Félrefordítások

Olvastál, hallottál egy csinos kis félrefordítást valahol? Küldd el a felrefordit@gmail.com címre!

Lájkoltatás

Nyelvről, értelmesen

Kedvenc nyelvi portálunk a Nyelv és Tudomány - nyest.hu, mert értelmes dolgokat írnak nyelvi témákról. Érdemes olvasni őket.

Fordítóknak

Friss topikok

  • diattila: Teljes képzavar a lezakózni használata itt, "zakót kapni" jelenti azt, hogy ki... (2017.04.05. 15:38) Félrefordít-salak? - 2. eresztés
  • maitai: @navigare necesse est: Kérdés: ha egy másik szinkronban az eredeti utolsó sor... (2017.02.20. 22:59) "The beginning of a beautiful friendship" fordítása?
  • UV pót: Csőszájfék. :-) (2016.12.13. 13:27) Howitzer
  • Leiter Jakab: @kloé: Egy olyan zajlik most a blog új helyén (csak épp nyári szüneten van a b... (2016.07.16. 06:57) Tetova
  • törzsmókus: @Mouth_of_Sauron (törölt): erős állítás, bizonyítékok nélkül. szebben mondva: ... (2016.07.14. 21:43) Erről lemaradtunk
  • Körmöcbánya: I have tried to find a proverb which means something similar. I have found one... (2016.06.14. 14:40) Nincsen omlett tojás nélkül?
  • tanczahoban: A Merriam-Webster szótár szerint az administration "a government or part of a ... (2016.05.30. 08:27) A Bush-adminisztráció
  • Leiter Jakab: @törzsmókus: Wow! Köszi! (2016.05.13. 13:02) Újrajátszás reloaded (!): a híres május negyedike...
  • Void Bunkoid: @komaromi: elnézést, hogy hat évvel később szólok közbe. Az "idővallum" a L'a... (2016.03.11. 12:58) Esküvő egy nyolc órás hajóút után
  • Leiter Jakab: @Csendes Szonáta: Szerintem te is tudod, hogy csak azért írtál ilyen durva han... (2016.02.24. 09:43) A helyesírásról
  • Pedro Cavallo: Írországban találkoztam először ezzel a kiejezéssel a mindennapi életben. Azót... (2015.12.20. 08:07) Fehér szemét
  • Lobra: Valaki már írta, hogy az összes ilyen "... tilos" felirat angolul kulturáltabb... (2015.12.15. 13:04) BKV strikes back

Várólista-info

A várólista hosszú, bocs. Sok beküldés jön, mi meg nem elég gyorsan rakjuk ki őket. Vannak még tavaly januáriak is. De idővel mindegyik sorra kerül, vagy legalább azt megírjuk, hogy miért nem tesszük ki. Közben igyekszünk azért a frisseket minél előbb kitenni, úgyhogy csak küldjétek őket, e-mail fent, köszi!

Gyakori címkék (teljes lista a végén)

24 maraton (6) agatha christie (5) agymenők (3) állítólag... (8) általános hiba (95) amatőr (5) amerikai foci (5) angol (2235) az elit alakulat (3) az elnök emberei (4) a felreforditas nyomaban (3) a mentalista (15) a szökés (3) a szürke ötven árnyalata (6) band of brothers (3) biblia (4) bkv (10) blackadder (4) bones (11) californication (4) cím (72) criminal minds (4) csengetett mylord (4) csillagkapu (8) csi lv (33) csi miami (22) csi ny (17) dalszöveg (3) desperate housewives (4) doctors (4) doktorok (4) doktor house (18) dokumentum (5) dr csont (10) elírás (6) étlap (22) everwood (4) family guy (3) fekete vipera (4) felirat (88) fifty shades of grey (6) film (374) fordítógép (38) francia (41) friends (49) garfield (6) gilmore girls (15) google (4) gyilkos elmék (5) gyűrűk ura (5) hamis barát (65) használati utasítás (18) helyszínelők (45) helyszinelok maraton (8) hirdetés (13) hírek (8) hogfather (5) holby city (3) holland (3) horvát (5) house md (19) how i met your mother (3) hunglish (21) idézet (6) index (18) internet (100) ismeretterjesztő (123) jag (8) james bond (4) james verseny (18) játék (4) jóbarátok (54) joey (3) kaliforgia (3) káromkodás (3) képpel (207) képregény (8) kiadvány (11) kiejtés (9) kifejezés (4) könyv (197) kvíz (19) latin (5) law & order (4) lengyel (3) letterman (3) lord of the rings (4) lost (5) magyarról (130) married with children (5) máshol írják (7) mást jelent (322) máv (4) miami helyszínelők (5) miért éppen alaszka (5) monk (6) mythbusters (7) ncis (8) német (105) nem félrefordítás (16) nem fordította (13) név (123) nincs ilyen szó (40) northern exposure (5) obama (3) offi (6) olasz (12) orosz (19) pratchett (5) prison break (5) programajánló (5) rádió (4) rajzfilm (53) reklám (23) rém rendes család (4) román (4) roswell (7) saját hiba (12) sajtó (363) sherlock (6) simpson család (17) sorozat (483) south park (9) spanyol (9) sport (6) star trek (7) supernatural (3) számítástechnika (4) szavazás (6) szerkezet félreértése (70) szex és new york (3) szinkron szerda (9) szívek szállodája (12) szlovák (3) szoftver (35) szótár (5) szóvicc (4) született feleségek (5) termékcímke (17) tévéműsor (91) the mentalist (15) the pretender (3) the simpsons (15) the x files (5) tolmács (9) top gear (14) true blood (3) tükörfordítás (232) újrajátszás (4) véleményes (173) videóval (8) x akták (5) you rang mylord (4) zene (17) Összes címke

Fifty shades of grey matter II. - Az első eresztés

2012.07.27. 07:51 sTormy

Kezdődjön tehát a Vese által beharangozott leitercunami az év sikerkönyvéből. Ne feledjük, a fordító a feltételezést is sértőnek találta, hogy ebben a könyvben bakik lehetnek. Nos tehát:

„I set up the mini-disc recorder, and am all fingers and thumbs, dropping it twice on the coffee table in front of me.”
„Aztán kirakom a digitális magnót, de hirtelen csupa ujj és hüvelykujj vagyok – kétszer is ráejtem a dohányzóasztalra.”

