Hónalj helyett akkor lehetne "intésív". :) Izzad már az intésíve. :D

ez a nadrág ülepe
szerintem

@andie: Na de akkor hogyan feszül ott a farkától a nadrág?

Össz-vissz két varrós fórumban találtam ezt a szót:

Mivel a mérettáblázat nem tartalmazza ezt az adatot, így a szabásmintán kell lemérned: a lépésív"csücskétől" a háta középvarrásig húzol egy vonalat.

A másik, hogy a lépésív a cipzár alatt nagyon nagy ívben van bevarrva, ki kell engedni belőle legalább fél-fél centit.

Lehet, hogy szakszó?
Mi az eredeti angol?

@Leiter Jakab: igen, jó kérdés, mert ez elvileg az a rész, ahol a két szár lentről felfelé haladva összeér. Bár akkor sem tudom, hogy az a feletti rész, ami még nem a derékrész, minek hívják.
:-)

Igen, én is rákerestem, azért is minősítettem először határesetnek, mert találtam ilyen szót. De könnyen lehet, hogy az eredeti nem angol volt, a szerző neve és a könyv címe alapján. (Ez persze csak tipp a részemről.)

@Leiter Jakab: mondasz valamit :-D

Angol szövegekben ez a "crotch" szokott lenni, és okozott már nekem gondot (nem emlékszem, hogyan oldottam meg). Asszem, már az előző poszthoz is odabiggyesztettem, hogy az Országh-szótárban különben a "lépés" szó szerepel. A webforditas.hu-n meg "lábköz".

Ágyékrész? vagy az vajon meddig tart, ha van ilyen szó? :-)

hát igen, ha eleve kontextusban teszed ki ezeket a beküldéseket, én se védtem volna
a lépésívet csak szabászati közegben tudom elképzelni
"...kezem a farmerja lépésívében köt ki" - esetleg szabótanonc ez a dzsigoló? :-)

Hmm, "lépésív"? A vita eldöntéséhez segíther ez a videó:

www.youtube.com/watch?v=DwIxkzQxppg

Nem hiszitek nekem, hogy az ágyékáról beszél :-) Olvassátok úgy végig a mondatokat, hogy behelyettesítitek az "ágyék" szót. Az előbb még csak félig figyeltem a posztra....

A lépésív nem létezik varrónő nagynéném szerint, mert a méretvételkor lépéshosszt mérnek. (Ágyéktól bokáig, comb belső felén.) A kritikus szó fordítása lehetne értelem szerinti: a combom, a combom belső oldala. A kontextusból szerintem kiderül, hogy nem varrni szeretnének...

Nem tud valaki horvátul? Mert szerintem ez volt az eredetiben: "ukršten svod"

Magyarul is van "crotch",azaz gatyakorc :-) bár ez a szó aligha kedvcsináló. Ha felpróbálok egy új nadrágot, akkor az _lépésben_ lehet szűk, de ha erotikus szöveget fordítanék, nagy lépésívet vennék az eredetitől, és pl.ágyékom, sliccem,nadrágom eleje szavakat használnék.

A gatyakorc az az övrész deréknál, amibe a gatyatartó madzagot behúzzák, nem az ágyéki, lábak közi része. Az angol crotch szót a francia croche (pásztorbot), illetve croc (kampó) szóra vezetik vissza, a magyar korc szót pedig a koroz, köröz szavakra, mivel általánosan vmi kerületét, a ruhát kerítő kötőmadzagot, övet jelöl.

Update-eltem a posztot, mert csak nagyon kis esélyt adok arra, hogy igaz a fenti táblázat, de van egy rejtélyes szabászati kifejezés is, ami véletlenül pont "lépésívet" jelent. Ha igaz, amit állítok, akkor viszont ez egy elég mókás félrefordítás, kár lett volna kihagyni!

@Olman:
Ez a köröz -> korc infó valami megbízható forrásból van? Nekem igen gyanús, etimológiai szótár meg nincs itthon.

