Félig-meddig mea culpa, mivel azóta leigazoltam a kifejezést, és bizonyos szakmai körökben használatos (volt) a kubikméter alak. Szóval nem feltétlenül félrefordítás, csak stilisztikailag lóg ki az egyébként nem szakzsargont használó szövegből.

Hat mondjuk egy a szot el tudnam kepzelni valami irodalmi muben, de itt rohejes.
Egyebkent ha mar mertekegysegeknel tartunk, engem kiboritanak az angolok (meg az ameriakiak) azzal, amit muvelnek a metrikus (SI) mertekegysegekkel. Foleg az ilyen sqmtr, cc roviditesek. Istenem, miert nem lehet atvenni normalisan a rendszert? Muszaj ilyen szornyeket gyartani? Egyben felmerul a kerdes, hogy angolra forditasban meghagyni m^2 (ha le lehetne itt irni) formaban hiba-e?

hiányolom a képről a talicskát!!!!

én egyszer az egyik helyszínelőkben centigrammot hallottam. nem tudom az angol hogy használja, de magyarországon így még sose hallottam.

elsőre el kellett gondolkoznom hogy akkor az mennyi, számoltam (fejben pikkpakk, nem órákhosszat) és arra jutottam hogy a centigramm = gramm.

Én is beleütköztem nemrég egy fejtörést okozó problémába: boroshordó űrmértékét akartam átváltani literről gallonra, erre kiderült, hogy az amerikai gallon és a brit merőben eltérőek, ergo hagytam az egészet literben, mert hát ki tudja előre milyen náció fogja elolvasni a szöveget.

hurrá torpedó
1gramm=100 centigramm=1000 milligramm

Az ominózus kubikméter előtt a mondatban szerepel még a "nyersolaj előállítása".
Szóval az a francos tankhajó leiterjakab.blog.hu/2009/02/11/az_mti_megoldja_a_koolajszallitast tényleg kőolajsűrítményt szállított, nem volt ott semmi félrefordítás.

(nyersolaj kitermelése)

@Ahmet: mi is használjuk a nm rövidítést (pl hirdetésekben), mondjuk ez még nem legitimizál semmit. Érzésem szerint az köznyelviesebb, a m^2 pedig a hivatalos, mindkét nyelvben.
Bár angol nyelvterületen teljesen megszokott ezt a mértékegységet a kiejtett formájából rövidíteni.
(s főleg nem kell billentyűkombinációkkal veszkődni, bárhol jelenik meg a szöveg, nem cseréli le a rendszer a karaktert, mert nem érti)

Jaj, anyám, csak bölcsészek ne kezdjenek agyalni természettudományos problémákon:)

1. Igen, a kubikméter böcsületes magyar szó, nagyapám csak ezt használta, és a köbmétert nem is ismerte.
2. Torpedó: ahogy törpi írta: a centigramm a gramm századrésze... a centi prefixum századrészt jelent, a centiméterben és a centiliterben is... NEm hallottál róla? Talán mert nem hétköznapi nagyságrend. Angström-ről sem biztos, hogy hallottál, vagy PetaJoule-ról, mert nem fizeted egy fél város villanyszámláját, és nem foglalkozol baktériumokkal.
3. Az angolszász mértékegységrövidítés fő oka, hogy az SI tele van felsőindexelt elemeket is tartalmazó mennyiségekkel és mértékegységekkel, amiket plö én is utálok minden alkalommal kijelölgetni és indexelni. Mindegy, tényleg könnyebb úgy leírni, bár én sem azt szoktam meg.

@Hurrá Torpedó: Én úgy tudom, a centigramm pont magyar jellegzetesség, állatorvostól már hallottam.Akárhogy is van, a centi- használható SI-prefixum tömeg esetében is, szóval itt is inkább a köznyelvi használat tér el. Egy CSI tudományos nyelvezetében akár elfogadható is lehet.

ha van táramérleged a.k.a. patikamérleg, akkor az plö centigramm pontosságú...

@okostojgli:
Remélem - a zárójeles rész alapján - ezt viccnek szánod és nem komolyan mondod.

@Llew: valóban, lemaradt a ":)"

:)

@kardinálispinty: Ó, a jó öreg táramérleg. Patikában dolgozó rokonom egyszer hosszasan, de sikertelenül próbálta meggyőzni informatikus barátját arról, hogy a benti mérleg nem tárol, hanem tényleg táráz...

