Elangolosodott világunkban tegyük hozzá, hogy a R.I.P. az "requiescat in pace" rövidítése.

Ilyet se hallottam még, 'elangolosodott világunk', ez még a 'gyorsuló világunknál' is szebb. És ugyan miért ne lehetne a 'rest in peace' rövidítése, mikor az megkérdezett angol anyanyelvű beszélők elsöprő többsége azt mondaná?

Vannak rövidítések, amik magyarul is azonos kezdőbetűvel kifejthetők, de ettől még nem a magyar nyelvből képződtek. A RIP már akkor létezett, mikor az angolok még a kereszténységről sem hallottak! Épp így az IHS például görög. Attól még, hogy az angol nyelvben erős a latin hatás, nem tőlük származik a kifejezés, csak angolul is kifejthető. Kérdezd meg ugyan erről az olasz ismerőseidet is. :-)

No jó, akkor mondjatok 1-2 szótagos jó szót a RIP helyett, amit még nem lőttek el a DIE-jal és a többi cetlikkel (nem láttam filmet/olvastam a könyvet), és még pont azt is jelenti, amit a RIP. A filmfordítások elvileg tök funkcionálisak. Elrontott ezzel bármit is a film ívén? A történet lényege, fílingje stb. romlott? Ezek a kérdések. Egyszerűen nem hiszem el, hogy él ma városi ember (nem is kell, hogy angolul tudjon), aki ne tudná, mi az a RIP. Akkor nyílván másért kellett így fordítani.

@Ranx:

Na meg mit jelent a gimnázium? Pedig bizony görög az is. De tök mindegy, egykor azt jelentette, abból jön, senki nem vitatkozik vele, de most már nem. Angolul egy szó azt jelenti, amire az angol anyanyelvűek nagyrésze használja. Tehát angolul a RIP Rest in Peace. Latinul meg olaszul más, de azt senki nem kérdezte, még ha az is az eredete.

enybé?

Szerintem maradhatott volna RIP, mivel ez egy több évszázados latin egyházi rövidítés, számos nyelven közismert tartalommal. El sem tudom képzelni, hogyan lett ez szajha. Még a rip - hasadék - repedtsarkú jutott eszembe, de ez nagyon erőltetett ugyebár. :)

_Eredetileg_ a latin rövidítése, az angoloknak most már az angol rövidítése. Az IHS-nek meg szintén kreáltak egy latin értelmezést is, tehát annak is lehet. Hagyjuk már az ilyen denemisaz hozzáállást.

lottyettluvnya
"Latinul meg olaszul más"

Valamit nagyon benéztél, ez a latin kifejezés angolul azt jelenti, hogy rest in peace.

BWG
Azt írtam, tegyük hozzá! Szó sem volt arról, hogy hibás.

@Ranx

Ahh... én értem. De a RIP angolul onnanstól akkor is rest in peace és nem requiescat in pace, hogy arra használja az angol anyanyelvű többség, még ha a fordítás ugyanazt is jelenti. A gimnázium sarkítás volt az érzékeltetés végett.

Nem láttam a filmet, és a krimit sem olvastam, de lehet, hogy az ügy megoldása miatt kellett így ferdíteni. Ha a gyilkos kilétének az egyik kulcsa a levelekbe kódolt üzenet, akkor lehet, hogy azért. Nameg "egyszavas" levél. Azt azért mégsem lehet hogy NYB. Vagy?

lottyettluvnya

Azért tartottam fontosnak hozzátenni, hogy a RIP nem angol, bár betűhelyesen fordítható angolra, mert számos esetben okoz problémát, hogy mindent angolnak néznek. Francia szavakat angolul ejtenek stb.
Vagy például felvetődik, hogy le kellene fordítani azt, hogy RIP, mert az egy angol rövidítés. Pedig nem. Ez egy nálunk is ismert latin egyházi rövidítés, nem csak az angolszász kultúra része, amit meg kellene magyarázni. Nekem ez olyan, mintha le akarnánk fordítani azt, hogy amen, azért mert az angolok is használják.

"No jó, akkor mondjatok 1-2 szótagos jó szót a RIP helyett, amit még nem lőttek el a DIE-jal és a többi cetlikkel (nem láttam filmet/olvastam a könyvet), és még pont azt is jelenti, amit a RIP."

