Félrefordítások

Olvastál, hallottál egy csinos kis félrefordítást valahol? Küldd el a felrefordit@gmail.com címre!

Lájkoltatás

Nyelvről, értelmesen

Kedvenc nyelvi portálunk a Nyelv és Tudomány - nyest.hu, mert értelmes dolgokat írnak nyelvi témákról. Érdemes olvasni őket.

Friss topikok

Gyakori címkék (teljes lista a végén)

24 maraton (6) agatha christie (5) agymenők (3) állítólag... (8) általános hiba (95) amatőr (5) amerikai foci (5) angol (2235) az elit alakulat (3) az elnök emberei (4) a felreforditas nyomaban (3) a mentalista (15) a szökés (3) a szürke ötven árnyalata (6) band of brothers (3) biblia (4) bkv (10) blackadder (4) bones (11) californication (4) cím (72) criminal minds (4) csengetett mylord (4) csillagkapu (8) csi lv (33) csi miami (22) csi ny (17) dalszöveg (3) desperate housewives (4) doctors (4) doktorok (4) doktor house (18) dokumentum (5) dr csont (10) elírás (6) étlap (22) everwood (4) family guy (3) fekete vipera (4) felirat (88) fifty shades of grey (6) film (374) fordítógép (38) francia (41) friends (49) garfield (6) gilmore girls (15) google (4) gyilkos elmék (5) gyűrűk ura (5) hamis barát (65) használati utasítás (18) helyszínelők (45) helyszinelok maraton (8) hirdetés (13) hírek (8) hogfather (5) holby city (3) holland (3) horvát (5) house md (19) how i met your mother (3) hunglish (21) idézet (6) index (18) internet (100) ismeretterjesztő (123) jag (8) james bond (4) james verseny (18) játék (4) jóbarátok (54) joey (3) kaliforgia (3) káromkodás (3) képpel (207) képregény (8) kiadvány (11) kiejtés (9) kifejezés (4) könyv (197) kvíz (19) latin (5) law & order (4) lengyel (3) letterman (3) lord of the rings (4) lost (5) magyarról (130) married with children (5) máshol írják (7) mást jelent (322) máv (4) miami helyszínelők (5) miért éppen alaszka (5) monk (6) mythbusters (7) ncis (8) német (105) nem félrefordítás (16) nem fordította (13) név (123) nincs ilyen szó (40) northern exposure (5) obama (3) offi (6) olasz (12) orosz (19) pratchett (5) prison break (5) programajánló (5) rádió (4) rajzfilm (53) reklám (23) rém rendes család (4) román (4) roswell (7) saját hiba (12) sajtó (363) sherlock (6) simpson család (17) sorozat (483) south park (9) spanyol (9) sport (6) star trek (7) supernatural (3) számítástechnika (4) szavazás (6) szerkezet félreértése (70) szex és new york (3) szinkron szerda (9) szívek szállodája (12) szlovák (3) szoftver (35) szótár (5) szóvicc (4) született feleségek (5) termékcímke (17) tévéműsor (91) the mentalist (15) the pretender (3) the simpsons (15) the x files (5) tolmács (9) top gear (14) true blood (3) tükörfordítás (232) újrajátszás (4) véleményes (173) videóval (8) x akták (5) you rang mylord (4) zene (17) Összes címke

Hát ezt is megértük

2011.01.09. 07:58 Leiter Jakab

Ki gondolta volna, hogy eljön az a pillanat, amikor a szódiumot nem a szokásos félrefordításos posztok közt találjuk, hanem átcsúszik a hétvégi véleményesbe? Pedig, mint láthatjátok, ez történt. Kata most küldte, de akkora áttörésnek érzem, hogy muszáj soron kívül kiraknom:

Íme egy Helyszínelőkön szocializálódott újságíró (korrektor, szerkesztő és főszerkesztő). Továbbá megtudhatjuk, valójában mitől bubis a szódavíz.

