Félrefordítások

Olvastál, hallottál egy csinos kis félrefordítást valahol? Küldd el a felrefordit@gmail.com címre!

Lájkoltatás

Nyelvről, értelmesen

Kedvenc nyelvi portálunk a Nyelv és Tudomány - nyest.hu, mert értelmes dolgokat írnak nyelvi témákról. Érdemes olvasni őket.

Friss topikok

Gyakori címkék (teljes lista a végén)

24 maraton (6) agatha christie (5) agymenők (3) állítólag... (8) általános hiba (95) amatőr (5) amerikai foci (5) angol (2235) az elit alakulat (3) az elnök emberei (4) a felreforditas nyomaban (3) a mentalista (15) a szökés (3) a szürke ötven árnyalata (6) band of brothers (3) biblia (4) bkv (10) blackadder (4) bones (11) californication (4) cím (72) criminal minds (4) csengetett mylord (4) csillagkapu (8) csi lv (33) csi miami (22) csi ny (17) dalszöveg (3) desperate housewives (4) doctors (4) doktorok (4) doktor house (18) dokumentum (5) dr csont (10) elírás (6) étlap (22) everwood (4) family guy (3) fekete vipera (4) felirat (88) fifty shades of grey (6) film (374) fordítógép (38) francia (41) friends (49) garfield (6) gilmore girls (15) google (4) gyilkos elmék (5) gyűrűk ura (5) hamis barát (65) használati utasítás (18) helyszínelők (45) helyszinelok maraton (8) hirdetés (13) hírek (8) hogfather (5) holby city (3) holland (3) horvát (5) house md (19) how i met your mother (3) hunglish (21) idézet (6) index (18) internet (100) ismeretterjesztő (123) jag (8) james bond (4) james verseny (18) játék (4) jóbarátok (54) joey (3) kaliforgia (3) káromkodás (3) képpel (207) képregény (8) kiadvány (11) kiejtés (9) kifejezés (4) könyv (197) kvíz (19) latin (5) law & order (4) lengyel (3) letterman (3) lord of the rings (4) lost (5) magyarról (130) married with children (5) máshol írják (7) mást jelent (322) máv (4) miami helyszínelők (5) miért éppen alaszka (5) monk (6) mythbusters (7) ncis (8) német (105) nem félrefordítás (16) nem fordította (13) név (123) nincs ilyen szó (40) northern exposure (5) obama (3) offi (6) olasz (12) orosz (19) pratchett (5) prison break (5) programajánló (5) rádió (4) rajzfilm (53) reklám (23) rém rendes család (4) román (4) roswell (7) saját hiba (12) sajtó (363) sherlock (6) simpson család (17) sorozat (483) south park (9) spanyol (9) sport (6) star trek (7) supernatural (3) számítástechnika (4) szavazás (6) szerkezet félreértése (70) szex és new york (3) szinkron szerda (9) szívek szállodája (12) szlovák (3) szoftver (35) szótár (5) szóvicc (4) született feleségek (5) termékcímke (17) tévéműsor (91) the mentalist (15) the pretender (3) the simpsons (15) the x files (5) tolmács (9) top gear (14) true blood (3) tükörfordítás (232) újrajátszás (4) véleményes (173) videóval (8) x akták (5) you rang mylord (4) zene (17) Összes címke

Ezeket támogassam?

2011.04.30. 10:52 Leiter Jakab

Furcsa egy dolog ez. Nem tartom magam különösebben tekintélytisztelő embernek, de mégis, mintha egyesekkel kivételt tennék. HGy beküldése (jóval tíz fölött jár, köszönjük!) kapcsán döbbentem rá ugyanis, hogy ez a véleményes (?) fordítás nekem is feltűnt, amikor olvastam, csak elintéztem magamban annyival, hogy Ő nem tévedhet, és mentem tovább.

