, hogy amire van magyar szavunk (pl. Bécs), azt úgy ejtjük, ha magyarul beszélünk. Ezt miért cáfolja az, hogy "Ezeket nyilván soha nem fogjuk már az eredetire jobban hasonlító hangzásúra cserélni". Szerinted lesz olyan, hogy Bécsre Vínt mondunk magyarul, hacsak nincs valami külső kényszerítő körülmény (nyelvtörvény, stb.)?

Ez szerintem tök jól összefér azzal, hogy amire meg nincs magyar változatunk, annak megpróbáljuk a kiejtését az adott nyelvéhez közelíteni.

És ez alkalmazható bármely nyelvre: ha az adott nyelven van egy névnek saját változata, akkor azt használjuk; ha nincs, akkor meg az adott nyelv kiejtése szerint próbáljuk közelíteni az eredetit.

Pl. a következő nyelvek mindegyikének van saját neve Bécsre: Bécsben élek – Ich lebe in Wien – I live in Vienna – Vivo en Viena. (Amikor osztrákokkal beszélgetek angolul, ők is Viennát mondanak, nem Wient.)

De New York-ra ezek közül csak a spanyoloknak van saját nevük, mi a németekkel az eredetit utánozzuk: [nú/njú/nyú jork]-ban élek – Ich lebe in [nú joák] – I live in New York – Vivo en Nueva York.

Ami Galsworthy-t illeti, lehet, hogy neki ez nem volt fontos, de szerintem többségünknek igenis jól eső gesztus, ha a beszélgetőpartnerünk tesz némi erőfeszítést, hogy megpróbálja pontosabban ejteni a magyaros nevünket vagy a fővárosunkat.

@coucou: Erről a franciás beolvasztós dologról nekem a mi Verne Gyulánk és társai jutnak eszembe... :) Lehet, hogy ezt a múló hóbortot is a franciáktól lestük el?

Márpedig aki nevet ad valaminek, az óhatatlanul a kiejtését is definiálja, hacsak nem írásban történik minden. ;) Hogy aztán ezt mások átveszik-e vagy saját nevet találnak ki rá, az az ő dolguk. De ha átveszik, akkor azért törekedhetnének az eredetihez közelebbi kiejtésre. Én nem mondtam, hogy mindenkinek a világon [budapest]-nek kell mondania Budapestet. Én nem fekete pontot adok annak, aki nem úgy mondja, hanem pirosat annak, aki úgy próbálja. ;)

@IdegenNyelvŐr: Semmi bántót nem akartam, bocs, ha úgy hangzott. És éppen nem arra vonatkozott...
Tisztázási próba:
1. Volt itt egy vita, hogy Budapestet hogyan mondjuk, ebben tehát egyetértünk, ha angollal beszélünk, inkább bjudapeszt (főleg, ha csak futó ismeretség, mert egy hosszú távú barátnak nyilván - nyilván:) - elmondjuk, mi hogyan szoktuk, azután rábízzuk, hogy érdekli-e)
2. (és ezt tartom fontosnak) Nincs általános szabály, borzasztó kényeskedő lesz sokszor, ha az eredeti kiejtésre próbálunk törekedni. Itt többen leírták, hogyan mondja egy kínai Pekinget. Nem hiszem, hogy általánosan le tudnánk utánozni. S erre mondhatod, hogy van magyar neve, de a többi városra is nevetséges lesz, ha a kínai kiejtéssel próbálkozunk valamiféle latin betűs átírás nyomán. Amiből következik, hogy ma is keletkeznek eddig ismeretlen városokra magyar nevek! (Ha valamilyen hír nyomán ismertek lesznek.)
Vagyis szerintem hol jó, hogy törekszünk visszaadni az eredetit, hol meg nem jó.
Egyszerűen nem lehet szabályt fölállítani rá. (Na, ez kategorikus, itt nem írtam, hogy szerintem.)
3. Megint jövök Sao Paolóval. Nem hiszem, hogy magyar neve volna, mégsem mondjuk úgy, ahogy ők. S mind feszengenénk, ha valamelyikünk ú-t próbálna a végére biggyeszteni.
4. Még politikai ok is szóba jön. Burmát mostanában elkezdték Mianmarnak nevezni, és itthon is átvették az újságok. Nem értem, miért, pláne, hogy az Egyesült Államok éppen azért maradt a réginél, mert a névváltoztatást az új diktatúra találta ki. (De ha kitalálta is, miért kellene nekünk ezt átvenni, és emiatt mindig odaírni, hogy "volt Burma"?) Bombayt sem értem, miért hívjuk Mumbainak vagy hogy?
Persze, nem baj az sem.
5. Galsworthy. Egyszer önérzetes voltam, és magyar sorrendben írtam le a nevem külföldieknek. Mennyit kellett utána dolgoznom, hogy megértsék egyáltalán nem vagyok rokona a grófi családnak, amire a Károly "vezetéknévből" következtettek!
6. Amit a végén írtál, azzal teljesen egyetértek: legyen piros pont, ha megpróbálja, de azért Vonyarcvasheggyel, ha lehet ne próbálkozzék...(És amikor tizedszerre is meg kell állnia, hogy valahogy előbányássza a memóriája mélyéről, hogyan is kell mondani Bjud.. srry Budapesztet, kicsit zavarni fogja a beszélgetést.)

