Hörm... nem jó, amikor megelégednek az etimológusok egy párszáz éves eredettel. Azon már nem gondolkodnak el, hogy az a "szláv" szó kifejezés honnan ered?

Egész pontosan bohémiai (cseh) eredetű a szó: houfnice (kőhajító), amit a hussziták ismertettek meg a németekkel, akik Haubitze alakban átvették, később a holland houwitser alapján lett az angol howitzer.

Úgy vélem, a cseh szó a latin obicio/objicio (valamit valami elébe v. ellenébe hajít, vet, hány) kifejezésből származhat (amelynek gyökere talán a obeo - vmi felé tart, megy), ahogyan az olasz obice, a francia obusier, a spanyol és portugál és albán obus, amely mind tarackot jelent. De ott van még az ógörög áphíémi (hajít, dob), ápheszisz (kilövell, kibocsát) is.
Ha még korábbra megyünk vissza, felfedezhető hasonlóság a szanszkrit abhjasz (vet, hajít, kibocsát), abhimuc (dárdát v. nyilat vet, kilövell), abhíszára (támadás, ostrom), amelyek eredete az abhi (vmi ellen, vmi felé tett mozdulat) kifejezésben gyökerezik.

Félreértés ne essék, itt most nem Professor Pizkára gondoltam, hanem általánosságban a neten fellelhető etimológiai kutatásokra. Csak néhány oldal tért ki az olasz vagy újlatin párhuzamokra.

@Olman: hm, ez nagyon érdekes
ebből lett az abuse is?

@lizocska: a legtöbb angol szónál közvetlenebb a kapcsolat a latinnal. Az atimológiai szótárak szerint az abuse a latin abusus v. abutor (visszaélés, felélés, helytelen használat) szóból származik, de nincs kizárva, hogy a gyalázkodás, sértegetés, szemrehányás jelentése ebből az obicio-ból ered. Ha a szanszkritot nézzük, ott is találunk párhuzamot: abhitardzs (szid, korhol, gyaláz; ahol tardzs = megfélemlít, fenyeget), abhiszaddzs (gyaláz, becsmérel, átkoz; ahol szaddzs = megindul vmi felé).

(persze ezek a dzs-k nem biztos hogy helyes átírások, csak vmivel közérthetőbb mint az abhiSaJj alak :))

@Olman: igen, én valahogy úgy értettem a közös gyökeret, mint egy fogalomnak a meghasadását és alaki szétválását, majd eltávolodását.
mint nálunk a cseléd-család.
ezeket a nyelveket bírod is? filológus vagy?
ugyan tanultam latint, de olyan rég, hogy csak a nagy vonalakra emlékszem...:((((

@Olman: Köszi Ol'man. Megint okosodtunk.
Ezért is érdemes "ide járni" 8-)

Nem, nincs ilyen irányú végzettségem, csak szeretek szótárakat egymással összevetni meg érdekel a nyelv- és szótörténet. Mivel nem vizsgáltam a történelmi, kulturális és egyéb kapcsolatokat, egyelőre ez csak a hasonlóságokra való rámutatás. Mindazonáltal elég ütős leletekre lehet így is találni. Most a szív mitológiai történetéről olvasgatok a Lozsádi Károly: De Corde - Szíveskönyv című könyvben. Abban azt írják, hogy a fáradt szívet az egyiptomiaknál úgy mondták: warad (wrd), a veséket pedig úgy, hogy besekw (bskw). Az araboknál az ereket úgy, hogy irk. Ezek pl a magyar szavakkal mutatnak erős hasonlóságot, de a történelmi, kulturális kapcsolat még vitatott vagy homályos.

Csőszájfék. :-)