Félrefordítások

Olvastál, hallottál egy csinos kis félrefordítást valahol? Küldd el a felrefordit@gmail.com címre!

Lájkoltatás

Nyelvről, értelmesen

Kedvenc nyelvi portálunk a Nyelv és Tudomány - nyest.hu, mert értelmes dolgokat írnak nyelvi témákról. Érdemes olvasni őket.

Friss topikok

Gyakori címkék (teljes lista a végén)

24 maraton (6) agatha christie (5) agymenők (3) állítólag... (8) általános hiba (95) amatőr (5) amerikai foci (5) angol (2235) az elit alakulat (3) az elnök emberei (4) a felreforditas nyomaban (3) a mentalista (15) a szökés (3) a szürke ötven árnyalata (6) band of brothers (3) biblia (4) bkv (10) blackadder (4) bones (11) californication (4) cím (72) criminal minds (4) csengetett mylord (4) csillagkapu (8) csi lv (33) csi miami (22) csi ny (17) dalszöveg (3) desperate housewives (4) doctors (4) doktorok (4) doktor house (18) dokumentum (5) dr csont (10) elírás (6) étlap (22) everwood (4) family guy (3) fekete vipera (4) felirat (88) fifty shades of grey (6) film (374) fordítógép (38) francia (41) friends (49) garfield (6) gilmore girls (15) google (4) gyilkos elmék (5) gyűrűk ura (5) hamis barát (65) használati utasítás (18) helyszínelők (45) helyszinelok maraton (8) hirdetés (13) hírek (8) hogfather (5) holby city (3) holland (3) horvát (5) house md (19) how i met your mother (3) hunglish (21) idézet (6) index (18) internet (100) ismeretterjesztő (123) jag (8) james bond (4) james verseny (18) játék (4) jóbarátok (54) joey (3) kaliforgia (3) káromkodás (3) képpel (207) képregény (8) kiadvány (11) kiejtés (9) kifejezés (4) könyv (197) kvíz (19) latin (5) law & order (4) lengyel (3) letterman (3) lord of the rings (4) lost (5) magyarról (130) married with children (5) máshol írják (7) mást jelent (322) máv (4) miami helyszínelők (5) miért éppen alaszka (5) monk (6) mythbusters (7) ncis (8) német (105) nem félrefordítás (16) nem fordította (13) név (123) nincs ilyen szó (40) northern exposure (5) obama (3) offi (6) olasz (12) orosz (19) pratchett (5) prison break (5) programajánló (5) rádió (4) rajzfilm (53) reklám (23) rém rendes család (4) román (4) roswell (7) saját hiba (12) sajtó (363) sherlock (6) simpson család (17) sorozat (483) south park (9) spanyol (9) sport (6) star trek (7) supernatural (3) számítástechnika (4) szavazás (6) szerkezet félreértése (70) szex és new york (3) szinkron szerda (9) szívek szállodája (12) szlovák (3) szoftver (35) szótár (5) szóvicc (4) született feleségek (5) termékcímke (17) tévéműsor (91) the mentalist (15) the pretender (3) the simpsons (15) the x files (5) tolmács (9) top gear (14) true blood (3) tükörfordítás (232) újrajátszás (4) véleményes (173) videóval (8) x akták (5) you rang mylord (4) zene (17) Összes címke

Rövid bevezető a fémek tudományába

2010.12.24. 06:00 pocak

Cooper bácsi (ezerszeres RJB) jól kiakadt, további kommentárt nem is fűznék hozzá.

Ez jobb, mint a petróleum vs. benzin téma, szerintem! (saját felfogásomban ez bréking, mivel fordítás útján létrejött átütő természettudományos felfedezésnek voltam tanúja)

Ma - 2010. aug. 18-án 18.00 után a Discovery World jóvoltából megtudhattuk, hogy a dél-amerikai Altiplano területére is sejteni vélt Atlantisz egykori magas technológiájú társadalma sárgarezet bányászott , ipari és művészeti célra...A (vörös)réz+cink nevű fémes elemek kohászati ÖTVÖZETÉT bányászták! Besza-behu... http://hu.wikipedia.org/wiki/Sárgaréz

Nem műszakiaknak. a tudomány mai állása szerint a sárgaréz elemi állapotú fémek ötvözete, (a két , a mi látási tartományunk szerint) színes fém egyikéből,a vöröses rézből, és a semleges szürke színű cinkből, kohászati úton előállítva, és ugyanezen ismereteink szerint nem fordulhat elő természetes úton a Föld nevű bolygó eddig megismert fizikai körülményei közt.

