Jaj, a Zone Club-ot ne említsd! Valahányszor odafigyelek, tutira valami idióta férlefordítást veszek észre.
Pl.: she plays cards to make ends meet - a végtelenségig képes kártyázni.

De nem csak a félrefordításai zavaróak - amit nagyjából helyesen lefordítanak, azt is hemzseg a magyartalanságoktól, ill. a nyelvtani és stilisztikai hibáktól:
rizs tárgy esetben rizset
wake up - megébred
quit breast-feeding - abbahagyta a mellből való szoptatást

... és még sorolhatnám. Szívesen elbeszélgetnék a kedves fordítóval. És ne jöjjön azzal a szöveggel, h alulfizetik és túl rövid a határidő - ilyen munkát még ingyen sem végeznék.

és ez tulajdonképpen mélyalvást jelent?

margaritt: a "megébred" éppenséggel nem magyartalan, Erdélyben így mondják, és gondolom pár helyen még.

De a többivel kapcsolatban igazad van, csúnyán fogalmaznak.

Én ha nagyon beteg vagyok, szoktam Zone Reality-t nézni és ott olyan jó hallgatni a félrefordítás alatt az eredetit. Nem mellesleg ahogy a múltkor hallgattam a legtöbb fordítás abban a stúdióban csinálják, ahol a Comedy Centralos Ákádemi-díj is készült :-)

Olman: nekem nagyon fura, ahogy a matrica helyett a lehúzós is. Tudom, h egyes tájegységeken Mo-n is így mondják, dehát a médiában elvileg az irodalmi, "standard" nyelvet kellene használni, nem?

Jaj, az egészséges alvás (sound sleep) mint az álmok hangja az hehehe. Köszi, ezt tanítani fogom. Gyanítom, a megébred az "bennszülött" erdélyi megoldás. A "mellből való szoptatás" akár románból is lehetne tükörfordítva. Tán tényleg leányországbeli bérmunkára ébredtünk meg. ;-)

margitt: én pl levonónak ismerem :)

KakukkMarcsi: Ez a Zone csatornánál nem lenne meglepó, ha jól hallom, az az öt-hat személy adja a magyarhangokat, akik annak idején a Viasatnál is átvették a "gyorsszinkront" jó pár sorozatnál.

Egyébként a média sem standard nyelvű, hanem inkább nyugat-magyarországi, sok esetben tele rosszul használt idegen szavakkal (lásd hamis barátok). Mo. keleti részén például az a furcsa, ha tulajdonnév elé határozott névelőt teszel. A Géza, a Tibi, a Kulka stb... ez nyugat-magyarországi szokás mint akadémikusainktól megtudtam, de nem magyartalanság (mivel sem az angol, sem a német nem szokott így beszélni tudtommal). Keleten és Erdélyben nem szokás névelőt tenni, kivéve néhány esetben, amikor kiemeled a sokaságból az illetőt. Keleten kevesebb szóval kifejezik mondandójukat, nyugaton terjengősebb a fogalmazás, ritkábban fogalmaznak tömören (sok a toldalékszó). A fővárosban, ahonnan a legtöbb népszerű tévéműsort sugározzák szintén nyugatias jellegű szóhasználat és fogalmazás tapasztalható, a politikusok közismerten szeretnek üres mondatokat használni, míg kigondolják, mit is válaszoljanak.

A magyar média egyik legnagyobb baja, hogy nem hallani benne elég tájszolásban beszélő embert (Reisz András talán az a bizonyos egy fecske, aki nem csinál nyarat).

A katasztrofális magyartanítás mellett ez az egyik oka annak, hgoy ha egy nyelvi jelenség valakinek ismeretlen, akkor nem rácsodálkozik, hogy "nahát, de érdekes, ezt így is lehet mondani", hanem egyből helytelenek meg magyartalannak bélyegzi. (Mondjuk azt külön nem értem, mi köze lenne a magyartalanságnak - akármi is legyen az - ahhoz, hogy más nyelveken mit hogy mondanak. Ezen az alapon minden magyartalan, mert garantáltan mindenre van példa valami másik nyelvben. A névelőnek például már a puszta léte is magyartalanság, hiszen az alig párszázéves fejlemény a magyarban, csúnya labanc jövevény).

