Az Időszámításunk után az a Titan A.E. (After Earth) (animációs)film magyar címe, illetve az A.E. időjelzés magyarítása a filmben.

A beküldő logikája szerint Kr. u. sem jó, mert az csak 33-ban kezdődhetne...

@csársz: de az kimondatlanul is a születésére vonatkozik

Vagy még jobb lett volna az Úr 1120. évében.

epp a minap beszelgettunk arrol hogy 0. ev nincs, i.e. 1 utan i.sz. 1 jon. igy hogy "szerint" ez igy teljesen logikus is, mig a "krisztus utan" felvet meg par kerdest, pl hogy akkor 1 az a krisztus szuletese utani elso ev? vagyis krisztus 0-ban szuletett? de az nincs, akkor i.e. 1ben? messzire vezet ez, koszonjuk meg a naptarreformokat keszito papaknak :)

@Llew: mert az időszámításunk után nem? (az is "kimondatlanul" a kezdetére vonatkozik)

@franxepe: Azért ez nem annyira bonyolult. A születés nem tart egy évig. A Gergely-naptár szerint Krisztus születése a kiindulópont, vagyis az anyakönyvébe azt írták volna, hogy Kr.u.1. január 1., 00:00:00 :-)

Amit ugyanis mi ma december 25-én ünneplünk az eredetileg csak a Krisztus születése köré szerveződő ünnepkör kezdete volt, magát Krisztus születését Újévkor ünnepelték.

Ez az egész időszámításunk előtt/szerint/után problematika abból fakad, hogy még mindig nem merjük leírni, hogy Kr.e vagy Kr.u. pedig az egész angolszász világ (és még sokan mások) jól elvan a B.C./A.D. rövidítésekkel.

@Szörny: amíg a Kr. e. valóban megfelel a B.C.-nek, a. anno domini helyett pontosabb az "Úr [évszám] éve", ahogy @Leiter Jakab: is jelezte.

@Szörny: Már nem annyira, eléggé teret nyert helyette a CE/BCE.
Sugárban hányok ugyan a szervezett valllástól, de a BC/AD pont nem zavart.

@adamsky21: Engem se zavart, mint ahogy pl. az se, ha valakit Krisztiánnak hívnak, vagy hogy "God bless you!"-t mondanak ha tüsszentek. Vagy hogy Grúzia nevét szovjet hatásra vettük át az oroszból. Ezek a történelem lenyomatai a nyelven, és a használatuk nem jelenti azt, hogy akkor én most vallásos/kommunista vagyok.

@Aphelion: Ugyanide lehetne sorolni magyarból az 'Isten éltessen, 'Isten hozott'. Már bele se gondol az ember.

@Aphelion: @krisk!: Kedvencem az volt, amikor többen is rákérdeztek, amikor mondtam, hogy a feleségem terhes, hogy nektek ez teher? Anyád...

@krisk!: Antiteista (ateistán eggyel túli) exem pl. kikéri magának, ha istent emlegetik a szülinapján, de amúgy valóban halott, vagy legalábbis semleges elem már a nyelvben.

@Leiter Jakab: ez kész... ájtatos-átszellemült arckifejezés volt hozzá?

@adamsky21: Azt már nem láttam a vörös ködtől a szemem előtt.

@Leiter Jakab: remélem utána egy súlyos teher (mondjuk egy 5 kilós kalapács) hatására már nem kérdeztek többet...

A Krisztus előtt/után az nem archaizáló, az összes történelemkönyvben így van.

@Leiter Jakab: Hát, Te mondtad nekik :-)
Nekem a legjobban az "útban van a gyerek" kifejezés tetszik.

@Leiter Jakab: De a "terhes" a rossz kifejezés, innentől nem értem.

@Yooha: Hát nem t'om, nekünk pont jó... Mink asztat is mongyuk, hogy felszállunk a villanyosra, pedig rohattul nem szállunk, csak lépünk...