Van egy szép, józan angol mondás: If you can't beat them, join them. Akit nem tudsz legyőzni, azt támogasd.

http://www.es.hu/2011-04-20-parkit-a-liceumba

(talán ez a link működik: http://www.es.hu/kereses/szoveg/p%C3%A1rkit)

A beküldés subjectje ez volt: Leiterjakab - Nádasdy Ádámtól??? Mert tényleg ő írta. Múlt pénteken, amikor olvastam az ÉS-ben a fenti cikket, meg is lepődtem, mert én valahogy úgy fordítottam volna, hogy "Ha nem tudod legyőzni őket, csatlakozz hozzájuk / lépj be közéjük". Persze, értem én, hogy nem szó szerint kell fordítani, és a támogatás bizonyos értelemben csatlakozás is, de ez akkor is ér legalább annyit, hogy beszéljünk róla. Az nyilván nem merül fel (szóba hozni is hülyeség), hogy Nádasdy ne tudná a szó jelentését, vagy hogy pongyolán fogalmaz (tényleg csak azok miatt szögezem ezeket le, akik esetleg nem ismerik őt). Arra tudok gondolni, hogy a gondolatmenetébe így jobban illeszkedett talán ez a mondat, mert azt akarja hangsúlyozni, hogy elősegíteni, támogatni kell a nyelv területi különbségeit. Ebben az értelemben a "csatlakozás" itt tényleg nem jön jól ki.

A kérdés csak az, hogy ez elég érv-e egy ilyen jellegű fordításra (már persze ha helyes a kiinduló feltevésem). Mert érzésem szerint ez a mondás nem arról szól, hogy belátod, hogy a másiknak van igaza (Nádasdy szerintem erre buzdít, és a "támogatásos" fordítás is erre utal nekem), hanem egyszerűen csak opportunista módon a győztesekhez akarsz tartozni.

A Longman szerint: "used when you decide to take part in something even though you disapprove of it, because everyone else is doing it and you cannot stop them"

Oxford: "if you cannot defeat somebody or be as successful as they are, then it is more sensible to join them in what they are doing and perhaps get some advantage for yourself by doing so"

Mellékvágány: furcsának találtam a cikk ezen mondatát:

Mivel a magyar nem szereti a -tl végű szavakat, a Wirschtlből előbb virstli lett, majd - indokolatlan henyeséggel, a középső mássalhangzó kidobásával - virsli.

Az "indokolatlan henyeség" volt furcsa. De lehet, hogy ironikusan értette.

Mellékvágány 2: nem értek egyet a beküldő cikkíró (javítás magyarázata a kommentekben) minősítésével, miszerint ez egy "szép, józan" angol mondás. Szerintem cinikus mondás.

szerintünk: (3/5)
szerintetek: (0/5)

59 komment

Címkék: sajtó angol véleményes

A bejegyzés trackback címe:

https://leiterjakab.blog.hu/api/trackback/id/tr752866169

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hehe, ugyanezen gondolkodtam a cikk olvasásakor, hogy ez a fordítás egész furcsa. és valóban cinikus, de nem nélkülözi a realizmust/rációt. de a cikkbe tényleg nem illene az "állj be közéjük"
Bocs, de a beküldő nem írt ilyet, ezt a SZERZŐ állítja. (A cinikus minősítéssel a beküldő is egyetért)
Szerintem minden (kiérdemelt) tisztelet ellenére lehet Nádasdy Ádámmal nem egyetérteni. Velem nem most fordul elő először, pedig anno a belemet kidolgoztam, hogy ötösöket kapjak az óráin :)

A csatlakozás szerintem több, mint a támogatás. Talán szerencsésebb lett volna ragaszkodni egy szorosabb fordításhoz, és aztán leírni, hogy ezt itt úgy érthetjük, hogy akkor támogasd. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem szó szerint fordítandó mondás, és a jelentésárnyalatbeli különbség valóban vélemény kérdése. Szerintem.

A "szép, józan" a cikkben van, nem a beküldő írta!

(off: Shakespeare nevének "sekszpír" ejtéséről mit gondoltok? Azért itt, mert Nádasdy Ádámtól hallottam, amikor magyarul tartott egy előadást. Angol előadásokon/szemináriumokon természetesen mindig "sékszpírnek" ejtette. A "magyar változat" nekem olyan, mintha valaki a körmét húzgálná a táblán.)
@Leonard Zelig: @Fippicus: Elsőre nem értettem, hogy miért írja az átváltozóember, hogy a szerző állítja. Másodikra legalább már elgondolkodtam... Köszi és bocs, igyekszem megtanulni olvasni, és addig is javítom.
Amikor először olvastam (múlt héten), nekem tetszett a cikk. Másodjára is, csak most meg vannak ilyen nüansznyi problémáim vele. Hogy párkit a líceumban nem esznek, legfeljebb ha a szlovákiai magyar cserediák megy Erdélybe és ott eszi. Vagy pl. Vajdaság neve (mint autonóm tartomány) szerepel az európai térképeken, amit viszont jó lett volna helyette írni, az a "Délvidék" mer' az meg nem létezik, olyan nincsen. De azért jó írás. A "félrefordításon" én nem akadtam ki. Viszont az erdélyi székelyekről szóló könyvet nem fordítanám "A romániai magyarok" -nak, mert az viszont tényleg nem ugyanaz. Abban igaza van, hogy Nagyvárad vagy Temesvár nem Erdély. Ahogy Dunaszerdahely sem "Felvidék", ha szakszerűek akarunk lenni. Sőt, még a történelmi "Felsőmagyarország" sem (ez utóbbi különbözik a "Felvidék"-től).
Különben meg ez a szólás a business management "tudomány" egyik közhelye. Nem csoda, hogy cinikusnak érezzük.
If you can't beat them, join them. Akit nem tudsz legyőzni, azt támogasd.