Ez nettó hülyeség, ilyet nem mondunk magyarul. Kb. „összevissza bénázok”, ezt jelenti az angol kifejezés. A mester nyilvánvalóan nem ismerte, és haladt az irányelv alapján, miszerint amit ő nem ismer, az nincs. (Én sem ismertem, bevallom, de ránéztem a magyar szövegre, és már írtam is be a gugliba, hogy „all fingers and thumbs”. És lám.)

A digitális magnóról volt egy kis vita a virtuális szerkesztőségben. Én, mint műszaki analfabéta, azt mondtam, hogy én biztos diktafont írnék, de felőlem maradhatna. Vese ellenben azt mondta, hogy a magnó, az kazettás, és 2012-ben nem magnózunk.

„He’s more like the brother I never had.”
„Inkább, mintha a nem létező fivérem lenne.”

Na, akkor szemantika. Aki olyan, mintha a nem létező fivérem lenne, az vagy nem létezik, vagy olyan, mintha nem létezne. (A legjobb barátjáról beszél a hősnő egyébként.) Bátyám helyett bátyám, vagy valami. Csak ne ez.

„…a tall, elegantly dressed, attractive African-Amercian man with short dreads exits.”

„…magas, elegánsan öltözött, vonzó afroamerikai férfi bukkan elő. Hajfonatai rövidre nyírva.”

Rövid hajat fonjon be / fonott hajat nyírjon le a fordító. Ennek az embernek raszta (rasztás?) haja van. És rövid. Mondjuk szo-szo.

„But if you work so hard, what do you do to chill out?”
„De ha olyan keményen dolgozik, mivel hűti le magát?”

És nem. Attól, hogy a chill hideget, fagyot meg ilyesmit jelent, a chill out, az nem lehűtés, hanem lazítás. Itt van némi tere a magyarázkodásnak, de azzal csak elodáznánk a „Nem felelt meg” pecsét puffanását.

„If this guy is over thirty, then I’m a monkey’s uncle.”

„Ha ez a pasi harmincnál több, akkor én kismajom vagyok.”

Hát ez igaziból egy szófordulat az angolban. Kb. „Megeszem a kalapom, ha ez elmúlt harminc.” Vagy ilyesmi.

„She’s wearing the sharpest charcoal suit jacket and white shirt I have ever seen. She looks immaculate.”

„Életemben nem láttam még ilyen makulátlan sötét blézert és fehér blúzt. Tökéletes.”

Hát a sharp-ot ilyen környezetben nehéz fordítani. Talán „dögös”. Egy biztos, nem a ruha tisztaságára vonatkozik. A „makulátlan” viszont igen. És valóban szerepel az eredeti szövegben, és a „tökéletes” jó fordítás is rá. De aztán úgy tenni, mintha ugyanaz a szó már korábban is szerepelt volna a szövegben… minimum nem elegáns.

„…she’s still in her pink flanel pajamas decorated with cute little rabbits, the ones she reserves for the aftermath of breaking up with boyfriends, for assorted ilnesses and for general moody depression.”

„…még mindig a helyes kis nyuszikkal díszített rózsaszín flanelpizsama van rajta, amelyet különleges alkalmakra tartalékol. Szakítás után, betegség esetén és alapvető rosszkedv esetén.”

A ragozás egyeztetését (alkalmakra – esetén, stb.) csak futólag jegyezzük meg. Ugyanakkor amit tartalékolunk, azt akkor vesszük elő, amikor minden más, ami azt a célt szolgálná, elfogyott. Ezt a pizsit a csaj tartogatja. Nem ugyanaz. „Alapvető rosszkedv” – ilyen meg nincs. Általános, olyan van. Az „alapvető” szó egyébként majdnem olyan gyakran szerepel a szövegben, mint az „az” és az „és”. De ez más tészta.

„…discreetly eating my bagel”

„…diszkréten majszolom a kiflimet”

Hát a bagelnek nincs magyarországi megfelelője, így a nevének sem nagyon. De aki egyet is látott, az tudja, hogy minden, csak nem kifli. Briós, vagy mit tudom én.


„Here in Clayton’s Hardware Store”
„Itt, a Clayton vasáruboltban”

Majd néhány sorral alább a fiatalember a vasáruboltban dekortapaszt és kötelet kér a főszereplőtől. Barkácsbolt ez, kérem szépen, azt gondolom.


„Would you like a bag?”
„Kér hozzá táskát?”

Miután még a boltban vagyunk, csak szatyor lesz az. Különösen, mivel két sorral lejjebb ez olvasható: „Sietve bepakolok mindent egy műanyag zacskóba.”

Folyt. köv.

