Félrefordítások

Olvastál, hallottál egy csinos kis félrefordítást valahol? Küldd el a felrefordit@gmail.com címre!

Lájkoltatás

Nyelvről, értelmesen

Kedvenc nyelvi portálunk a Nyelv és Tudomány - nyest.hu, mert értelmes dolgokat írnak nyelvi témákról. Érdemes olvasni őket.

Friss topikok

Gyakori címkék (teljes lista a végén)

24 maraton (6) agatha christie (5) agymenők (3) állítólag... (8) általános hiba (95) amatőr (5) amerikai foci (5) angol (2235) az elit alakulat (3) az elnök emberei (4) a felreforditas nyomaban (3) a mentalista (15) a szökés (3) a szürke ötven árnyalata (6) band of brothers (3) biblia (4) bkv (10) blackadder (4) bones (11) californication (4) cím (72) criminal minds (4) csengetett mylord (4) csillagkapu (8) csi lv (33) csi miami (22) csi ny (17) dalszöveg (3) desperate housewives (4) doctors (4) doktorok (4) doktor house (18) dokumentum (5) dr csont (10) elírás (6) étlap (22) everwood (4) family guy (3) fekete vipera (4) felirat (88) fifty shades of grey (6) film (374) fordítógép (38) francia (41) friends (49) garfield (6) gilmore girls (15) google (4) gyilkos elmék (5) gyűrűk ura (5) hamis barát (65) használati utasítás (18) helyszínelők (45) helyszinelok maraton (8) hirdetés (13) hírek (8) hogfather (5) holby city (3) holland (3) horvát (5) house md (19) how i met your mother (3) hunglish (21) idézet (6) index (18) internet (100) ismeretterjesztő (123) jag (8) james bond (4) james verseny (18) játék (4) jóbarátok (54) joey (3) kaliforgia (3) káromkodás (3) képpel (207) képregény (8) kiadvány (11) kiejtés (9) kifejezés (4) könyv (197) kvíz (19) latin (5) law & order (4) lengyel (3) letterman (3) lord of the rings (4) lost (5) magyarról (130) married with children (5) máshol írják (7) mást jelent (322) máv (4) miami helyszínelők (5) miért éppen alaszka (5) monk (6) mythbusters (7) ncis (8) német (105) nem félrefordítás (16) nem fordította (13) név (123) nincs ilyen szó (40) northern exposure (5) obama (3) offi (6) olasz (12) orosz (19) pratchett (5) prison break (5) programajánló (5) rádió (4) rajzfilm (53) reklám (23) rém rendes család (4) román (4) roswell (7) saját hiba (12) sajtó (363) sherlock (6) simpson család (17) sorozat (483) south park (9) spanyol (9) sport (6) star trek (7) supernatural (3) számítástechnika (4) szavazás (6) szerkezet félreértése (70) szex és new york (3) szinkron szerda (9) szívek szállodája (12) szlovák (3) szoftver (35) szótár (5) szóvicc (4) született feleségek (5) termékcímke (17) tévéműsor (91) the mentalist (15) the pretender (3) the simpsons (15) the x files (5) tolmács (9) top gear (14) true blood (3) tükörfordítás (232) újrajátszás (4) véleményes (173) videóval (8) x akták (5) you rang mylord (4) zene (17) Összes címke

A Top Gear fordítója átszerződött az MTI-be

2011.05.17. 16:58 Leiter Jakab

Hagyományainkhoz híven a cím természetesen nem igaz, illetve ha mégis, az véletlen. Azért ezt a címet adtam, mert többen is jelezték, hogy a Top Gear mostanában sokat vesztett félrefordításaiból, viszont feltűnően több MTI-s félrefordítás érkezik. Ez a mostani bréking lehetett volna, ha időben kiteszem, csak el voltam havazva. Panni küldte:

Ma reggel [május 10-én, bocs - LJ] munkába jövet hallottam a Neo FM 'félhetes' híreiben a következő mondatot:

"A tudósok Semir Zeki neurobiológus vezetésével arra jutottak, hogy egy műremek boldogsághormonnak is nevezett dopamint juttat a szem- és a homloküreg agykérgébe."

Nagyon gyanús volt, hogy a fordítás nem stimmel, mert tisztában vagyok a dopamin mibenlétével és az nem a boldogsághormonként ismert hormon (az ugyanis az endorfin). Amint beértem, gyorsan rákerestem és meg is találtam az eredeti cikket itt: http://www.telegraph.co.uk/culture/art/8501024/Viewing-art-gives-same-pleasure-as-being-in-love.html

Itt szó sincs boldogsághormonról, igaz, a dopamin is az örömérzetért felelős, de míg az endorfin egy "vegyület", a dopamin neurotranszmitter, és a kettő nyugodtan említhető együtt, de semmiképpen sem összekeverendő.

A hír magyar változata természetesen az MTI-től származik: http://index.hu/tudomany/brittudosok/2011/05/09/egy_szep_festmenyt_nezni_olyan_mint_a_szerelem/

Elpolemizálgattunk többekkel ennek a posztnak a kommentjeiben az MTI félrefordításairól, de akár itt is folytathatjuk, mert végre felbukkant egy MTI-párti kommentelő is (ezt most őszinte örömmel mondom, mert valljuk be, kezdett unalmas lenni, hogy mind csak szidtuk szegényeket). Ami biztos: negyvennél több poszt viseli az "MTI" címkét. A jelenlegi címkézési rendszer előtt is lehetett jó néhány. Pár posztot talán nem címkéztünk fel jól, mert ez a keresés közel hetven posztot talál. Egy rakás félrefordításukat nyilván nem küldi be senki. Akkor ez most sok, vagy ennyi még belefér? Szerintem sok. Szerintetek?

szerintünk: (3/5)
szerintetek: (0/5)

105 komment

Címkék: sajtó angol

A bejegyzés trackback címe:

https://leiterjakab.blog.hu/api/trackback/id/tr962911444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

@pocak: a fordítónak tényleg nem kéne csillogtatni a nemlétező biológia tudását. :)

"into the orbito-frontal cortex of the brain"
helyesen: "az agy orbitofrontális kérgébe"
az MTI-t védő Don Quijote nem tűnt el. csupán a munka, alvás, adóbevallás és munka sorrendbe nem fért be az internetezés. folyt. köv. most muszáj dolgoznom.
"also known as the ‘feel-good’ transmitter"