Körülbelül olyan baromság, mintha valaki a fakivágás közvetlen következményeként gyalul-pácolt-lakkozott kerítésdeszkát kapna, pusztán attól, hogy kidöntötte a fát, és az estében alakult át félkész- vagy késztermékké.

Sajna mindkét fémet előbb ki kell varázsolni az érceiből, azután ötvözhetők, egymással és más elemekkel. A bronz a vörösréz és az ón nevű fémek ötvözete, szintén nem bányászható természetes forrásból.

Vágókép a tívíben: prekolumbián sárgaréz tárgyak.

A korszakalkotó kijelentés megerősítéséül elhangzik, hogy ott, az Altiplano területén van ma is a Föld egyetlen olyan tájegysége, ahol sárgarezet, mint ötvözetet(sic!) lehet bányászni. Nyilván a Föld más tájain ezt ötvözni kell, hogy ilyet kapjanak, de ott...na ott nem, ott termésércként a kész ötvözet bányászható!!!!! Juhééééé!

Több ezer nemzedék a rézkor óta tök hülye volt, hogy ötvözte a rézércből komoly melóval kiolvasztott vörösrezet és a cink érceiből fáradságosan kiolvasztott cinket, hogy sárgarezet kapjon. Később még nehezítették a saját dolgukat is, mindenféle vörösréz+ón ötvözetekkel, hogy kezdődjön már az a nyomorult bronzkor.

Pedig csak a sárgaréz-nagyhatalom dél-amerikai kultúrához kellett volna fordulniuk. Ha Platon tudott róluk, más is tudhatott, ugye...

Komolyan kérdem: azt meg lehetne valahogy tudni, ki az a természettudományos fordító hiperzseni a Discovery csatornáknál, akinek a puszta fizikai-kémiai törvények sem számítanak?

Eszement képtelenségeket képes kiadni a kezéből, és a "természettudományos" tv-csatornánál fel sem tűnik senkinek???

Jó hogy nem 10/18-as Cr-Ni rozsdamentes acélötvözetet bányásztak -edény és mosogató alapanyagot, mindjárt megfelelő lemezvastagságban, csak a földet kellett elhordani róla - , vagy mindjárt fegyver minőségű dúsított uránt, netán tenyésztő reaktorban előállított plutóniumot 12-13000 éve az állítólagos atlantisziak .

MegaLOL. Ha tökönszúró kézi készülékeket bányásztak volna - gyári, kész állapotukban - az atlantisziak, a ferdítő használhatna közülük egyet végre! Valamelyik Rejtő (?) műben fordul elő egy sivatagi, de "patyomkin márkájú " olajfúró torony , amiből gyári finomitvány motorolaj jön fel a mélyből - mert az volt kapható hordósan a legközelebbi oázisban, a befektetőt átvágni meg jó az, na.

A discoverys filmen különféle ásatási alagutaknak , de akár primitív bányajáratoknak is nézhető alagutak (is) hivatottak bizonygatni a sárgaréz bányászhatóságát arrafelé. Gyanús hogy az eredeti filmen ott régészeti feltárásokról lehet szó, és a kész, ötvözetből gyártott tárgyak megtalálási helyeiről készültek a képek.Őferdítősége meg sárgaréz bányákat vízionál a szövegbe.Az ész megáll, és ácsorog.

szerintünk: (3/5)
szerintetek: (0/5)