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (5/5)

218 komment

Címkék: könyv angol a szürke ötven árnyalata fifty shades of grey

A bejegyzés trackback címe:

http://leiterjakab.blog.hu/api/trackback/id/tr44680951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

A címmel kapcsolatban: a pontos fordítás a "Grace ötven árnyalata" lett volna, hiszen a Grey's Anatomy magyarul Grace klinika, és ha egyszer már lefordították magyarra, akkor mindenkinek kötelező azt használni. Bocs. :)
@idelle: bocsánat, mit is jelent/jelez a 4 pont a mondat végén?

(eléggé terjed, azért szeretném tudni, hogy mióta "hivatalos" írásjel.)
@Leiter Jakab: Tudom, hogy nincs lábjegyzet az ilyen jellegű könyvekben, de hiánypótló lenne. Ha nem lenne, fel kéne találni. Vezessék be újra! Akkor nyugodtan ki lehetne írni, hogy bagel, aki nem tudja, mi az, az (ő) megnézi alul.

Én sem tudom, milyen állat pontosan a bagel, de annyit tudok, hogy valami pékáru. Most jöttem rá, hogy félig és/vagy tudat alatt kevertem a bagettel. A lényeg, hogy pékáru, és akkor nem járunk messze az igazságtól. Lényegtelen a regényben. Viszont bagel helyett odaírni, hogy kifli, azt megint csak hülyeségnek tartom. MiniDisc helyett odaírni, hogy diktafon, Porsche helyett meg odaírni, hogy Suzuki, vagy ha még a szocializmusban élnénk, Lada stb., Kings of Leon helyett pedig Oroszlánkirály Zenekar...
@payskin: (off következik) Nem egy helyen írták már, hogy a Gray's Anatomyból hogyan lett Grace klinika. A cím ötletét az angol nyelvterületen híres Gray's Anatomy anatómia takönyv adta. (Egészen pontosan Henry Gray's Anatomy of the Human Body) Ezt "ferdítették el" Greyre, mert nyilván az átlag amerikai érti a célzást (biztosan), viszont magyarul nem lehet meghagyni.
@krisk!: Bocsánat, a Grey's Anatomyból hogy lett Grace klinika
Nem tudom volt-e már említve az ULPIUS HÁZ felelőssége. Az egy dolog, hogy Tótisz pocsék fordító és vissztaszító a modora, de az Ulpius ház imád rövid határidőkkel dolgoztatni (ami nem segíti elő a gondos, pontos műfordítást) + a kiadó fejéről meg biztos forrásokból hallottam, hogy fizetni meg alig akaródzik neki. Az Ulpius ház egy rossz kiadó: nekik a lényeg a gyors, összecsapott munka, hogy minél előbb szakíthassanak a magas árú könyveikkel.
Ja és még egy: manapság MINDENHOL (tv, filmek, könyvek) gyalázatos módon alúlfizetik a fordítókat. Ennek két következményei is van: 1., a szakmát elárasztják a kóklerek, mert akik igazán tudnak, azok egyre kevésbé hajlandóak maradni ilyen fordítói pénzek mellett 2., még a jó fordító is hanyaggá válik, mert ahhoz, hogy a megélhetésre valót össze tudja kaparni, baromi sokat kell fordítania és sokszor azon spórolja meg az időt, hogy pl. utánanézzen olyan idiomáknak, szakkifejezéseknek a neten, amiket nem ismer.
@skaven: A gyerekelkapótól hideglelést kaptam. Mennyivel jobb lenne, hogy "gyerekhegyező" (: (:
@Reka1980: Éppen ezért lehet jó - talán - egy ilyen jellegű felhördülés. Hátha az emberek ezek után nem veszik meg a Szürke ötven árnyalatát... Jaj, ébredjek már fel, bilibe lóg a kezem. Most ötvenszer annyian fogják megvenni, csak hogy véleményük lehessen róla, az Ulpius elégedetten hátradől, lám-lám, a szar fordítás tökéletesen eladható, mi a bánatnak kéne jobban fizetni ezeket a gyökérköcsög bölcsészeket.
Mint azt már rengetegszer kifejtettem, a fordítás helyzete megmutatja piciben, mi a baj a piacgazdasággal nagyban: az embereknek halálosan mindegy a minőség, amíg az olcsó árucikk nem ráz vagy mérgez. A rossz fordítás meg legfeljebb megrázó és mérgesítő. Változás akkor lenne, ha kivétel nélkül minden fordító összetömörülne egy szervezetben és az asztalra csapna, hogy gyerekek, ennyi pénzért nem. De megint csak bilibe lóg a kezünk. Kovács Pistike III/E. osztály, állami középfok, alsó C, dehogyis fog tömörülni, mikor hozzá ezek után dőlni fog a munka, hiszen 10 fillérért bármilyen nyelvről fordít. A tömörülésben pedig Dr. Prof. Habil. Debil. Szabó József Atyaisten Főintendáns két perc alatt összevitatkozik MSc. PhD. Sztk. Ló Máriával azon, hogy Palesztín Felszabadítási Front vagy Felszabadítási Front Palesztínáért, és a tömörülés frakciókra bomlik majd elenyészik. A helyzet valójában akkor változna, ha váratlanul feltűnne pár millió kiművelt, igényes olvasó (akik pl. a baszós könyvet sem veszik meg, ha nincs jól lefordítva, pedig annál aztán úgy egyébként tényleg tök mindegy...). Na ekkora bili már nincs is (:
@SzPé: Azért egy műfordító attól is műfordít, hogy tájnyelvi szavakat akkor használjon, ha funkciójuk van. Írhatom én, hogy behúztam a firhangot és lejöttem a grádicson, ahogy nagyanyám félsváb falujában mondták, de ha mondjuk ez egy Rómeó és Júlia fordításban van, ahol egy szál sváb sincs, akkor szarul fordítottam ;-)
És tudom, hogy nem erről szól a blog, de -ahogy valaki írta más kontextusban- engem nem is egy esetleges igazi félrefordítás szokott a legjobban kiakasztani egy magyar szövegben, hanem az, mikor még magyarul sincs értelme leírva (kimondva) annak, amit a fordító kreált. Mert rendben van, egyetlen magyar anyanyelvű egyén sem tudhat úgy angolul, mint ahogy egy született angol, de basszus, a SAJÁT anyanyelvét már beszélje annyira, hogy a képet, ami az angol eredeti alapján képződik a fejében, helyes, kerek magyar mondatokban, kifejezésekben írja le.
Nyilván ez egy szakblog, ahol pont az olyan jó szaftos félreford-ra vadásznak a legtöbben, mint ha az asztalt széknek fordítja valaki, de engem a magyartalanság a magyar szövegben jobban kiakaszt, mert az valóban lustaság, tehetségtelenség, igénytelenség, ami bizonyos esetekben (szinkrontolmács) érthető és elnézhető, de egy könyvnél nem. (és a legjobb, hogy ha ügyel arra, hogy magyarul helyesen írja, amit ír és még koherens is az elhangzottakkal, az olvasók 99%-ának le sem esik, hogy bármit is félrefordított volna....
@Komment Kálmán: Elnézésedet kérem, ha megbántottam a füledet ;-)
A szó a szókincsembe csehből került, ahol viszont k-val íródik (pl. www.port.hu/vekslak/pls/fi/films.film_page?i_film_id=81837), gondolom azon az alapon, hogy a csehek k-hoz hasonlóan ejtik az eredeti német ch-ját...Szóval, mivel innen került be, viszont életemben le nem írtam magyarul a szót, csak csehül, ezért követhettem el a hibát.
@Los Alamuszi: pardon, ez eggyel feljebb, idelle-nek ment volna válaszul, nem Komment Kálmánnak
@Kovácsné: Thomas Mann sokszor két héttel a német kiadás után már megjelent magyarul. Igaz, készülni lehetett rá, meg elkérni előre a német szöveget, de a rövid határidő ellenére is jó fordítás készült, és még a fizetség sem volt kiemelkedő!
igaz, akkoriban kevesebben tanultak nyelvet, nehezebb lett volna rossz fordítót találni...
@Komment Kálmán: ez csak három pont, négy úgy lesz belőle, hogy gondatlanságból még hozzá jön egy mondatvégi
@Kovácsné: ehhez alig tudok már mit hozzátenni, mert teljesen egyetértek veled. nincs érdekvédelmi szervezete a fordítóknak, és ez baj. én mikor elmentem fordítani még egy nyelvvizsgapapírt sem kértek tőlem, csak az volt a lényeg, hogy betartsam a határidőt. az ulpiusnál kértek még 5 éve próbafordítást azt tudom. azt már nem, hogy tótiszt hogy alkalmazhatták. eleve nem egy öregedő férfit kellene egy ilyen témájú könyvre ráállítani, akinek az első cultural reference-be beletörik a bicskája, hanem egy FIATAL NŐT, akit érdekel a mű és nem nézi le azt (bár tudom, megérdemli, hogy lenézzük). bili nálam is befigyel. mint fordító, nagyon becsülöm a blog célját és hogy az igényességet pártoljátok, illetve, hogy az ilyen tótisz-féle kóklerekre ráirányítjátok a reflektort. a palit úgysem győzitek meg, mert irgalmatlan egója van, de talán a kiadók és az olvasók elgondolkodnak egy pillanatra.
@h4z4rd: pontosan leírtad a műfordító egyik legnagyobb alapkövetelményét: ALÁZAT. és ebből jócskán hiányzik tótisznál.