A "feel-good" itt nem "boldogság", hanem "nyugi", ugyanis félelemcsökkentő hatása van a dopaminnak.
@Flankerr: aha, sok... megmondanád, hogy hány MTI-s hírt olvastál már?
továbbra is állítom, hogy nem olyan sok az a sok. de a hibák időnként/gyakran bődületesek sajnálatos módon, mondhatnám orbitálisak. jelige: ha már liba, legyen kövér.
@mandark: A józan ész hiánya miatt sok.
hogy eredeti kérdésedre válaszoljak: napi szinten olvasom az Index szinte összes főoldalas cikkét, némi Origót, Inforádiót. Csak erre az oldalra küldtem be 8-10 kisebb nagyon találatot. 60 blog/oldal van az RSS olvasómban, és a 80-s évek közepe óta nézek Híradót, teljesen magamtól, mert érdekel mi történik a világban. mostanság reggel 6:30-7:30 között, + olykor az Esti krónika idején MR1.. Ezek alapján ki merem jelenteni: közel se annyit mint bárki aki hírszerkesztő/MTI-s, de egy "átlag" emberhez képest sokat.
@mandark: Sőt, még emailt is küldtem az MTI-nek, részletes indoklással, linkekkel, miért bődületes baromság amit írtak.. Ők, és így például az MR1 honlapja azóta se javították ki..
@Flankerr: a javításokat illetően a szabály az, hogy a hír megírásának napján javítást ad ki az MTI.
ha nagyon fontos a javítás és már eltelt egy/több nap a kiadástól, akkor hibaigazítás megy ki.
ha a hibát nem ítéli olyan szintűnek a szerkesztő, hogy X nap elteltével hibaigazítást adjon ki, akkor "csak" a sajtóadatbank vezeti át a javítást a hírre, amely a SAB-ból mindig előkereshető.
kinek/hova küldtél e-mailt?
@Flankerr: a kérdésem arra vonatkozott, hogy eredeti MTI-s hírt hányat olvastál?
A felhasználók változtatni szoktak az MTI-s híreken. Jó esetben azért, hogy fogyasztóbarátabbá tegyék, kijavítsák a sutaságokat, elírásokat, helyesírási hibákat, egyénibbé tegyék, meg hát kiegészítik a saját infóikkal. Rossz esetben feltupírozzák, ami nem valami jó ötlet.
Forrásként az MTI-t meg kell jelölniük, de ez nem jelenti azt, hogy amit olvasol az indexen vagy bárhol, az tényleg szó szerint egyezik az MTI hírével.
követ el hibákat az MTI, de már szégyellem magam, hogy meg kell ismételjem, nem az a jellemző, hogy tartalmi jellegű hibákkal van tele a kiadás. előfordulnak bődületes, nevetséges, vicces hibák, nagyon szomorúak is (amikor kiderül a tudás és az odafigyelés nyilvánvaló hiánya), de alapvetően korrekt hírek mennek ki.
az alapelv pedig az, hogy a hibát javítani kell! a hiba nem szégyen, hanem a munka egyik nem kívánatos gyümölcse/vadhajtása. előfordul, nem tragédia.
@mandark: Ez jó hozzáállás, mármint a javítás. Eredeti hírt valószínűleg nem sokat. De amikor beküldök valamit a Jakabra, mindig körbenézek. főleg a forrás után kutatva.
Abban igazad van ,hogy a híroldalak átdolgozzák, tömörítik, rövidítik. De a fent linkelt ballisztikus rakétás hír hibás mondata 4 forrásban (Index, Inforádió, NOL, MR-1) szóról szóra ugyanúgy szerepelt eredetileg.
A "sok" nálam főleg arra vonatkozik, hogy egy nemzeti, most már még jobban központosított (tudom , erről nem az MTI tehet) hírforrásnak, az átlagnál is jobbnak kell lennie. Szerintem Fizessenek meg drága közpénzen lektorokat akik azonnal átnézik amit kell (tudom, az időfaktor tényleg ez ellen dolgozik), de talán megérted, hogy egy Indexnek jobban "elnézem" (de beküldöm..:) a félrefordítást, gépelési hibákat mint az MTI-nek
@mandark: A kommentem a linkek miatt a bloggazdára vár. Röviden: a multimedia@mti.hu ra küldtem, és többek között erről a hírről írtam:
"http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/kulhon/amerika-60-milliardos-fegyveruzletet-kotne-szaud-arabiaval.html"
@mandark: Multimédia@mti.hu Ezt az 1 nyilvános címet találtam a honlapon.

Ezt írtam:

"Tisztelt MTI!

Szeretném felhívni figyelmüket az egyik hírükbenben található tárgyi tévedésre:

www.origo.hu/nagyvilag/20100915-robbanas-egy-amerikai-bombagyarban.html

Sajnos csak így tudom belinkelni, nem tudom mennyire fogalmazta át az Origo a hírt.

"A Memphistől 120 kilométerre lévő üzemben az amerikai légierő számára gyártanak infravörös "csalibombákat", amelyeket manőverező robotrepülőgépek megtévesztésére vetnek be"

A infravörös "csalibomba" helyett inkább az infravörös zavarótöltet az elfogadottabb kifejezés, de ezért még nem írnék.

Viszont ezeket nem manőverező robotrepülőgépek ellen vetik be (azok ellen annyit érne mint a szentelt víz, ráadásul szárazföldi célpontok ellen használatosak), hanem az infravörös keresőfejjel ellátott légiharc vagy légvédelmi rakéták megtévesztésére, mint a magyar Gripenek által használt AIM-9 Sidewinder vagy a kézi indítású Igla és Stinger.

Végeztem egy kis internetes nyomozást a kérdésben.

Ebben a forrásban: www.myfoxtwincities.com/dpps/news/091410-explosion-at-kilgore-munitions-plant_9636539

helyesen a "counter measures to heat-seeking missiles" kifejezés szerepel.

Önök viszont a valószínűleg a következő, angolul is kissé pongyolán (vagy általánosítóan) fogalmazó hírt vehették át: www.wmctv.com/Global/story.asp?S=13151786

Itt a "guided missile" szerepel, ami (bármilyen módon) irányított rakétát jelent, és nem manőverező robotrepülőgépet (az cruising missile lenne).

Emiatt javaslom a fentebb idézett mondat átfogalmazását, például erre:

"A Memphistől 120 kilométerre lévő üzemben az amerikai légierő számára gyártanak infravörös zavarótölteteket, amelyeket a hőkereső fejjel ellátott rakéták megtévesztésére vetnek be. Az amerikai védelmi tárca idén a B-52-es hadászati bombázói számára rendelt tölteteket/csalikat a cégtől 22,5 millió dollár értékben."

Mivel ezek nem bombák, hanem kisméretű töltetek (a haditengerészet részére gyártott verzió is csak 22 kg), én ezt a szót nem használnám a hírben.

Üdvözlettel:

Tejes név

U.I. egyúttal felhívnám a figyelmüket egy másik téves hírükre: leiterjakab.blog.hu/2010/09/14/ballisztikus_raketakat_ad_el_az_usa

Az idézett Index és az Inforádió már javította a tévedést a ballisztikus rakéták kérdésében, de a Népszabadság Online-n és a Magyar Rádió honlapján még a hibás hír szerepel:
www.mr1-kossuth.hu/hirek/kulhon/amerika-60-milliardos-fegyveruzletet-kotne-szaud-arabiaval.html
http://nol.hu/kulfold/amerika_minden_idok_legnagyobb_fegyveruzletere_keszul"

