Félrefordítások

Olvastál, hallottál egy csinos kis félrefordítást valahol? Küldd el a felrefordit@gmail.com címre!

Lájkoltatás

Nyelvről, értelmesen

Kedvenc nyelvi portálunk a Nyelv és Tudomány - nyest.hu, mert értelmes dolgokat írnak nyelvi témákról. Érdemes olvasni őket.

Friss topikok

  • Mesterséges Geci: Ezt most találtam (sajnos olyan régi az oldal, hogy nincs https, csak http): l... (2024.01.14. 08:36) Nagyon régi klasszikus: használati utasítás
  • TippMikszáth Kálmán: A "bit of a trouble"-t én úgy értelmezem, hogy "Ön is volt életveszélyben?" (2023.12.23. 10:35) Zűrös ügyek, epikus túlzások
  • inkerton: OK, de ha karácsonyi töltelékről van szó, akkor miért úgy folytatódik a beszél... (2023.01.09. 16:50) Húsos pite kristálycukorral, porcukor helyett
  • SzZsoel: De a világért se tegyük ezt nedvesen, nehogy a végén az áram b@sszon meg minket. (2021.01.15. 18:22) Dugja meg a terméket!
  • Kit Fisto: Látom, hogy van itt egy alapvető probléma. Angolt nem mindig fordítunk szó sze... (2020.03.10. 08:11) Eperszőke?
  • Konok: A saját konyhámban is van egy.. (2020.02.17. 13:29) Jósági üszögmenntes Acél
  • Nemvagyegyedul: Akárhányszor nézem újra,(sokszor), mindig újabb félrefordítások tömkelegét tal... (2020.01.11. 23:05) A Szaturnusz, az unikornis és a tejföl
  • arncht: a venasszonyok nyara semmivel sem magyarabb, mint az indiannyar. az egyik neme... (2019.08.16. 09:55) Indián nyár
  • Leiter Jakab: @VikMorroHun: Nem értem ezt a mondatot, bocs: "senki sem használta az általad ... (2019.07.27. 09:51) Fizetési sapka
  • inf3rno: Én pont most próbálok rákeresni arra, hogy mi a tököm az a kötőhártya zsák. Pe... (2019.07.24. 14:19) Pislogjon! Ne pislogjon!
  • Kitalátor (másként) gondolkodó: @sTormy: Pl. a szájszuronyos istállólégy. (2019.06.26. 14:13) Obamát folyton félrefordítják
  • virgo: A wheeler dealersben még nem láttam olyan részt, amiben ne fordítottak volna f... (2019.05.23. 08:59) Bogaras

Gyakori címkék (teljes lista a végén)

24 maraton (6) agatha christie (5) agymenők (3) állítólag... (8) általános hiba (95) amatőr (5) amerikai foci (5) angol (2235) az elit alakulat (3) az elnök emberei (4) a felreforditas nyomaban (3) a mentalista (15) a szökés (3) a szürke ötven árnyalata (6) band of brothers (3) biblia (4) bkv (10) blackadder (4) bones (11) californication (4) cím (72) criminal minds (4) csengetett mylord (4) csillagkapu (8) csi lv (33) csi miami (22) csi ny (17) dalszöveg (3) desperate housewives (4) doctors (4) doktorok (4) doktor house (18) dokumentum (5) dr csont (10) elírás (6) étlap (22) everwood (4) family guy (3) fekete vipera (4) felirat (88) fifty shades of grey (6) film (374) fordítógép (38) francia (41) friends (49) garfield (6) gilmore girls (15) google (4) gyilkos elmék (5) gyűrűk ura (5) hamis barát (65) használati utasítás (18) helyszínelők (45) helyszinelok maraton (8) hirdetés (13) hírek (8) hogfather (5) holby city (3) holland (3) horvát (5) house md (19) how i met your mother (3) hunglish (21) idézet (6) index (18) internet (100) ismeretterjesztő (123) jag (8) james bond (4) james verseny (18) játék (4) jóbarátok (54) joey (3) kaliforgia (3) káromkodás (3) képpel (207) képregény (8) kiadvány (11) kiejtés (9) kifejezés (4) könyv (197) kvíz (19) latin (5) law & order (4) lengyel (3) letterman (3) lord of the rings (4) lost (5) magyarról (130) married with children (5) máshol írják (7) mást jelent (322) máv (4) miami helyszínelők (5) miért éppen alaszka (5) monk (6) mythbusters (7) ncis (8) német (105) nem félrefordítás (16) nem fordította (13) név (123) nincs ilyen szó (40) northern exposure (5) obama (3) offi (6) olasz (12) orosz (19) pratchett (5) prison break (5) programajánló (5) rádió (4) rajzfilm (53) reklám (23) rém rendes család (4) román (4) roswell (7) saját hiba (12) sajtó (363) sherlock (6) simpson család (17) sorozat (483) south park (9) spanyol (9) sport (6) star trek (7) supernatural (3) számítástechnika (4) szavazás (6) szerkezet félreértése (70) szex és new york (3) szinkron szerda (9) szívek szállodája (12) szlovák (3) szoftver (35) szótár (5) szóvicc (4) született feleségek (5) termékcímke (17) tévéműsor (91) the mentalist (15) the pretender (3) the simpsons (15) the x files (5) tolmács (9) top gear (14) true blood (3) tükörfordítás (232) újrajátszás (4) véleményes (173) videóval (8) x akták (5) you rang mylord (4) zene (17) Összes címke