Nők Lapja, idei első szám, miért igyunk inkább ásványvizet, mint szódát:

"Szénsavas ásványvíz vagy szóda? Szénsavas ásványvíz! A szódának a neve is utal arra, hogy szódium-bikarbonátot tartalmaz, vagyis a szódavíz sóban gazdag. Nagyjából duplaannyi szódiumot tartalmaz, mint a szénsavas ásványvizek".

Kép csatolva...

Ugyanitt vetném fel a kétfajta ásványvíz magyar megnevezésének kérdését. Az egyik változat neve eléggé megszilárdult "szénsavas" formában, pincérek szájából időnként csak "savas"-ként, gyerekek számára pedig "bubis" vagy "buborékos". De mi legyen a másiknak a neve? A "szénsavmentes" szót sokan a hossza miatt kerülik, vagy rövidítik "mentes"-re. Ez eddig nyilván mind oké. De mi a helyzet a "csendes"-sel? Jó, álkérdés volt, nyilván az a helyzet vel, hogy elterjedt, használjuk, köszönjük szépen, jól van. Csak arra akartam utalni, hogy ez szerintem a still (British English-ben így hívják a szénsavmentes ásványvizet) félrefordításaként kezdte annak idején magyar pályafutását. De láthatóan jól beilleszkedett a nyelvbe, talán azért is, mert szerencsésen utal arra, hogy a szénsavassal ellentétben ez csendben bontható és nem pezseg a pohárban.

szerintünk: (2/5)
szerintetek: (0/5)

41 komment

Címkék: sajtó angol nők lapja

A bejegyzés trackback címe:

https://leiterjakab.blog.hu/api/trackback/id/tr52571046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a mentes és a csendes ásv. viz két különbozô dolog. a csendes is szensavas csak kevésbé szúr.
@MeeCee: Akkor viszont a "csendes" mégis félrefordítás, mert a "still" angolul csakis a szénsavmentes ásványvizet jelenti.
A csendes etimológiája tényleg érdekes... valószínűleg a still félrefordításaként kezdte, és azóta tényleg az említett "éppenhogy szénszavas" lett... Theodorából kiindulva: szénszavas a kékkupak, enyhén szénsavas a zöld, csendes a rózsaszín - nekik nincs szénsavmentes vízük, amennyire tudom.
Másik oldalról megközelítve a dolgot a csendes tényleg csendesebb, mint a szénszavas víz, hiszen nem olyan hangos kinyitni (talán innen ered az angol eredeti?), míg a mentes megint más...
@Dan_W_Smith:
Sajnos, csak majdnem jól tudod: bizony van rózsaszín kupakos Theodora, amely mint minden hasonló, rózsaszínkupakos, "szénsavMENTES", amelyből a "mentes" rövidült.

Idézet a gyártó webhelyéről:
"A Theodora Kékkúti ásványvizet szénsavmentes változatban palackozzuk, míg a Theodora Kereki ásványvíz szénsavas és enyhén szénsavas változatban kerül a polcokra.".

(kupakjaik: Kékkúti: rózsaszín, Kereki: kék és zöld, respectively.)

Nem reprezentatíve, én még nem is találkoztam olyannal, aki pl. a pincértől "csendes"-et kért volna "mentes" helyett. Én bizony úgy gondolom, hogy still = "csendes" = (szénsav)mentes.
De abban ugye egyetérthetünk, hogy a NL fenti szódiumozása szamárság (és akkor már alliteráltunk is)?
Ja és direkt @Leiter Jakab: -nak, bonusként a poszthoz:
ez is NL, ez is friss, ez is egészség, ez is vegyi téma, ez is angolszász félrecsúszás, titán vs titánium:
www.nlcafe.hu/egeszseg/20110106/uj_allergen_a_fogaszatban_a_titanium/
A poszthoz:
A NL díjnyertes, állatorvosi baklövése persze az a rész, hogy

"a szóda, mint a neve is mutatja, szódiumbikarbonátot tartalmaz"

Elemezgessük:

1.
A sodium bicarbonate (NaHCO3) magyarul nátrium-hidrogénkarbonát, vagy a nép nyelvén szódabikarbóna.

2.
A "szóda" magyar nyelvben és magyar földön a szódavizet jelenti, annak a nevéből rövidült le. A szódavíz nem egyéb, mint a széndioxid vizes oldata. Néha ezt szénsavnak (H2CO3) is nevezik, bár ez így nem teljesen igaz, ha jól tudom.
Na most, ebben, dacára a szóda- gyöknek, egy molekulányi szódadiumbikarbonaátium :) sincs.

