Félrefordítások

Olvastál, hallottál egy csinos kis félrefordítást valahol? Küldd el a felrefordit@gmail.com címre!

Lájkoltatás

Nyelvről, értelmesen

Kedvenc nyelvi portálunk a Nyelv és Tudomány - nyest.hu, mert értelmes dolgokat írnak nyelvi témákról. Érdemes olvasni őket.

Friss topikok

Gyakori címkék (teljes lista a végén)

24 maraton (6) agatha christie (5) agymenők (3) állítólag... (8) általános hiba (95) amatőr (5) amerikai foci (5) angol (2235) az elit alakulat (3) az elnök emberei (4) a felreforditas nyomaban (3) a mentalista (15) a szökés (3) a szürke ötven árnyalata (6) band of brothers (3) biblia (4) bkv (10) blackadder (4) bones (11) californication (4) cím (72) criminal minds (4) csengetett mylord (4) csillagkapu (8) csi lv (33) csi miami (22) csi ny (17) dalszöveg (3) desperate housewives (4) doctors (4) doktorok (4) doktor house (18) dokumentum (5) dr csont (10) elírás (6) étlap (22) everwood (4) family guy (3) fekete vipera (4) felirat (88) fifty shades of grey (6) film (374) fordítógép (38) francia (41) friends (49) garfield (6) gilmore girls (15) google (4) gyilkos elmék (5) gyűrűk ura (5) hamis barát (65) használati utasítás (18) helyszínelők (45) helyszinelok maraton (8) hirdetés (13) hírek (8) hogfather (5) holby city (3) holland (3) horvát (5) house md (19) how i met your mother (3) hunglish (21) idézet (6) index (18) internet (100) ismeretterjesztő (123) jag (8) james bond (4) james verseny (18) játék (4) jóbarátok (54) joey (3) kaliforgia (3) káromkodás (3) képpel (207) képregény (8) kiadvány (11) kiejtés (9) kifejezés (4) könyv (197) kvíz (19) latin (5) law & order (4) lengyel (3) letterman (3) lord of the rings (4) lost (5) magyarról (130) married with children (5) máshol írják (7) mást jelent (322) máv (4) miami helyszínelők (5) miért éppen alaszka (5) monk (6) mythbusters (7) ncis (8) német (105) nem félrefordítás (16) nem fordította (13) név (123) nincs ilyen szó (40) northern exposure (5) obama (3) offi (6) olasz (12) orosz (19) pratchett (5) prison break (5) programajánló (5) rádió (4) rajzfilm (53) reklám (23) rém rendes család (4) román (4) roswell (7) saját hiba (12) sajtó (363) sherlock (6) simpson család (17) sorozat (483) south park (9) spanyol (9) sport (6) star trek (7) supernatural (3) számítástechnika (4) szavazás (6) szerkezet félreértése (70) szex és new york (3) szinkron szerda (9) szívek szállodája (12) szlovák (3) szoftver (35) szótár (5) szóvicc (4) született feleségek (5) termékcímke (17) tévéműsor (91) the mentalist (15) the pretender (3) the simpsons (15) the x files (5) tolmács (9) top gear (14) true blood (3) tükörfordítás (232) újrajátszás (4) véleményes (173) videóval (8) x akták (5) you rang mylord (4) zene (17) Összes címke

Klasszikus zene az FM adón - Murakami: 1Q84

2011.10.24. 20:37 Leiter Jakab

Nagyon hálásak vagyunk Komavárynak, egyik törzstagunknak, mert egy ritka csemegével örvendeztet meg minket: még a holnapi megjelenés előtt megismerkedhetünk egy könyv félrefordításaival, nem is akármilyen hosszban:

Hamarosan megjelenik a legfrissebb Murakami-regényszenzáció, az 1Q84. Már bele is lehet olvasni, kérdés, hogy az ilyen részletet lehet-e kedvcsinálónak nevezni. 

Mert milyen kedvet csinál egy regényrészlet, aminek már az első sora is gyanús? 

De kezdjük az idézettel, a könyv mottójával, Murakami is azzal nyitja a regényt. Egy versszak az It’s Only a Paper Moonból (a japán kötetben az angol eredeti, és Murakami saját fordítása is szerepel). Érdemes elindítani hozzá a videót is:



ここは見世物の世界
何から何までつくりもの
でも私を信じてくれたなら
すべてが本物になる

It’s a  Barnum and Bailey world, 
Just as phony as it can be,
But it wouldn’t be make-believe
If you believed in me.