Golfütő vagy golfklub, nem mindegy?

2009.06.22. 11:46 Leiter Jakab

Jó, persze, szerintem sem mindegy, mint ahogy gLes szerint sem:

Az imént néztem a TV6-on a King of the Hill (Texas királyai) hétfői részének ismétlését és villámként sújtott le rám egy félrefordítás, ami miatt már hétfőn is éreztem némi zavart az erőben, csak akkor valamiért átsiklottam rajta. A részben (48. rész, amikor Kahn-t kirúgják Hank miatt) egy golfütőről beszélnek, amit a fordító következetesen klubnak fordított, lévén az angol ugyanúgy hívja mindkettőt (golfclub, de nyilván a golf szót nem mondogatják állandóan, ha a kontextusból amúgy is kiderül, miről van szó). A probléma gyökere gondolom az, hogy a webforditas.hu-n a szövegfordító a club szót alapból klubnak fordítja és fel sem ajánlja az ütőt alternatív lehetőségként, a fordító meg kapva kapott a dolgon, mivel a golfot amúgy klubokban játsszák.

Úgy általában a King of the Hill (és az American Dad meg a Family Guy) szinkronjait egész jó minőségűnek tartom, a hangok, a rendezés, és többnyire a fordítások is elsőrangúak az én megítélésem szerint, habár nehéz ez a műfaj, de ez most azért fájt.


szerintünk: (3/5)
szerintetek: (5/5)

79 komment

Címkék: sorozat angol

A bejegyzés trackback címe:

https://leiterjakab.blog.hu/api/trackback/id/tr351200176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nagyszerű illusztáció, ismét.

Eszembe jutott róla, hogy a Queen of Hearts=Szívkirálynő korrekt megoldás, de azért mégiscsak elveszik belőle a kártyás jelentés. Vagy nem?

Üdv!

egy régi olvasó, most először író
És ha tényleg egy golfklubról volt szó?
@sTormy: Persze. Clubs. :) Ezért írtam, h "eszembe jutott róla".
Erről eszembe jutottak, az ásók, a szívek, a gyémántok meg a klubok, amiket még kg alias alatt küldtem be a blog hajnalán.
leiterjakab.blog.hu/2008/09/04/vizum_asok_szivek_meg_a_sarkany

Meg van olyan, hogy "They clubbed him to death". Az akkor most halálra klubozták?
@ron: "... mégiscsak elveszik belőle a kártyás jelentés"

Ne vedd bántásnak, talán csak ízlés dolga, de nekem jobban számra áll az "elvész" igealak, mert azonnal tudható, hogy E/3 és alanyi ragozás.
@Lobra:
Hát nekem az "elvész" brutálisan archaikus, és szerintem sose láttam olyan embert, akinek ez lenne a default. Meg az elveszikből is azonnal lehet tudni, ha többes harmadik lenne, izibe ott kéne lennie egy tárgynak valahol. (Méghozzá 3. személyű határozottnak nyilván.)
@pocak: Tényleg archaikusan hangzik, de szerintem sokan ismerik a sok bába közt elvész... mondást. Hogy hányan használják egyéb szövegkörnyezetben, fene tudja. Nekem pl ez a default:)
nekemis ez a default, sosem állna számra az elveszik, szerintem semmi archaikus nincs benne
@wormblad:
Persze, ismerni nyilván mindenki ismeri (jó, egy bizonyos műveltségi szint fölött) a mondást, de az nem jelent semmit. A "közhírré tétetik"-et is ismerjük, de a szenvedő vitán felül archaikus mégis.