Bocsánat a lemaradt forrásokért, késő (vagy korán) volt. :)

Az angolé:
www.etymonline.com/index.php?search=crotch&searchmode=none

A magyaré:
Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862.
"KORCZ, (2), (kor-cz) fn. tt. korcz-ot, harm. szr. ~a. Bizonyos testeknek kerülete, hevedere, pártázata, melyeket mintegy koroz, azaz köröz. Különösen 1) Nadrág, gatya, pendely, szoknya, s több ilynemű ruhák felső pártázata, melybe szíjat, kötőt, madzagot húznak. A gatya korczát ránczba szedni. A nadrág korczába szíjat húzni. 2) A nádkeritésnek szegélye, pártázata kétfelől, melyet mint hevedert, erősség okáért öszvekötnek. 3) Minthogy a korcznál rendesen öszveránczosodik a ruha, innen jelenti a korcz körüli ránczokat is. 4) Zsineg, madzag, mennyiben pártázatul, hevederül szolgál. Gyöke a kerekséget, kört jelentő kor. Származékai: korczol, korczolat, s elrontva korczovát."


Megnéztem a Zaicz Gábor féle Etimológia szótárban (2006) és a Tótfalusy-féle Magyar szótörténeti szótárat (ennél nem találtam kiadási évszámot) is, mindkettőnél ezt írják (az idézet a Zaicz-féle szótárból való):

"korc [1730-1781] 'a nadrág, szoknya derekán levarrott szegély' Valószínűleg francia, közelebbről ófrancia jövevényszó, v.ö. ófrancia cors, corps 'a felsőtesthez szorosan simuló, esetleg ujj nélküli női ruhadarab'. A francia szó a latin corpus 'test, törzs' főnévre vezethető vissza.' A francia szóvégi s a magyarban c hanggá alakult, vö. árboc. A magyarba a 12-13. század fordulóján, a francia divat és öltözködésmód elterjedésével kerülhetett. Eredeti jelentése: 'egyfajta pruszlik' lehetett, ebből fejlődhetett a ma is használatos §a nadrág. szoknya derekán levarrott szegély [1786], ebből pedig elsőként adatolható a 'női ruhadarab vállpántja' jelentés. Az iparban 'lemezáru behajlított széle, szegélye' jelentésben használatos. A nyelvjárások és a köznyelv határán álló szó."

A pruszlikra ugyanebben a szótárban azt mondja: 'egy fajta női mellény'. Véleményem szerint ésszerűbbnek tűnik a ker gyökből eredeztetni a derekat körbeölelő szegélyt, pártázatot mint egy női mellényből.

@Olman:
köszi a szótárakat, érdekes. (Kár, hogy magyar etimológiát nem találni a neten.)

Mivel mára kicsit többet tudtunk a nyelvről, meg lényegesen több nyelvtörténeti adat is áll rendelkezésre, ráadásul a gyök fogalmát is csak délibábos áltudósok terjesztik ma már, én azt javasolnám, hogy utóbbi szótárnak higgy.

@pocak:

A francia cors és a corpus kapcsolata magától értetődő mind alakban, mind jelentésben.
A női mellény és a nadrgszíjtartó szegély közti kapcsolat viszont legfeljebb alaki kapcsolatban állhat (sz->c). Talán hihetőbb lenne, ha "női mellény" helyett fűzőt emítenének (számos nyelven hasonló, és szintén ugyanezen ófrancia szavakból eredeztetik). Úgy már lenne jelentésbeni kapcsolat is.
dictionary1.classic.reference.com/browse/corset

@Olman: hát de a jelentés úgy változik, mint a huzat, nem nagyon érdemes filozofálni rajta. Ott vannak a középiskolás marha-kincs meg ravasz-róka meg hölgy-hermelin példák, de például az angol "tide" szó őse is "idő"-t jelentett (ugyanebből lett e németben "zeit").

Szóval csak formából lehet valódi következtetést levonni.