Eszembe jutott egy megoldás:
If you can't beat them, join them. Akit nem tudsz legyőzni, azt KÖVESD.
Szerintem az "állj be közéjük" vagy "állj át hozzájuk" jó megoldás, már csak a klasszikust idézve:

"Either he join us or die"
"Vagy átáll, vagy meghal."

:)
@Fippicus:

Nem mindegy? Az eredetihez képest a sékszpír ejtés ugyanolyan téves, mint a sekszpír.
@Leonard Zelig:

Nagyon nem jó. A "követ" nagyon mást jelent, ráadásul félreérthető.
@max val birca man: Miért, hogyan ejtették a tizenhatodik században Snitterfield-ben a nevet?
@Anphalas:

Ez vitatéma, de nem is erről beszéltem, hanem a jelenlegi általános angol ejtésről.
@bikmakk:

Az Erdély szónak TÖBB jelentése van. A mai Erdély NEM egyezik az eredeti Erdéllyel, sőt a történelem során változott Erdély fogalma. Ugyanez Felvidék.

A Trianon utáni általános használat szerint Erdély = minden olyan terület, mely Trianonban Romániához került, azaz pl. a Párcium Erdély egy része, s a Párcium szó nem használatos az eredeti Párcium azon részére, mely Trianonban Magyarországon maradt.

Felvidék pedig = minden olyan terület, mely Csehszlovákiához került. Tehát pl. az 1947-ben elcsatolt három község is Felvidék lett.
@max val birca man: Tényleg nem akarnék belédkötni, de "a jelenlegi általános angol ejtés" mire vonatkozik? Az Akadémiának megfelelő helyi szervezet által lexikalizált ejtési módra, vagy valamelyik dialektus (hiszen, mint tudjuk, ezek is pontosan ugyanolyan helyes változatai adott nyelvnek, az angol esetében pedig a kontinenseken átívelő anyanyelvi beszélők miatt ez különösen érdekes kérdés lenne) módozatára? Természetesen egyik változat sem lehet felülbírálhatatlan érvényű, hiszen azzal a nyelvi változatosság alapvető létjogosultságát kérdőjeleznénk meg. (Az pedig, hogy vitatéma lenne bármilyen nyelv bármely egykoron használt szavának kiejtése, lehetséges, habár természetesen a puszta nyelvtörténeti és -rekonstrukciós teóriákon kívül nem fogunk tudni okosat mondani róluk.)

Csak azt szerettem volna kifejezni, hogy óvatosan kell bánni az olyan kifejezésekkel, mint pl. az általad említett "eredeti".
@max val birca man: világosíts fel, légy oly kedves! :)
@Anphalas:

Tessék mondani, az angol nyelv melyik nyelvjárásában ejtik úgy Shakespeare nevét, ahogy magyarul szokás? :-)
@Fippicus:

Olvasd el az olvtársnak adott választ.
@max val birca man: írd le, hogy szerinted hogy ejtik
@max val birca man: Sajnos nem ismerem az angol nyelv néhány száz vagy ezer vagy esetleg még több dialektusát, de nem is erre kívántam reflektálni, csupán mint előző kommentem végén jeleztem, az irányú vágyamat óhajtottam kifejezni, hogy ezekkel a kifejezésekkel, mint az "eredeti kiejtés", meg "általános ejtés" és hasonlók, igyekezzünk precízebben dobálózni, mert az általad felvázolt dolgok így, ebben a formájukban nem igazak, és a további hozzászólásaidat esetleg hiteltelenné tehetik.
@Fippicus:

/ʃeɪkspiːr/

Hangsúlyt nem jelöltem, mert most nem ez a lényeg. Remélem átmegy a kódolás...
@Anphalas:

Szuper precíz voltam. Minden nyelvnek vannak nyelvjárási és köznyelvi normái. Minden egyéb idegen akcentus.