Az igaz, hogy a szénsavnak (az igazi H2CO3-nak) a sói közé tartoznak a bikarbonátok, de a szódaáiumbikarboniumátium létrehozásához a H2CO3-ból előbb ki kell kapni egy negatív bikarbonát-iont, és hozzá kell hegeszteni egy pozítív nátriumiont. De a szódavízben ez tudtommal nem zajlik le furt és spontán, tehát a NL ökörségeket hord össze (pedig hasznos lenne, gyomorégés ellen az ember iszik egy pofa szódát, ami tele van szoldabikarbónával, böff, és minden oké :) ).

(Plíz, a fentieket verifikálja egy kémiában jártas olvtárs, mert én nem értek hozzá, és lehet, hogy az egész levezetésem sült ostobaság, konyhaasztal-sarki okoskodás.)

3.
A "szódiumbikarbonát" egy fiktív vegyület, de ha létezne, akkor is félő, hogy "szódium-bikarbonát" lenne a korrekt írásmódja, kötőjellel.
Az aktualitás miatt hadd másoljam ide egy nem régi off-topic észrevételemet:

"A latin betűket használó nyelvek közül az alábbiak használnak a "nátrium" nevű kémiai elem kifejezésére a latin "sodium"-ból származtatott szót (kivonatos lista):

Latin nyelvek: francia, újlatin, máltai, portugál, román, spanyol (valamint baszk, galíciai, katalán)
GB-ban használt nyelvek: angol, ír, walesi
Szláv nyelvek: cseh, lengyel, szlovák
Egyéb nyelvek: albán, filippinó, indonéz, maláj, szuahéli, török

Ennek ismerete akkor lehet hasznos, ha a "nátrium" szót ezek valamelyikére kell fordítani és a fordító kapásból natriumot írna. "
@Lobra:
Ez jó, ez hasznos, az ilyen segédleteket jó lenne valami külön topikban gyűjteni, de redundánsan se rossz. Köszi!

@Leiter Jakab:
Nem lehetne esetleg kideríteni, hogy a cikk konkrétan melyik lapszámban jelent meg? (nem a szerző az érdekes, hanem a cikk lelőhelye)
@mistinguett:
Abban meg sziksó van. Evidens. :)
@gitáros: A sót meg a vizet értem. De mi az a szik? :)
@mistinguett:
A szikvíz a szódavíz (vagy röviden szóda) másik, kicsit hivatalosabb, régies megnevezése. Természetesen éppúgy semmi köze a sziksóhoz, mint a szódavíznek a szódabikarbónához.

Amikor a szódavizet még nem szifonban, patronnal állította elő a nép, hanem vették palackban, akkor a gyártóüzemeket szikvízüzemnek nevezték.

Megpróbáltam utánajárni, hogy ha a szódavízben nincs is "szóda", akkor miért van a nevében mégis. Etimológiailag vagy mifene, érdekes lehet.

Jedlik Ányosig kell visszamennünk, aki feltalálta ezt a hungarikumot. Az általa szerkesztett "szódagép", lásd itt:
benkoszoda.hu/szodagep.html
valóban használt "szódát":

az 1. edényben porított kréta, márvány (ami végül is mind karbonát, azaz a szénsav valamilyen sója) és hígított kénsav lépett reakcióba, és (ha jól értelmeztem) ebből szédioxid szabadult fel.

Ezt átvezették a 2. tartályba, amelyben hamuzsír (az akkori nyelvben asszem ez volt a mosószóda) oldala volt, és a gáz "mosásásra", maradék kénsavtartalmának lekötésére szolgált.