54 komment

Címkék: angol tévéműsor

A bejegyzés trackback címe:

https://leiterjakab.blog.hu/api/trackback/id/tr542535991

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szep fogas!
Kulturtorteneti erdekesseg, hogy a korabronzkorban nem onnal otvoztek a rezet, hanem arzennal, es abbol keszitettek targyakat.
Akkoriban a kovacsok hagyomanyosan egy kovacsgodorben dolgoztak (a peremen ultek), aminek az aljan felgyult a mindenfele (arzenben gazdag) tormelek, ami nem tett jot a labuknak. Szoval a kovacsok mesterseguk miatt sokszor santitottak, innen eredhetett az, hogy Hephaisztosz is santa volt (mint minden kovacs).
Valóban nem szép összekeverni a vörös és a sárgarezet, hiszen mindenki pontosan tudja mi a különbség. Egy visszafogott (száj)habzású megjegyzést még meg is ért volna a dolog.
Ui: kösz Hephaisztoszért!
És az nem lehet, hogy az eredeti film volt nettó szar? A Discovery néha hajlamos differenciálatlanul leadni minden hülyeséget, amit ismeretterjesztőnek nevez a készítő (ld. még a filmeket a növényevő T-Rexről meg a maja világvégéről).
Csak érdekesség: futó vizsgálatot végeztem és az általam elérhető, latin betűt használó nyelvek közül a magyaron kívül egyedül a szlovént találtam olyannak, amelyben a "réz" komponens előfordul a "sárgaréz" szóban, minden egyéb vizsgált nyelven két teljesen eltérő szót használnak rájuk.
De jó, hogy anno nem vettem meg azt a komposzthalomra való Pallas nagy lexikonát.

Némá, mit írnak benne
"A bányászat fő tárgyai itt vas, réz és fakóérc, csekély mértékben ezüsttartalmu rézércek és *sárgaréz érc*, a bányák száma mintegy 50, e a bányák többnyire ki lévén merítve, a lakosság ma inkább a vasiparral foglalkozik."

vmek.oszk.hu/00000/00060/html/041/pc004188.html

Gondolom arról lehet szó, hogy pl vasat sem elemi formájában bányásznak, hanem oxid formájában. Simán előfordulhat, hogy a réz meg ezüsttel van szennyezve, így kapásból sárga.
A sárgaréz-bányászat nem akkora hülyeség, mint ahogy első hallásra tűnik.
Az angol nyelvű sárgaréz-wikiszócikk picit részletesebb, s ilyet ír:

"The earliest brasses may have been natural alloys made by smelting zinc-rich copper ores."
A logikai öngyilkosságot ezzel a magas labdával követte el a posztoló:
"nem fordulhat elő természetes úton a Föld nevű bolygó eddig megismert fizikai körülményei közt."

Mert pont az a tipikusabb hogy szennyezetten találunk valamit sem mint elemi formájában.
Kivéve talán az ösztönök.
@Jelenés: Ezüsttel lehet együtt előállítani, de a sárgarézben nem ezüst, hanem cink van.
Nem biztos, hogy a fordító hülye, lehet, hogy eleve hülyeséget fordíttattak vele.
"Valamelyik Rejtő (?) műben fordul elő..."

A láthatatlan légió, de a "patyomkin"-t nem tudom honnan vette:

- Viszont jelentést kell tennem. Tudja-e, Sir, hogy az egész világ Harlingtonon mulat?
- Hm... Igazán? - kérdezte fanyarul.
- Odacsődítette a sajtót Urungiba, vagyont fizetett a varázsló törzsfőnöknek, és kiderült... bocsánat... hahaha...
- De Mr. Wilkie!...
- Nem bírom nevetés nélkül! Ilyen szélhámosság még nem volt! Az urungi főnök összejátszott a mérnökünkkel, a fúrótorony alatt egy tartály volt, amit távolról egy pumpa... hahaha... ezer bocsánat... Szóval, a feltörő petróleum nem a földből lövellt... hanem pumpával... hahaha... nyomták fel... hahaha... a sajtó előtt... az egyik szakértő... megállapította, hogy hahaha...
- De kérem...
- Sir! Finomított olaj lövellt ki a földből!
@magyar bucó: "a sárgarézben nem ezüst, hanem cink van. "

Tééényleeeg?