Az ilyeneket magyarra lefordítva nem csak egy szóval szokták jelölni, itt se így volt. A DIE-t pl. asszem úgy fordították, hogy MEG FOGSZ HALNI. Szóval ennyi erővel itt is mondhatták volna azt, NYUGODJÁL BÉKÉBEN... És igen, zavaró volt az a Szajha, mert nem igazán illett a cselekménybe.

RIPanc :-)
Amúgy valóban kissé anglomán lett világunk, pl. amikor kb. 10 éve Rába-túrán voltunk, és az utolsó állomás a Nick nevű falu volt, azt túratársaim nagy része "nikk"-nek ejtette. Egyetemista fiatalok, egy magyar falu nevét! És szerintem nem feltétlenül viccből, hanem ez jött a szájukra.
De az is már másodszor történt meg a minap, hogy amikor a vendégeink kérdezték, hogy ez milyen sajt, és én mondtam, hogy brie (brí), ők visszakérdeztek, hogy "bráj"?
broáf...

BZ, némileg hasonló élmény:
-Milyen kutya ez a kis aranyos?
-Welsh (ejtve: vels) terrier.
-Á, úgy érted, velsz terrier. Tudod, fiacskám, ha az angolban s-et írnak, azt sz-nek kell ám ejteni.
-Köszönöm, bácsi. (hülyén fogsz meghalni, juszt sem árulom el neked, hogy a Welsh az tényleg vels [sznobabbul: ouels], sőt, azt sem, hogy nem minden s lesz sz).
-Szívesen. Tudod, tanulni nem szégyen.

Erről jutott eszembe a licenc-licensz. Magyarul az első verzió a helyes, de mai fülek a második tűnik annak (sok helyen úgy is írják).
A szó még a német nyelv dominanciája idején került be a nyelvbe (Lizenz), de manapság már mindenki az angolból ismeri (licence).

Update: megbízható forrásaim szerint a rip mégis jelent ribancot. Ez nekem totál új volt. Azzal együtt a filmben talán mégis inkább a halállal fenyegetőzött a levélíró. Még jó, hogy azt írtam, hogy ahhoz képest egészen jól oldotta meg a fordító.

Sőt, gyakran hallani liszensz alakban is. Tulajdonképpen még ez is elmegy, nem? Nekem annyira nem fülbántó. Én licencnek mondom, de várom, mikor javítja ki valaki a kiejtésemet. Eddig nem merték, mert mindig szigorúan nézek, amikor kimondom.

Ehhez a 'mi _helyes_, mi nem' vonalhoz (mmint h melyik jövevényszónak melyik ejtése) nem olvasnátok egy kis Nádasdy-t? Ha vki megpróbálna okoskodni, mikor a latinból jövő "status" szót "státusz"-nak ejtem, én biztos mondanék neki vmit, hová menjen latinul beszélni.

Anglomán illető beszélt valami "zséd" szoborról. Kisőbb kiderült, hogy az egy kő: jade.

Nádasdy maximális riszpekt.
De BZ fenti bráj és nikk példáira talán mi mondhatjuk, hogy helytelen. Ugyanezt a tanár úr meg úgy fogalmazná meg, hogy egy nem túl széles körben elterjedt változat. Ugyanarról beszélünk, nem?

Zséd egy órán belül kb. ezerszer hangzott el pár éve a Spektrumon, a jádéről szóló (egyébként tök érdekes) ism. terj. filmben. A végére már nagyon cikinek éreztem, hogy ennyire műveletlen vagyok, hogy én mindig csak jádénak ejtettem.

kisőbb - később
Kézírás-felismerő program, néha elnézi.

Nádasdynak maximális riszpekt részemről is, azonban az tény, hogy egyelőre létezik egy akadémiai helyesírás, és ami abban szerepel, az tekinthető helyesnek, legalábbis formális írásban. A licenc ilyen.
Pl. egy magyar fejlesztésű, másfél millióba kerülő programban véleményem szerint az akadémiai helyesíráshoz kéne tartani magunkat, nem a beszélt nyelvhez (most nem írom le, melyik konkrét programról van szó).