az is igaz, hogy a legtöbben a magukat fordítóknak nevezők közül képtelenek elismerni, hogy nem alkalmasak (még) könyvek műfordítására. én sok-sok-sok évnyi angolozás után sem hiszem, hogy még ott tartok, pedig tótisznál bőven nagyobb ismeretanyaggal és tudással rendelkezem, és nem spórolok utánanézni semminek sem a neten. de ha a könyvek nem mennek, akkor jöhet a tv-műsorok, filmek fordítása.... én is fogom sokszor a fejem, hogy ott is egyes "kollégák" miket alkotnak.
@csársz: Okés. Akkor most vessük össze a Thomas Mannt olvasók szellemi színvonalát, illetve a fordítók (többnyire írók) büszkeségét és elhivatottságát a mostani átlagos olvasóval (:
@Kovácsné: Bővebben kifejtve: nem a fordítókban nincs alázat, hanem senkiben nincs alázat, mert az emberek rendszerint csak szélsőségekben tudnak gondolkodni: ha fegyelem van, akkor undok módszerekkel ki kell nyírni azt, akinek a haja fél centivel meghaladja az átlagot, ha szabadság van, akkor a jó kurva édesanyját annak, aki velem kapcsolatban bármit szóvá mer tenni.
@Reka1980:

Kicsit off, de erről mindig eszembe jut a kedvenc sztorim, amit ilyen témában mindig előveszek: megboldogult gyerekkoromban imádtam a Babylon 5-öt. Aki nem ismeri, a történet szempontjából egyetlen releváns infó, hogy volt benne egy "kentauri" nevezetű faj (angolul Centauri, mert az Alpha Centauri-nál laktak asszem, mind1 is igazából).

TV-ben nyilván szinkronosan ment, és egyszer szembeötlött egy oda nem illő mondat, ami meg is ragadt "A kentaurik figyelnek minket." Ez azért volt édekes, mert abban a részben szó nem volt az adott népről, és ez valamiért nekem nagyon megragadt.