"The Shakespearean English form of the word 'brass' can mean any bronze alloy, or copper, rather than the strict modern definition of brass"

en.wikipedia.org/wiki/Brass

Na jól van, metallurgiából ennyi elég volt mára, odakúszom a fához és eszem még szaloncukrot és mandarint. Csak nehogy félrefordítsam és ne mandarin hanem valami más alfaja legyen.
Nem értem a gugli korában minek ez a nagy arc.

Előbb talán 30 másodpercre utána lehetett volna nézni (keresőkifejezés, mondjuk: natural brass mine).

A T. posztoló elolvasott volna néhány találatot Pliniustól a dél-amerikai "természetes sárgarézig". Aztán tanult volna valamit.

Így meg csak égeti magát itten.
annak aki lusta keresni:

‘Natural brass’ and early production methods.

Pliny implied that brass (aurichalcum) had once been produced naturally from a special ore found on Cyprus but that the source had been exhausted, and an artificial aurichalcum had to be made by mixing copper with zinc ore. By the time that Pliny was writing, in the 1st century ad, brass had been made by the latter process for some time, so the natural aurichalcum could well be hearsay. However, ‘natural brasses’ are certainly possible: some Pre-Columbian copper-alloy artefacts from Argentina have been shown to contain several percent zinc, and experiments in China have demonstrated that alloys of copper and zinc can be produced by a primitive smelting process using a mixture of copper and zinc ores. More significantly, a few copper alloys containing some zinc have been excavated from sites in the Near and Middle East dating from the end of the 2nd millennium bc and beginning of the 1st. Assyrian records from this period mention, in addition to ordinary copper, a special ‘copper of the mountain’ that was highly prized. This could be synonymous with the contemporary Greek material oreikhalkos, which also meant ‘copper of the mountain’ and later came to refer to brass. Possibly ‘copper of the mountain’ was a natural brass produced from a zinc-rich copper ore, a contention that is supported by some of the bronze bowls discovered at the ancient Assyrian palace of Nimrud, which have been found to contain several percent zinc.
@Jelenés: Mi köze sekszpírnek a sárgaréz összetételéhez? Finoman szólva nem szakértője a témának.
ez elég nagy fail volt,a bronzot se úgy találták ki,hogy mi lenne ha ötvöznénk a kettőt...hanem pl olyan rézérceket használtak amiben volt nem kevés ón,arzén vagy antimon,ne adj isten ezeknek a természetes ötvözete,ezért simán lehet,hogy a kis kohókból már cuzn folyt ki,sőt biztos vagyok benne hogy erről van szó,de ahogy látom mesebeli disznó már utána is nézett
nem tudom hol az igazsag de nem is erdekel hol ki mit es hogy banyasz.... leszarom...

viszont az ilyan nagymellennyel, habzo pofaval leugato posztolokat lekuldem egy kicsit a banyaba...

egy kis tiszteletet, respectet, alazatot tanulni......
@Kivancsi: pedig, kedves Kíváncsi pontosan egy dolog érdekes itt: az hogy hol van az igazság. Ha valakinek igaza van, akkor a nagy mellény sem olyan irritáló (bár ha igaza van, akkor éppen felesleges).
A tartalom mindig fontosabb a formánál.
@Aradebil: Ráadásul Mesebeli Disznó volt olyan hülye, hogy előtúrta az eredeti rilízt is (asszem).

Íme, rögtön az elejéről: www.youtube.com/watch?v=4wf6u1Muiw4&feature=related

Az a legkirályabb, hogy valószínűleg az eredetiben szereplő 'auricalcum'-ot fordította sárgaréznek a magyar fordító, amire találtam ilyen definíciót is hogy 'yellow copper' (meg gold-copper), amit ugye simán fordíthatunk így, (tomtom, a brass a sárgaréz). Ráadásul a mókus a filmben rezet, ónt és aranyat emleget, mint ötvözetet, réz meg ón az meg inkább bronz... Szóval...:)

Ha valakinek van kedve, boncolgassa tovább.
Kicsit hosszú volt az indoklás, de jogos, sőt, legalább szemléletes.
Valamelyik filmben pár éve volt "Kolumbia előtti" korokról szó. Az milyen?
...és mikor jönnek rá arra, hogy a szilícium nem szilikon!?
@Zsola777:

Majd ha a túl keményre tömött csöcsű lányok mellel törik a diót az olimpián.
@boldii: "Pre-Columbian "?