Innen lehetett a már tiszta gázt átvezetni a 3. tartályba, amelyben víz volt, és a vízben oldott szédioxid = "szódavíz", szikvíz, azaz az iható termék.

A modern gyártásban a másutt készen előállított, nagy nyomású széndioxidot a szikvízüzemek (és később a szifonpatron-tulajdonosok) egyszerűen beleengedték a vízbe és kész.

A széndioxid-fejlesztéshez használt "szóda" így már kikerült a folyamatból, csak az elnevezésben maradt meg, tájékozatlanabb lapszerkesztőket megtréfáló, ipartörténeti mementónak.
@mistinguett:
Ja, ezt kifelejtettem:
a sziksó igazi neve Na2CO3, ángliusul sodium-carbonate, azaz nátrium-karbonát. A szénsav sima nátriumsója, karbonát, nem bi- csak sima. Népi nevén "szóda" vagy "sziksó", régiesen szénsavas nátrium.

A "szikes talaj" is innen kapta a nevét, ahogy a Pallas írja: "... e néven ismerik hazánkban, különösen az Alföldön azon talajokat, amelyekben a szíksó (szénsavas nátrium) nagyobb mennyiségben fordul elő".

Azt hiszem, a "szik" (szikes talajú terület) elnevezés is erre megy vissza, de azt nem tudom hirtelen, hogy a szárazságtó kirepedezett, azaz kiSZIKkadt talaj is ugyanilyen kémiai jellegű-e.

A szik- növénytani értelmezései (pl. sziklevél) szerintem nem tartoznak ide, de majd valaki pontosítja, ha kell.
És a cikkíró még arra sem vette a fáradságot, hogy egy-két szénsavas ásványvíz címkéjét megnézze. Bár feltehetőleg akkor is nehézséget okozott volna neki a Na+ azonosítása a sodiummal. Az meg végképp, hogy ha az az ásványvíz még hasonló mennyiségben Cl- -t is tartalmaz, akkor vajon miből származhat az a nátrium. :)

Kémiaórát neki!
@Rilla B:
Csak adj nekik ilyen tippeket, és a klórból majd klorin lesz. Borzasztó káosz uralkodik a fejekben, pedig nem bonyolult, tényleg csak oda kellett volna figyelni kémiaórán, egyszer. És off, de erre a káoszra rájátszik a rengeteg fél- és áltudományos életmódos-táplálékkiegészítős-altergyógyász katyvasz, amik szívesen dobálóznak tudományosságot sugalló, latinos szavakkal, a reklámok kamubacilusaiig és kamuhatóanyagaiig bezárólag.

Ez is az én külön elméletemet támasztja alá, az új középkorról, de ez itt off :)
@armitage: Köszönöm, ez kimerítő volt. Csak még azt nem értem, hogy akkor a szikla az sós kő? :)
@mistinguett:
Kösz, én is kimerültem bele :)

A szikla valsz népi rácsodálkozó felkiáltás a szik (vagy egy szikla) észlelésekor. Azt, hogy sós-e, sajnos csak úgy állapíthatod meg, ha odamész (érted, mész, kalcium-karbonát, bruhaha, óriási), és megnyalod. A nagy mennyiségben hömpölygő szik a szikár. A helyhatározó ragos alak a szikra (ami utal a szik magánhangzójának ősi, mély hangrendű, esetleg veláris formájára).
@armitage:
(vagy tán kalcium-hidroxid, ha oltott mész, de asszem a kémiát utáltam a legjobban már általános suliban is, szóval a fenti vegyi fejtegetésekért felelősséget nem vállalok.)
jaj, ez elég beteg (vagy inkább sötét) agymenés :o

a szóda, ha jól sejtem, tkp csak szénsavval dúsított csapvíz, úgyhogy a miben van több só arra megy vissza, h az ásványvíznek meg a helyi csapvíznek mekkora az ilyen és olyan sótartalma...
egyébként nem jó a rövid válaszuk, amerikai filmekben állandóan szódát isznak :)
@beckett:
Mármint hogy most akkor mi van most?
Melyik a sötét? Miért a sótartalom? Mennyi csapvíz? :)
Sóból is van sokféle (hiszen só alatt nem a nátriumkloridot, hanem a vegyi értelemben vett sókat értjük).

