A German (Герман) a nyugati Herman(n) név orosz átírása. Ennek megfelelően pl Csajkovszkij operájában, a Pikk Dámában a főhős nevét átírják (visszaírják) Hermanra minden nyugati nyelven. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ha egy valós embernek a neve, akkor kell-e (illik-e) visszaírni Herman Tyitov-ra vagy maradnia kell German Tyitov-nak. Szerintetek?

@Pedro Caras:
Az irányadó itt valsz az illető nevének az írás- és ejtésmódja. Tyitovot Germannak hívják, hermanosítani szerintem olyan lenne, mint a XX. sz. eleji hazai névmagyarítások Vernétől Gyuláig :)

De amint a névmagyarázatod is mutatja, ez a German/Herman nem népnév, hanem személynév. Stílszerűen szólva, _orbitális_ műveletlenség ilyet képaláírásban, tudományos rovatban, évfordulós cikkben elkövetni.

Méltatlannak, tiszteletlenségnek érzem a dolgot a múlt századi űrhajósokkal szemben. Ezek az emberek olyan ócskavasakon repültek, amelyek ma minden létező biztonsági szabványon megbuknának, bemerészkedtek az ismeretlenbe, és utat tapostak a jövőnek. Igenis hősök voltak, szovjet/amerikai ide vagy oda. A hősöknek pedig kijár valami minimális tisztelet.

Egyébként (off) Tyitov sok mindenben szintén első volt:

- 1 napnál további tartózkodás az űrben
- fotózás az űrben
- alvás az űrben
- űrbetegség (űradaptációs szindróma) átélése

@armitage: Amúgy elképzelni nem tudom, hogy a búsba sikeredett ez a fordítás. Oroszul ugye a német az nyemeckij (ad abszurdum germanszkij, már ha van ilyen, igen rég mondtam utoljára, hogy igyiszudá). Angolul meg a German előtt lenne legalább egy névelő, ha azt akarnák kiemelni, hogy német volt a szentem, "Gagarin and the German Titov" (inkább "Titov from Germany" vagy "his German co-pilot Titov"). Vagy Gagarinnak a lefordíthatatlan jurij a névelője, Titovnak meg a lefordítható germán... (:

@Kovácsné: névelője... jelzője, na...

@Pedro Caras:

A név orosz, így magyarul German lesz.

hát, éppenséggel lehetett volna akár NDK-s német, de persze nem az volt, ill. az nem ő volt :)

(ühüm, nem vágom annyira nagyon az űrkutatásosdit, h pontosan ki is mikor és mit csinált, de Sigmund Jähn a Goodbye Lenin miatt nagyon megmaradt :) )

@beckett:
Annyira azért nem voltak jó haverok a szovjetek az NDK-val, hogy a legelső emberes űrutazásra német tartalékot szervezzenek :)

Ez még a Race into Space hőskora volt, hidegháború a köbön, a magyarok alig pár éve megregulázva, az NDK-s elvtársaknak meg űrhajózás helyett épp azon főtt a feje, hogy hogyan akadályozzák meg az egyre elképesztőbb méreteket öltő elvándorlást — 4 hónap múlva meg is oldották, a háború utáni Európa egyik legförtelmesebb eszközével, de ennek szomorú évfordulójáról majd augusztus 13-án kell megemlékezni.

Ami Sigmund Jähnt illeti, ő jóval később jött a képbe. A szocialista/baráti országok űrhajósait összefogó és utaztató Interkozmosz-program csak 1967-ben jött létre, 70-ben kapta a nevét, és egészen 1978 elejéig kellett várni, amíg az első "interkozmonauta" felmehetett a Szaljut-6 űrállomásra.

Akkor viszont beindult a verkli: 1978 februárjában a csehszlovák Vladimír Remek (Csehszlovákia), júniusában Mirosław Hermaszewski (Lengyelország), augusztusában pedig a derék Sigmund (NDK) szállt fel. A mi Farkas Bercink pedig 1980. május 26-án, de ezt mindenki tudja :)

@armitage:

Az országok listája jól mutatja az egyes baráti országok fontossági sorrendjét az aktuális szovjet politika szempontjából:
1. Csehszlovákia,
2. Lengyelország,
3. NDK,
4. Bulgária,
5. Magyarország,
6. Vietnám,
7. Kuba,
8. Mongólia,
9. Románia,
stb.

Ugyanez az USA esetében:
1. NSZK,
2. Kanada,
3. Szaúd-Arábia,
4. Hollandia,
5. Mexikó,
6. Belgium,
7. Olaszország,
8. Svájc,
stb.

@armitage:

S még valami érdekes: az egyetlen ország, mely a Szovjetúnió megszűnése előtt küldött fel űrhajóst mind a szovjet, mind az amerikai űrprogram keretében: Franciaország.