A "fő" hír, amiért küldtem a mailt anno, az még az "elmegy" kategória (az olvasók 98%-ának fel se tűnik), de az U.I. ban lévő rész elég durva tárgyi tévedés. a NOL már javította, az MR1 nem.
@Flankerr: utánanéztem. azt a.... rézfán fütyülő. sajna, jogos a pont. az MTI adta ki a baromságot. van rá mentség, de nem elfogadható és nem is vállalható. a lónak is két oldala van, mégsem hanglemez...
@mandark: örülök hogy ezen a téren egyetértünk..:) és annak még jobban, hogy beismered a tévedést.. más ország lennénk, ha az ilyen emberek lennének többségben.. bárhol..
Gondolom amit írsz, az a ballisztikus rakétás hírre vonatkozik, nem a másikra.
@Flankerr: javaslom, hogy más e-mail címet válassz. a multimédia is csak felhasználó, az előállító szerkesztőségekhez érdemes fordulni.
ha külpolitikai a téma, akkor a kul@mti.hu, ha belpolitikai, akkor a bel@mti.hu címre repíts egy emilt. a kulturális/színes/tudományos jellegű hírek esetében pedig a kultura@mti.hu. a gazdaság pedig gazdasag@mti.hu. nem túl bonyolult.
sajnálom, hogy nem ért célba a leveled. szerintem mindig minden észrevétel hasznos.
@Flankerr: pontosan, a ballisztikus rakétásra
na jó, tényleg muszáj dolgoznom. különben hajnali háromra sem végzek... jó éjt mindenkinek
@mandark: Neked is jó éjt. Köszi a címeket, észben tartom. Lehet Jakabnak érdemes lenne kirakni őket. Vagy akár egy interjút készíteni veled a blogon ezekről a dolgokról amit itt leírtál, a menetéről. De tényleg.
@mandark: én úgy húsz éve olvasok naponta, úgyhogy a véleményem - "nincs hibátlan MTI-s hír" -, amit el is fogadtál egyszer, nagyjából negyedmillió hír elolvasása után alakult ki.
A javítások pedig javítások: miért gondolod, hogy a felhasználók rontanak a híreken?
@csársz: idézem önmagamat:
A felhasználók változtatni szoktak az MTI-s híreken. Jó esetben azért, hogy fogyasztóbarátabbá tegyék, kijavítsák a sutaságokat, elírásokat, helyesírási hibákat, egyénibbé tegyék, meg hát kiegészítik a saját infóikkal. Rossz esetben feltupírozzák, ami nem valami jó ötlet.
soha nem állítottam és nem állítanám, hogy a felhasználók - mindig/gyakran/sűrűn - rontanak az MTI-s híreken.
mindössze annyit állítok ebben az esetben is, hogy előfordul, hogy a változtatások miatt hiba csúszik be, vagy "félresiklik" a hír, s valami oknál fogva mindig az MTI-t veszik elő ilyenkor.
hibátlan MTI-s hír nincs, mert ha más nem is, szinte mindig van elütés, helyesírási hiba. tartalmilag viszont a legtöbb, a túlnyomó többség, rendben van.
amúgy az idő nyomása és a munkakörülmények nem igazán teszik lehetővé az elmélyült alkotó munkát. ez egy nagyüzem, amelyben híreket gyártanak. még a legnagyobb igyekezet mellett is készül selejt.
Egyértelműen sok, és nem csak a félrefordítások miatt. Sok tárgyi tévedésük van a saját maguk írta hírekben is.
Cím: Chase Manhattan
@mandark: tudod, arra jó, amit írsz, hogy elgondolkoztam rajta, tudnék-e jobb MTI-t csinálni, ha nulláról építhetném föl az egészet

Bevezetőnek hírszerkesztő kollégám aranyköpése: "Ne morogj, az a jó, hogy így dolgoznak, különben nem volna szükség ránk!"

1. ez a "nemzeti izé"-elv eltorzult az idők folyamán, eredetileg nem volt köze a szó magasztos jelentéséhez, csak annyit jelentett: országos, állami, mindent átfogó, mára viszont azzal jár a jelentése, hogy szürke, kevéssé támadható, védhető legyen, amit csinál, kivéve, ha mondjuk az ilyen nevű színházat igazi alkotó kezére játsszák, ami azért előfordul
(nem véletlen, hogy a fordításban próbálnak "kreatívak" lenni a munkatársak: a külföldi színes hírben nincs kockázat)

2. a magyar újságírás mára eltávolodott az egyszerű alapelvektől, és ami nagyobb baj, elvitte magával az olvasókat is a józan, értelmes, érdeklődő polgárnak a világról alkotott véleményét kialakítani segítő tájékoztatástól a manipulált káosz irányába, és - itt valami dicséretféle következik - az MTI tavalyig képviselt nagyjából semlegesnek mondható közleménystratégiája szürkévé, és így paradox módon káosznövelővé, -teremtővé vált.

3. maga a munka lélekölőnek tűnik (te erről írod: "az idő nyomása és a munkakörülmények"), ezért csak kényszerből választják komolyabb újságírók, csak a kezdők lelkesednek érte, ők pedig... MTI-snek lenni vagy a Reutersnél dolgozni nem ugyanaz a rang a szakma szemében, ezért sem lehetséges, amit állítasz, hogy nincs különbség/kicsi a különbség

4. számomra a szabad sajtó első néhány éve bebizonyította, hogy nálunk a közszolgálatiságot nem érdemes erőltetni (magyarul sóval kellett volna behinteni a M. Tévé és Rádió helyét legkésőbb 1996-ban), az MTI-ről sokáig mást képzeltem, a hírgyártást olyannak gondoltam, mint a posta működését: elvitte a levelemet Johannesburgba akkor is, amikor nem álltunk diplomáciai kapcsolatban, sőt!, de 2004-2005 óta már ezt sem hiszem: ha V. M. sem tudja rendbe tenni...

5. úgyhogy eléggé reménytelennek látom a helyzetet, főleg ennek fényében: vitám volt a nagy magyar bankkal anyám halála után, és egyszer csak azt találtam mondani: "Maga szerint így intéznék ezt a Chase Manhattan Bankban is?!" Mire az ügyintéző főnök: "Ne hasonlítsa már az XYZ-t a Ch. M. Bankhoz!" Gondoltam, írok róla publit, hiszen itt vannak nálunk a világ legnagyobb bankjai, hogyne hasonlíthatnám őket a világ legjobbjaihoz! Azután rájöttem, akkor saját lapomat meg a New York Timeshoz kellene hasonlítani!
Azért sajnálom, hogy elálltam tőle, talán egyszer még lesz alkalmam megírni: az önkritika sosem árthat!