Évekkel később újranéztem angolul, és hát az ominózus mondat a "They've been watching us for centuries." volt. A fordítónak ezúton is őszinte gratulációmat küldöm.
@broáfka: millió ilyen van. nekem az jut eszembe, amikor a Jóbarátokat néztem és Joey arról beszél, hogy "milyen jó, amikor a tavaszi szél felfújja a lányok szoknyáját, mert ilyenkor hálás a NYELVért" (a szájban találhatóért). zöldfülűként nem értettem sosem, hogy itt vmi orális szexre való célozgatás van vagy mi?! aztán, amikor kijött itthon a dvd és megnéztem angolul, akkor esett le, hogy a tangáért (thong) hálás Joey, amikor a lányok szoknyáját felfújja a szél és nem a nyelvért (tongue). brrrr....
@Reka1980: leiterjakab.blog.hu/2008/09/22/gyongyszemek_a_jobaratok_felreforditasaibol_1_resz

de ha a linkelt posztban rákattintasz a friends tagre, órákig kiválóan szórakozhatsz, azt hiszem. :)
@Circus: Illetve a szagfordító, alias stench turner.
@Kovácsné: akár... a lényeg, hogy nem igazi.

Valahol van egy T.O.Teas könyvem, előkeresem. Hogy fordítónak milyen, az már megvan, hogy írónak, arra nem emlékszem.

Egyébként az a meglepő, hogy ekkora és ilyen arccal távolkeleti harcművészkedik. Nyilván, azt se csak jóra használják, de ott pont erre is tanítanak, hogy merjünk kicsik lenni. Oppardon, szerények. Már, ha van mire.

Könyvvel kapcsolatban - nem olvastam, nem is fogom, mert valahogy nem vonz a mostanában divatos preverzbe oltott egyéb szélsőséges dolgokról összefirkált fantazmagória, de az a megnyilvánulás, hogy őt, a fordítót se nem érdekelte, ez a tus az egészben. Az egy dolog, hogy már az intellektuális munka sem _szak_ hanem iparos munka (ócó tömegtermelés, nesze), de azért a könyvkiadó is elmehetne a sunyiba, hogy ENNYIRE nem érdekli az általa kiadott anyag minősége.

Bocs a kirohanásért, megyek vissza inkább piálni.
Olim piálni.
@Circus: Kíváncsi vagyok hogy a sok kurvaanyázás után mennyire tartja be az "elkerült harc a legjobban megvívott harc" elvet.
@Reka1980:
off: az olyan személyi attributumokba, hogy öregedő, nem érdemes belekötni, mert nem ettől függ. életkortól függetlenül utána lehet keresni a dolgoknak, ha van valakinek hozzá affinitása (és alázata), akkor kivédhető a kultúrsokk. és persze ennek az inverze is érvényes, fiatal nő lehet hogy nagyon érti a dolgokat, de ez nem garancia arra, hogy a fordítása is élvezetes lesz. a jó fordítók művészete ("mint az óbor") az idővel érik, éppenséggel előny is lehet, ha valakinek volt ideje kicsiszolgatni a saját szakmai fogásait és el tudja kerülni azokat a buktatókat, amelyek miatt a zöldfülűek gyakran itt kötnek ki :) ha valaki trehány, akkor trehány fiatalon és az lesz dédi korában is (az a trehány, aki a legtrehányabb). szóval csak semmi ageizmus :)
A férjem zenével foglalkozik, ő minidisc-felvevőnek hívta, míg dolgozott vele. A többi meg szimplán igénytelenség.
Mi is fordítunk krimiket, mind ugyanolyan vacak angolul, de mi elhatároztuk a barátnőmmel, hogy márcsak azért is olvasható, normális szövegeket csinálunk belőlük. Mindketten magyar-angol szakos tanarak vagyunk, és főállás meg gyerek mellett fordítunk, és, igen, ha kell, éjjelbe nyúlóan nézünk utána olyan szakszavaknak is, amiket magyarul sem tudunk, ha meg nem megyünk semmire, megkérdezünk okos ismerősöket. Ja, és idejében leadjuk a fordítást. Nem azért, mert sokat fizetnek, hanem mert lelkiismeretesen csináljuk. Szerintem nem lehetetlen. És nyilvánvalóan hibázunk is, de az átlagolvasónak nem fog feltűnni a metrón, miközben olvassa. De azért mégis fontos, hogy jó szöveg legyen, magam miatt.
@Circus:
A kiadó igénytelenségéről annyit, hogy az egyik lektűrben, amit fordítottam, poénból bennehagytam az összes gázt, amit normál esetben ki szoktam gyomlálni. Pl én a "mondta"-ra azért használok szinonimákat, a szerző nem élt vele. És bennemaradt, és úgy adta ki!
@Komment Kálmán: miért, én emlékszem, hogy mikor annak idején olvastam az Adrian Mole-t, ott is volt lábjegyzet, mikor olyan dologról volt szó, ami tipikusan angol, és a magyar olvasó (pláne, a 13 éves) számára nem annyira egyértelmű.@Reka1980: attól, hogy fiatal és nő fordítja, egyáltalán nem biztos, hogy ő ismerni fog mondjuk mostani zenekarokat. én se vagyok túl öreg, de halványlila gőzöm sincs a mostani, divatos zenekarokról. akiket hallgatok, azok minimum a nyolcvanas évek óta léteznek, sok esetben a hatvanas évek óta. viszont a fordítások elkészítésénél utána szoktam nézni annak, hogy hogy mondják azt a kifejezést az adott szakmában, meg ha én kitalálok rá valamit, hogy van-e olyan tényleg...
@bölcsésztanár: de a te neved meg ott van fordítóként, nem? egyébként nem keresnek fordítót? én csinálnám nekik, van tapasztalatom is, igaz, külföldön vagyok.
@armitage: ne mondd már nekem, hogy ha ránézel tótiszra, neki adtad volna te is a fifty shades of greyt? ezt a könyvet NŐNEK kellett volna fordítania. és amilyen hip a nyelvezete, kitartok amellett is, hogy 40 alattinak kell lennie. egyszerűen találni kell egy ilyen életkorú nőt, aki egy ilyen sok figyelmet kapó presztízsprojektet igényesen le tud fordítani. persze nehéz válogatni a fordítók közt, amikor alig találnak sokszor valakit.
ugyanez a válaszom A Tyne folyónak is.
@Reka1980: nem gondolom, hogy ez nagoyn szempont. az ember azért profi, hogy különböző stílusokban is tudjon jót csinálni. egy jó fordító akkor is meg tud csinálni egy ilyen regényt, ha 30-as nő meg akkor is, ha 50-es pasi. egy szar fordító meg mindenképp elbaltázza.