Már Churchill is megmondta, h mindenkinek joga van úgy ejteni az idegen neveket (lehet, h tovább gondolta, h szavakat is), ahogy akarja. Ennek keretében a 'zséd' és a 'bráj' simán hülyeség (olyan, mint mikor "Dzsibzon Lö Pól" gitárról beszél vki), a 'nikk' teljesen érthető. Válasszuk el magunkban egymástól a 'félrefordításokat' összegyűjtő és kijavító funkciónkat és az okoskodó nyelvművelő funkciónkat. Utóbbit kapcsoljuk ki, előbbi mehet.

DrP, az angol 'rest' nem a latin 'requiesco'-ból ered, hanem az ehte óangol 'raestan, restan' igéből. A 'peace' is az ófrancián keresztül, de az legalább tényleg a latinból.

A legtöbb félrefordítás oka a nyelvi inkompetencia v a figyelmetlenség. Nyelvművelőknek ehhez semmi köze.

Tisztában vagyok vele, hogy a nyelvművelés szitokszó, de azért kíváncsi lennék rá, hogy miért nincs semmi köze a nyelvi inkompetenciához.

Miért lenne? Az, h megmondjuk, h a "státus" szó latin eredetű, első és utolsó hangzója ugyanolyan kéne hogy legyen, az biztos segít azon, ha a fordító azt hiszi, a "state" mindig "állam"-ot jelent? Az, h megmondjuk, h a RIP igenis a latin mondat rövidítése és nem az angolé, az segít azon, ha a fordító nem ismeri fel? A nyelvművelés 'nyelvhelyesség'-ben gondolkodik, a félrefordítás leginkább szemantikai-kulturális problémákból adódik (fordító nem tudja, mit jelent, stb.).

Ha a fordító tudná, hogy nem angol szóval áll szemben, rájönne, hogy miként ültessá át magyar környezetbe.

De ennek sincs semmi köze a 'nyelvhelyességhez', nem?

Megpróbálkozom a vita rövidre zárására: a fordítónak mindkét nyelvet magas szinten kell művelnie, tehát tudnia kell, hogy mi a "helyes" a magyarban, még akkor is, ha a modern nyelvészet szerint ilyen fogalom nincs is.
Amúgy abban is egyetértek, hogy ez nem egy nyelvész fórum, szóval részemről akár le is zárhatjuk a nyelvművelés kérdését. Főleg, hogy építészmérnökként még csak nem is vagyok kompetens benne :-)

DrP: pont az a nyelvművelés, ha most azt mondom neked, h ebben az esetben igenis 'azt', mert utalószó; és te épp azért javítottad ki ('helytelenre': szted az a mondat, h 'ha vki idetéved, mert ...., _őt_ talán ne engedjük stb.' az _helyes_?), mert a nyelvművelés a fejedbe verte, h a személy az 'ő', és kész. Ezt hívják hiperkorrekciónak.

A fordítónak természetesen magas szinten kell ismernie mindkét nyelvet. Ebbe beletartozik a kulturális háttér is, az idiómák is, vmennyire nyilván a nyelvtörténet is (ha releváns, bár sztem a RIP mutatja legjobban, h egyáltalán nem releváns: ahhoz, h a fordító tudja, h ez 'nyugodjék békében'-t jelent, rohadtul nem kell tudnia, h latinból van). Tudnia kell, mi a 'helyes'. De a 'helyes' az nem bizonyos emberek (Grétsy L. v Balázs Géza) megkövesedett nyelvhasználatához kell igazodjon (ez pl. a patetikus--szánalmas eset, amikor a fordító a nyelvi változás közepébe csöppen bele; már ha nem azt állítjuk, h éppen ő kezdeményezi).

Én csak azt akarom mondani, h ne menjünk el abba az irányba, h apróságokon tökölődünk (akkor inkább írjunk cikkeket az Édes Anyanyelvünkbe), hanem akkor valóban szemantikai-kulturális eredetű félrefordításokat vegyünk szemügyre. Amikor kimondottan az az eset áll elő, h a fordítás _mást jelent_, mint az eredeti. Tudom én, h ezt is 'helytelennek' szokták hívni. De ez nem ugyanaz a 'helytelen', mint amikor azt mondja vki, h az 'ötvenhatba ment el Amerikába' az 'helytelen'. Hallottam én már ilyet akadémikustól is.

Nohát akkor álljon itt Nádasdy véleménye arról, mi a szerinte igazi, támogatandó nyelvművelés és mi a baromság. Rengeteg a félreértés ezzel kapcsolatban, érdemes elolvasni:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/116.html