Breaking: ma már JPMorgan Chase Bank en.wikipedia.org/wiki/Chase_(bank)
@csársz: biztosan állíthatom, hogy nem kellene nulláról kezdened, és tudnál jobb MTI-t csinálni. annak persze nem örülök, hogy amit írok, az csak arra jó, hogy elgondolkodj, tudnál-e jobb MTI-t csinálni. de ez nyilván az én hibám, ha csak ennyire jó.
az aranyköpés jó, bár kissé(?) sértő az MTI-re nézve. ugyanakkor elismerem, hogy van alapja. sajnos.
egyetértek veled az 1. és 2. pontban is. valóban nagy baj, hogy a sajtó elvitte az olvasókat egy rossz irányba. ugyanakkor maga a világ ilyen, az átalakulás tempója szédületes, s ennek vannak nagyon is komoly negatív következményei is.
a bevételért, így a fennmaradásért vagy a profitért folyó küzdelem, az olvasói szokások és ízlés, az érdeklődés, nem kedvez a komoly újságírásnak. nézd csak meg, hogy mit tett önmagával például a hvg, vagy újabban a népszabadság is. feltételezem, hogy ez idővel változni fog, ismét megjelenik a nagyobb igény a valóban színvonalas tájékoztatás iránt.
a 3. pontban nem tudok veled egyetérteni. a hírügynökségi újságírás, ha valaki jól csinálja és engedik dolgozni, ne adj isten így vagy úgy ösztönzik is, nagyon is érdekes dolog. megvannak a maga speciális szabályai, amelyek nekem például kifejezetten tetszenek (ld. semlegesség, pontos és gyors tájékoztatás, objektivitás amennyire csak lehet...)
MTI-snek lenni persze nem ugyanaz, mint a Reutersnél dolgozni. rangon vitatkozni, ki jobb, ki rosszabb, nagyon rossz felvetés. az MTI és a Reuters feladatai és céljai nem azonosak, legfeljebb csak annyiban lehet összehasonlítani a két hírügynökséget, hogy mennyiben tartják be a hírügynökségi újságírás alapszabályait. ismétlem önmagam: a törekvés, az igyekezet megvan, a külpolitikán az esetek túlnyomó többségében a kiadott hírek megfelelnek a szabályoknak. persze az más kérdés, hogy az előfizetők mit használnak fel. sajnálatos tény, hogy igény inkább a rövidebb, felületesebb és "ütősebb" hírek iránt van. ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nem mennek ki nagyon is komoly hírek, hátterek, elemzések. ezeket azonban csak az előfizetők látják.
4. a közszolgálatiságnak nagyon is helye van. mondhatnám azt, hogy ilyen időkben mindennél jobban szükség van. az más kérdés, hogy ez kinek jó, és mire próbálja használni a mindenkori hatalom a közszolgálati médiát.
az általad emlegetett V.M. - a múltja és tudása iránti minden tiszteletem dacára - sokkal többet ártott az MTI-nek mint használt. hosszú tevékenysége alatt nagyon sokszor bebizonyította, hogy nem alkalmas vezetőnek
5. a helyzet soha nem reménytelen, legfeljebb időnként elkomorodik az ember. a helyedben megírtam volna a publit, mert igenis jogod van színvonalat követelni a bankban és a saját lapodnál is. meg az MTI-nél is. ha nagyon szellemes akarnék lenni (sajnos nem vagyok az, pedig nagyon szeretek nevetni), azt mondanám, hogy azért mert "megérdemled, megérdemeljük".
az önkritika pedig kiváló dolog és eszköz. soha ne bízza el magát az ember, legyen képes kritikusan szemlélni önmagát és tevékenységét. ismerje el és legyen büszke az eredményekre, a hibákat meg javítsa ki.
szóval mi van a pohárral? félig tele van, vagy félig üres?
@Leiter Jakab: ja, ez is lett szúrva, mármint a DSK... kár.
a kérdés és kijelentés ez volt: "Akkor ez most sok, vagy ennyi még belefér? Szerintem sok. Szerintetek?"
nem szeretnék meghátrálni. továbbra is állítom, hogy relatíve nem sok. ha viszont nagyon szigorú akarok lenni (amúgy az vagyok), akkor azt mondom, hogy az egy hiba is több eggyel a megengedettnél. de ez van, nagyon ócska, de igaz közhely, hogy csak az nem hibázik, aki dolgozik. jelentkezzen, aki még soha semmiben nem hibázott, mármint a munkájában.
amúgy pedig tetszenek a gondolataid és a hozzászólásaid, csakúgy mint a többieké.
@mandark: ... aki nem dolgozik (: (: (:
Az nem lehet esetleg megoldás, hogy a "köznapi" témájú híreket lefordítják az MTI munkatársak, de a tudományos(fantasztikus) cikkeket kiadják külsősnek? Tudom, hogy időhiány, meg hogy nem olcsó, de szerintem egy rakás műszaki szakfordító boldogan megcsinálná az ilyesmit fillérekért is vagy pénteki francia krémesért is, általában nem 100 oldalas disszertációkról vagy hipertitkos anyagokról van szó...
@Kovácsné: de, megoldás lehetne. csak akkor minek újságírók az MTI-be?
inkább a külső lektorálás látszik kézenfekvőnek, de nincs ilyen. a miért nincs? kérdésre nem tudok választ adni. talán a pénzhiány miatt.
amúgy vannak külsősök is, például Matos Lajos az orvosi/egészségügyi témákban.
@Kovácsné: Azért ez elég rendesen alávágna az egyik legfontosabb szempontnak (gyorsaság). Persze folyamatos készenléti ügyelettel megoldható, csak az már nem igazán külsős.
@Kovácsné: @mandark: minek ez a megoldás, ha amúgy is csak elenyésző számú hiba fordul elő?!

Ami meg a poharat illeti: bárcsak félig volna üres!

Közszolgálatiság: félreértesz, nem a fogalommal van bajom, csak bebizonyosodott, hogy nálunk állami pénzen nem bír megvalósulni.

Kérdés, ha az állam kiszállna a médiából, belépne-e a helyére valami a köz szolgálatában.
A magam részéről azt gondolom, hogy 96-ban még lett volna esély rá, de azóta a kereskedelmi tévézés annyira elment kutyairányba, hogy nehezen lehetne egy szegmensét is visszatéríteni. Bár például van olyan hírrádió, amelyik nagyságrenddel közelebb áll a köz szolgálatához, mint az MR, úgyhogy azt hiszem, meg kellene próbálni fölhagyni azzal, hogy a mi pénzünket költsék arra, amire most teszik.

De térjünk vissza a félrefordításokhoz, van belőlük elég (az MTI-n túl sok is:):):)
@csársz: aranyos ez a kis gúny, de érdemes lenne még csiszolgatni rajta...:)
a közszolgálatiság is nehéz kérdés, s valóban 96-ban finoman szólva is rossz megoldás született.
egyetértek amúgy, ideje lezárni ezt az élvezetes vitát/beszélgetést, térjünk vissza a félrefordításokhoz, a hibák levadászásához!
Off-topic leszek, de az MTI-hez még én egyet hozzáfűznék, hogy mik azok a típushibák, amelyek miatt úgy érzem, hogy ott már túlnyomórészt írástudatlanok dolgoznak (a jelenlévők mindig kivételek ;):

www.kisalfold.hu/belfold_hirek/tizenhat_evre_iteltek_a_gyermekeivel_fajtalankodo_dunavecsei_ferfit/2220250/

A hír tartalmához nem szeretnék hozzászólni, bár lenne véleményem.

Itt van, ami kiveri a biztosítékot: "húgával szexszel".

Drága hölgyeim és uraim, a fent írt változat a szex+vel kapcsolat eredménye, amit írni akartatok, az a szexel. És állítom, azért írta a fentit a hír írója, mert hallotta valahol, hogy nem firefox-al, hanem firefoxszal, gondolta, megmutatja, hogy ő tudja.

Ja, csak rosszkor mutatta meg fene nagy tudását. Nekem ez azt jelzi, hogy az említett író (lehet persze, hogy a cikket átvevő kisalföldes "zseni" írta át, ismerve az ottani szintet, ez sem lepne meg), a magyar nyelvvel nincs tisztában, és nem csak a helyesírással.

Második számú kedvencem a MTI-s hírekben rendszeresen előforduló 1-én, 1-ei és társai.

Szóval lenne ott mit rendbe tenni, a tragikus melléfordítások jó része bizonyára abból is ered, hogy a hír írója a saját anyanyelvével sincs tisztában.
Ígérem, lezárom a témát:

index.hu/gazdasag/blog/2011/05/19/mindennel_fontosabb_a_gazdasagi_novekedes/

6, azaz hat hiba egy 15 soros cikkben, ismét alapvető helyesírási hiányosságokat mutatva, pl.:

"a technológiai- és tudományos innováció"
A technológiai után nem kell vessző, mert a technológiai innováció különírandó.