Ez a világ látszatvilág,
mindenestül csak kitalált,
bízzál bennem, nem csallak meg,
s minden valóra vált…

Vagyis a magyar változatból eltűnik az angol eredeti, illetve múlt időbe vált.

(Innentől érdemes ezt a linket egy másik ablakban megnyitni.)

Az idézeteknél először a japán eredetit, majd az angol változatot (Jay Rubin fordítását, amibe többek között itt is bele lehet nézni illetve ha lájkoljuk a szerző facebook oldalát, az egész fejezetet elolvashatjuk), majd a magyar megoldást közlöm.

Az első fejezet alcíme ennyi:

見かけにだまされないように
Don't Let Appearances Fool You
Nehogy azután a látszat becsapjon…

A fordítással önmagában nincs semmi baj. Viszont - nem véletlenül - ezt a mondatot szó szerint megismétli a taxisofőr, amikor Aomamét figyelmezteti. Azaz hogy majdnem szó szerint, mert magyarul ez lett belőle:

De a látszat nehogy megtévessze ám! 

Hogy biztosan ne tévesszük el, az idézet még egyszer megismétlődik, vastagon kiemelve - a három magyar mondatból csak kettőt sikerült egyeztetni.

Tehát az első pont, ahol a magyar olvasó gyanút foghat, a következő (tehát legelső) sor:

タクシーのラジオは、FM放送のクラシック音楽番組を流していた。
The taxi's radio was tuned to a classical FM broadcast.
Klasszikus zene szólt a taxiban, az FM adón.

Természetesen Japánban sincs FM nevű rádióadó, itt csak ultrarövidhullámon jött a klasszikus zene.

A következő bekezdés magyarul [a] nő-vel kezdődik miközben (és erre az angol változat is ügyel) Aomame neme csak később derül ki.

おそらく「とても少ない」と「ほとんどいない」の中間ぐらいではあるまいか。
Probably somewhere between "very few" and "almost none."
Valószínűleg vagy nagyon kevesen lehetnek, vagy úgyszólván senki.

Ami a magyar változatból nem világos, hogy itt a zeneszámot felismerők számát egy tól-ig érték közé teszi, vagyis a senkinél több, de a nagyon kevésnél kevesebb emberre gondol.

(...)クールでリアルな機関銃を製造し、(...)
(...)manufactured handsome light machine guns.
(...) józan és hideg géppuskák gyártásával foglalkoztak, (...)

Mármint Csehszlovákiában, 1926-ban. (Az évszámmániás Aomame gondolataiban egymás után kétszer is előkerül 1926, a magyar a másodikat akkoriban-ra cseréli). Valószínűleg az előző tagmondat pilzenije kavart be, de természetesen nem absztinens, hűtőben tárolt fegyvereket készítenek. A クール itt cool, vagyis kúl. A リアルな -nak szintén egy angol szó, a real az eredetije (talán a realista-józan vonalon indult el a fordító), de jelentése mára kibővült, itt például csak annyit tesz: megbízható. Vagyis menő és megbízható gépfegyverekről van szó.

A következő bekezdésben belebotlunk egy Hogyan is történhetett-be - ez bizony hiányzik a japán eredetiből, ami  csak egymás után közli a tényeket, vagyis hogy mit hozott 1926 Japánnak.

歴史の年号を記憶するのは、彼女にとってそれほどむずかしいことではない。
She did not find it especially difficult to remember historical dates.
A japán számítású évszámok megjegyzése sem okozott különösebb nehézséget számára. 

Itt az az érdekes, hogy magában a bekezdésben is többször előfordul a nengó szó, egyszerűen évszámként - és később is számtalanszor előkerül a kifejezés, nyugati évszámokat jelölve.

常に大事なものごとをひとつ言い残したようなしゃべり方をする。
(...) as though he were leaving something important unsaid.
Mintha kimaradt volna valami a mondókájából.

Hát, itt is mintha kimaradt volna valami. Valami fontos. Vagyis kimaradt az, hogy az a kimaradó valami fontos.