@Leiter Jakab: Tudom, hogy vannak, akik tényleg rákérdeznek: "Nektek az teher?!", és azt hiszik, jó fejek.
Igaz, drága mamuskám is mindig kifogásolta, ha a "borzasztó jó!" vagy az "állati jó!" (vö.: "állat'") kifejezést használtuk.
Hogyan lehet valami borzasztó - kérdezte -, ha jó?*
Valahogy felnőttem.
*Mentségére mondom, sosem nézett horrort.

@csársz: Ilyenek még:

marha okos
rém aranyos
rohadt rendes
kurva monogám
hihetetlenül megbízható
pretty ugly
really fake
awfully good

@csársz: Egyébként a "borzasztó jó" annyira nem is ellentmondás, "annyira jó, hogy beleborzadsz"

@Szörny: "Amit ugyanis mi ma december 25-én ünneplünk az eredetileg csak a Krisztus születése köré szerveződő ünnepkör kezdete volt, magát Krisztus születését Újévkor ünnepelték. "

Krisztus születését sosem ünnepelték január 1-jén.
A január 1-jei évkezdet ugyan ókori, római eredetű, ám ennélfogva pogány, a 14. század előtt ritka a használata, a 16. századtól vált csak elterjedté.

A leggyakoribb évkezdet, így a középkori Magyarországon is december 25-én volt.

De Franciaországban közkedvelt volt a húsvéti évkezdet (igen, változó hosszúságú évekkel, igen, időnként egyazon évben két ugyanolyan nappal).

Angliában a március 25-ös évkezdetet (ti. ekkor "fogant meg" Krisztus) egészen 1751-ig használták (igen, olykor nem volt húsvét az évben, olykor meg kettő is).

Az ortodox év szeptember 1-jén kezdődik, de ők nem is a Dionysius Exiguus-Beda-féle keresztény érát használják...

(Arról nem is szólván, hogy Csekélyke Dénes a 6. században, amikor elunta, hogy a keresztényüldöző Diocletianus éráját használja, és kitalálta a sajátját, nem csupán azt felejtette el tisztázni, hogy pontosan mit is ért a "testetöltésen" - fogantatást-é vagy születést -, hanem valószínűleg el is számolta magát.)

@krisk!: vannak akik nem gondolnak bele, de vannak akik pedig igenis, és történetesen jó szándékkal teszik. és amíg a kettő csoport békésen elvan egymás mellett, addig minden a legnagyobb rendben is van :)

@Aphelion: kedvencem az "erőst gyenge" !! :)

@Leiter Jakab: én értem, miért kérdezték ezt meg, de soha nem tenném fel ezt kérdésként. :))

@Leiter Jakab: A villamosRA!?!? Ott utazzon inkább James bond, én inkább a villamosBA, bele szállok :) A magyar nyelv olyan csodálatos!

@Leiter Jakab: ehhez még hozzátenném így utólag, hogy én a könyveket is kiolvasni szoktam, hiába maradnak benne a betűk.

www.mult-kor.hu/20110908_ausztraliaban_kikerulhet_krisztus_a_datumokbol

@Szörny:
Már miért írnánk ezt a krisztusos marhaságot, amikor egy olyan valakiről van szó, aki valószínűleg nem is élt?

Az evangéliumokon kívül ugyanis semmilyen korabeli írásos bizonyíték nincs a létezésére se a zsidók, se a rómaiak dokumentumaiban.
Az evangéliumok meg kb. olyanok, mint a 77 magyar népmese. Ilyen alapon lehetne Didergő király előtt/után is, Dk.e., Dk.u. formában.
Kb. ugyanannyi értelme lenne.

@kéne 1 nick:
Á, ebben nem érdemes belemászni. Nem csak az evangéliumok, az Ószövetség is kb olyan. A leírtak nagy részére sincs semmiféle bizonyíték; valószínű, hogy nem az, nem úgy, nem ott történt (már ha / ha egyáltalán), amiről szólnak. De Amateraszu Ómikamira és Quetzalcoatlra sincs :) Te is kitalálhatsz magadnak tetszőleges isten(eke)t, elkezdheted imádni, hozzákötheted az életed szokásait, időszámításodat stb. Ezt teljesen felesleges ilyen alapon megközelíteni.