"a kis és közép vállalkozások fejlesztését"
Ez meg helyesen kis- és középvállalkozások.
@Artie: én azt értem, hogy nem jó, ha helyesírási hibák vannak egy hírügynökségi anyagban, mert tényleg nem elegáns. de azért könyörgöm, ne mondjunk olyanokat, hogy "a hír írója a saját anyanyelvével sincs tisztában", mert ennek az anyanyelvhez az ég egy világon semmi köze.
@pocak: Pedig így van, két szót kever.:)

A már említett kisalfold.hu-n láttam tegnap a "törzsgyökeres" szót. Na erre mit lehet mondani?

Igen, igen, hivatásos újságírótól.
@Artie: milyen két szót?
ne már, és ezek szerint ha analfabéta lenne, tudna magyarul, mer akkor biztos nem keverné össze? vagy ha a szábalyzat alkotói történetesen úgy alkották volna meg a szabályzatot valamiért, hogy ezek egyformán lennének megoldva, vagy ahogy az illető használta, akkor meg tudná az anyanyelvét?

az írás egy kód a nyelv lejegyzésére. a helyesírás egy totál ad hoc szabálygyűjtemény. ennyi, nem több.
A képről valamit, esetleg? Jó, nem egy nagy cucc, meg nem is vicces, de legalább valamit...
@Leiter Jakab: Gusztustalan ez a lila kabát...:) Vagy nem ilyenre gondoltál?;)
@Artie: "Admit it. You don't know the answer, do you?" :)
@Artie: a helyesírási hibák, hát azok valóban jellemzőek. persze nemcsak az MTI-re, hanem az egész sajtóra. meg az egész országra is.
nagyon kevés ember van az MTI-ben, aki képes helyesírási hibák nélkül írni. olykor a sietség és a figyelmetlenség az oka, máskor meg a fejben uralkodó sötét éjszaka...
amikor iskolás voltam, tökéletesen megtanultam a helyesírást. azóta viszont egyre rosszabb. annyiszor változtatták mostanában a különböző szabályokat, hogy az elképesztő. a logika pedig sokszor nem segít.
azért az általad említett hibák hajmeresztőek, elismerem.
@mandark: Természetesen a figyelmetlenségből történő elírás a tudatlanság miatti hiba nem ugyanaz a kategória, ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha valakinek ez a munkája, szakmája, pláne a nemzeti hírügynökségnél (magyar nyelv védelme? melyik kormány hozott egy semmit nem érő nyelvvédelmi törvényt?...), akkor az igenis figyeljen oda. Persze, mindenki hibázik, nem ezzel van baj, de azért ez...

Ma láttam a kisalfold.hu-n a következő rettenetet: a Guinness-rekordot háromszor próbálta leírni az "újságíró", egyszer Guiness, kétszer Guinnes volt. Ez nem figyelmetlenség, ez lustaság... Ha már nem tudja, az istenért, keresne legalább rá!...
@mandark: hiszed vagy sem, a magyar helyesírás szabályait 1985 óta nem változtatták meg*
de erről már nagyon sokszor volt szó, lásd inkább a blog idevonatkozó "különszámát": leiterjakab.blog.hu/2010/01/06/a_helyesirasrol
*amiből nem következik, hogy néhány (de nem olyan sok) szó helyesírása más ma, mint akkor, de ez éppen a szabályokból következik, amelyek bizonyos esetkben megkövetelik a változtatást
@Artie: egyet kell veled értenem. nagyon sokan hadilábon állnak a helyesírással.
@csársz: amennyire én tudom, a helyesírás szabályai folyton változnak. van valamiféle bizottság, amely hol ezt találja ki, hol azt. például néhány éve az jutott eszükbe, hogy a holocaust az már nem holocaust, hanem holokauszt.
a "mit hány szóba írunk" pedig végképp kiborító, legalábbis számomra. ez a mumus.
hány szó az, hogy légi/csapás? jó pár példát tudnék mondani.
van többféle helyesírási szótár is. ha megnézem a számomra nem egyértelmű kifejezéseket, ld. légi+összetételei, nincs az az isten, hogy felfedezzem benne a logikát.
szóval szerinted nem változtak a szabályok? most megnézem a linkedet.
@csársz: elolvastam, bár a kommentekből csak néhányat. egyetértek azzal, hogy egy blogon más helyesírását cikizni, nem helyes. már csak azért sem, mert sokan űznek sportot abból, hogy direkt nem helyesen írnak (vagyis kiejtés szerint írják a szavakat), vagy rövidítéseket alkalmaznak.
viszont "normál" körülmények között, munkában vagy hivatalos iratokban - vagyis ha nem kötetlen beszélgetésről, vitáról, e-malről van szó - kötelező alkalmazni a helyesírás szabályait.
én magam igyekszek mindig helyesen írni - na jó, az ikes igékkel is vannak gondjaim az egybe- és különírásról nem is beszélve -, de ez csupám "szakmai ártalom", megszokás.
@mandark: csársznak igaza van, 1984 óta az akh 11. kiadása van érvényben, azóta nem történt változás. egyes szavak sem igen változtak, az történt meg sokszor, hogy új helyesírási szótárakba (nem a szabályzatba!) bekerültek új szavak, és esetleg ez olyan formában esett meg, hogy eltért a spontán addig kialakult írásszokástól.

az igaz, hogy hivatalos szövegekben azért illendő betartani a szabályzatot (bár az annyira zavaros, lásd valóban pl. az egybe vs különírást, hogy nem mindig könnyű).

azt viszont nem értem, hogy az ikes igéknek mi köze a helyesíráshoz.
@mandark: a szabályok 27 éve nem változtak - ami nagyon nagy idő! -, és most nincs is kedvem megnézni őket, de a holokausztra vonatkozót tudom: ha egy idegen szót a nyelv befogad, akkor már magyarosan írjuk pl. kapucsínó vagy diszk stb.
Vagyis ez a változás nem a szabály változásából következik, hanem éppen a változatlanságából:):)
A két helyesírási szótár (Akadémiai, Osiris) - mert kettő, és csak kettő, van! - közötti különbségek bizonyos szabályok eltérő értelmezéséből, illetve egy helyzetre más-más szabály alkalmazásából következnek.
De nem hiszem, hogy tucatnyinál több eltérést találsz a két szótár között.
Mondok egyet: sydneyi (Akadémiai) kontra sydney-i (Osiris).
Az előbb azt a szabályt alkalmazza, amely szerint az i-értékű y-hoz közvetlenül kapcsolódik a melléknévképző i.
A másik azt, amely szerint, ha az idegen szavak végén lévő, bonyolult betűhalmaz nem teljesen világos, akkor kötőjellel kapcsoljuk hozzá ezt az i-t.
(Nem szó szerint idéztem a szabályokat, lusta vagyok kikeresni őket.)
@csársz: Na, ezt a kapucsínót aki kitalálta...

A legdurvább azonban nem ez. Ugye ez úgy van - mint írod is -, az idegen szavakat fonetikusan kell leírni. Rendben, legyen így, ez a szabály, még ha marhaság is.

Itt van például a "computer" fonetikus átírása magyarra: komputer.