Az nem az Új-Világ felfedezése előtti idők?
Nem akarom (nagyon) mentegetni a "szak"fordítókat, sajnos nagyon felhígult a szakma. De azt elmondanám, hogy míg régen hetek álltak egy kisfilm szövegének elkészítéséhez, és a fordító mindig látta az anyagot (általában kétszer is), addig manapság pár napot kap egy filmre, és sokszor nem is látja csak a kész változatot. Amikor még ezzel foglalkoztam, a filmet megnézve néha magam is elborzadtam, milyen hibák maradtak benne - ill. rosszabb esetben - kerültek bele a hozzá nem értő szerkesztő áldásos tevékenysége következtében...
@Rigor_mortis:

Nehogy olyat merj írni, hogy a fordító esetleg nem látta a filmet, mert megkapod azt, amit nemrég én, amikor ilyesmit írtam egy kommentben. Mármint hogy hülye vagyok, mert manapság nincs olyan, hogy a fordító nem kapja meg megnézésre a filmet a fordítás idejére.
A poszthoz nekem is csak pszichológiai megjegyzésem volna.. hogy bár a kritika fantasztikus és hasznos dolog, azért abban van valami súlyos, ha valaki egy két bekezdésben elintézhető hibát talál, majd ennek okán oldalakon keresztül villogtatja fényes elméjét, meg halálra cikizi az összes "hüje" fordítót:)

Bár láttam már ilyet élőben is (talán még az elszenvedője is voltam), de akkor is, van ebben valami nem elegáns.
Mióta valamelyik filmben pestis vírust vizionáltak (mint kiderült, nem a fordító, hanem az eredeti író), azóta már semmi sem lep meg.
(gyk: a pestist baktérium okozza)
Mióta egy filmben húsos vörösbort emlegettek, semmin sem csodálkozom.

(Gy.k. testes...)
@Goompah: Nem hiszem, hogy valaki lehülyézett volna itt másik kommentelőt, de ha elkerülte a figyelmemet, akkor elnézést kérek, és linkeld be, hogy hol volt, mert utólag is kimoderálom.
Többeknek, akik a beküldő stílusát kifogásolták: hát kérem, ez van, különbözőek vagyunk.
Ilyen kukacoskodó, ostoba blog a világon nincs még egy.
Boldog karácsonyt mindenkinek.
@Atomot az indexre!:
humán vonalon teljesen igazad van, tényleg baktérium okozza, de például az állatpestiseket (baromfipestis, sertéspestis) vírusok.

Kultúrtörténeti magyarázat: előbb volt pestis, mint mikrobiológia, már rég elnevezték a betegségeket, mire az okukra rájöttek, és általában a tünetek alapján.
:)

Ez egyébként az angolban is szépen tetten érhető, ahol egyaránt pox a himlő és a szifilisz is.
@Leiter Jakab: augusztusi sztori nem avétos egy pöttyet így karikor?
amúgy én nem bánom, hogy a posztoló mérges: tényleg bosszantó, ha egy ismeretterjesztő csatorna a faszságot terjeszti. az is, ha egy ismeretterjesztő (vagy bármilyen) csatorna/könyvkiadó a fordítón spórol és/vagy megbízza inkább az igazgatónak az adott nyelvből gyenge középfokú ismeretekkel rendelkező unokaöccsét, aki ráadásul magyarul szintén nem tud, a fordítandó témához lövése nincsen, utána pedig nem néz, mert ő a főnök unokaöccse, s mint ilyen, nem hibázhat.
Kissé szájbarágósra sikeredett a poszt...most már minden háziasszony (is) tisztában lehet nemcsak a szilvalekvár összetevőivel , de a befőző üst ötvöző elemeinek százalékos arányával is. Ezek után a felvágós metallurgia tudományában jártas férjek mivel villoghatnak majd nejük előtt a konyhában ? :))
Igazán tudhatnátok hogy Atlantisz igen magas szintű iparral rendelkezett és színesfémkinyerő állampolgáraink ősei is ott éltek, és tutira tudják mind a mai napig, hogy honnan lehet sárgarezet bányászni :)
sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=a8f1a0e9-35f6-490f-ba1d-c52d3f5efe6d&v=1&b=8&cid=fb340f7f-a3f5-45ab-a385-1ce7d817f5dd
@Az igazi Trebics:
off:
A Patyomkin-Potemkin vonal az "Elátkozott part"-ból keveredhetett bele, ahol a natív település másolát, mint "Patyomkin-falut" építették fel, átverés céljából, és csak Senki Alfonznak esik le a Patyomkin név hallatán, hogy miről van szó.