そして話し終えたあとに、含みのある小さな沈黙の塊が残った。
And each time he finished a sentence, there was a tiny but meaningful lump of silence left behind. 
A mondat végén ott maradt a kisördög.

Eddig a kocsi hangszigeteléséről beszéltek, és nem, a taxisofőr nem annak ad egy pajzán bukét. Ez a részlet egyik legszebb hibája. Az 鬼 oni (ördög) és a 塊 katamari (csomó, göcsört) szó keveredett össze, a megoldás természetesen az, hogy miután befejezte mondanivalóját, ott maradt egy apró, jelentőségteljes csönd(göb).

(Egy hosszú mondat arról, miért fontos a jó hangszigetelés.), また― 
(Egy hosszú mondat arról, miért fontos a jó hangszigetelés.) And—
(Egy hosszú mondat arról, miért fontos a jó hangszigetelés.), ugye...

Itt egy példa arra a bizonyos jelentőségteljes mondatzárásra. A japán (mata: és még, tegyük hozzá stb.) és az angol mondat után tényleg várnánk valamit, a magyar ugye... ideális befejezés.

どうしてこの運転手はラジオで交通情報を聞かないだろう、と青豆は不思議に思った。
She wondered why the driver was not listening to traffic reports.

Igen, itt kimaradt egy mondat, a következő: Aomame furcsállotta, vajon ez a sofőr miért nem hallgatja a rádió közlekedési híreit?

首の後ろのしわが太古の生き物のように動いた。
The wrinkles on the back of his neck moved like some kind of ancient creature.
Tarkóján a ráncok úgy rángatóztak, mint egy őshüllőnek.

Ez véleményes, de a japán szövegben csak ősöreg élőlény szerepel. 

その動きを見るともなく見ているうちに、ショルダーバッグの底に入っている鋭く尖った物体のことを青豆はふと思い出した。
Half-consciously watching the movement, Aomame found herself thinking of the sharp object in the bottom of her shoulder bag.
Aomame a nyakat figyelve, a táskája mélyén lapuló kifent tűre gondolt. 

Azt a nyakat akaratlanul figyelte. A kifent tűnél talán vészjóslóbb egy tűhegyes tárgy , ami a válltáska mélyén lapul. Az utóbbiról elhisszük, hogy ölni lehet vele, az előbbi csak Csipkerózsika gonosz mostohája kezében előlegezi meg a tragédiát. (Mit később kiderül, talán árnak lehetne nevezni az eszközt.) Ebből a (váll)táskából pár oldallal később “retikül” lesz, hogy kettőt lapozva “jókora bőrtáskává” duzzadjon...

ここは首都高速道路ですから
here on the expressway
Magasúton vagyunk

Ez lehet, hogy csak egy ügyetlen fordítói megoldás: városi gyorsforgalmi útról van szó, amelyet sokszor tényleg utcaszint felett vezetnek, de nem ezért, hanem gyorsforgalmi volta miatt nem lehet csak úgy le- és felkanyarodni rá.

A taxis szerint itt nem lehet egyszerűen kiszállni,  “hogy a legközelebbi megállónál felszállhasson egy villamosra”. Valójában ez egész Tokióban problémás lenne, hiszen két kivételtől eltekintve a városban nem járnak villamosok, viszont keresztül-kasul behálózzák a vonat- és metrójáratok. Mint például az a Tókjú vonal, amelynek vasúthálózatát szintén levillamosozza a fordító a következő oldalon (de nem tűnik fel, mert a vonal neve is kimaradt a magyar fordításból.)

S ha már kimaradás: itt megint kimarad egy rövidke mondat, Aomame gondolata: Napnyugtáig? 

高速道路では時間料金は加算されません
Time charges don't add up on the expressway
A gyorsforgalmin nincs külön tarifa

Valójában a gyorsforgalmin pont, hogy külön tarifa van - itt nem érvényes a dzsikanrjókin, vagyis az a tarifaszámolási mód, hogy ha lassan megy a kocsi (vagy éppen áll), akkor a taxióra átkapcsol percdíjra.

しかしもし緊急の用件がおありなら、そういう非常手段もなくはないってことです。
All I'm saying is that there are emergency measures you can take if you have urgent business.
Viszont, ha annyira sürgős, nincs más hátra, ott a vészkijárat.