Azt ne kérdezze meg senki, hogy ennek a szónak a megalkotója hova tette a j-t és mitől lett az ú rövid.
@pocak: rendben, tietek a pont. bár mi magunk között csak a "nagy voluntarista" néven emlegetjük az osirist.
az ikes igéknek tényleg nincs köze a helyesíráshoz, sokkal inkább a nyelvtanhoz és a nyelvérzékemhez. nem vagyok képes helyesen használni az ikes igéket, és ezért olykor kicsúfolnak.
@Artie: erre mondtam én, hogy olykor semmi logikát nem találok a helyesírásban. az meg, hogy a kivételek erősítik a szabályt, elég gyenge érvnek tűnik.
@csársz: szerintem idegen nevek esetében egy szabály van. ha a szó végén szereplő utolsó betű/fonéma kiejtendő, akkor nincs kötőjel, ellenkező esetben pedig a kiejtésnek megfelelő raggal látjuk el. így a helyes írásmód Bushsal, Trichet-t, Bordeaux-ban.....
@mandark: 217. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.
a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De hagyományosan: Anjouk.

aztán hogy mi az "írásrendszerünkben szokatlan együttes", azt döntse el mindenki maga. az osiris teljes joggal mondja, hogy sidney-i, mer érveljen ellene bárki, hogy az "ey" nem szokatlan. persze mellette is macerás, hülyeség ez úgy, ahogy van.

az ikes igéket meg helyesen használod, legföljebb máshogy, mint a bigott nyelvművelők ízlése, de ők le vannak ejtve
@pocak: ja, pl. "nem is tudom, hogy megsértődjem-e" :p
@pocak: kaptam egy kis segítséget, megosztom veled/veletek
az akadémiai és az osiris közötti különbségeket felsoroló gyűjtemény:

hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1si_sz%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_az_Osiris-f%C3%A9le_Helyes%C3%ADr%C3%A1s_elt%C3%A9r%C3%A9seinek_list%C3%A1ja#Elt.C3.A9r.C3.A9sek_jegyz.C3.A9ke

Ezen pedig kérdezni lehet, és azonnal válaszolnak helyesírási ügyekben:

www.e-nyelv.hu/

ez pedig az aktuális problémákat taglalja:

www.nyest.hu/hirek/semleges-maganhangzok
@mandark: én az e-nyelv.hu-ra nem hagyatkoznék (na jó, helyesírásban talán, de az meg nem fontos), az balázs géza elsősorban pénzgyűjtésre szakosodott vállalkozása. ( dragon.klte.hu/~tkis/egyeb.htm ). plusz ott tobzódnak azok az emberek, akik simán kigúnyolnak, ha nem az ő magánízlésük szerint használod az ikes igéket.

a nyest.hu viszont a legkitűnőbb nyelvi ismeretterjesztő portál közel s távol, szóval érdemes minden sorát elolvasni, én úgy szoktam. (bár valamiről tán lemaradtam a szálban, és most nem fogok visszaolvasni, de azt nem veszem, hgoy hogy kerülnek ide a semleges magánhangzók)
@pocak: Te írtad így nemrég, engem meg eléggé szemen szúrt. Mindegy, off.
Ja, és az ikes igék mondjanak le (vagy igazolják létjogosultságukat).
@ismeretlen_katona: ja, lehet, valamiért nekem ez egy hangyabokányival természetesebb így, mint úgy, hgoy "megsértődjek", pedig annyira nem vagyok vén.

a titok az, hogy nem szabad elhinni a nyelvtannáciknak, hogy csak az egyik vagy a másik jó (vagy hétköznapibb példával csak az "eszek" vagy csak az "eszem" alak jó), hanem mosolyogva kell szemlélni, hgoy nahát, ezt többféleképpen is lehet mondani. oszt akkor máris semmi gond nincs az ikes igékkel. sem.
@pocak: Nekem teljesen oké, amit írsz. Bár többen gondolnák így.
Az fáj nagyon, hogy az ik-nácik sem tudják megmondani, miért jó vagy mit tesz hozzá a nyelvhez az ikes ragozás; cserébe viszont nem hajlandók elismerni, hogy kártékony (ld. tárgyas ragozás). Majdnem azt hinné az ember, hogy egyfajta shibboleth(-)ről van szó.
@ismeretlen_katona: hát valami lájtos shibboleth ez, igen amúgy.

kártékony? mér?
@pocak: Mert "üti" a tárgyas ragozást? Nem hiszem, hogy valaha is jót tett egy kódrendszernek (pl. nyelv), ha volt egy eleme, ami kevésbé egyértelművé/átláthatóvá/hozzáférhetővé tette.
Még ha legalább adna cserébe valamit, de ez egy vakbél: csak úgy lóg, és előbb-utóbb úgyis baj van vele.
@ismeretlen_katona: ezt én értem, csak azt nem értem, hogy ez miért lenne kártékonyság. számtalan nyelv sosem különbözteti meg az alanyi meg a tárgyas ragozást és tök jól elvannak mégis.

én meg a közvetlen környezetem elég következetesen az "eszem" alakot használjuk, oszt mégse értjük félre egymást sose

semmi nem "kártékony" vagy "fölösleges" (ezt a nyelvűvelők előszeretettel hajtogatják nyelvi jelenségekkel kapcsolatban), amit anyanyelvű beszélők rendszerszerűen használnak. ugyanis azért használják így, mert nekik ez így jó.
@pocak: Akkor elmondod, mire jó az ikes ragozás? Ezek szerint nem felesleges, vagyis van funkciója?
Nem vagyok nyelvművelő, sőt hozzád hasonlóan többnyire nyelvliberális nézeteket vallok, de csak a szépségéért(?) nem tudok tisztelni/szeretni/elfogadni egy funkciótlan elemet.
Amikor azt olvasom, hogy 'megsértődjem', a dekóderem egyből visszakérdez: kit/mit? (Voltak jobb példáim, de megette őket a formatcé.)
@ismeretlen_katona: Az ikes ragozást a nyelv régóta "cipeli", így funkciót számon kérni rajta elég ésszerűtlen.

Azt gondolom, hogy vannak igék, ahol egyértelműen "hasogassa" az ember fülét az ikes igen normál ragozása, van, ahol nem zavaró.

Bájdövéj, tudja pontosan valaki, hogy a "könyörgöm" mint "nehogy már" jelentésű kifejezés miért kapta a tárgyas ragozású ragot, holott a könyörög nem ikes ige?