@armitage: tudom én :) csak úgy próbáltam nekimenni a témának, hogy ha fordítónk-képaláírónk már túl fiatalka ahhoz, h ilyenekre emlékezne/emlékezhetne, akkor is hány helyen lehetne gyanakodni, h nem stimmel, és még újabbkeletű infóforrás is lenne (oké, a Goodbye Lenin se tavalyi már, de mégse 60-70-es évek)

@Kovácsné: Abban az időben a SZU-ban a németek létező nemzetiségi kisebbséget alkottak és minden szovjet személyi igazolványnak kötelezően kitöltött rovata volt a "nemzetiség". Ha [...] feltesszük, hogy Tyitov oda tartozott, az azonosítására a немец szó lett volna alkalmas. A dolog azonban valóban képtelenség és persze bunkóság.

@Lobra:

Tyiyov orosz nemzetiségű volt.

Egyébként bent volt minden igazolványban a "nemzetiség" rovat, s azt nem kitölteni kellett, hanem az embernek beírták születésekor a szülei nemzetisége alapján. Ha a szülők nem azonos nemzetiségűek voltak, akkor eldönthették, hogy melyikük nemzetiségét kapja a gyerek. A gyerek pedig 18 éves korában ezen változtathatott.

@max val birca man: Köszönöm a kiegészítést, én sem írtam mást. Hogy érted, hogy "nem kitölteni kellett, hanem az embernek beírták születésekor a szülei nemzetisége alapján." ? Mint minden egyéb rovatot, természetesen a hivatalnok töltötte ki. A többi infó is helytálló.

@Lobra:

Úgy értem, hogy nem bemondásos alapon ment. A "nemzetiség" egy hivatalos adat volt. Tehát ha pl. az apád magyar nemzetiségű, az anyád pedig zsidó nemzetiségű, akkor te akkor sem lehettél hivatalosan orosz, ha esetleg annak érezted magadat. Lehettél ez eseteben vagy magyar vagy zsidó nemzetiségű.

@beckett:
off: a GBL-t hagyjuk. Nagyon szomorú film. Bár az emlékezés fontos, hogy soha ne ismétlődhessen meg ilyesmi.

on: a fiatalság lehet magyarázat, de nem lehet mentség egy ilyen cikk esetében. A fenti képen Tyitov nevének angolos írása is arról árulkodik, hogy a külföldi forrásból átvett névről az illető semmit se tudott — de akkor miért szerkeszt ilyen anyagot?

A hazai sajtó a Gagarin-évfordulóra valahol még azt is elkövette, hogy Gagarin nevét leírta Alexejevicsnek, így ixxel. Ez régen, a kötelező oroszoktatás korában nem fordulhatott volna elő :)

@armitage:

"A fenti képen Tyitov nevének angolos írása is arról árulkodik, hogy a külföldi forrásból átvett névről az illető semmit se tudott — de akkor miért szerkeszt ilyen anyagot?"

Sokszor meg a fordított hiba fordul elő. Tehát a magyarban "ty", "ny" vagy "gy" jelenik meg, amikor pedig az eredeti "t", "n" vagy "d".

Jellemző példa a volt ukrán kormányfő, akit gyakran írtak/mondtak "Julija Tyimosenko" formában a magyar médiákban, pedig a neve "Julija Timosenko".

@max val birca man:
Ez bizony így van, a példáidhoz felírhatjuk (az) Osztapenkó nevét is, amit sokan már annak idején OsztYapenkónak ejtettek, tévesen.

(mégoffabb: nekem még mindig Osztapenkó az a hely, ahol egykor a balsorsú kapitány szobra állt, ahogy a korabeli propaganda írta, a város határában, ahol a németek orvul lelőtték. Minden hazug volt körülötte: a szobor nem a város határában állt, nem ott lőtték le, és nem a németek. "Csak" parlamenteri becsülete volt igaz.)

@armitage:

Ugyanez a helyzet a nem-orosz szláv nevekkel, ahová a legtöbb magyar lágy mássalhangzót szeretne tenni: pl. Dubrovnyik, sztotyinka, zlotyi.

@max val birca man:
Bezzeg Lenyint (Vlagyimir Iljicset) furt Leninezzük :)

Még a German - Herman témára visszatérve: azt vettem észre, hogy sok más esetben is a külföldi H-val kezdődő nevet Г-vel írnak (pl. Harrison - Гаррисон). Ezeket vajon g-vel is ejtik? Vagy h-val? Vagy valami általunk nehezen azonosítható g és h közötti hanggal?

Viszont Хейз = Hayes. Ki érti?

(A példák innen származnak: www.sporcle.com/games/yippeeyappee/ivan_tyler - van még egy-két nyalánkság :) )

@Kovácsné:
A forrás nyelve viszont lehetett francia, mivel AFP.
Allemand Titov...
:)

Öregem, javították! Még a ty-t is!

@Leiter Jakab:
armitage likes this. :)
Kész haszon ez a blog, mindig ezt mondom :)

@Rilla B: Amit X-val írnak, ott nincs vita, kemény H-val ejtik. Amit viszont (orosz) G-vel, ott vegyes a helyzet, még köznevek esetén is. Az oroszos ejtési verzió G, az ukrános hajlamos H-t ejteni, ez például Brezsnyevre is jellemző volt.

@armitage: Szívemből szóltál! :-)