Természetesen ha angolul beszélő magyarokat hallgatsz, akkor találkozni fog a "sékszpír" ejtéssel, de ez nem nyelvjárás, hanem idegen akcentus, hibás ejtés.

Egy átlag angol anyanyelvű ugyanúgy meg tudja különböztetni az angolban a nyelvjárási ejtést az idegen akcentustól, mint ahogy egy magyar ezt meg tudja tenni a magyar esetében. Pl. egyetlen magyar sem gondolja, hogy a kínai kereskedő beszéde egy magyar nyelvjárás lenne, s a székely kiejtésről meg nem gondolja, hogy az egy idegen akcentus.
@max val birca man: Nem tudom, hogy szándékosan-e, de elbeszélsz (pontosabban írsz) amellett, amit én leírtam, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy Neked van igazad.
@max val birca man: jaj, most komolyan ebbe kötöttél bele? Ahogy a baby sem bébi? A "séjkszpír" megfelelne? Vagy hallod is, ezért csak fonetikai jelekkel lett volna jó? Ember...

Mindenkitől elnézést kérek, amiért szétoffoltuk. :(
@max val birca man: ez max valami skót akcentus lehet mongyuk, ott van monoftongizáció (bár akkor az első szótagban is monoftongus lenne ugyebár), kiejtett full magánhangzó meg kiejtett r a végén (bár az már réparetekmogyoró szintű tud lenni).

az rp ejtés /'ʃeɪkspiɘ/ lenne leginkább, de hát ez tényleg egy a sok közül. hangsúly amúgy minden létező nyelvjárásban az elején, az elég tuti.

az a gondolat, hogy az a magyar beszélő, aki nem az angol valamely random nyelvjárásában ejti ki Shakespeare nevét, az "hibásan" ejti, elég mókás.

Te egyébként a főváros nevét /lʌndɘn/-nek ejted? Mert a /london/ ejtés természetesen hibás.
@pocak:

Oké, én az amerikai ejtést írtam. A brit RP az amit te írtál.
"az a gondolat, hogy az a magyar beszélő, aki nem az angol valamely random nyelvjárásában ejti ki Shakespeare nevét, az "hibásan" ejti, elég mókás.
Te egyébként a főváros nevét /lʌndɘn/-nek ejted? Mert a /london/ ejtés természetesen hibás."

Ez egy teljesen más téma.

Minden nyelvben az idegen szavakat nem az idegen nyelv kiejtési rendszere szerint kell ejteni, hanem a célnyelv kiejtési rendszere szerint, úgy, hogy az a lehető legközelebb legyen az eredetihez. Mivel a magyarban nincs egy rakás hang, ami az angolban van, így lehet akár "sekszpír", akár "sékszpír" is, egyik sem adja vissza pontosan az eredetit, személyes döntés, hogy melyiket választjuk. Mindkettő megközelíti maximimálisan az eredetit a magyar nyelv hangrendszerén belül. Az angol /e/ hang a magyarban nem létezik, ez nyíltságban kb. a magyar "e" és a röviden ejtett "é" között van. S nincs persze /eɪ/ kettőshangzó sem a magyarban.

A "london" meg eleve rossz példa, itt a "london" ejtés már magyar névváltozat.
@max val birca man: hát az r az valóban ott van az amerikai végén, de hogy előtte diftongus van nekik is, az hótziher.

"Mivel a magyarban nincs egy rakás hang, ami az angolban van, így lehet akár "sekszpír", akár "sékszpír" is, egyik sem adja vissza pontosan az eredetit, személyes döntés, hogy melyiket választjuk. "

ez tök így van (hanghelyettesítésnek hívják a dolgot amúgy), nem is lehet kérdés. csak akkor nem értem, mit jelentett nálad a "helyes" szó az előbb. szóval akkor, ha lehet akár /sekszípr/, akkor miért lenne mégis helytelen ez az ejtés?

"A "london" meg eleve rossz példa, itt a "london" ejtés már magyar névváltozat."