A sofőrnek teljesen mindegy, hogy utasa mit tesz, még csak javasolni sem akarja a vészlejáratot. Éppen ezért fogalmaz ilyen nyakatekerten, szó szerint: De ha sürgős dolga van, akkor nem mondhatni, hogy nem létezik ez a rendkívüli megoldás. Vagyis: De ha sürgős dolga van, akkor még mindig ott van ez a nem mindennapi módszer. Vészkijáratról szó sincsen.

助手席に座った若い男は窓を開けて、退屈そうに煙草を吸っていた。
A bored-looking young man in the front passenger seat was smoking a cigarette with his window open. 
az utasülésen fiatal fickó unottan dohányzott a nyitott ablakban. 

A fiatalember természetesen  nem lógott ki az ablakon, csak letekerte azt.

青豆はカーステレオを指さした。
Aomame pointed toward the car stereo.
Aomame a zenegépre mutatott.

Nem jukeboxot rejt az autó, ennél még egy tükörfordítás (autósztereó) is jobb lett volna.

ミニスカートが腰のあたりまでまくれあがった。かまうものか、と彼女は思った。見たければ勝手に見ればいい。スカートの中の何を見たところで、私という人間が見通せるわけではないのだ。
Her miniskirt rode up to her hips. Who gives a damn? Let them look all they want. Seeing what's under my skirt doesn't let them really see me as a person.
A miniszoknya deréktájig felcsúszott. Mit bánom én, gondolta, hadd bámuljanak kedvükre! A szoknyámon úgysem látnak át. 

Egy derékig felcsúszott miniszoknyán nincsen nagyon mit átlátni. Itt arról van szó, hogy attól még, hogy meglátják, mit rejt a szoknyája, még nem tudják meg róla, kicsoda valójában.

Érdekes, hogy egy sztárírót ilyen kreatív fordításban olvashatunk. Már ha nem az eredetit, vagy az angol, francia, német, vagy akármelyik más fordítást olvassuk, mert bármi jobb lehet, mint - a részlet alapján - a magyar változat.

 

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (5/5)

28 komment

Címkék: könyv japán angol szerkezet félreértése mást jelent

A bejegyzés trackback címe:

https://leiterjakab.blog.hu/api/trackback/id/tr953327200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

elnézést, elkeveredtem, mondd meg, kudaszai, hogy a magyar változat akkor most közvetlenül japánból fordult le magyarra? vagy az angol alapján készült?
Nem minden Murakami-fordítás készült eredetiből, de ez igen. Nem mentségül akarom felhozni, de a fordító súlyos betegen fordította, és azóta sajnos már nem is él. Ettől persze a tévedések tévedések maradnak, amit a leginkább nem értek, hogy egy részük az eredeti ismerete nélkül is felismerhető, egy sima szerkesztőnek is be kellett volna avatkoznia :(
@armitage: a magyar változat a japán eredetiből készült (a magyar kiadás is az angol megjelenéséhez volt időzítve, másképp nem is lehetett volna csinálni). Az angol fordítást csak azért tettem bele, hogy azon a két emberen kívül, aki el tudja olvasni (az egyik Q-rious, a másik hely még szabad :)) a többieknek is világos legyen, hogy nem csak ex has szövegelek mindenféle krikszkrakszról.
@Q-rious: Nem először írjuk, hogy a könyvben megjelenő félrefordítások mindig a kiadó hibáját jelentik... A fordító munkájában benne van a hibázás lehetősége, ez kivédhetetlen, mert egyedül dolgozik, de egy kiadónál legyenek szűrők, hogy ezek a hibák fennakadjanak. Ha nincsenek, vagy nem jól működnek, az a kiadó sara.
@Leiter Jakab:
off: én hozzátenném, hogy a _megjelenésért_ felel a kiadó, de a hibát magát természetesen a fordító követi el, és esetenként változó, hogy ezt mivel lehet (már ha / ha egyáltalán :) ) kaserolni. Mint olvasók, nyilván a megjelent, kiadott termékkel találkozunk, de szerintem az a helyes, ha úgy csördít a jakabostor, hogy a kiadó nyakán csattan, de a fordító is értsen belőle.

