Vanek urat már hiányoltuk, legalább kommentelőként felbukkanhatna néha:

Rég jelentkeztem, de azért továbbra is lelkes olvasó vagyok J. Ma reggel sikerült két szép félrefordításba is beleszaladnom, íme.

Ma reggel (október 22.) még félálomban a Kossuth rádiót hallgattam, és ebben volt egy riport egy angol irodalomtörténésszel arról, hogy újabb Shakespeare-művet fedeztek fel. A riportalany válaszának eleje belebeszélés nélkül volt hallható, a fordítást kis késleltetéssel mondták alá. A művet Shakespeare csak társszerzőként jegyzi, a kérdés pont erre vonatkozott, mit jelent az, hogy a dráma 40%-át Shakespeare, a maradékot pedig a másik szerző írta.

A válasz eleje: This way of working was very common in the Elizabethan theatre. És a magyar fordítás: "Elizabet" királynő uralkodása alatt igen gyakori volt.

Természetesen I. Erzsébetről van szó, csak valahogy kényelmesebb lehetett meghagyni az angol nevet.

Aki meg szeretné hallgatni, a rádió hangtárában október 22. 6:20-6:30 között keressen.

A ma reggeli Metropol újság Garfield képsorába is fordítási hiba került:

Jon egy tál sütivel a kezében ezt mondja: "Elfogyott a csokis chips, úgyhogy szalonnakockát tettem bele"

A chocolate chips természetesen nem a Lays/Chio vadiúj terméke, hanem csokireszelék. És így a poén is jobban érthető lett volna.

Az "Én, Erzsébet királynő" fordításra emlékszünk még, ugye? Ez itt ugyan nem bio hétfői kvíze, de azért érdemes rákeresni a blogon.

A beküldés második darabja pedig átvezet a hamarosan érkező tematikus naphoz, amikor is evős-ivós félrefordítások lesznek egymás után.