Viszont ezek szerint van még, akinél él az "elvész". Majd fülelek, hallom-e valahol.
@pocak: Nem érzem archaikusnak. Szerintem semmi ok nincs arra, hogy azonos karakterláncot használjunk két merőben eltérő változó definiálására. Már bocs, ha ez kissé informatikusul hangzik. Semmi gondom azzal, hogy te a másikat használod; én azért használom az "elvész" alakot, és csakis azt, hogy másnak ne legyen gondja vele.
gyors spontán nyelvkutatta,, a családom minden tagja 'ösztönösen' elvesziket mondott.
(ebben a történetben Findusz elveszik)
Dehát az ütő vagy klub nem mindegy!
@Lobra: Hú, nekem nagyon automatikusan jött ez az "elveszik". Az "elvész"-t meg régiesnek érzem, de érteni vélem, mi a bajod vele. :)
@ron: Mármint, hogy az "elveszik"-kel mi a gond.
A "játsszák"-ot nem ártott volna dupla sz-szel írni a postban.
@ron: Még egy érv: Mi a válasz az alábbi kérdésre:

"Mi a sorsa a le nem hívott EU pályázati összegnek?"
"Elveszik?" vagy "Elvész?"
@Lobra: :) attól függ, honnan nézed...
amúgy érdekes volt, h családom automatikusan eltűnik-kel fejezte volna be a mondatot és nem elveszik-kel/elvész-szel.
Szerintem itt már 'generációs' különbség van, de semmiképp sem műveltségi.
@Lobra:
Bocs, ez nem érv. Vagy nem tudom, hogy mire érv.

Nekem, meg valszeg a magyar anyanyelvűek többségének (de az arány édesmindegy) "elveszik", és punktum. Logikai megfontolások az anyanyelvben egyszerűen nem játszanak, ráadásul a poliszémiának minden nyelvben szép hagyományai vannak.

Miért nyúl a nyúl?
@pocak: Miért nyúl a nyúl
A nagymamám, aki egyszerű parasztasszony, ezzel a kérdéssel mutatta be, úgy öt-hat éves lehettem, hogy vannak dolgok, amire több helyes válasz is létezik:)
lehet, h ő lökött a nyelvészet felé:)
azért azt figyeljétek meg, hogy az elveszik elvész jelentésével a második e-t kicsit a-sabban ejtitek. "ők elveszik a ..-t" jelentésben pedig kicsit é-sebben.
vagy ti nem?:)
@pocak: szerintem a nyúl nem poliszémia, hanem homonímia. Poliszémiáról (~'sok/több jelentésűség') akkor beszélünk, ha a két jelölt között van valami összefüggés, és ezért ugyanaz a nevük (körte, daru, zebra, stb.). Amikor két teljesen más jelentésű szónak véletlenül azonos az alakja (pl. vár), akkor az homonímia (~'azonos nevűség'). Szerintem a nyúl is ilyen.
Ha már nyelvészkedünk. :p
@Tilcsák Bea: én nem, de én pesti vagyok, errefelé csak egyféle e él már.
@sTormy:
Igen, de én nem a nyúlra mondtam, hanem az elveszikre.

Meg különben is, legény legyen a talpán, aki megkülönbözteti a kettőt. Tudományos szempontok alapján lehetetlen, inkább amolyan benyomás dolog. Ennek következtében nem fontos.
@Tilcsák Bea:
Azokban a nyelvjárásokban, ahol an zárt ë van, így van, csak nincs mindenhol.
@pocak:
akarom mondani: "...ahol van zárt ë..."
@pocak: Tetszik a "punktum". Nem igazán biztat a "vita" folytatására, így hát engedelmesen befogom.

