A dolog annál inkább érdekes, mert Magyarországon is vannak hasonló ihletettségű hegynevek, lásd pl. Urak asztala...

A Taffel Öl mintájára még ott van a Table Salt = konyhasó is, nem pedig táblasó :)

Az 1862-74-es Czuczor-Fogarasi szótárban azt írják a TÁBLA címszó alatt, hogy asztalt is jelent:

"2) Asztal. Éttábla, terített tábla. Úri, vendégi tábla. Nagy táblához ülni."


Annyira nem nagy gond tehát a táblaolaj (pláne, mivel nagyon régen használják ilyen néven az erdélyiek is).

A Table Mountain viszont szerintem is lehetett volna simán Asztal-hegy fordításban, bár ha pl. megvizsgáljuk a két szó gyökét, talán mégis jobbnak tűnik a tábla változat:

A tábla a kiterjedt (táv-) lapos (-la) dolog.
Az asztal pedig egy szintén lapos (-al tükörben szintén la-), álló valami, amire tesznek dolgokat (aszt- fordítva szta-, amely gyök ógörögben is megtalálható, jelentésköre: áll, helyez, rak, halmoz).

Öööö, az utolsó bekezdésről lemaradt a szmájli?

Gondolkodtam, beírjam-e, mit kapnék a fejemhez... aztán próbaképpen mégis beírtam. Kicsit erőltetettnek tűnik, tudom, így inkább eltekintek tőle a jövőben. :) A furcsasága abban áll, hogy erről nem hallani szinte sehol. 1877 előtt még volt erről szó, vizsgálták a magyar szavak gyökeit, s az egészet összekapcsoló a gyökrendszert, utána államilag betiltották, és nem foglalkoz(hat)tak vele. (de erről nem többet itt az oldalon, mert nem ide való, privátban szívesen tovább mondom).

Olman, 1862 óta azért változott egy keveset a nyelv, és ma már nem használják a táblát asztal jelentésben, azaz a táblaolaj az max akkor lenne jó, ha a pl. iskolai táblákat olajozni kellene.

Az asztal eredeétre inkább nem mondok semmit.

...

Jobban belegondolok, ez csak egy vicc lehetett ez a komment. Humor. Ugratás. Vagy mi.

Olman, kösz hallottam, nem kell tovább mondani privátba se. Ha komolyan veszed az ilyes okfejtéseket, lelked rajta.

De inkább valahogy úgy lehet, ahogy Quicksilver mondja, biztosan viccelsz.

A Table Mountain alapján Nicolas Louis de Lacaille által 1752-ben elnevezett csillagkép (magyarul szintén táblahegyként ismert) latin neve Mons Mensae, amiből a mensa asztalt jelent.

A korábbiakban csak arra akartam utalni, hogy bizonyára akkor jelent meg a köznyelvben, amikor még asztalt is jelentett a tábla. Például régen a kollégium is jelentett hasonlót, mint az angol college, nem csak diákszállás értelemben volt használatos.

Ez különben simán lehet igaz, én csak a bájosan szeleburdi etimológiai okfejtésre húztam fel a szemöldököm.

Nem kötözködésből, de egyrészt Cape Town fölött se Tábla-hegy se Asztal-hegy nem magasodik, ott a Table Mountain magasodik, ha már. Gondolom Fokvárosra gondold a beküldő. Másrészt ezt a hegyet már ki tudja mióta Tábla-hegynek hívják, hogy félre fordításból vagy sem, az részletkérdés, de mivel ez a magyar neve, az lenne a lejterjakab, ha ma valaki Asztal-hegynek fordítaná.
Már a Pallas Nagylexikonban is ez szerepelt:
Tábla-hegy - (Table Mountain), a Tábla-öböl D-i partján, a Fokváros mögött emelkedő 1082 méter magas hegy, amelynek teteje 2 km2-nyi nagy fensík.

Az asztal szerintem meg szláv eredetű. lásd a délszláv nyelvek "szto" v. "sztol" szavát. Innen nem nagy ugrás hangzás vagy kiejtés könnyítés címen az a-sztol, asztal. (Nem is vagyok bölcsész, mit okosokodom?!)

"Ugyanez a helyzet a könyvekben gyakran megjelenő táblaolaj kifejezéssel, amely természetesen a Taffel Öl félrefordítása. Ami tulajdonképpen salátaolaj és az asztalnál használatos."

Hm... ez nem egyszerűen csak... ÉTolaj, emberek???

Mellesleg ez valóban méretes lejterjakab, ráadásul úgy húszévenként előhozza valaki mindenféle cikkekben, tanulmányokban - mégis örök és kiírthatatlan.

Hát a salátaolaj az _tulajdonképpen_ étolaj, de mégis megkülönböztetik a kettőt. Mondhatni részhalmaza a salátára öntött olajok fajtái az étolajoknak, mivel ezek többnyire drágább, hidegen sajtolt, nem napraforgó, hanem tökmag, szezámmag vagy olívaolajak.