A "szódium" azaz nátriumtartalom valóban fontos jellemző, fel is tüntetik a palackozott vizeken, milligramban, de a posztban szereplő szöveg értelmetlen, mert ahányféle ásványvíz/forrásvíz/samuvíz, annyiféle nátriumtartalom.

A fent említett egyik hazai ásványvíz pl. közel hatszor annyi nátriumot tartalmaz, mint a kifejezetten nátriumszegény, szintén hazai víznyerő helyről töltött, népszerű, palackozott forrásvíz.

btw. mindenki tudja, hogy mi micsoda? Ha nem, akkor gyorstalpaló a web valamelyik sarkából:

Ásványvíz:
szennyeződésektől mentes, zárt, föld alatti vízrétegből származó ivóvíz, általában magas ásványianyag-tartalommal.

Forrásvíz:
alacsonyabb ásványianyag-tartalmú, a feltörés helyén palackozott víz, amelynek azonban nem kell védett vízadó rétegből származnia, és nem szükséges a forrását hivatalosan elismertetni.

Gyógyvíz:
kifejezetten magas ásványianyag-tartalmú ital, amelynek bizonyos betegségekre vonatkozó gyógyhatását orvosi vizsgálatok igazolják. Csak korlátozott mennyiségben szabad fogyasztani!

Ivóvíz:
az ÁNTSZ által rendszeresen ellenőrzött, viszonylag állandó összetételű víz, amelyet folyó menti, parti kutakból vagy fúrt kutakból nyernek.

Vízalapú ital:
mesterséges adalékanyagokkal (pl. szén-dioxiddal) dúsított ital.

Házi feladat:
A szódavíz melyik kategória? :)
@armitage: a beteges sötétes megjegyzés nem neked ment, hanem az eredeti irománynak (NL-cikknek, már ha ez cikknek nevezhető)

na jó, szén-dioxiddal dúsítottat kellett volna írnom, nem szénsavvalt, bocs. (az megy bele ugye manapság a patronból, ahogy feljebb szépen le is írtad)

szóval így annyi só lesz a szódában, amennyi az eredeti vízben volt, amibe beleeresztettük a szén-dioxidot a patronból. mármint manapság.
elég hülyeség a cikk, nem csak a leiter miatt, soviel ich weiß. bár nem ez volt a kérdés, tudom :)
@armitage: "a posztban szereplő szöveg értelmetlen" - én is erre akartam kilyukadni, csak lehet, h nem voltam elég vili
@beckett:
Alles klar. Most már csak az NL figyelmét kéne felhívni mindezekre, edukatív jelleggel.

Már ha / ha egyáltalán — mintha fejtegetődött volna itt valahol, hogy az elkövetők további istápolását ne tekintse feladatának senki, mert nem politikus, más az akusztikája. Vagy ilyesmi. De lehet, hogy nem így volt
@beckett: Örökbecsű irodalmi alkotás (mű-ide-oda-fordítás) a sótartalom fontosságáról:

A Herz-féle szalámiban
sokkal sűrűbb a só,
mint más efféle termékekben,
hidd el, óh Nyájas Olvasó!
@mistinguett:
Mi az, mi az... Aminek ég a napmelegtől a sarja.
@gitáros: Kapufa. A szik a muzulmán vallás egyik irányzatának jelen ideje.
@Lobra: és ennek a múlt idejéből, tekintve, hogy az illető felekezet követői előszeretettel temették halottaikat bozótos-ligetes területekre, vette át az angol a "szikett" kifejezést
(ide vezethető vissza a "kopsz" is, ellentétben azokkal az elméletekkel, melyek a talajerózió fokozott hatását próbálták kimutatni ezeken a vidékeken.)
@Lobra: Habár a muzulmán vallásnak számtalan ága-boga van, melyeknek egy részét egy fősodorbeli szunnita vagy tizenkettes síita nem is tekint muzulmánnak (l. például drúzok), a szikhek egyáltalán nem muzulmánok. (És a halottaikat elsősorban égetik, amúgy.)