A rizs meg a rizset között (utóbbit szabolcsi exnejem is használja pl meg még ölég sokan) különben asszem az a különbség, hogy azoknál, akiknek a vernakulárisában "rizset" van, a "rizs" nyitótő - merthogy a nyitótövek követelik meg minden helyzetben a kötőhangzó jelenlétét. Ezt csak azért, hogy világos legyen, miféle dolgokat kell végiggondolni.

Olman, valami kutatással különben tudod igazolni, hogy a média a nyugat-magyarországi magyart használja? Egyébként mi az a nyugat-magyarországi magyar? És főleg linkelj nekem egy olyan tanulmányt, lécci, amelyik bizonyítja, hogy nyugaton több szót használnak. Kellő tisztelettel, ez sületlenség.

Megfigyelésekre támaszkodva (névelőzés, terjengősség, osztrák és angol hatások) és még egy régebbi, a Magyar nyelvőrrel folytatott levelezésem alapján mondtam, hogy a médiában (oké, kissé tág, mert csak a tévéről beszéltünk itt) inkább nyugat-magyarországi nyelvi hatás figyelhető meg. Furcsának tűnik ez a Magyarország-felosztás, de elég jellemző különbségek vannak az ország keleti és a nyugati részen beszélt nyelvben. Egyik sem magyartalanabb a másiknál, csak más. Egy nyugatihoz szokott fülnek a megébredni a fura, a keletinek meg a névelőzés. Röviden ennyi. Írj a Nyelvőrnek, ők elég terjengősen szoktak válaszolni.

A felesleges töltelékszavak (úgy gondolom, hogy szerény véleményem szerint olybá tűnik...) mindenhol előfordulnak (keleten és nyugaton is), mégis inkább hallani a médiából, mint a köznyelvben. Szintén megfigyelésre alapozom azt, hogy minél nyugatabbra megyünk az országban, annál hosszabb és bonyolultabb egy mondat. Személyes tapasztalat ez, egy megállapítás.

Erdélyben általában a magyarországiaknál jóval tömörebben, rövidebben fejezik ki magukat; például szinte soha nem használnak "hogy"-ot, "és" helyett csak "s"-t mondanak.

A magyartalanságot én úgy határoznám meg, hogy az a jelenség, amikor egy másik nyelvből vett kifejezést, fogalmazásmódot használunk ahelyett, ami a magyar nyelvben alapvetően benne van.
Mivel nehéz meglátni, mi is ez az alap a sok rárakódott jövevényszó, áthatás, nyelvtorzítás miatt, azt is nehéz megállapítani, mi számít igazán magyartalanságnak. Legalább érdemes keresni a saját szókincsünkben megfelelő változatot, mintsem elfogadni egy terjedőben lévő idegen "variánst".

Szabó Magda azt mesélte, hogy a fordítói gyakran felpanaszolták a hosszú, telített mondatait. Pedig debreceni volt. (Ld: Ez mind én voltam, Kónya Judit).
Ettől persze a beszélt nyelv még mindig más tészta.
Én tős-gyökeres pesti vagyok (nyugat-magyar felmenőkkel), a gyerekeim mégis megébredtek éjszakánként, vagyis felriadtak, de visszaaludtak (ettől persze lehet, hogy őseim is eltanulták valahol a kifejezést).
Olman: egy kérdesen volna, nem lehet a (nyugati) terjengős beszédet esetleg szociológiai okokra visszavezetni, műveltségre, stb?

Igen, egy művelt vagy "magasabb" társadalmi szinten lévő személy sokkal színesebben, bőbeszédűbben fejezheti ki magát, mint mondjuk egy egyszerű mesterember. Mégis képesek lényegében ugyanazt mondani.

Olman,
csak állításokat sorolsz és meg sem próbálod igazolni. Az, hogy a Magyar Nyelvőr mondott valamit, még tekintélyérvnek is csak akkor lenne jó, ha a Magyar Nyelvőrnek lenne tekintélye. De nincs neki., ott se az érvelés a szerzők erőssége - már a cím is elárulja a mentalitást.