No azért nem ennyire éles a dolog, és ahogy mondod, nem is túl fontos. :)
@ron: Az igaz, hogy nem ez volt a poszton belül a kérdés... Az EU-s kérdésre az "elveszik" válasz elég furcsa, ki venné el azt, amit oda sem adtak?

Ezúttal úgy fejezem be, hogy nem vagyok meggyőzve az álláspontom ellenkezőjéről.
Sosem tűnt volna fel, hogy az elveszik szónak kétféle jelentése van, annyira egyértelmű a szövegből, hogy mikor melyik értelemben használjuk. Az elvész változatot errefelé sem hallottam mondani (a közmondáson kívül).

Erről az jutott eszembe, hogy anyukám szerint apukám azért nem tanult meg németül, mert olyan problémák foglalkoztatták, hogy a "meinen"-nek miért van két jelentése.
Vagy műszaki vagy férfigondolkodás, de mivel én nem akadok fent ilyeneken (én is informatikusnak tartom magam), nem bizonyítható egyértelműen az előbbi. :) :) És még mielőtt bárki megsértődne, természetesen jópofának szántam az utóbbi megjegyzést.
@Lobra:
De hát én egy tényt említettem, amivel nem lehet vitatkozni (max. az arányokkal, de azok, mint említettem, lényegtelenek), a punktum nyilván erre vonatkozott. (vö. "A tasmán ördögnek négy lába van, és punktum").

Ettől függetlenül mondhatod, hogy szerinted ez nincs jól így, és minden magyarnak az "elvész" alakot kéne használnia, de arról meg semmi értelme nem lenne vitatkozni nyilván.
@Lobra: Az EU-s példád azért is érdekes, mert az az "elvész/elveszik"-nek az a jelentése, hogy "kárba vész/veszik". Vagy nem?
@pocak: Már az első hsz-omban is így áll: "talán csak ízlés dolga, de nekem jobban számra áll". Hogyan lett ebből az, hogy "minden magyarnak az "elvész" alakot kéne használnia"?

Tényt említettél... Az itt megnyilvánulók egyike így, másika úgy foglalt állást. Abból indulok ki, hogy a személyek közötti kommunikláció eszközei közül amúgy is egyértelműen a beszéd rejti a félreértés legnagyobb veszélyét, akkor pedig minek használnám én (megismétlem: én) két eltérő fogalomra ugyanazt a szót, ha egyszer mindekttőnek megvan a maga "érvényes" szóalakja?

Aki meg másképp dönt, lelke rajta.
@ron: Jól gondolod, valóban kárba vész... vagy kárba .. sajnálom, nem tudom leírni a másikat, számomra nem működik. :(
@Lobra:
Félreértesz (de simán lehet az én hibám visszaolvasva). Nem aszontam, hogy aszontad, hogy mindenkinek ezt kéne használnia, hanem azt, hogy legföljebb ezen lehetne vitatkozni - már ha ekkor marhaságon érdemes lenne.

Aszontam, "Nekem, meg valszeg a magyar anyanyelvűek többségének (de az arány édesmindegy) "elveszik"."

Ez tény akkor is, ha te meg wormblad (meg még 1 342 567-en) az "elvész" alakot használjátok. De kétlem amúgy, hogy ilyen sokan lennétek, mert spontán élő beszédben életemben nem hallottam ezt az alakot senkitől.

De mit használsz a többi hasonló esetben? Az egyik "les", az egyik "várják" helyett például? A poliszémia/homonímia olyan természetes a nyelvben, mint a tárgy meg a kijelentő mondat.
Illetve nehogy úgy vedd, hogy zavar, hogy használod, hülye lennék (vizet prédikálniék, stb.), ha így lenne. C

Csak ezeket fölösleges volt felhoznod az "elvész" alak mellett, bőven elég lett volna azt mondanod, hogy "én ezt így tanultam otthon, így használom", vagy "nem így tanultam, de jobban tetszik így, és átállítottam magam".

Különben ha már leírtam, kíváncsi is lennék rá. Melyik a helyzet?
@pocak: Két idézet tőled, két egymást követő mondatodból:

1. "Nekem, meg valszeg a magyar anyanyelvűek ..." Hangsúly a "valszeg" szón.

2. "Ez tény akkor is, ha te meg ..." Hangsúly a "tény" szón. Nem érzel ellentmondást?

