Érdekes, hogy mindig felhoznak valami új nyelvtanulási módszert, ami majd elsöprő sikert arat. Nektek vannak tapasztalataitok a módszerek terén? Vagy csak önszorgalomra és tehetségre alapoztatok? :)

Találtam egy nyelvtanulási módszerekkel foglalkozó érdekes blogot, melynek szerzője öt év alatt öt nyelvet kíván megtanulni (jelenleg 99% angol, 55% spanyol és 5% kínai az eredménye, a másik két nyelvről még igazán nem írt...): otevotnyelv.com/

@Olman: Szerintem a legjobb módszer, a nyelvtanulás bármelyik szintjén: legyen egy hobbid, amiről a legfrissebb, legjobb információkat csak a célnyelven érheted el.

@Komavary: Egyike lehet a jó módszereknek, nagyon beválik például kisgyerekek számítógépes játszogatása közben. Nálam is működtek a Lennon-dalszövegek a 60-as években. De kicsit általánosabb szinten azt mondanám: olyan motiváció kell, amely nem alulról bökdös, hanem felülről húz.

@Lobra: (Állítólag) másik tuti módszer célnyelvi barát/barátnő beszerzése. Akkor pedig az sem baj, ha a motiváció alulról bökdös.

@Komavary: :)) Ködös emlékeim alapján egyetértek.

@Komavary: :-)) legjobb, ha addig bökdös, míg nem jön az utód, aki kétnyelvű lesz és vele frankón megtanulja az ember lánya. Legalábbis nálunk ez az, ami működik.

@Komavary: Ha ha ha, leforditottam idegen nyelvu ferjemnek, most mar ot perce megy a humorizalas a bokdosessel kapcsolatban... (mozgalmas estenk lesz, azt hiszem...)

@Komavary: Maria Braun (Hanna Schygulla) vágja a kérdező fejéhez, hogy angolul az ágyban tanult meg (ami azért bátor dolog, mert valamiféle hazaárulás jellege van, tudniillik nyilván az amerikai katonák ágyában)

@Olman:
Eredeti nyelvű filmek, videók, tévé (már ha / ha egyáltalán). És rajzfilmek. Komolyan. Rengeteg klisé, panel, szituációs fordulat hangzik el bennük, észrevétlenül beépülnek.

@Lobra:
Számítógépes kalandjátékok, bizony. Nekem igen sokat segítettek (nem utolsó sorban, egy ilyen játék indított el a műfordítás tüskés ösvényein :) ). Anno még azokkal kezdtem, amik full szövegesek voltak, esetleg elvétve egy-egy állókép segítette a fantáziát, aztán a képileg is komplettebbek, a Quest-, Larry-, és a LucasArts hülyeségei a Monkey Islandekig bezárólag :) Meg a komolyabb fantasyk. Szókincsbővítés ezerrel.

Én mellettük végiglépcsőztem a szokásos hazai nyelvtanulást: kisdiákként magántanár, gimiben angol, aztán jobb nyelviskolák tanfolyamai következtek, de igazán az adott lendületet, amikor külföldre kezdtem utazni, illetve cserediákok érkeztek hozzánk tanulni (és lakni).

Szóval én az élő nyelvre és/vagy annak leképezéseire (audiovizuális tartalmak) szavaznék, de a könyvek se maradhatnak ki. Mindenféle nyelvi tudástöredéket gyűjtöttem már regényekből, útleírásokból, történelmi stb. kötetekből. Ma pedig már az egész web kitűnő eszközpark a nyelvtanuláshoz.

Kalandjátékok sajnos ma már szinte nincsenek :(

milyen a jó nyelvtanuló? :)

hát akinek belemegy a fejébe a nyelv :D

@armitage: Igen, nekem is ez a vonal vált be. A klasszikus Star Wars részekkel készültem a nyelvvizsgára, abból is vizsgáztam sikerrel :)
Kezdetben meg a Cartoon Networkről szedtem fel tudásom - amikor még minőségi, varázslatos Hanna-Barbera mesék mentek rajta.

@Olman:
Naja, az eredeti Cartoon Networks.
A klasszikusok nem voltak rosszak Frédi Bénitől a Looney Tunesig, de az Ed, Edd n Eddy vagy a Powerpuff Girls pl. kiváló forrás volt a mai nyelvi klisékhez, a Pinky and the Brainből vagy az eredeti Dexterből szuper szófordulatokat lehetett felszedni ("It never fails to surprise me how completely unintelligent you are."), de zseniális és hasznos volt a Courage, a Johnny Bravo és a Samurai Jack is.

Hajh, ezek asszem már mind csak a videomegosztókon léteznek.