semota (a Live with it blog szerkesztője) küldte:
Nemrég olvastam az Indexen Elisabeth Moon nemrég megjelent könyvéről, A sötét sebessége c. műről szóló kritikát. A regény főszereplője autizmussal él, én pedig Asperger-szindrómás vagyok (ami az autizmus nagyon enyhe változatának tekinthető), és blogot is vezetek a témával kapcsolatban -- egyébként is mindent elolvasok a témával kapcsolatban, de a pozitív méltatás még inkább kedvet csinált hozzá.
A kritika elolvasása után megvásároltam a könyvet, és nagy várakozással nyitottam ki, de sajnos csalódnom kellett. A könyv tényleg jó, csakugyan új nézőpontból mutatja be az autistákat, ezúton is ajánlanám mindenkinek, viszont a fordítás minősége eléggé lerontja a dolgot. Pedig a Galaktika magazin éppen azzal reklámozta a könyvet, hogy a fordító személye (***) garancia a kiadás igényességére és kiváló minőségére.
A fordítás szövege ugyanis nyelvileg enyhén szólva igénytelen. A mondatok gyakran kuszák, magyartalanok, az anglicizmusok szó szerint vannak lefordítva. Kezdő fordítók szoktak olyan hibákat elkövetni, mint amikkel a könyvben lehet találkozni. *** pedig Kortárs Magyar Írók c. műben szereplő szakmai életrajz tanúsága szerint negyven éve van a pályán, és műfordítói tevékenységéért még nívódíjat is kapott. Ehhez képest elég sok facepalm-generáló mondattal találkozhat a fordításban a nyájas olvasó. Íme néhány, ízelítőül:
"Született vezető vagyok -- mondta Crenshaw. -- A személyiség-profilom mutatja, hogy kapitánynak születtem, nem legénységnek."
Ja, ahhoz, hogy legénység lehessen, legalább hármasikerként kellett volna születnie.
"Pete, csodállak, amiért ragaszkodsz az embereidhez, de pontosan ezért nem lennél jó alelnök, és ezért nem juthatsz feljebb, amíg észre nem veszed a nagy képet (!) és nem lesz látomásod (!!!)."
Van még egy-két érdekes megoldás, például a "relax" szót következetesen "relaxálásnak" fordítja, a "pattern" szót pedig "mintának". Ez néha vicces nyelvi helyzeteket eredményez:
"Ráadásul az úton van egy téglajárda is, kétféle színű -- barna és vörös -- téglából, érdekes sémákkal."
Ami pedig a legjobb, a főszereplő diagnózisa "autizmus színkép rendellenesség". Így sikerült fordítani az "autism spectrum disorder" kifejezést. Most lépjünk túl azon, hogy a szavak teljesen ötletszerűen, különírva, minden nyelvtani kapcsolat nélkül vannak odakúrva egymás mellé, csak arra hívnám föl a figyelmet, hogy a fordítás teljesen WTF, magyarul az "autizmus spektrumzavar" kifejezés használatos, és elég sok internetes cikkben is előfordul. (A "spectrum" egyébként baromira nem a színekre utal ebben a kontextusban, hanem arra, hogy az "autisták" és a "normálisak" közt nincs éles határvonal, hanem az autizmusnak is vannak, ha úgy tetszik, fokozatai. Vannak az önellátásra képtelen, gondozásra szoruló autizmussal élők, vannak a magasan funkcionáló autisták, akik autizmusuk mellett korlátozottan ugyan, de képesek az önálló életre, meg vagyok pl. én, akiről első pillantásra nem lehet megmondani, hogy a spektrumon van.)
Számomra egyszerűen elképesztő, hogy nem lehetett utánanézni ennek a témának, végül is az egész könyv az autizmusról szól, vagy mi a pihe. Nos, *** ezt nem tette meg, ehelyett odalökött valami harmadlagos minőségű izét, és felmarkolta a (nyilván nem kevés) tiszteletdíjat. A kiadónak pedig üzenetem, hogy a legjobb garancia a minőségre az lenne, hogyha felvennének egy olvasószerkesztőt.