Na jó, ezzel mára betelt a poéngyilkolási kvótám.
@Orvenyhivo: Ugyan már, mindenki tudja, hogy aki keletről jön, az mind iszlamista, és egyben terrorista is. A japánok meg a kínaiaik is. Meg az indiaiak is iszlamistákok mind. Mit kell itt cifrázni? :)
(Bocs.)
@Orvenyhivo: (kisbetuvel: ez megvolt, de uuuuuugy kikivankozott ez a borzalom belolem :P)
@armitage: a posztban ott van, hogy idei év, első szám :)
...egyébként tudtátok, hogy a kólának a nevében is benne van, hogy kóliumot tartalmaz? A Fanta fantiumot, a Márka meg márkiumot. A tea meg teiumot, népies nevén tejet. Jobb esetben rumot.
@Goombaa:
Az a kopsz, aminek a múlt ideje a "kopt"?
@aazorg:
ej, de trehányul olvastam el a posztot, szégyen.

A kólában a kólium igen veszélyes, ha sokat iszol belőle, olyan kólikát kapsz tőle, hogy arról kóldulsz. Hja, a kerítés nincs kólbászból, bár ez utóbbi hatóanyaga a kolbium, ami viszont fényesíti a szőrt, bezsírozza a tápcsatornát, gerjeszti a libidót, simán végigmegy a kolesz Terin.

(tán ha ennék valamit ma végre, kevesebb hülyeséget irkálnék)
@Lobra:
Kapufaaa? A szik mint muzulmán vallás minimum öngól...
:)
@gitáros: Hát, mi tagadás... Bizony öngól. Még szerencse, hogy edzésen történt. :)
@armitage:
"van rózsaszín kupakos Theodora, amely mint minden hasonló, rózsaszínkupakos, "szénsavMENTES","

szerintem a kolléga arra próbált utalni, hogy az bizony csíp. nem nagyon, csak kicsit, de csíp, ezért klasszikus értelemben véve és a gyártó állításával ellentétben az bizony nem MENTES, csak nagyon-nagyon alacsony szénsavtartalmú - rózsaszín kupak ide vagy oda. Mi ezért nem is vesszük amúgy, mert a gyerekek nem tudják meginni.

OFF
kis színesként jegyzem meg, hogy Bp. agglomerációban lakunk, "város"-ban. A főzéshez is műanyagpalackos vizet használunk (teához, kévához és magában meginni pláne), ugyanis nem felel meg a helyi vezetékes víz a kisgyermekek (és arra érzékeny emésztőrendszerűek) igényeinek. Persze a kéthavonta érkező vízszámlát tartalmazó borítékon minden alkalommal ott az önreklám, hogy IGYON CSAPVIZET mert olcsó, hozzáférhető és egészséges - köszi.
@Aiiaiiyo:
Akkor engem becsaptak a gyártók, csúnyán becsaptak :(

off:
A csapvíz nálunk is ihatatlan, ha ez vigasztal :| egészségügyi hatérértékileg rendben van, csak épp az íze förtelmes, legalább is meginni. Így aztán mi is fellendítjük a palackozott forrásvízipart, illetve biztatnak minket mindenféle víztisztító csodamasinára, de nem bízok bennük eléggé.
@armitage:
sajnos nem ez lesz az utolsó eset, abbna biztosak lehetünk :D

nálunk még papíron sincs rendben a víz, de van piros +-tel megjelölt kút (az a kék, utcai), na azt javasolják, hogy onnan hozzuk a vizet, azt ellenőrzik LOL. hát kérdem én, másik vízvezeték-hálózatra van az kötve???