Na, ha igen, akkor itt is felmerülhet a kérdés, hogy itt mi a funkciója azon kívül, hogy lerövidült egy szólás? Miért nem lett könyörgök?
@ismeretlen_katona: @Artie: @pocak: sziasztok! én nem szándékosan, de mindig azt mondom, hogy "eszek, iszok, dolgozok, könyörgök stb." ne kérdezzétek, hogy miért. nekem így hangzik jól, és mindig meglepődök, amikor vájtfülő kollégák kiszúrják és jót nevetnek rajtam.
@ismeretlen_katona: alapvetően félreérted a nyelv működését, ha mindenben a funkciót keresed. semmilyen nyelv soha nem egy végtelenül következetes rendszer, ilyen jelenségeket legfeljebb programozási nyelveken lehetne számon kérni, emberi nyelveken nem. egyébként mi a funkciója a tárgyas ragozásnak egyáltalán? mi a funkciója a névelőnek, ha annyi nyelv (például a magyar is a középmagyar kor előtt) tök jól elvan nélküli? mi a funkciója az [l] hangnak? és így tovább.amúgy kötelező olvasmány: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/35.html

@Artie: igen, de hogy kinek mi hasogassa, az egyénenként simán eltérő lehet.

könyörgöm ügyben neked is van olvasnivalóm:
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/01.html

@mandark: azért mondod így, mert neked ilyen az anyanyelved, oszt csókolom. aki jót nevet rajtad, mert nem úgy beszélsz, mint ő, az egyszerűen tahó. sajnos az ilyesminek kis hazánkban szépen ápolt hagyománya van, amit a katasztrofális állapotban lévő nyelvtanoktatás is lelkesen tart fenn.
@ismeretlen_katona: egy kicsit foglalkozz a redundacia fogalmával, és megérted
az ikes ragozásnak történeti okai vannak

a nyelv nagyon sok funkciója elveszti eredeti értelmét az idők során, naponta tucatjával használsz "felesleges" elemeket
(amiből persze következik, hogy szükség van rájuk)

@Artie: könyörgök= ez nagyon is jó alak
a könyörgöm valszeg a Valahol Európában című filmből terjedt el: performanciahiba, de ha meghonosodott, akkor már létezik,
de te csak mondd, ahogy neked tetszik

@mandark: kinevetnek? nem szép tőlük, néhány év, és rajtuk fognak nevetni (vagy máris), megjegyzem, az sem (lesz) szép dolog
@pocak: "azért mondod így, mert neked ilyen az anyanyelved, oszt csókolom. aki jót nevet rajtad, mert nem úgy beszélsz, mint ő, az egyszerűen tahó."
Én is szépen megtanultam családi körben+iskolában, hogy aki HELYTELENÜL beszél (értsd: nem úgy, ahogy ők elvárják), arra rá kell szólni és kijavítani. Beletelt pár évembe, amíg rájöttem, mekkora orbitális baromság ez...
@pocak: @csársz: korrektor.blog.hu/2010/04/29/konyorgom_konyorgok

Szóval igen, erre céloztam, hogy leszakadt a "könyörgöm az urat" szólásból (persze csak feltételezhetőleg), és semmi köze az ikes gazosához, egyszerűen önállósult a tárgyas ragozás. Pocak is azt idézte be, amit Zsadon Béla ezzel kapcsolatban.

Úgyhogy a felvetett kérdésemre pocak tudta a választ.;)

Az meg, hogy kinek mi hasogassa, szintén természetesen egyénfüggő. Itt Győr környéként pl. a motrot, a lecet, a nákozás teljesen természetes, nekem meg borsódzik a hátam tőlük.
@TH: persze, jogos, a tahót visszavonom. @csársz: korrektebbül fogalmazott. az a baj, hogy ez nálunk nagyon durván bele van ívódva a kultúrába, sokan ezt hozzák otthonról, az iskolában egyértelműen ezt a proskriptív izét tanítják. szóval nehéz szabadulni tőle, bár talán azért mostanság van valami pozitív változás nádasdynak, kálmánnak, némely tettestársaiknak meg en bloc a netnek köszönhetően
@pocak: nem kell visszavonni, tényleg tahóság. Csak olyan menő tahóság, amivel a műveltséget lehet fitogtatni, tudod, szal még a szimpla tahóságnál is rosszabb bizonyos szempontból.
@pocak: Azért az iskolákban is sok marhaságot vernek belénk szentigazságként, lásd "germanizmus".

Brrr.
@pocak: Bocs, de nem hiszem, hogy félreérteném. A nyelvnek is van egyfajta evolúciója, és amire nincs szüksége, az idővel leszárad és leesik róla (pl. volt/vala).
A kérdésem tehát továbbra is az, hogy az ikes ragozás miért kapaszkodik olyan elszántan?
@ismeretlen_katona: pedig ha ezt kérdezed, akkor mégiscsak félreérted. erre ugyanis egyetlen tudományos válasz létezik: csak.
@pocak: Vagy fordítva szemlélve: miért tűnt el a régmúlt? Csak.

Hiszen ugye funkcióját bizonyára nem vesztette, mert akkor nem élne az angolban (ráadásul viszonylag szigorú követelményrendszerben a használatára vonatkozva), illetve nem élne a németben, ahol már jóval lazább, de mégis ott van. És innen sem akar kihalni, holott funkciója valójában már nincs.
@Artie: pontosan. ezek egyszerűen nem értelmes kérdések a nyelvvel kapcsolatban. a nyelv van, olyan, amilyen, és csak azt van értelme vizsgálni, hogy milyen. hogy miért olyan, az kutathatatlan.
@pocak: Jó példa erre az állításodra éppen az úgynevezett "nákozás": "Akár egy órát is állnák az esőben, csak hogy..." Ez volna a szabálykövető használat: a toldalékok a hangrendnek megfelelően csatlakoznak az alapszóhoz. Mint ahogy ugyanennek az igének a tárgyas párjában ez meg is van: "... megállnám a helyem" vagy ".. állnám a tekintetét" stb. vagy "szívesen játszanék", de "szívesen eljátszanám". Vajon miért veszett el a mély hangrendű toldalék az alanyi ragozásban? Kérdés - válasz nélkül. Az alaki egybeesés a T3 alakkal nem indok, hiszen ugyanez van pl. a "vennék" esetén.
@ismeretlen_katona: @pocak: nem teljesen igaz, hogy csak ez a válasz érvényes, hiszen például én magam tartom életben, azzal, hogy ragaszkodom hozzá, igaz, ha megkérdezed, miért, annyit mondok: csak!
még @Lobra: példájának is ellentmondok: én úgy mondanám: "szívesen játszanám"!
@csársz: jó, hát nyilván így gondoltam. a kérdés legyen akkor az, hgoy "a beszélők közössége miért tartja életben x jelenséget?".

nem igazán értem, miért mondanál ellen Lobrának. a "játszanám" az ikes feltételes módú egyes szám első személyű ragozás (ami persze egybe esik az élő tárgyassal, pont mint az "eszem" esetében). elég ritka manapság, amit személy szerint sajnálok, mer nekem tetszik.
@pocak: Komolyan? Szerintem meg ez az egyik legértelmesebb kérdés bármivel kapcsolatban.
Titokban nyilván te is sejted, hogy mint mindennek, a nyelvi jelenségeknek és változásoknak is van oka.
Nem tudod a választ? Oké. Más sem tudja? Az is oké. Hülyeség tudni akarni, miért? Na ez már nem oké.