és ezt egyébként honnan lehet tudni, hogy a /sekszpír/ mindenféle hanghelyettesítéses elfogadható helytelenség (vagy mi a szösz ), a /london/ viszont magyar névváltozat?
@pocak:

A "helyes" szót az angol kiejtésre értettem természetesen. A magyaros sékszpír vagy sekszpír ejtés ANGOLUL helytelen. Magyarul viszont mindkettő helyes ejtés.
@pocak:

"ezt egyébként honnan lehet tudni, hogy a /sekszpír/ mindenféle hanghelyettesítéses elfogadható helytelenség (vagy mi a szösz ), a /london/ viszont magyar névváltozat? "

Kevered a dolgokat!

Magyarul HELYES a sekszpír ejtés. S a sékszpír is helyes. Angolul mindkettő helytelen.

Mikor alakul ki magyar névváltozat és mikor marad az eredetihez közelítő magyaros ejtés? A vak véletlen dönti ezt el.

Itt - bircaman2.nolblog.hu/archives/2010/11/08/orszagnevek/ - érintettem részben ezt a kérdést.
@max val birca man: "Minden nyelvben az idegen szavakat nem az idegen nyelv kiejtési rendszere szerint kell ejteni"

Már megint ott van az a fránya "kell". Nem kéne a nyelvben ilyen kategorikus kijelentéseket tenni, mert ez így már megint nem igaz. Nem KELL így ejteni, mert ha a déldakota, a kelet-skóciai, vagy a nyugati sydney-i nyelvjárásban mondod, de még ha ugyanazt a nyelvet beszélve akcentussal ejtesz ki egy-egy szót, az sem helytelen egészen addig a pontig, amíg ez nem befolyásolja a megértést. (Persze, ha idióta akcentussal beszélsz, legfeljebb körbe röhögnek, de attól az még nem lesz helytelen.)
@max val birca man: aha, és annak honnan kellett volna kiderülnie, hogy te az angol kiejtésről beszéltél? mert rajtad kívül egyébként mindenki a magyarról, úgyhogy joggal hittük azt, hogy te is.

hogy mit keverek, azt meg nem sikerült elmondanod, a második kommentedet nehezen értelmezem, de hogy a kérdésemre nem válaszoltál, abban elég biztos vagyok.
@pocak:

Lásd mit írtam:

"Az eredetihez képest a sékszpír ejtés ugyanolyan téves, mint a sekszpír."
@pocak:

Lásd az "eredeti" szót! S lásd, hogy mire válaszoltam eredetileg. Összeállt már a kép?
@max val birca man: össze lassacskán, de egyszerűbb lett volna, ha te is ugyanarról beszélsz, mint a többiek, akkor nem értettünk volna mind simán félre. de mindegy, spongyát rá.

arra mongyuk még mindig kíváncsi lennék, hogy mi a /london/ meg a /sekszpír/ ejtés között a különbség.
@pocak:

"arra mongyuk még mindig kíváncsi lennék, hogy mi a /london/ meg a /sekszpír/ ejtés között a különbség"

A különbség óriási.

A "sekszpír" az az eredeti ejtés magyarosított változata, a HELYES (az egyik HELYES) magyar ejtése a névnek.

Míg a "london" a város MAGYAR NEVE, mint ahogy pl. Wien az magyarul Bécs.
@max val birca man: ezt már említetted, most már csak azt kérdezném, amit akkor is: ezt honnan lehet tudni, hgoy így van?
@pocak:

Azt honnan lehet tudni, hogy a részeshatározó rag -nak/-nek?
@max val birca man: szóval nem tudod, ez csak valamiféle benyomás. mongyuk nyilván nem vagyok meglepődve.

(hogy ne mondhasd, hogy én is úgy csinálok, mint te, és kibújok a válasz alól: a dativus ragjáról onnan lehet tudni, hogy -nAk, hogy a magyar anyanyelvű emberek beszédében ezt a ragot kapja meg az ige argumentumai közül az a főnév, amelyik felé a cselelkvés irányul)
@pocak:

Kösz. Ugyanez a válasz a te kérdésedre is. A magyar anyanyelvűek beszédében úgy alakult, hogy Anglia fővárosát nem landönnek modják, ahogy az eredetihez legközelebbi magyaros ejtés lenne, hanem londonnak. Mint ahogy Wien meg Bécs lett.