a sorozatgyilkosos-kibelezőst is lefordítja valaki, pedig sorozatgyilkos-kibelező fordítóról nem tudok. (igaz, ez a vese gyanús nekem már rég.)
A hibák egy részével lehetne kötözködni, néhányat lehet hogy én is meghagytam volna, úgy ahogy van, de szerintem mégse ez a legszomorúbb és hátborzongatóbb az egészben. Még csak nem is a fordító arcátlan modora.
Hanem az, hogy amikor egy külföldön sikeres könyvet, ami külföldön PÉNZT hozott, itthon kiadnak, hogy PÉNZT hozzon, akkor áldozzon már a kiadó egy minimálisnál több PÉNZT, hogy igényes legyen a kiadás, és a finnyás olvasók is PÉNZT adjanak érte. Én alapvetően abból indulok ki, hogy egy könyvet(hozzám hasonlóan) mindenki alázattal, tisztelettel kezel, ezért sose tételeztem fel olyat, hogy egy könyvben ilyen szarvas hibák legyenek. Ez számomra feldolgozhatatlan, megingott a könyv minőségébe vetett abszolút hitem.
@Reka1980:
érdekes elképzelés pofára, nemre és életkorra választani fordítót :) hogy ne mondjam, egyszerre 3 ponton sértene törvényt :)

de higgyél nekem, jót mondok: nem így működik a műfordítás világa. szörnyű lenne, ha ilyen szempontok alapján válogatna egy kiadó. értelmes kiadó (pontosabban azon belül az értelmes szerkesztő) tudja, hogy a köréjük képződött fordítói készletből kinek milyen műveket érdemes kiadni. vannak témák, amelyek fekszenek valakinek, másnak meg nem – és baromira nem életkor függvénye, mint ahogy azt kifejtettem fentebb.

(pl nekem is feljött egyszer egy leszbikus szadó midgetpornó fiction vagy valami ilyesmi témájú munka :) de sajnálkozva visszaadtam a szerkesztőmnek, mondván, hogy ebből én nem tudnék jót, ütőset kihozni. más meg lubickol, prímát alkot az ilyenben)

Tótisz korától, nemétől és fejszerkezetétől függetlenül lefordíthatta volna jól is akár. az interjújából viszont az jött át, hogy ezt a munkát sebtiben ledrehálta, nem mélyedt el benne különösebben, a végére már el is felejtette, és mindezt még természetesnek is tartja. egyszerre nézi le az eredeti szöveget és a hazai olvasót, akinek jó lesz a szar is. szerintem ez a forrása a bajnak, nem a kora.

a jó műfordító arról ismerszik meg, hogy a munkáját olvasva az eredeti szerzőt dicséred :) eszedbe se jut, hogy hány éves meg mekkora a fejének a térfogata. tégy egy próbát: gondolj 5-10 általad jónak tartott, fordításban olvasott könyvre, és nzd meg, hogy fejből tudod-e a szerzőjük és a fordítójuk nevét. borítékolom, hogy a fordítókét lesz nehezebb lesz felidézni.

ami Tótisznál engem külön bántott, hogy ki is hangsúlyozta, hogy mennyire feleslegesnek tartja a szerzővel való kapcsolatot. ez megint csak valami félreértelmezett szakmai fölényt, gőgöt mutat, holott a jó fordító minél több információt próbál szerezni a műről, és ki lehet autentikusabb forrás, mint a szerző?
erősen mérsékelhetők a félreértések és a hibák, ha a fordító kihasználja ezt a lehetőséget. ennek ilyen éles elutasítása egy fordítótól minimum meghökkentő.
@pocak: @armitage:
nabakker, mire leírtam, elküldtem, blogmotor megette, visszalapátoltam, újra elküldtem, kiderült, hogy Pocak már rég megírta, sokkal áramvonalasabban. nem baj :)
@Reka1980:
még egy apróság, azt írod, presztízsprojekt. a kiadók szívesen ráugranak az épp kurrens művekre a nagy kasza reményében (már amekkora kaszáról a hazai könyvpiacon beszélni lehet), és ilyenkor sajnos sok esetben az kerül előre, hogy a könyv minél hamarabb ott virítson a standokon, hadd kapkodja a nép.

tehát (gondolja a kiadó) nincs idő pöcsölni hipnyelvezetet értő, trendi, édibédi, egyben vérprofi fordító nők keresgélésével, viszont tartunk a háznál vérfordítót :) akire rá lehet bízni, hogy vágja össze X hét alatt (ahol az X tetszőleges pozitív egész szám 1 és 3 között). kiad, fordul, visszajön, dtp, print, terít, sika, kasza, léc.