Magyar Etimológiai Nagyszótár (a Tótfalusi féle Szó-Tár-Lat CD-ről):
"korc – ‘gatya, szoknya derékban bevarrott szegélye’: gatyakorc; ‘behajlított lemezszegély’.
Az ófrancia cors, corps (‘felsõtesthez simuló nõi ruhadarab’) átvétele; a 12-13. század fordulója táján juthatott nyelvünkbe a francia divat akkori térhódítása kapcsán valamely nõi ruhadarab neveként. A szóvégi sz (amely akkor még hangzott a franciában) a magyarban affrikálódott, mint pl. az arc esetében. A francia szó forrása a latin corpus (‘test’)."

A "lábköz" lábam köze formában szerintem használt, ha nem is túl szép, de beilleszthető a szövegbe. Az ágyék is rendben van.

Ezt találtam még a spanyol "entrepiernas"-ra: "ereszték (nadrágnál)". De szerintem az ereszték ennél általánosabban használt a szabászatban is. (A Nevető lexikon szerint: esőcsatornában lakó család. :)

@pocak:

Igen, a forma alapján, de nem a jelentés, vagy legalább képi lényeg mellőzésével.

u.i: néhányaknál miért sárga a hivatkozás?

@Olman:
a jelentést persze meg lehet nézni, meg biztos segíthet is, de nem bizonyít és nem zár ki semmit. Azt, hogy "képi lényeg" én meg nem is értem, hogy micsoda.

(Annál a kommentnél van sárga, amelyik neked válaszol.)

a legmélyebb elismeréssel a kiváló nyelv és egyéb ismeretekkel együtt: bazmeg :D
olman, pocak és kurta szerintem egy órákig tartó vitafolyamatot tudnának kihozni bármilyen témában élőszóban :D
de ez most tényleg egy elismerő komment, félreértés ne essék! csak így tovább ur(ak) ésvagy hölgy(ek)

@pocak:

A képi lényeget úgy értettem, hogy alaki hasonlóság mellett legalább annyira kapcsolódjon össze két elnevezés jelentése is, hogyha elképzeljük őket, hasonlóságot fedezzünk fel.
Ez a kapocs egyértelműen jelen van a cors (szorosan a testhez simuló női ruha) és a corpus (test) között. Vagy a fűző (corset) és a gatyamadzag (korc) között is - mindkettő körbeöleli és szorítja a testet.

@Olman:
persze, de hát ilyesmit aligha lehet komoly tudományos érvként felhasználni, ahhoz túlontúl szubjektív, hogy miben fedezünk fel hasonlóságot. Más kérdés, hogy ha az egyéb adatok bizonyítják a kapcsolatot, valóban érdekes lehet a jelentés vizsgálata.

@Thom Yerk:
hát még ha pár kancsó jófajta vörösbor is járna az élőszó mellé. :)

@pocak:

egyetértek, valóban szubjektív egy kép, de azért vannak általános jellemzők bizonyos esetben, amik kétségtelenek, nem beszélve arról, amit állítasz te is - az egyéb tényezőket figyelembe véve bizonyosABB eredetet állíthatunk fel. A gond az bármilyen nyelvi eredet meghatározásában, hogy feltételezésekre vagyunk kénytelenek támaszkodni (nem véletlenül beszél feltételes módban a legtöbb etimológiai szótár), nehéz bizonyosnak lenni bármiben is. Alaki hasonlóság nem elég, figyelembe kell venni földrajzi, kulturális, történelmi és egyéb tényezőket is, sőt az adott nyelv belső szerkezetét is (roppantul nem utolsó sorban), hogy megközelítsük, milyen kifejezésből ered egy adott elnevezés.

Nem tudom, neked, milyen szakmai háttered van ehhez, de személy szerint több kutatást érdemelne bármilyen etimológiai összefüggés megállapítása a kezdetektől (mármint alapjainál) fogva.

@Thom Yerk:
én is szívesen vitatnám (kvázi) offtopic megjegyzések helyett jófajta nedű mellett ezt a témát.

@Olman:
jó, hát nem nyilván komplikált dolog ez, és tényleg csak annyit akartam mondani, hogy a jelentés nem bizonyíték semmire.

(A szakmai hátterem egy fél nyelvészeti PhD, de nagyon nem nyelvtörténetből, hanem szintaxisból.)