Alapvetően több kategóriát különböztethetünk meg:

1. Az idegen név magyar ejtése az eredeti ejtésnek felel, természetesen ez alatt az eredetihez legközelebbi magyaros ejtést értve. Pl. IMF - ájemef, HBO - éjcsbió, Nike - nájki, GDP - dzsídípí, sb.

2. Az idegen nevet magyarosan ejtjük, azaz mintha magyar szó lenne, nem véve tudomást az eredeti ejtésről. Pl. USA - usa, OMV - óemvé, UNICEF - unicef, NGO - engéó, stb. Ez a magyar névváltozat.

3. Az előbbi kettő között létezik egy átmeneti csoport is, amikor egyszerre van jelen az eredetihez közelítő magyar ejtés és a tisztán magyaros ejtés. A két alak harcol egymással, s egyes szavak esetében a magyaros alak van jobban elterjedve, más esetében pedig az idegen alak. Pl. OPEC - opec vagy opek, Barcelona - barcelóna vagy barszelóna, Göteborg - gőteborg vagy jőteborj, Habsburg - habsburg vagy habzburg, stb.

4. A legfurcsább kategória, amikor az idegen név olyan kiejtésváltozata terjed el a magyarban, mely sem az eredetinek nem felel meg, sem a szó magyar ejtésének. Pl. złoty - zlotyi az eredeti zloti helyett, Illinois - ilinojsz az eredeti ilinoj helyett, Boeing - bőing az eredeti bóing helyett, Sopianae - szofiáné az eredeti szopiáné (szopiánáj) helyett, Helsinki - helzinki az eredeti helszinki helyett, stb. Ez is magyar névváltozat.

Az pedig, hogy egy új idegen szó melyik csoportba kerül, kifürkészhetetlen, semmilyen szabály nincs rá, a "birkaszabályon" kívül, azaz melyik változatot követik többen, ezáltal melyik rögzül. A belga-francia Auchan áruház első magyarországi megjelenése kapcsán kéjes örömmel éltem végig ezt a párhónapos folyamatot. Kezdetben az auhan, óhan, ósön, ósán, osán változatok versengtek, ma már viszont szinte kizárólagos az ósan alak.
@max val birca man:
a két esetnek nyomokban nincs köze egymáshoz persze.

amúgy ez mégiscsak benyomás a részedről, a kettő között annyi a különbség, hogy a /london/ ejtés esetében jobban bekavar az íráskép (mint mongyuk a zlotyinál, semmi furcsa nincs ebben).

nem mintha nem lenne tök mindegy, nem tudom elképzelni, milyen haszna lenne bármilyen értelmes rendszer szempontjából egy ilyen megkülönböztetésnek.

(egyébként habsburg biztosan nincs, hapszburg vagy esetleg hapsburg - bár én ezt sose hallottam - lehet. érdekes ugye, hogy az angol sokszor p-vel is írja le)
@pocak:

Mi értelme a megkülönböztetésnek. Gyakorlatilag semmi, azonban ilyen a tudomány: imád kategorizálni... :-)
@max val birca man: hát azért a saját ötletszerű kategóriáidat ne keverd bele kedvenc tudományomba, légyszi.

a tudomány elvileg olyan kategóriákat állít fel, amik segítenek összeállítani a rendszert. mongyuk pont az ún. hagyományos nyelvészet (az az izé, amit az iskolában tanítanak) tele van fölösleges és értelmezhetetlen kategóriákkal (rag vs jel, wtf?). nem véletlen, hogy az igazi nyelvészek nem is nagyon szokták komoly tudományszámba venni.
@pocak:

Én magam több területen is amolyan amatőr tudós vagyok. Egyébként én eredetileg nyelvész vagyok, bár sosem dolgoztam "nyelvészi munkakörben".

Szerintem ez esetben indokolt a kategóriák megkülönböztetése, a fogalmi tisztaság érdekében.
@max val birca man:
.... Mint ahogy Wien meg Bécs lett.