Ha ezt a másodlagos kritikai vonalat elhanyagoljuk, könnyen oda jutunk, hogy a fordítótól tulajdonképpen senki nem vár(hat)ja el az igényes munkát, ő csak fordítson egész nyugodtan szamárságokat, a kiadó dolga, hogy kivédje. Mindent meg kell tenni (Jakabként is), hogy ez a hamis illúzió ki se alakulhasson.

Jól tudjuk, hogy a hazai kiadók jó része milyen erőforrásokkal gazdálkodhat, mekkora terhelés alatt dolgozik az, akire még pluszban a lektorálás is hárul. Ez nem a kiadók felelősségének csökkentése, hanem egyszerű tény, amit érdemes józanul figyelembe venni.

Mondhatnánk úgy hogy a fordító ÉS a kiadó EGYARÁNT felelős a megjelenő bárgyúságokért, csak más-más alapokon. A kiadók igénytelensége és/vagy kapzsisága az egyik faktor, a fordító nemtörődömsége és/vagy felkészületlensége a másik. A fordító tetejébe még előnyben is van: van ideje, és korunkban rengeteg netes lehetősége is, hogy kimunkálja, netán leadás előtt végigvegye újra a szöveget. Kényszer és időnyomás alatt kevesen fordítanak, akik mégis, inkább profik, vélem, akiknél hiba is kevesebb csúszik be.
@Komavary:
Én átpakoltam pár mondatot a mahouba, kandzsikat zsigerelni, érdekes, tanulságos. Nagy tiszteletem mindenkinek, aki első blikkre olvassa az eredetit, az abból fordítóknak meg pláne.
@armitage: én sokáig kardoskodtam a "legyen kint a fordító neve" mellett, de szerintem ez a fordítás (a Q-rious által felvázolt háttér miatt) megmutatja, hogy miért jó ötlet ez az irányelv.

"Kényszer és időnyomás alatt kevesen fordítanak, akik mégis, inkább profik, vélem, akiknél hiba is kevesebb csúszik be. "

Itt egy profi fordító dolgozott kettős kényszer alatt: ott volt egy súlyos (és mint kiderült, végzetes) betegség, plusz egy gyors tempójú határidő.

Éppen ezért kellett volna egy plusz kör a kiadó részéről.

(Mert az elnézett kandzsi még csak egy dolog, de rengeteg mondat magyarul sem áll össze.)
@Komavary:
off:
ümm, ühüm; azért is tettem oda az off jelzést, hogy utaljak rá, nem ehhez a konkrét esethez kapcsolódik, amit írok. Meg az esetenként változó körülményekre is céloztam. Az alábbiakkal most se e fordítás fordítóját kárhoztatom.

Én nem ragaszkodnék a fordítók név szerinti kipellengérezéséhez, bár másutt, mások, máskor ezt indokolt esetben, simán megtették, velem is.

Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a fordítót úgy überhaupt pont olyan (ha nem olyanabb) felelősség terheli a szar szöveg előállításáért és leadásáért, mint a kiadót a hibákat megőrző kiadásért. Egyetértünk, hogy a végső szó és felelősség a kiadóé (felelős kiadó :) ), de a szövegalkotás, a szerzői munka a fordítóé.

Elvégre ez a blog is félrefordításokról szól, nem félrekiadásokról :) nem nevekre és lándzsára tűzött fejekre, hanem jól kiegyensúlyozott hozzáállásra van szükség.
@Leiter Jakab: @armitage: igaz és igaz. És még az is előfordul, hogy a fordító helyes megoldását a kiadói szerkesztő* rontja le.
*Jaj, voltam már bűnös, azóta nem is tudok bal oldalamra fordulva aludni.
uh, ennyi hiba egyetlen részletben? :-(
Éreztem a magyart olvasva is, hogy pár helyen nem stimmel, pl. ez az "ugye..." befejezés. Annyit makogok én is japánul, hogy tudjam, szeretik elharapni a mondat végét, csak sejtetve, ami a magyar fordításból nem jött át. A másik, ami nekem is szúrta a szemem, az az "úgysem látnak át a szoknyámon" -- akkor most fel van csúszva vagy nem?
Na de respect a fordítónak, ilyen betegen határidőre, nem mondom. Csak kár, hogy a magyar közönség ilyen formában jut hozzá.