Ha meg személyes tapasztalatokról van szó, hát én Kaposvári vagyok, éveket éltem Nyíregyházán (és azóta is sűrűn járok arra), hegyekben állnak rokonaim a Kisalföldön meg Pesten, meg ahol akarod. És semmi ilyesmit nem tapasztaltam, pedig ha valaki, hát én nyelvre nyitott füllel járok mindenfele.

A "meg kell mondjam" típusú mondatokat valóban transzilvanizmusként tartjuk számon (máshonnan meg nem hagyják el a hogyot), de ez egy, azaz egy szerkezet, ami egy, azaz egy szóval rövidebb, mint a sztandard változat. És?

Azt meg te se gondolhatod komolyan, hogy az és helyetti s micsoda tömörség lenne. Vagy ha komolyan gondolod, akkor megjegyezném, hogy Sepsiszentgyörgynek meg kurva hosszú neve van, tehát mégse olyan tömörek arrafelé a népek.

Nyugati nyeljárásnak egyébként emlékeim szerint az északnyugat-dunántúlon beszéltet szokták nevezni.

Hogy a magyartalanságdefiníciód miért nem stimmel, azt meg már egy csomó korábbi posztnál elmondtam, úgyhogy nem kezdenék bele megint.

Jaj, Olman, halálra röhögném magam ezeken a bejegyzéseken, ha nem szakadna meg a szívem közben.

Ha mégis komolyan gondoltad volna: én nyugat-dunántúli nyelvjárásban nőttem fel, évekig éltem Erdélyben és az Alföldön, egyébként meg a magyar nyelv iránti egészséges érdeklődéssel figyeltem mindenhol a helyi jellegzetességeket. Az állításaiddal nem is az a legnagyobb bajom, hogy nem igazak, hanem az, hogy marhaságok.

Az én kedvesem szentgyörgyi (a sepsit nem nagyon teszik hozzá, minek, úgyis mindenki tudja, melyik városról van szó), hát, tényleg elég tömören fogalmaznak.:-) Számomra meginkább az jut az erdélyi beszélt nyelvről eszembe, hogy SZÉP. Pedig tényleg vannak nagy különbségek (én tősgyökeres pesti vagyok).
Ami pedig a nevek elé névelőrakást illeti, a németben igenis van ilyen, mint a magyarban (ach, der Roland!). Ezt valóban helyszíne válogatja, hogy hol hogyan mondják, de szerintem egyik sem helytelen. Én mostanában ugye rászoktam, hogy kerüljem a névelőt a nevekhez, nem olyan nagyon nehéz.:-)

Én sokáig azt hittem, hogy a "névelőzés" (személynevek elé) tipikus pesti szokás, de aztán az utóbbi időben közelebbről megismerkedtem nyugat-dunántúliakkal, és valóban ők is úgy beszélnek. Keleten ilyet nem (nagyon) mondanak. És valóban jellemző ez a német (köz)nyelvre is.

seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/19.html

A "megébred" orvosi leírásokban, leletekben is szerepel. De helyes lehet, v.ö. megalszik. Vagy éppenséggel megébred a tej a szájában. :)

Két megjegyzés:

1/ a névelőt a németben szokták használni személynevek előtt, beszélt nyelvben. Nem tudom, hogy tájhoz vagy országrészhez kapcsolható-e, de sokat hallottam németektől. Persze biztos nem az irodalmi nyelv része, de attól még létezik.

2/ Ami a tájszólásokat illeti, engem azzal lehet a világból kikergetni, amikor a különöbző amerikai vidékek nyelvét magyar tájszólással adják vissza. Pl. az egyik Auster-regényben, a Dr. vagy Mr. Vertigo-ban (most nem emlékszem már a címére).
Azt viszont figyeljétek meg, hogy az osztrák TV-ben is eléggé sztenderd nyelven beszélnek, ami a kiejtést illeti, nem feltétlenül azzal a számomra sokszor nehezen érthető "bécsi dialektussal".....