Megfigyeltem egyébként, ha már ez a két alak szóba került, hogy -- talán tájjelleggel -- van egy bizonyos törekvés a nem ikes igéink "ikesítésére". Nem sok példát tudok kapásból, de egy azért akad: "A rugó bepattanik." Vagy egy ige "ikesítésének" következménye egy gyermekdalban: "... mind leguggoljék." Ezt az utóbbi elkorcsosítást egyébként finomkodó sznobok és politikusok nagy szeretettel művelik.
@pocak: Szívesen megmondanám, melyik a helyzet, de esküszöm, fogalmam sincs. Biztos, hogy nem átállásról van szó, mert a másikat soha nem használtam (az "egyik" helyett), de vajon állíthatom-e, hogy otthon tanultam?

És akkor nézzünk hasonló eseteket: ha valakit a veszett kutya (a régmúltban) megharapott, az (a múltban) megveszett. És a jelenben vagy a jelen alakú jövőben? Bevallom, fogalmam sincs.

Aki a háborúban elesett, arról mondhatjuk, hogy odaveszett. Aki meg nem akar háborúba menni, mert fél, hogy oda... ? Itt én a rövidebb alakra szavaznék.
@Lobra:
Nem, mert többször hangsúlyoztam, hogy az arány nem számít. A valszeget meg udvariasságból tettem különben oda. Te sem hiheted komolyan, hogy az "elvész" alakot használók többségben lennének. (Próbáltam egy Magyar Nemzeti Szövegtár keresést csinálni, de nincs kedvem irreleváns találatokat bogarászni.)

Az -An gyakorítóképzősök -ik-es verziója a Dunántúlon jellemző (úgy sejtem, Észak-Dunántúl, de utána kéne nézni), apám is így használja (anyám nem, én sem), meg számtalan ismerősöm is. Azt nem tudom értelmezni, hogy "törekvés nem ikes igéink ikesítésére". Nem törekszik semmi semmire, ebben a nyelvváltozatban ezek ikes igék (és punktum :).

A "guggoljék" meg azér van, mer az "aludjék"-ra rímel.

És mi a fene az, hogy "elkorcsosítás"? Ezt se tudom értelmezni. Meg mondjuk, ilyesmire, amit említesz, nemigen hallottam még példát.
@Lobra: ó, de jó, erről már volt szó, vissza-vissza:))
és azóta is pro-contra mondatokat keresek a vész/veszik-re.
szerintem állandósult szókapcsolatokban, mint a kárba vész és idézet(féleségek)ben (A tiszta erkölcs, mely ha megvész*) sokkal nagyobb arányban használja mindenki/bárki, mint önmagában.
*hopsz, még egy jelentést dobtam be az igekötős alakkal:)))))) Olman!!!, hoztam neked valamit megint
@Lobra:
Egyszerű pedig. Anyukád hogy használja?

Akit megharap a veszett kutya, az elég nyilvánvalóan "megveszik", nem? Itt a "megvész" nem is archaikus nekem, hanem teljesen rossz.

Nekem a "vész" minden létező alakja abszolút archaikus továbbra is. Az összes esetben a "veszik"-et használom. (Spontán természetesen, adott stilisztikai környezetben választhatom a másikat.)
@pocak: na most megvész vagy megveszik?
:))) ha már egy példát hoztunk fel 2 oldalról
persze megveszik, akit megharap
@lizocska:
_Nekem_ a "megvész" biztos, hogy rossz. Ettől még másnak lehet jó.
a család szerint megveszik - én meg ilyenkor sosem tudok hiteles kísérleti alany lenni - nem lehetek spontán ennyi eszmefuttatás után.
csak érdekes, h egy időben ugyanazt a szót hoztuk fel
@pocak: Hogy van ez? A valószínű többségre hivatkozol, miközben az arány nem számít? Most már nem mindig tudlak követni, az udvariasságot figyelembe véve sem.
Nem értem például, hogy az -an igevégződés mitől gyakorítóképző -- azt viszont én is pedzegettem, hogy "ikesítve" egy adott tájegység szóhasználata lehet. Az viszont, hogy "induljék", nem tájszó, hanem valami más, és sajnos elhangzik itt-ott.
A kutyaharapás jelen- és jövőbeni következményére soha nem használnám a "megvész" alakot.
Volt még egy kérdésed, családi vonatkozású; nos, azt már nem tudom megkérdezni, sajnos.
@Lobra:
Nem számít, mert van egy változat, meg van a másik változat, teljes értékű mindegyik, aránytól függetlenül. (Mintegy mellékesen viszont kétlem, hogy az "elvész" alakot sokan használnák.) Így kapkodva, két oldal félrefordítás között tényleg lehet, hogy nem mindig vagyok világos.