Ha már Murakamiról van szó, nem tudom, olvasta-e más is itt a "Sekai no owari to Haadoboirudo wondaarando"-t (magyarul: Világvége és a keményre főtt csodaország). Egyik kedvencem, angolul van meg, de szerintem a magyar cím nagyon el lett szúrva. Mi az, hogy "keményre főtt csodaország"? A "hard-boiled" angol kifejezés itt nem a tojás állagára utal, hanem egy krimi műfajra! Rákerestem Google-ön a biztonság kedvéért, hogy magyarul utalunk-e "keményre főtt"-ként erre a műfajra. De nem találtam ilyet.
Tökre félrevezető, főleg mikor olyan irodalmi esszéket találtam neten, amikben elemezgetik a főttojás szimbolikáját a regényben -- csak kár, hogy semmi köze hozzá.
Őszintén szólva nem tudom, hogy lehetne szépen lefordítani, de bármi jobb lenne, mint egy a "keményre főtt" dolog; valami kifejezés, amiben benne van a krimi, vagy detektív, vagy akármi... A többi regényének a címe mondjuk ötletesen lett lefordítva szerintem, csak ennél szúrták el nagyon.
Én magam is vitába keveredtem a fordítóval egy korábbi ügyben, ahol súlyosan félrefordított egy mondatot. A felsorolt példák többsége szabad fordítás, nem félrefordítás. Ha valaki azt mondja, hogy sokkal jobban meg tudná csinálni, nosza.
De nem akarom védeni a fordítót (R.I.P.), csupán rámutatnék a kötőzkődés jellegre:

The taxi's radio was tuned to a classical FM broadcast.
Klasszikus zene szólt a taxiban, az FM adón.

Ugye, ebbe az köt bele, akinek a nyelvi készletében periférián van az "FM" rövidítés. Aki viszont használja az URH vagy "ultrarövid hullámú" kifejezést annak a fenti mondat tökéletesen megfelel.
Klasszikus zene szólt a taxiban, az ultrarövid hullámú adón.
@Leonard Zelig: akkor kellene a kötőjel: FM-adó, és nem 'a' hanem 'egy' névelő (vagy semmi) jár elé.

"Klasszikus zene szólt a taxiban, (egy) FM-adón."

Bár, hogy minek ide az egész (kit érdekel, hogy URH vagy sem), így sem tudom, de az legyen a szerző baja.
Amúgy tényleg valamiért a fordító emlékének meggyalázásának tűnik a topik (néha már januárban meghalt), de most olvasom, hogy "a Single Malt márkájú" whiskyt kedvelte valaki, ami nagyon necces. With all due respect.
@Leonard Zelig:

Ez, az FM放送 egy bizonyos sugárzási módot jelent.

Az fordítói döntés, hogy ezt marad FM, vagy URH esetleg ultrarövidhullámú lesz.

De egyik esetben sem egy konkrét rádióadóról van szó, amit az "az FM adón." és az "az ultrarövid hullámú adón." sugallna.

Az viszont biztos, hogy nem emlékgyalázás volt a bejegyzés célja.

Igazából ez a hozzászólás volt az egész alapja:
konyves.blog.hu/2010/08/16/ujra_magany

Hiába voltam kíváncsi, hogy valójában milyen a magyar Murakami, mivel errefelé nehéz beszerezni, így meg kellett várnom egy ilyen alkalmat, amikor a kiadó maga teszi fel a részletet.

Sajnálom, hogy erre csak most került sor, de még mindig úgy gondolom, a fenti, kiemelt mondatok jó része csak a magyar szöveg ismeretében is furcsán hatna.
Közben magam is egyre több szerencsétlen fordításba ütközöm, ahogy olvasom a regényt, de inkább sajnálattal veszem ezeket.