Mellesleg (bármely) isten létezésére bizonyítékot keresni szigorúan tilos, mert "a bizonyíték kizárja a hitet, belévetett hit nélkül pedig az adott isten semmivé válik." :)

@kéne 1 nick: "Ilyen alapon lehetne Didergő király előtt/után is, Dk.e., Dk.u. formában."

Nekem tetszene. :)

Kicsit komolyabbra fordítva a szót, ha valamikor bevezetnének egy új naptárat/időszámítást, akkor annak nyilván új neve is lenne, de jelenleg az a helyzet, hogy a naptárunkat Cézártól, az évszámozást meg a keresztény egyháztól örököltük. Az "i.e./i.sz." ezt a tényt próbálja elbújtatni, anélkül hogy magán a tényen változtatna. Szerintem ha már ki akarjuk iktatni Krisztust, akkor csináljuk rendesen, és kezdjünk teljesen új számozást.

De nem tartom fontosnak, hogy kiiktassuk. Nem kell mindent kidobálni, amit valahonnan örököltük, még akkor sem ha a flúgos nagynénikénk hagyta ránk. :)

@kéne 1 nick: @armitage: a hit fontos, de tudósok már annak idején is voltak, akiknek bizonyíték is kellett: "... elejétől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rend szerint írjak néked ..."

@Rilla B:
Igen, de pont erről van szó: ha valamit bebizonyítasz, igazolod a létét empirikusan vagy akárhogy, akkor feleslegessé válik a hit. A hitnek pont az a lényege, hogy hiszed a dolgot, anélkül, hogy igazolni tudnád. A Lánchídban például nem lehet hinni :)

Ezért is önmagában értelmetlen mindenféle bizonyíték keresése. Akármekkora tudósok is kísérleteztek vele, mind felsült, mert eleve csak kétféle eredmény lehet: ha sikertelen a bizonyítás, felesleges volt a munka, ha sikeres, akkor megsemmisíti a korábbi hitet.

Isteneket régen csináltak maguknak az emberek, mert valahogy magyarázni akarták az általuk nem értett jelenségeket, dolgokat, a világ eredetétől a természeti csapásokig bezárólag. Felsőbbrendű lényekre kenni ezeket ésszerű megoldás volt akkor.

Nem kizárható, de elég elcsépelt scifi klisé, hogy idegen és fejlettebb civilizációk képviselőit tartották a korabeli földlakók isteneknek. Ha így volt, akkor a földiek részéről ez tévedés, az idegenek részéről visszaélés volt :) persze felmerülhet az is, hogyan definiáljuk az isteneket — egy adott kor fejlettségi színvonala felett álló entitás könnyen tűnhet "istennek", bár egy bizonyos fejlettségi szint felett már az is felmérhető, hogy a fejlettebb entitás nem isten, csak fejlettebb, nagyobb tudással rendelkezik, ami nyilván fejlődés eredménye, tehát moslható, eltanulható, elérhető. QED :)

Ahogy a megismerés lehetőségei tágultak, úgy kopott az istenek nimbusza, úgy szűkült a nekik tulajdonítható dolgok köre. Ma már nem csinálnak új isteneket, a régieket pedig hagyományokba menekítik, miközben egyre elvontabb "tudományokat" körítenek köréjük. Pedig tulajdonképpen egyik sem több (sem kevesebb) bármelyik kitalált fantázia-univerzumnál. Akár a Silmarilliont is kanonizálhatnánk, ha lerúgnánk magunkról 2-3000 évnyi tudást, és rászánnánk párszáz évet :)

@armitage: nana! Ne feledd Karinthyt: Az élet, olyan, mint a Lánchíd. (Miért? ... Nem tudom.)

@armitage: nekem tökéletesen megfelel a hit :)

@Rilla B:
Az jó :) csak az kérdés, milyen és mire :)

"— A hitem miatt kellett elmenekülnöm.
— Hogyhogy?
— Azt hittem, csak később veszik észre, hogy gipszfogú tevéket adtam el nekik."