Igazad van, nem gyakorító, bambultam. Asszem, mozzanatos képzőnek hívják a hagyományos nyelvtanosok, szóval így tanítják a suliban. (De hála az égnek, az iskolai nyelvtant elfelejtettem,amikor komolyabban elkezdtem nyelvészettel foglalkozni.)

"Ikesítés" idézőjelben, tréfásan végül is lehet nevezni, de akkor a köznyelvit is ugyanígy lehet "iktelenítés"-nek. Ugyanaz fordítva.

Az "induljék" valóban nem hinném, hogy létezne. Én nem hallottam, de ha valaki használta, annak két oka lehet:
1. Performanciahiba. Azaz egyszeri nyelvbotlás, maga az illető sem mondaná így még egyszer, hibásnak tartaná maga is.
2. Hiperkorrekció, azaz túlhelyesbítés. Azért használja így, mert azt hiszi, ha "aludjék", akkor "induljék" is. Ez tán azért lehet, mert az illetőt sokat baszogatták a nyelvhasználata miatt, és hűde helyes akar lenni. Kétségkívül lehet akkor is, ha valaki sznobériából hűdeműveltnek akar tűnni.

Az ilyen cuccok aztán vagy elharapódznak, mert sokan használják őket, és akkor köznyelviek lesznek, vagy mennek a süllyesztőbe. Mivel az ikes ragozásból amúgy is csak az 1. szám 3. szem. kijelentő mód maradt meg stabilan, az "induljék" és társai esetében én a második verzióra tippelnék.
@pocak: tapasztalatom szerint a 2es pontnak van alpontja, amikor az egyszeri szegény ember (tán kisebbségi érzéstől indítva, mert tudja ő, hol a 'helye') nagyon finom akar lenni. Csak onnan gondolom, mert nem művelt nagymamám is használta az ikesített nem-ikest, ha udvarias akart lenni valami vendéggel, pl jöjjék má' be/üjjék má' le (erre emlékszem) - jó tudom, a má' miatt nem olyan hűdemagasztos, de ez volt. Persze még mindig lehet, hogy ez egyedi és csak ő mondta.
@lizocska:
Persze, így megy ez, erre próbáltam célozni, csak kondicionálva voltam a finomkodó sznobok meg politikusok képétől, azért fogalmaztam olyan nyersen. Vidéki nagymama esetében nyilván más a motiváció, de ami történik, az ugyanaz.
@pocak: Igazad lehet azzal a második változattal, tényleg egyféle túlhelyesbítés okozhatja.
Nekem a megtanult nyelvtan segít néha, éppen fordítás közben, amikor megpróbálom összerakni először az eredeti, majd a célnyelvi mondat "üres struktúráját".
Még van valami, ami biztosan eltérő kettőnknél: kénytelen vagyok tudomásul venni a beszélt nyelv összes lazaságát, de esküszöm, egy cseppet sem örülök neki.
@Lobra: :) no de nem is baj, s a legszebb az egészben, h a műfordítók meg ebből a sokféleségből táplálkoznak, amikor megalkotják a szereplők magyar hangját:)
és a való életben nyilván vannak egyéni preferenciák, amelyek/amik egy része tanult, a másik része eltanult, a harmadik része tudatos választás, stb.
@pocak: Nem is értem, miért pont a finomkodó sznobok az első gondolatod ;)
@Lobra:
Fordítás közben teljesen más a világ, persze, akkor az ember tudatos nyelvhasználóvá válik. A spontán anyanyelvhasználat viszont ösztönös tevékenység.