Az egyik szereplő vásárolt egy szövegszerkesztőt (ami gondolom az elektromos írógép és a PC közötti evolúció köztes állomása volt, de nem ez a lényeg) és aszongya:
"Otthon elhelyezte az íróasztalon, és bedugta a drótot(!) a hálózatba."
Ez az utolsó hozzászólásom az ügyben, mert fáj nekem ez a dolog, de nagyon.
@Aphelion: amiért a Kossuth-díjnál
@csársz: Én úgy hittem hogy nem kell, ugyanazért amiért az x koordinátába se kell. De persze az Akh.-ból bármit kinézek, szóval lehet neked van igazad :)
@Aphelion: nem néztem meg, de ha FM adó, akkor olyan, mint a Kossuth adó, ha meg FM-adó, akkor, mint a Kossuth-díj (azaz az egyik a neve, a másik a fajtája).
Idejön még (de lehet, hogy nem): Bartók vonósnégyes, de Tátrai-vonósnégyes (a másodikban játszik Tátrai).
@Leiter Jakab: A kiadó nevében szeretném mindenkinek elmondani, hogy egy kivétellel ( Szputnyik szivecském) valamennyi Murakami könyvet japánból fordították. Kicsit furcsa olvasni azokat a kritikákat, akik az eredeti ismerete nélkül, csak az angolra alapozva húzzák a szájukat. Pl. az angol fordításoknál jellemző, hogy alaposan meghúzzák a szöveget, kihagynak részeket és nagyon " angolosítják". Gyuri nevében kikérem, hogy azzal vádolják, hogy kapkodott és nem figyelt oda, netán nem értette meg a szöveget.
Erdős György az egyik legelismertebb és legjobb japán fordító volt. Murakami fordítói szimpóziumára személyesen az író hívta meg, mivel ismerte fordítói kvalitásait. A félreértések elkerülése miatt, nem volt " kényszer-határidő" a saját tempójában dolgozott az anyaggal.
@breaking: A blog nevében tudomásul veszem a kikérést :).
Kicsit furcsa olvasni olyan kommentet, ami azzal vádol, hogy az eredeti ismerete nélkül kritizálunk, amikor a posztban olvasható a japán eredeti.
Ajánlom a figyelmes olvasást - "Gyuri" nevében nem érdemes kikérni semmit, mert őt nem hogy nem nevesítettük, még csak ismeretlenül sem kritizáltuk - a komment, amire a fenti válasz született, pont a fordítót menti fel, már persze értő olvasás esetén ("A fordító munkájában benne van a hibázás lehetősége, ez kivédhetetlen, mert egyedül dolgozik...")
Szóval akkor a posztban kifogásolt fordítások tulajdonképpen jók a kiadó szerint? FM adó, hogy mást ne mondjak?
@breaking: De esküszöm, nem értem az ilyen stílusú, sértettségből fakadó kommenteket. Kizárólag tárgyilagosan, a tényekből kiindulva van értelme bármilyen vitának.
A posztban megtalálható az eredeti szöveg, a megjelent magyar változat, valamint precíz magyarázat, hogy miért és mennyire nem jó az adott fordítás. Ezekkel természetesen lehet vitatkozni, de kizárólag érvekkel, nem pedig "kikérem magamnak" stílusban. Tessék szépen leírni, hogy miért jó úgy az, ami megjelent, hol nincs igaza a beküldőnek és miért. Amíg ez meg nem történik, csak hőbörgésnek lehet nevezni a választ.
@Leiter Jakab: Csak nem ezt vártad:
"A kiadó nevében megköszönöm észrevételeiket. Sajnálom, hogy a mi hibánkból is történtek tévedések. Ha lesz újabb kiadást, feltétlenül javítani fogjuk a szöveget ezeken a helyeken"?
@csársz: Még: Emlékeztek a magvetős igazgató-fordítóra, aki itt reagált egyetlen egy elnézett szó miatt, és megköszönte?
@csársz: Na de mi a nehéz ebben, mármint ezt leírni? De nem feltétlenül ezt vártam, mert egyetérteni nem muszáj, de érveket szívesen olvastam volna.
@breaking:

"Kicsit furcsa olvasni azokat a kritikákat, akik az eredeti ismerete nélkül, csak az angolra alapozva húzzák a szájukat. "

A fenti idézetek alapja a japán eredeti.

De nem kell ismerni az anngolt ahhoz, hogy az ember húzza a száját, egy friss példa:

csillagporkonyvsarok.freeblog.hu/archives/2011/12/04/1Q84_I_konyv/

"Egy dolog rontott az élvezeten, és az a fordítás. Az eleje tele volt számomra egyáltalán nem a mondatba illő szavakkal. Ez a végére kisimult, vagy már kevésbé voltam fogékony a felfedezésükre."

(Mellékszál: azt mondjuk sohasem értettem, hogy hogy ismerheti egy író a fordítója kvalitásait, ha nem beszéli a fordítás nyelvét. )