Én meg nem tudom megértetni a gyerekekkel, hogy a táramérleg digitális mérőeszköz, mert csak azt látja, nem kell konnektorba dugni és nem számokkal jelez, akkor miért nem analóg? És századszor és hiába magyarázom, hogy mi az a diszkrét függvénykarakterisztika, a digitális az az átlagembernek elektronikus.

TRambó: pedig a teljes szófaji skálát lefedi: táráz, tára, tárás, tárázó, tárázás, kitáráz, mitöbb, félretárázott:)

A centigrammról nekem baromira nem ugrik be, hogy mennyi az annyi, én legalábbis nem találkoztam még vele. A milligrammal annál inkább, élelmiszerek kapcsán tuti. De pl. a dekamétert és a hektómétert sem használjuk (én legalábbis), egyszerűen csak 110 méter vagy 0,11 km.

Ha valakinek a nagypapája használja a "kubikmétert", akkor az vitán felül van, pont. Viszont itt egy vélhető félrefordítás került elő, valószínűsíthető, hogy a fordító nem a nagypapáját kérdezte meg a megfejtést illetőleg hanem egyszerűen csak szó szerint fordíhatta a "kubikmétert".

@lizocska: nm az hivatalosan nanometer. Egyebkent utalom is ha negyzetmeterkent hasznaljak. : )

@kardinálispinty: a digit mint olyan, nem szám? a digitális meg számmal ellátott nemde? (szóljatok ha rosszul tippelek :) )
Én is úgy vagyok ezzel, hogy ami árammal működik az elektromos/elektronikus és a digitális az más.
A kubikméter, köbméter meg mindkettő magyar, csak az egyiket ritkábban halljuk. A kubikus szót sem mindenki ismeri már manapság. Pedig édesanyám mai napig így hivatkozik a munkásokra az építkezésen.
( érdekességképp a Magyar Néprajzi Lexikonból : kubikus, kubikos: a mezőgazdasági és az ipari munkás közötti átmeneti típus, olyan szakosodott → vándormunkás, aki az ármentesítési, folyószabályozási, út- és vasútépítési, továbbá építkezési földmunkákat végezte.

@kardinálispinty: Ja, nem artana a prefixumokat megtanitani az iskolaban, mert jelenleg a legtobb gyerek csak beseggelni probalja, hogy egy liter az hany centiliter. Pedig hat mar a kerdes is hulye, ha leforditjuk magyarra. : )

@Szélpörgő: Valoszinuleg azert hivjak oket kubikosnak, mert a munkajukat a megmozgatott foldmennyiseg alapjan fizettek (kubikmeter).

Ahhh, kockafejűek!

@Szélpörgő: A kubikos kifejezést ismerem, még igazi kubikostalicskát is elő tudok kotorni a pecerájból :-) Dehát akkoriban még jóval németesebb volt a műszaki szókészlet egésze, nekem kissé archaikus a kubikméter. Építőiparban még biztosan használják, szóval már csak egy gáziparban dolgozó kommentelő kell ide, hogy eldöntse, a konkrét szövegbe illik-e.

Szegény Jakab, most kiderült róla, hogy sosem fog kapni pályadíjat... :-/

Amúgy szerintem sem szerencsés hagyományos embereknek szóló cikkekben kubikméterről regélni. De kubikgyökről sem :-D

@TRambó: Hagyd csak a fészerben nem kell előszedni ehhez. :D
NYmv: Alapvetően szerintem sincs gond vele, csak nem illik a környezetbe.

Lehet megváltoztatom a nevem kubikfej-re. Kockának már neveztek, most bevezetem mint divatot, hogy a kocka helyett kubik legyen :D

Rubik kubik úgy is jobban hangzik...

okostojgli, ez a 110 méter hogy jött ki neked? Fuss neki mégegyszer.

@Ahmet: jogos az utálatod.
És tényleg a suliban kellene kezdeni az előtagok magyarázatával. (szerintem a méterrel kacsolatban minden gond nélkül meg lehet tanítani, mert az elég mindennapos és megfogható fogalom a gyerekeknek)
visszasírom a jó latinoktatást:)))

én azért vagyok morcos, ha magyarra fordított szövegben nem számítják át az egzotikusabb származtatott mértékegységeket, pl. köbhüvelyk. Sőt, nyomás esetében font/négyzethüvelyk. Mert az még mondjuk része az általános műveltségnek, hogy mennyi egy láb, meg egy hüvelyk. Na de ha nekem azt mondják, 200 köbhüvelykes motor, akkor bizony fakó gőzöm se lesz (számológép vagy némi megfeszített agymunka nélkül), hogy az most túramotorba való vagy kamionba. Ilyen esetekben azért a fordító vagy legalább a lektor lehetne olyan kedves, hogy kisegíti az olvasót/hallgatót egy átszámítással...