@csársz: Nem írtál semmi bántót, csak nem volt teljesen egyértelmű, mire vonatkozott. Nem értünk mindenben egyet, de miért is kéne? ;)
1. Én nem teszek különbséget futó meg hosszú távú ismerős között, hiszen futóból is lehet hosszú távú, nem? ;) Szóval nekem angolul Buddha-pesht, aztán vagy megfogadják, vagy nem.
2. Nem azt mondtam, hogy kínai (ill. forrásnyelvi) kiejtéssel kell mondani, hanem hogy azt kéne magyar beszédhangokkal közelíteni. Nem latin betűs nevek átvételénél a hírszerző írhatná át a nevet pontosabban a célnyelvre, de gondolom a hírek többsége angolul, angol átírással érkezik, ekkor már nehéz kinyomozni az eredeti hangzást. De általános szabályt valóban nehéz lenne alkotni.
3. Szerintem São Paolo simán lehetne [száu páulu], hiszen a magyartól sem idegen a szóvégi [u], képzési nehézséget nem okozna, persze a megszokás nagy úr, és azt sem vitatom, hogy emiatt esetleg kaphatunk megvető pillantásokat. Valakit ez visszatart a pontosabb kiejtéstől, valakit nem. Ez kb. olyan, hogy sokan angolórán cikinek/nevetségesnek érzik a th ejtését, és ha valaki helyesen merészeli ejteni, akkor gyerekesen kicikizik érte. Sajnos.
4. Hát igen, ez egy kicsit zavaros helyzet.
5. Én írásban mindig a magyar sorrendet használom, és utána írok valami olyasmit, hogy "with the family name always put first according to Hungarian naming rules". Ezt meg szokták érteni, és ennyivel is műveltebbek lesznek ;)
6. Én azért meghallgatnám, mire jutnak Vonyarcvasheggyel, és feltehetően jókat kuncognék, persze csak magamban :)

@IdegenNyelvŐr: Nem értünk egyet, az rendben van, kivéve a 3-asnál. Illetve ott is rendben volna, de most abban sem egyezünk, hogy ez hasonló volna.
Ha angol órán valaki rosszul ejti a th-t, őt ki kell javítani, ahogy azt is, aki megpróbál a Smithhez magyar szövegben más toldalékkezdetet keresni az sz helyett: Smithszel, ez teljesen rendben van.
Száu Páulu az olyan, mintha Hemlitet [ham-lit] mondanál, mint az angolok.
És nemcsak a meghonosodás miatt, ha o végú portugál szót látsz, lehetetlen, hogy mindenkit megtaníts rá, hogyan kell.
És itt jöhet a régi vita jakabbal is, van-e forduló nap, amikortól meghonosodott egy kiejtés.
Furcsa lesz, amit mondok: nyilván van, legföljebb sokkal később fogjuk tudni visszamenőleg meghatározni. (És van, hogy egy nap, van, hogy hosszabb idő: például a tévében halljuk valakitől az újdonságot, másnap mindenki arról beszél, és harmadnap az lesz a magyar kiejtése. S aki jól mondja, az mondja rosszul. Azután meg elhalványul, és amikor újra jön, jól mondja valaki, és attól kezdve, aki eddig jól mondta, mert rosszul, ezután rosszul mondja. Most más nem jut eszembe, de szerintem ilyen a kecsöp, a fiatalok már egyre inkább kecsápot mondanak. Löncs helyett viszont nem mondanak láncsot, mert nem használják.)

@csársz: ez a ketchup nálunk családon belül is változó, én meg a két nagy gyerek á-val, a kicsi pedig ö-vel ejti :)))
én ezt pl egyenértékű változatoknak veszem.

@lizocska: És bárhogy kérik, előveszed nekik, mi? :-)))

@Peredhil: áh, már nagyok, maguknak veszik ki.
Illetve azért a fiúk nem mindig látják a flakontól a ketchupot, és nyavalyognak, h nem találják:)

@lizocska: eszembe jutott egy példa: Potemkin-Patyomkin, Amikor nem tudtak még itt oroszul, azt mondták Potemkin-falu, amikor már tudtak, lett Patyomkin páncélos. És ez így is maradt.
S nem mindig hasznos, ha jól ejtjük a nevet: azt mondjuk Anyegin, és aki sosem látta cirill betűvel, nem is tudja, hogy az orosz o-val írja: Онегин.
Emiatt nem tudja azt sem, hogy a névnek köze van az Onyega-tóhoz.
Hát nem szép?