szuperoff:
Petróleumra alapított ál-olajforrás vonalon alkotott még Karl May: az "Ölprinz" (magyar kiadásokban "Az Olajkirály") című regényében egy bankárra sóznak rá hordós olajjal látszólag dús hozamúvá tett forrást, parádés szereposztással, Winnetoutól Shatterhanden át Sam Hawkinsig.
@kutya vacsorája: Dehogynem, full avétos, de hát micsinyájjunk, ekkora a várólista, az augusztusi beküldéseknél tartunk, mert hiába rakunk ki naponta többet is (amennyit csak bírunk, konkrétan), annyi a félrefordítás, hogy csak úgy dőlnek be a postaládánkba.
@Leiter Jakab: Tessék, mióta megírtam az előző kommentet, megint jött egy beküldés - ráadásul még örülünk is, hogy jönnek, és köszönjük őket innen is.
És ismétlem, messze nem rakjuk ki az összes beküldést...
@magyar ember teli szájjal: Hogy állíthatsz ilyet? Ehhez ismerned kellene a világon az összes blogot, hogy valóban össze tudd őket hasonlítani. Ráadásul a "kukacoskodó és ostoba" eléggé szubjektív, alig hiszem, hogy ennek lenne egy objektív mércéje. Tehát szerintem nincs igazad :).
De értem a kritikád lényegét, és önkritikát gyakorlok: törlöm is az egész rohadt blogot, úgy, ahogy van. Ne is gyere vissza, már nem fogsz itt találni semmit. :)
A discoveryn Bear Grylls tulelo musorban ugy csinalt iranytut, hogy egy acel drotot falevelen, vizben usztatott. Ez idaig renden, ez mukodik, de meg elotte a drotot hozza dorzsolte a hajahoz, hogy felmagnesezze. :))

A ficko osszekeverte a magneseseget a statikus elektromosaggal. Egy diszkoveritol ez nem kicsit durva, meg ha csak egy tulelo musorol van is szo.
Es ez nem forditasi hiba volt, mert Bear lelkesen dorzsolte a fejehez a drotot :))
@dukeekud: Nekem már régebben is tiszta volt, hogy Bear barátunk nem ember; ezek szerint robot, és akkor nyilván képes a fején keresztül mágnesessé tenni fémeket.
A mágnesesség összekeverése a statikus elektromossággal amúgy annyira nem gáz, ha összevetjük azzal, hogy én egyszer a gravitációt kevertem össze a tehetetlenséggel, és jó nagyot puffantam :).
@Leiter Jakab: eddig mindig haragudtam, hogy zavar téged az Index főoldaláról érkezők értetlensége (gondoltam, ha körülnéznek, majd idomulnak, ahogy egykor én is), de ez engem is dühített. Azért: hátha visszajön még kukacoskodni.