a felkapott könyveket pedig elkapkodják, és úgyse olvassák el :) Leacock is megírta ezt, az "Amerikai könyvesbolt" című klasszikus karcolatában, igen tanulságos; aki nem ismerné, itt talál egy SL kötetet, abban benne van a vége felé:
www.scribd.com/doc/49238068/Stephen-Leacock-A-kek-Edward
@A Tyne folyó déli partja:
Szerintem most nem keresnek, meg nem is fizetnek időben, a nyakukra kell járni fél év után is...
@bölcsésztanár: Lehet, hogy kötőjellel mondta, de a magyar helyesírás jelenlegi szabályai szerint (6:3) a minidiscfelvevő egy szó, bölcsésztanár néni/bácsi whichever is applicable
Egy valami szöget ütött a fejembe: az interjú szerint több száz fordítása van. Jó, nem fiatal már, de még így is durva éves átlagot hoz össze (szerintem).
Én inkább arra gyanakszom, hogy e mellett a tempó mellett egyszerűen nem jut idő (igény) arra, hogy magyar nyelvű olvasmányokból életben tartsa az anyanyelv-érzékét.
Másrészt van, akinek az a meggyőződése, hogy a szerkesztő DOLGA, hogy a nyersfordítást gatyába rázza, meg mindennek utána nézzen (a szerkesztők mesélhetnének...). Nyersfordítást mondok, mert bevallottan nem nézte át a leadás előtt. És a blattolva fordított szövegek leginkább ilyenekre sikerülnek:)
@Leonard Zelig: OFF, emlékeim szerint nem egybe kell írni, többszörösen összetett szó, és az igekötőt is külön kell számolni, akkor meg elértük a kötőjelezés szótaghatárát (akkor is, ha a minidiscet nem összetett szónak veszem, bár joggal annak vehetném, mert a mini beépült a magyar szókincsbe, marad a disk idegen szóként). Ettől függetlenül én olyan szabályt szeretnék, ahol az idegen szavakhoz kötőjellel kapcsolunk mindent és bármit. :)
@lizocska: izé: a szótagszámhatárt értük el
@lizocska: Rosszak az emlékeid: Nem számít, hányszoros összetétel és az igekötő egytagú.
@Reka1980: hát jobb helyeken nem ránézésre, meg életkor alapján adják oda a fordítanivalót...
@Leonard Zelig: jeez, igazad van, és számolni se tudok rendesen, nem tudom, hogy lett ez nekem hét szótag:) mea culpa
@bölcsésztanár: hát ezt sajnos ismerem, még abból a korszakból, mikor otthon ebből éltem. bár azok sosem műfordítások voltak, hanem mindenféle technika marhaság (az első fordításom egy zsebkendőgyártó gép technológiai leírása volt:). és ott nem igazán annyira a fordítóirodától függött a kifizetés, hanem a drágalátos megbízók nem szoktak idejében fizetni, meg szólni is csak akkor szokott eszükbe jutni, mikor már sürgős volt. még régen kerestem én is kiadókat, hogy műfordítást csináljak nekik, de nem nagyon írogattak vissza. a fordítóirodás nő, akinek szoktam dolgozni, már akkor mondta, hogy mert a legtöbb lefordíttatja ismerőssel, fiával, lányával, akárki, aki tud egy kicsit angolul, és azért lesz egy csomó szar fordítás. és ez már vagy kb. 15 éve volt, hogy ezt mondta. manapság meg már mindenki tud valamennyire angolul, így azt hiszik, ők is tudnak fordítani. pedig a fenét.
@lizocska: jó,nem jut ideje. de azért ahhoz nem kell túl jó anyanyelv-érzék, hogy ne írj le ilyet, hogy csupa ujj és hüvelykujj vagyok...(ezen a kifejezésen egyszerűen nem tudok túljutni:)
@A Tyne folyó déli partja: legyünk nyitottak:) ha egyszer csupa fül lehetünk... (ami amúgy szintén tükörfordítás, csak megszoktuk)