Amúgy meg ahogy a strandra sem megyünk öltönyben, úgy az akadémiai székfoglaló nyelvezete is elég hülyén hangozna ott, nem? Szóval ha a beszél nyelvtől elvársz valamiféle feszes stílust, az kicsit olyan, mintha a strandon is öltönyben szeretnéd látni a népeket. :)
@lizocska:
Lobra példája volt az "induljék" használóira. Én mosom kezeimet. :)
@pocak: ó, bocs!!!! nem követtem rendesen a dolgokat.
és én öltönyben szeretném látni a népet a strandon - de mivel nem abban vannak, nem is megyek:))) micsoda erkölcsök!
@pocak: Hát igen, jó a példa. Lehet, hogy belém rögződött valami, amitől görcsösen keresem a logikát és struktúrát ott is, ahol nincs, és másoknak nem is hiányzik.

És a strandtól már nincs is olyan messze a golfklub -- vagy a golfütő? Vagy (pirinyó torzítással) az öböltreff?
@pocak: Az ékolás (egyék, történjék, induljék) elharapózása szerény megállapításom szerint két okból táplálkozik:
- sznobizmus
- indogermán (konkrétan amerikai) behatás.
Hogy jön ide az amerikai nyelv?
Hát őgy, hogy botcsinálta buta sznob fordítók tanácstalanul álltak a coniunctivus jelensége előtt. Nem bírtak mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy az a magyarban nincs. Mégis mindenképpen le akarták fordítani, érzékeltetni akarták. Ebből a célből előrángatták az ékot. Abszolőt semmi köze a coniunctivushoz, de hát a sznob attól sznob, hogy a felszínen mozogjon.
Ugyanilyen amerikanizmus a másik divatőrület, a birtokos személyreggal elátott főnevek elől a határozott névelő lehagyása. ("Megette vacsoráját.")
Mőltkor már azt mondta egy filmen egy katona a másiknak: - Megmentettem életed.

Falra mászok ezektől!!!
Vagy túl öreg vagyok, vagy túl vidéki,
nekem egyből "elvész" ugrik be kétely nélkül.

Más: illusztráció egy átgondolatlan
"intelligens beszéd" kísérletre.

1:19-nél
rtlhirek.hu/dock/videogallery/15:59166
@Freca:
Na most az "egyék" meg a "történjék" teljesen korrekt ikes ragozás. Kétségkívül kevesen használják ma már következetesen. (Mások meg azon szoktak kötekedni, hogy hal ki az ikes ragozás. Ezt játsszátok le egymás között.)

Az "induljék" persze más kategória, mert az "indul" nem ikes ige. ( Én még nem hallottam soha, hogy "induljék", úgyhogy ezt meg Lobrával beszéljétek meg. :)

Na most a coniunctivust (ha egyről beszélünk, de szerintem igen) angolul subjunctive-nak hívják, magyarul meg kötőmódnak. És hogy a szöszbe ne létezne magyarul? "Vigyáztam, nehogy kifolyjon/kifolyjék a tej." Ez kötőmód, ami alakilag egybeesik a felszólító móddal nyilván.

A "folyjon" típus ma köznyelvi, a "folyjék" archaikus kissé tán (bár van, aki használja, főleg idősebbek). Azt valóban el tudom képzelni, hogy bizonyos esetekben modorosnak hat. Én sem használom így a beszélt nyelvben, és fordításban is csak akkor írnám le, ha stilisztikailag valamiért indokolt lenne.

El nem tudom képzelni, hogy lehetne az "egyék" (vs. "egyen", gondolom) indogermán (konkrétan amerikai) hatás.