Ezen azért még dolgozzál kicsit.
Londonból eléggé látszik hogy lett [london].
A vínből bécs meg nem annyira.
Szerintem az "indokolatlan henyeség" abszolút ironikus volt a cikkben, ez nagyon nem áll távol Nádasdy stílusától.
Egyébként meg valóban nem indokolatlan az a henyeség, épp a nyelvváltozás egyik mozgatórugója a "lustaság", többek között az adott nyelv beszélői számára nehezen kiejthető hangkapcsolatok oldása.
@hu_neutrino: Persze, én is azért írtam bele, hogy lehet, hogy ironikusan értette, de azért azt ismerjük el, hogy ezt semmilyen eszközzel nem jelezte az inkriminált rész környékén; sőt, az egész cikk stílusát sem nevezném ironikusnak. Jogos a felvetésed, hogy ez egyáltalán nem áll távol Nádasdy stílusától, de egy cikk ideális esetben megáll a maga lábán, a szerző életművének ismerete nélkül is. Én szoktam gyakran ilyen helyzetbe kerülni, hogy faarccal mondok valami ironikusat, amit néhányan nem értenek, aztán ahelyett, hogy azt mondanám, hogy bocs, csak vicceltem, csak még mélyebbre ássuk a félreértés gödrét. Egyszer egy ismerősről derült ki, hogy vagy 15 évnyi együttélés és közös gyerek ellenére nincsenek összeházasodva. A véleményem erről az, hogy nincs véleményem, mert ez mindenkinek a magánügye, hogy kivel, milyen formában és mit csinál a magánéletében. Ehhez képest persze azt mondtam, hogy micsoda dolog vadházasságban élni - kifigurázni gondolván ezáltal azokat, akik ilyen ultrakonzervatív és képmutató baromságokat beszélnek. Ő akkor elkezdett érveket mondani, hogy dehát nekik ez így jó meg minden. Én meg persze nem visszakoztam, mert egy kicsit rá nézve is ciki, hogy nem vette észre az iróniát, meg rám nézve is, hogy nem jeleztem, szóval ebből egy negyedórás, tök értelmetlen eszmecsere alakult ki, mert én persze tartottam magam a szerepemhez. Hát ja, nagy marha tudok lenni.
Az indokolatlan henyeség megintcsak olyan valami, amit indokolni kellene. Hiszen egyrészt egy ilyen jelenségnek oka van, hangtani, hangképzési, stb., az adott befogadó jellegzetességei alapján. Az egyik henyeségnek titulálja, a másik kissé szabálytalan lekopásnak, a harmadik mássalhangzótorlódás-feloldásnak kivetéssel, de az indoklás általában hiányzik. Ezt lenne kihívás megvizsgálni - mert rátapintani egy jelenségre még korántsem feltételez olyan szakmai hozzáállást, mint az, ha címkézés helyett kimutatom az OKOT. :)
Én olyan kis fakezű béna vagyok, egyszerűen nem találom az eredeti cikket az ÉS linken... Valaki mondja már meg a pontos koordinátákat... (és ne tegye hozzá az obligát "...te hülye segg" toposzt (: )
@Kovácsné: Én itt találtam meg:
www.es.hu/nadasdy_adam;parkit_a_liceumba;2011-04-20.html

Ha nem jön össze, csak írd be az es.hu keresőjébe, hogy "líceum".
Na, sikerült elolvasni. A kontextushoz a "támogasd" jobban illik, az egész cikkhez meg maga az angol mondás szerintem sehogy, de ez már legyen az én bajom (:
@pocak: "hát az r az valóban ott van az amerikai végén, de hogy előtte diftongus van nekik is, az hótziher."

Erre azért ne vegyél mérget. Rendszerint a végén szótagalkotó [ɹ̩]-t ejtenek, amivel "elintézik" az /-əɹ/-t a /-spɪəɹ/-ből, ezért az /ɪ/ nem tud mivel kettőshangzót alkotni, így tehát alapvetően [-spɪɹ̩]-nek ejtik.

Ettől persze fonémikusan még a brit és az amerikai is /ˈʃeɪkspɪəɹ/.
@IdegenNyelvŐr: annyira tudtam, hogy meg fogsz jelenni erre.
hm (mármint a sekszpírviliamm hm), szóval akik, azokhoz, az nem egy valaki, hanem többvalaki - nem mindegy, hogy valakiket a sokaságuk miatt nem tudunk lenyomni, vagy egyszerűen szembejön egy darab erősebb kutya, és őt nem, egész más lesz a mondás mondanivalója. egyes számban kb az "erősebb kutya" a lényege, többes számban inkább a tömeg lenyomhatatlanságára reflektál, nem mindegy.
@max val birca man: és Zelig
(még a követősdi kapcsán)
Mit szólnátok ehhez:
"Amit nem tudsz legyőzni, annak légy a követe"