@tyberius: hát az rendben, hogy egy műveltebb magyar papíron tudja, hogy mennyi a lába meg a hüvelyke, de hogy számolni nem tud vele, az tuti. (Mármint érted, ha azt mondom hirtelen, hogy 17 méter, akkor van róla valami lövésed, ha azt mondom 17 láb, akkor tuti visszaszorozza az ember, hogy az mennyi lehet centiben / méterben....)

LOL. Most az jutott eszembe, hogy milyen kár, hogy azt nem számolgatják át, hogy 135 font :-) Kicsit stabilabb lehetne a forint és akkor....

Szerintem tanítják középiskolában az előtagokat. Mintha a Négyjegyű függvénytáblázat is ezzel nyitna.

@Komavary: a gond az, h addigra már rég tudni kéne. és elvileg tudható is, mert a mértékegységeket fokozatosan, alsó tagozattól kezdve tanítják.
talán ha nem lenne szeparált része a matekoktatásnak, hanem integráltan fel-feljönne más tantárgyakban is.
Pl mikor a Toldit tanulják, abban van mérföld. vagy a hét mérföldet lépő csizma (a 10 évesemmel ezzel szórakoztunk h hány lépéssel lehetne eljutni pl a nagynénihez)
a térfogat és a tömeg harmadikban, majd leközelebb csak a felsős kémia+fizikaórán jön elő. Egyszerűen elfelejtik, mert nem használják.
s közben jön kisezer más, származtatott mértékegység

@nyolc_mini_vese:
Pedig pont könnyű lenne a 17 láb hosszat elképzelni, hiszen mindenkinek van lába. :)

@Szélpörgő:
FYI, digitálisnak azokat a rendszereket nevezzük, amelyekben a különböző mennyiségek csak diszkrét értéket vehetnek fel.
Vegyük például a digitális és az analóg órák közötti különbséget. Az analóg óránál elméletben a legkisebb mozdulatot is látod - gyakorlatban a mechanizmus finomsága ezt befolyásolja. Tehát ha egy óra mondjuk 16:32:44-et mutat, akkor már az kismutatóból látod, hogy az a négyes és az ötös között van, tehát még percmutatók nélkül is tudod, hogy valahol négy és öt között jár az idő. Digitális óránál ugyebár ezzel szemben az óra utáni számjegyeket letakarva csak annyit tudsz megállapítani, hogy legalább négy óra van, de még nincs öt óra.
Hasonló az analóg és a digitális fotózás különbsége. Az analóg fénykép elméletben bármeddig nagyítható, gyakorlatilag csak a vegyszer szemcsemérete szab határt az élvezhetőségnek. Analóg filmnegatívot vizsgálva tehát nem tudsz megadni egy határozott legkisebb egységet. Míg ugye digitális képnél, ha elkezdesz ránagyítani, hamarosan hatalmas négyzeteket fogsz látni, amelyek teljesen homogének, tehát további, mélyebb információ már nem nyerhető ki belőlük.

Bocs az offért, de jó az ilyen fogalmakat tisztázni. :)

@Té, mint Tamás: mellettünk lakik egy bácsi, akinek nincs, úgyhogy ez teljesen politikailag inkorrekt, az ő szempontjából. Javaslom az "agy" vagy a "szív" mértékegység bevezetését.

@nyolc_mini_vese:
De azt nem látjuk sajna, és nem tudunk viszonyítani hozzájuk...
Egyébként ma direkt lemértem, hogyan jön ki a lábszáramra egy "láb", így én már könnyen tudok vele mérni. :)

@lizocska: Ingatlanhirdetésekben bizonyára nem okoz félreértést a "nm" mint négyzetméter, de azért legyünk tudatában annak, hogy ez a rövidítés az SI rendszerben foglalt (nanométer) és az egyre terjedő nanotechnika révén gyakrabban fog előkerülni.

@Té, mint Tamás: Tökéletes a magyarázat. Hadd tegyem hozzá azok számára, akiket elkábítanak a digitális színes tévék hirdetésében a "2 millió színárnyalat"-szerű dicshimnuszok, hogy az analóg tévéken a színárnyalatok száma -- végtelen. Hasonló okok miatt használnak az igazán profi zenei felvételekhez analóg stúdiótechnikát -- sajnos azonban a hanghordozók hatalmas többsége digitális, így hangzásban, dinamkában stb. elég sok minden elvész.