Azt szintúgy nem tudom elképzelni, hogy a névelőtlen példáidhoz mi köze az amerikainak, de tényleg. Ha hallottam volna ilyen mondatot, biztos én is felhúztam volna különben a szemöldököm, de nem hallottam.
@Freca: kifejtenéd a coniunctivus dolgot? - azt hiszem, nem értem.
másrészt, tény, a fordítók áldásos közreműködése miatt sok furcsaság kezd megjelenni a nyelvben - de nem ez volt az első ilyen, amióta magyarra fordítanak. Egyszer a bibliafordítások rántották egybe a nyelvet (a sok-sok nyelvjárásból), nem olyan régen a televízió, és közte volt több hullám is.
@pocak: nem ez volt a gondom, ez az egyik kedvenc módom, mert olyan praktikus (bár akkor értettem meg jól, amikor franciából tanultam, az angolban szerintem elég csonka szegény), azt nem értettem, hogyan kapcsolja Freca a szubj. fordítását az amerikanizmushoz és miért. Milyen konkrét példája van rá, mivel magyarázza, stb. várok:)))
@Freca: nem, ez abszolút magyar hatás, az ikes igék felszólító módjának ez a helyes ragozása. Most még. Valószínűleg hamarosan eltűnik. De most már végképp nem értem, miből gondolod, hogy minden (számodra) kellemetlen nyelvi jelenségért az amerikai angol a felelős.
@Freca: a névelő elhagyásához meg csak annyit, hogy mér a Halotti beszéd is úgy kezdődik, hogy "Látjátok szümtükkel", névelő nélkül, pedig akkor Amerika még fel sem volt fedezve. Évszázadokon át az egyik nagyon jellemző vonása volt az irodalmi stílusnak.
@sTormy: mármint "látjátok, feleim, szümtükkel", csak az most ebből a szempontból nem volt olyan fontos. :)
@lizocska: Ja, ezt talán csak ő maga érti. Az angolban különben nekem mindig a létigével látványos az olyan mondatokban, hogy "It's important that you be there" meg mittomén.

@sTormy:
Az nem az irodalmi stílus miatt volt. A finnugor nyelvekben egyáltalán nincsen névelő, így akkor még a magyarban sem létezett egyáltalán. Később szedtük össze német hatásra (ó, borzalom :), de a rokonyságnál ma sincs.
@pocak: úgy értem, ott maradt fenn legtovább. Tulajdonképpen máig.
@pocak: igen - egyébként ez tipikusan az a szerkezet, amin középfok felettig majdnem bárki fennakad. Ezen húztam egyszer fel magam, amikor egy fordításomba beletúrt a megrendelő (igen képzett titkárnője?) és jött a 'szakmai' kritika - hja kérem, ne tanítsuk már apánkat gyereket...
azért röhej is meg égő is egyszerre az ilyen mentalitás.
@lizocska: juteszembe, szerintem azért lehetett, mert sokan azt hiszik (mivel a munkahelyen akármilyen nyelvtudással fordítgatnak ezt-azt), h mások is így és ilyen tudással dolgoznak - de kérem szépen, akkor meg mi a fenének adják ki fordítónak a munkát? Hja, hogy a 'fél' országban kontárok dolgoznak és mindent elvállalnak, olyat is, amihez nem értenek? S mindenki magából indul ki...
Furcsa, egyszer egy református tanárral beszélgettem, ő a birtok elől mindig elhagyta a névelőt, és semmi mást nem javított a szövegen, csak a névelőket húzta ki, amikor leírtam, amit beszéltünk. Rákérdeztem, azt mondta, hogy "reformátuséknál ez már csak így szokás..."
@csársz: hm, ezen most elgondolkodtam - eddig fogalmam sem volt, miért nem használom a névelőket..., csak feltűnt, hogy én nem teszek/ nem tennék oda, ahova más igen.
@lizocska: Ilyen törekvést magamon is éreztem, és azt hiszem, az angol nyelvvel (és különösen az amerikai változattal) való gyakori kapcsolatból eredhet.
@Lobra: az lenne jó, ha emlékeznék arra, hogyan volt ez úgy 10-15 éve. De azért így sem elég érv, mert nekem ott a francia is legalább ilyen régóta, és az pedig hemzseg a névelőktől..., jó, az igaz, ilyen sa mere, son pere esetekben náluk sincs. Szóval lehet, hogy idegen nyelvi behatás.
De nekem ugyanúgy erős lehet ez a ref. vonal is...
Nádasdy Ádám az ikes igékről:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/35.html
ezt meg nem tudom, ki írta
www.auto.bme.hu/ikesige/
volt ezekben néhány jó nagy meglepetés számomra.
@csársz: Szerintem reformátuséknál is attól függ, hol élnek. Én például Fejér megyei lévén, a nevek elé is teszek névelőt, pedig oda állítólag nem kéne. De anélkül meg olyan furcsa :)
@Eeyore: Köszi! Tényleg elgondolkodtató.
Szerintem elvész.
A nevek elé meg nem rakok névelőt.
süti beállítások módosítása