Asztal: nekünk annó a szláv eredetet tanították, hogy nemegy szavunk jött át onnan így, egy magánhangzó elétoldásával a könnyebb kiejthetőség céljából sztol - asztal, skol - iskola, ennyi jut eszembe most.

Az iskola latin eredetu (schola), es a szlav nyelvekben is inkabb skola, mint skol.

A Taffel Öl helyesen (ha a németből akar jönni), Tafelöl.

Az s vagy sz + msgh kezdetű szavakat úgy vettük át, hogy eléraktunk egy magánhangzót (a korabeli magyar nem tűrte a mássalhangzó-torlódásos szókezdetet). Sztol - asztal (szláv), schola-iskola (latin), stephan - istván (latin), stallo - istálló (olasz), satöbbi,satöbbi, satöbbi.

Manapság már megy ez nekünk: sport, sparhelt, szponzor, stb.

hi-hi:
isport
asparlhelt
aszponzor

Földrajzból anno tanultunk a táblás hegységekről, nem ilyesmiről van szó itt is?

Vegyen már elő valaki egy Cartographia világatlaszt, és nézze meg, mi ennek a hegynek a "hivatalos" magyar neve. Meg fog lepődni, ha egyetértett a beküldővel.

a_simb:
szubsztandard beszélők ma is gyakran szabadulnak a szó eleji ilyen torlódásoktól, de inkább az lesz belőle, hogy "parhelt" meg "ponzor". Sőt "potlájt"!.

pocak:
Vagy mint ahogy a Blaha aluljárójában pár éve az árusok kiabálták:
Százasér' a géfúúúr! (aki nem jönne rá, grépfrút, grape fruit, kinek hogy tetszik jobban)

Ja, azt én is hallottam, még gépfúrt alakban is. Klassz elkerülő hadművelet, szép szabályos fonológia (tényleg).

Nálunk a piacon garappfurit.
Cserébe viszont senki nem tudja, mi az a citrancs. Pedig azon szavak közül, amiket a nyelvújítók megalkottak, de amiknek nem sikerült kiszorítani a külföldit, talán még ez a legsikerültebb magyarítás.
(Leiterjakabként általában szőlőgyümölcsnek tükörferdítik.)

garappfurit!

Gyönyörű, köszönöm. You've made my day. Meseszépen látszik, hogy azért odalent mélyen mennyire nehezen bartákozik a magyar a túlzásba vitt mshgzó-torlódásos cuccokkal.

A magyar nyelvben valóban nem kedveltek a mássalhangzó torlódások, főleg nem a szó elején, de érdekes megnézni az iskola, schola eredetét az ógörögben és összevetni a régies (némely tájnyelvben ma s használt) oskola változattal:

ászkholeó - foglalkoztat, elfoglal, foglalkozik valamivel
ászkholía - szabad idő hiánya, elfoglaltság
szkolázó - szabad ideje van, nincs mit tennie, ráér
szkolasztikósz - tétlen, dologtalan, szabad (idővel rendelkező); magát tanulmányainak szentelő, tudós

(a Györkös-Kapitánffy-Tegyey Ógörög-magyar nagyszótárból; mivel nem görög betűkészlettel írtam itt a pontos forráshely: 159. és 1046-47. oldal)


És Finály Henrik - A latin nyelv szótárából:

schola - sajátl. szabad idő, küln. a közügyekkel el nem foglalt és tudományos foglalkozásra felhasznált üres idő; tudományos vizsgálódás; tanoda, iskola
(latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi)

AZHÁT:
Hogy mennyire permanens lajterjakab, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Karinthy Ferencnek még valamikor a hatvanas években volt egy nyelvművelő cikksorozata a Magyar Nemzetben, és az egyik cikkében is kifejtette a "táblaolaj" és az "asztali olaj", azaz salátaolaj mibenlétét. Már akkor rámutatott sok fordító hibájára, azaz, hogy sokan nem képesek a szótárban megadott alakok között kutatgatni, hanem minden további nélkül elfogadják az első vagy akár a második alakot, akár illik oda, akár nem.

A "Tafelöl" régóta közismert jakab, Karinthy Cini Nyelveléséből ismerhetjük, de most látom, ezt előttem már Snoopy megemlítette.
Mindazonáltal makacs szívóssággal kapaszkodik a nyelvi tudat peremén, pedig nyilvánvaló, hogy asztali olajként/ étkezési olajként/salátaolajként értelmezendő, semmiképp sem táblaolaj. Ez a fartamuciság kábé olyan, mint a generálbasszust 'tábornoki alhang' formában magyarítani.

@ezekiel 2517:
A beküldő Fokvárosra és ugyanarra gondolt, amire Te. Vagyis helyesen Table-mountain.
Nagyon szép a kilátás a tetejéről....