És egy sor szmájli, hogy tompítsa az esetleges éleket:
:):):):):):):):):):)
@ismeretlen_katona: de most komolyan nem érted, hogy értem azt, hogy nem értelmes kérdés? úgy, hogy tudományos szempontból nincs értelme vizsgálni, mert nem létezik rájuk tudományos igényt kielégítő (i.e. bizonyítható/cáfolható) válasz.

filozofálni éppen lehet rajta, de ezek ad hoc, véletlenszerű dolgok. persze nyugodtan elkezdhetsz nyelvészetet tanulni, aztán komolyan foglalkozni a kérdéssel, és én őszintén drukkolok neked, de nem nagyon bízom benne, hogy eredménnyel járhatsz.
@pocak: @ismeretlen_katona: Esterházy* mondása illik ide: "lehet, hogy Isten mindenható, de nullával osztani ő sem tud"
Azzal a különbséggel, hogy egyes nyelvi változások konkrétan levezethetők (meg is teszi a történeti szemléletű nyelvészet), de amikor ezekből általános törvényszerűségeket vonnak le, mindig zsákutcába futnak
A "játszanám"-at azért hoztam ide, mert Lobra "játszanék"-ot írt mint szokásos alakot
Ami meg az ikes életben tartását illeti, jó kérdés: én inkább azt kérdezném, miért tűnik el, de, s ebben igaza van pocaknak, ez sem értelmes kérdés (bár ismeretlen katona nyilván azt válaszolná: nincs rá szükség, de már mondtam: ezer olyan dolog van, amire még kevésbé van szükség, aztán mégis jön meg megy....
(kedvencem az "onnantól", dehát már nincs is olyan, hogy "onnann", meg a "nálánál", már nem is hallani azt, hogy "nála")
*Nyilván előtte is volt, én nála** olvastam.
** Ez nem az a "nála". Erre mondhatja valaki: na ezért, de persze szövegösszefüggésben pont úgy nem lehet összekeverni, mint a vár (valamire) és a vár (épület) alakokat
@pocak: Hadd ne kezdjek el megint nyelvészetet tanulni a kedvedért... Amit az ELTE angolról lehetett, elhoztam (incl. Nádasdy), bár már ott is csalódás volt a túl sok hogyan és a túl kevés miért. Szóval nem vagyok doktor vagy ilyesmi, de azért ne nézz automatikusan laikusnak.

De tudod mit, igazad van: a Föld lapos, az atom oszthatatlan, a nyelv pedig kutathatatlan.
Yay, science!
@ismeretlen_katona: tudom, nehéz megérteni, miről van szó, de hát ez van. lehet, jobban kellett volna figyelned a bevezetetés a nyelvtudba órán, nemtom, azt pont ki tartotta (én egyetlen egy órát helyettesítettem csak a tanszéken valamikor 2004 körül, lehet, azon pont bent voltál :) ), de azon a kurzuson volt erről szó.
@pocak: Vagy 10 évvel korábbról van szó, akkor még talán te sem voltál ekkora ember (pocakban, arcban).
Nézd, asszem megvan a különbség: te azt hiszed, én nem értelek, én meg úgy látom, hogy nem értjük egymást.
Can we agree to disagree?
@ismeretlen_katona: abban feltétlen egyetérthetünk. arcban meg hát bocsánat, de te gondoltad úgy, hogy egy komplett tudománynak megmondhatod, mivel kéne foglalkoznia.
@pocak: Most egy kicsit elszakadtál a valóságtól, nem? Ebben az univerzumban vagy nem történt ilyen, vagy csak én nem találom itt fenntebb.
Egy nyomorult kérdést tettem fel, és nem én kezdtem el nyelvtannácizni meg nyelvművelőzni válasz helyett.
Nyúzzuk még?
@ismeretlen_katona: hát olvass vissza alaposabban, tettél megjegyzéseket.

és egyébként emlékeim szerint én sem kezdtem el nyelvtannácizni, és nehéz elképzelni, hogy amit a nyelvművelőkről írtam, magadra vehetted valami módon.

szerintem ne nyúzzuk, felőlem lehetsz te az okosabb.
@pocak: Ja, tényleg:
""semmi nem "kártékony" vagy "fölösleges" (ezt a nyelvűvelők előszeretettel hajtogatják nyelvi jelenségekkel kapcsolatban)[...]""
Másik kézről viszont továbbra sem találom a szerinted tett megjegyzéseimet.

Nem hiszem amúgy, hogy arról szólt volna a vitánk, ki az okosabb (hagyományos definíció szerint 99.9%, hogy én), vagy ki a nyelvészebb (100%, hogy te), mindenesetre nem volt valami elegáns lezárás.
@ismeretlen_katona: az idézett állítás abszolút így van, azt nem annyira értem, hogy mi vele a probléma.

egyéb megjegyzéseidet nem kommentálnám, vitát ezennel ünnepélyesen lezártam, kénytelen vagyok belátni, hogy szellemileg a lábad nyomába se érek.
Na jó, csak a fele kommentárt olvastam el, mert addig bírtam a bennem feszülő kérdéssel. Valaki elmondaná, h mi ez azzal, h felhasználók belepofázhatnak egy MTI hírszerkesztésbe? Vagy ez így most hogy?
@ismeretlen_katona: Ha most terveznenk a magyar nyelvet, akkor biztos nem talalnank ki kulon ikes igeragozast, de ugyanugy lehet kerdezni, hogy minek kell ragozni egyaltalan, mert nem jo, hogy "en megy", "te megy", "o megy", ..., mult idoben "en megy tegnap", stb.
@M. Péter: Hát voltak, akik elhatározták, hogy majd ők "megtervezik" a magyar nyelvet... Néhány éves munkálkodással elég nagy zavart sikerült okozniuk (persze szerintem). Napjainkban nyelvi díj viseli a kompánia főkolomposának nevét.
@Lobra: igazad van, abszolút. a zavart persze nem a nyelvben sikerült okozni, azt nem is hiszem, hogy olyan nagyon egyszerű lenne, de a nyelvvel kapcsolatos közgondolkodásban mindenképp.
@pocak: Nem tudom, egyre gondolunk-e: én a reformkor környékére teszem a történteket. De amennyire tudom, akikre én gondolok, nagyjából leragadtak a főneveknél.
@Lobra: hát azért a nyelvújítás az egy másik történet, ott kicsit bele kellett tényleg nyúlni a szókincsbe, hogy a világot át lehessen ültetni magyarra, az a maga korában hasznos dolog volt, bár ugyanez ma gáz lenne nyilván.

de mongyuk még durvább akkor tud lenni a cucc, amikor nem csak a szókinccsel kavarnak, hanem belepofáznak, hogyan ragozz, zöngésíts, meg mittomén.
@pocak: A világ szerintem akkor is megmagyarodott volna, ha hagyják, hogy az adott fogalomra magától alakuljon ki egy szó a latin vagy a német eredetiből, ahogyan ezer másik szó kialakult. Ez persze ma már nem bizonyítható... Sőt, talán nem is olyan fontos.
@Lobra: így van, nem tudjuk, mi lett volna. meg hát végül is így is kidobott a nyelv egy rakat mindent, amit a nyelvújítók kitaláltak. meg nem is fontos ma már, miért alakult így, ahogy.
@pocak: Konstantinálom, hogy eljutottunk a totális egyetértési pontra. Most már csak hajrá Barca!
@Lobra: és még ebben is egyetértésre jutottunk :)
@Lobra: azért nehéz ez a kérdés, mert a spontán nyelvalkotó is tudatos abban a pillanatban, amikor új szót kreál, ebből pedig logikusan következik, hogy ne hibáztasd, aki ki akar találni egy szót: ha elterjedt, győzött, ha nem, nem
Más kérdés, hogy milyen szemlélet áll mögötte, és mennyire terjeszti el a köztudatban...
de a lényeg: a nyelvnek nem tud ártani vele, se így, sem úgy
a politika (nyelvpolitika, hahaha) pedig legyen azé, aki megműveli
@csársz: Az állításod alapvetően igaz - csak más az eset, amikor egyszerre többen, tudatosan, kampányszerűen, nagy tömegben, a befogadás készségét aktuálpolitikai szósz körítéssel felpumpálva teszik. A fordtói szakmának nem tettek rosszat...