Addig is kívánok mindenkinek sok félrefordítás-kukacot a fa alá!
@dukeekud: Azért az elektromosságnak van köze a mágnesességhez, de a részletekre már nem emlékszem.
@Yooha: Én is emlékszem valami hasonlóra, nem hiába létezik az "elektromágnesség" jelensége. Nem arra gondolok, amikor az elektromos áram a vasmagos tekercset mágnesessé teszi, hanem például a jelek terjedésére egy vezetékben, ahol váltakozva keletkezik elektromos és mágneses mező (vagy erőtér).
@Lobra:
Ööö, asszem itt egymásra exponálódott pár dolog :) Mágneses mező(k), az Jarre :) A vezetékben áram folyik. Jeleket a végpontok értelmeznek, a közegben elektromos impulzusok, ingadozások, mifenék terjednek (már ha / ha egyáltalán).
Na most, az a kérdés, hogy egy áramjárta vezetőnek a mágneses tere konstans-e.
@armitage: Nagyon is meglehet, hogy a ködös emlékeim megtréfáltak, de ide rémlenek valamiféle Maxwell-egyenletek, amelyek a kétféle mező egymásba transzformálásával foglalkoznak, és mintha ez befolyásolná a (váltakozó áramú) jelek vezetéses terjedését. De hát mindez nem tegnap volt...
@Lobra:
Az szerintem jó emlék, bár az elektromágnességre nekem is a jó nagy ipari megoldás jut eszembe, amivel nagy vasakat emelgetnek. De ne is törődj vele, nekem is halványulnak ezek a régi dolgok (csak a villanykolbász él közülük máig elevenen).
@Lobra:
OFF

Bár a négy Maxwell-egyenlet integrális alakját mindenki elfelejti, aki tanulta, az egyenletek nevére azért illik emlékezni... a négy egyenlet neve rendre a 1.) az Amper-Maxwell féle gerjesztési törvény 2.) a Faraday-féle indukciós törvény 3.) a mágneses töltések törvénye 4.) az elektromos töltések törvénye (== a zárt felületen lévő fluxus arányos a felület belsejében lévő töltések össztöltésével.. lehet, hogy ezt Gauss-tételnek is hívják, de nem mernék esküdni rá).

Arra pl. jók ezek az integrális egyenletek, hogy megértse az ember, hogy nem az történik, hogy az elektromosság mágnesességet hoz létre, aztán a mágnesesség elektromosságot, stb. .. hanem ezek a folyamatok a természetben egyszerre zajlanak. A kezdődő elektromos áramlás azonnal mágneses teret gerjeszt, ami rögtön, késlekedés nélkül indukálja a feszültséget.. elektromos vagy mágneses zavarnál pedig rögtön indul a hullám az elektromágneses térben késlekedés nélkül, fénysebességgel.

Azt viszont nem tudnám megmagyarázni, hogy egy statikusan feltöltött drót hogyan áll be Bear Gryllsnek mágnesként.. hiszen az Amper-Maxwell törvénynek pont az a tanulsága, hogy csak áram gerjeszt mágneses teret (változó vagy állandó áram, az most mindegy). Talán ahogy a drót "kisül", és a rajta felhalmozott töltések a vízbe távoznak, jelenik meg egy áram, aminek a mágneses tere beállítja a drótot..

de levezetni nem tudnám, bebizonyítani, hogy jó irányba áll be:) .. ha pedig hülyeséget írtam volna, akkor elnézést kérek.

ON
@VRbagoly: Köszi, jó ezeket feleleveníteni... :) Volt kis időm, ráwikiztem, de már nem tudom követni a levezetéseket. :(
A femek ugy altalaban nem igazan jok statikus elektromossag generalasara, a szigetelok sokkal jobbak. Ha az ember valamit magnesezni akar, akkor egy elektromoson toltott targyat kell a magnesezendo targy korul gyorsan korben mozgatni. (Nehogy ezt valaki komolyan vegye gyakorlatban is alkalmazhato modszernek.)
@dukeekud: Miközben a hajához dörzsölte, nem olyasmit mondott, hogy förszt vi níd ö láuszi písz of vájör?
Nekem a kedvencem a milliószor előforduló cirkónia vs. cirkónium. Simán szokták a követ cirkóniumnak hívni.

Ugye nem baj, hogy az egy fém?
@Artie:
Na de most akkor cirkonról (ZrSiO4), cirkóniáról (baddeleyit, ZrO2), vagy cirkóniumról (fém, Zr) van szó? — ha ugyan jól tudom ezeket.
@armitage: Hát ez az! A CSI-ben pár napja egyik részben épp azt ecsetelték, hogy a gyűrűben nem gyémánt volt, hanem cirkónium. Na, azért az eléggé feltűnő lett volna... A homokot sem hívjuk ugye szilicíiumnak.