mellesleg ilyesmit önkéntelenül csinál olyan, aki évekig kint élt, és nem nagyon használta az anyanyelvét (de most nem erről van szó, gyanítom).
@A Tyne folyó déli partja: ja meg itt is volt egyszer, hogy adtak egy kb. ötven oldalas fordítást, négy napos határidővel. a poén benne, hogy ez az iroda itt nem szokott annyit adni, hogy meg is tudjak belőle élni, (meg pláne Angliában elég ritkán van szükség magyar fordításra), szóval van egy teljes állású munkahelyem is, szóval a négy nap, az nekem négy estét jelentett (ja, nem, mert volt benne hétvége is). na most, kikötötték, hogy hú, legyen kész határidőre, nem lehet ám csúszni. megcsináltam. nehéz is volt, meg még arra is kellett vigyázni, hogy ugyanúgy legyenek a képek, ábrák, minden, mert utána ráhúzták a magyar (meg az összes többi) szöveget a képre, és hogy ne csússzanak el. na, meglett, vártam a pénzt, mikor jönnie kellett. hát nem jött. aztán a következő hónapban sem. kérdeztem, mi van, hát várjak, mert ők még nem tudnak fizetni...három hónapot vártam rá, bezzeg azt ők kikötötték, hogy én ne késsek a határidővel egy napot se, ők késhettek hónapokat a fizetéssel...
@A Tyne folyó déli partja: sokan még mindig nem hiszik el, hogy ez egy szakma.
Nem, nem elég jól tudni a forrásnyelvet. És nem elég nagyon jól tudni magyarul. (És főleg nem elég CSAK magyarul jól tudni... - mekkora urban legend ez is.)
Arról van szó, hogy két kódrendszer között kell lavírozni, nem csak nyelvileg, hanem kulturálisan is, aminek megvannak a trükkjei és csapdái. Tanulható, fejleszthető. De mint mindenhez, ehhez is kell affinitás (ahogy a zenéhez, tánchoz, sporthoz is) - ezt sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni. A baj akkor következik be, amikor a kiadók, melyek elvileg irodalomból élnek, ezt félresöprik. Régen ezért volt más az egész könyvkiadás, nem egy tömegtermelő gyárkupac volt, hanem műveltségterjesztés, egyfajta misszió.
(Szerintem.)
@lizocska: az ok, a múltkor én is elkövettem ilyet. mentem bicajjal az uszodát keresve (először jártam arra) s egy csaj megkérdezte, hogy are you lost? én meg elmeséltem a tesómnak, hogy megkérdezte, hogy elvesztél? nyilván eltévedtél akar az lenni. meg egyszer fel se tűnt, hogy valamire, amit nem értettem, azt mondtam itthon a tesómnak, hogy "nem kaptam el", mire ő közölte, hogy "tudod, hogy ezt most angolul mondtad?" mármint, nem angolul, csak fel se tűnt, hogy átfordította az agyam azt hogy "I didn't catch that.".
bár tudnék így németül is, most azon vagyok:)
@lizocska: igen, én ezt már akkor is tudtam, mikor még nem voltam se angol szakos, se fordító:) merthogy, nekem pl. a nagymamám hiába tudott két nyelvet tökéletesen (magyarországi svábként), magyarul, meg németül, de ha egy német szövegről megkérdeztem, hogy mit mondtak, nem nagyon tudta rögtön, és pláne magyarul (magyarosan) lefordítani.

meg most is látom pl, mert a tesóm néha irigykedik, mikor van fordításom és elég sok pénzt kapok érte, ha órabérben számolunk. (csak sajna totál összevissza, van, hogy hetente jön, aztán hónapokig semmi. de hát ez ilyen.) ő tud folyékonyan angolul, de ha odaadok neki egy szöveget, hogy akkor tessék, nem nagyon tud vele mit kezdeni.
@A Tyne folyó déli partja: basszus, ez az "elvesztem"et annyiszor mondtam már, de senkinek se volt probléma, és nem is kapcsoltam, hogy az angol "I'm lost"-ból van.

És igen, a fordítás az egy külön dolog, ha angolul kell beszélni nincs semmi bajom, az angol beszéd értésével meg "jól megvagyok", de amint megkérdezik, hogy ez na most itt mi magyarul, akkor gondolkodom rajta 5-10 másodpercet, főleg szakszavas környezetben, mert azok többségét magyarul szinte alíg, vagy nem is tudom.

Erről meg nekem van egy sztorim, mondtam, hogy "az anti-aliasingeden állíthatnál", a srác meg: mi? Én meg 5 másodperc csend után: "tudod, az amikor a háttér külső pixeleivel összemossa az objektum szélét, hogy ne legyen recés a kép", ő meg: "élsimítás?" Ja.
@krisk!: mondjuk ez a "tudod, az, amikor..." sztori gondolom nem együnkkel megesett már.
@krisk!: [és erre a "happened with a lot of us"-t letükörfordítottam. (esküszöm, nem direkt volt!) Be kéne küldeni Totisz-mémnek.]

Mikor kapunk amúgy következő adagot?
@krisk!: készül, az egész csapat dolgozik rajta, elég sok egyeztetéssel jár, mert (minden látszat ellenére) nem szeretnénk kukacoskodni.
@Kovácsné: "Változás akkor lenne, ha kivétel nélkül minden fordító összetömörülne egy szervezetben és az asztalra csapna, hogy gyerekek, ennyi pénzért nem. "

Igen, ez volna a természetes, létre kellene hozni egy ilyet.
@krisk!: már vázlatban van egy poszt, de még van vele kis egyeztetni való, egy másikhoz meg bőven megvan az anyag. maradjatok tuningolva, kellemes pillanatok várnak még rátok fifty shades ügyben. én egyik másikon tizedszerre is tudok röhögni.
@lizocska:
ravasz kis könyvpromó ez, sok álmatlan éjszakába kerülhetett, míg a megvalósítás terve alakot öltött :)

btw érintetti (TA, kiadó) visszajelzésekről tudtok? hogyan viszonyul(hat)nak ehhez a kitüntetett figyelemhez? én csak remélem, hogy TA az ajánlásoknak és példáknak :) megfelelően azóta elmélyedt a fordító és szerző közti kapcsolat fontosságán – de vajon itt van-e, kell-e kritikusi kapcsolat a fordítóval? vagy a kiadóval? (hiszen az egyik alapjakabság, hogy nem itt a fordítót, hanem a kiadót éri az igazi bírálat)
@Kovácsné: @Kétrét:
na, hé, hé! asztalra csapás meg árak minimalizálása, még mit nem :) az kartellnek minősülne, ami a szövőlányok álmaiban ugyan a cukros ételek mögé szorul, de ettől még tilos :) csak csínján az ilyenre bujtogatással.

www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&st=1&pg=77&m5_doc=5432&m81_act=3
@Kétrét: Még egyet? :)

Már most is van elég szerzői, műfordítói szövetség.

Meg kell nézni, hol látszik a legerősebbnek az érdekérvényesítési-képesség, és be kell lépni.

@armitage: árak maximalizálása! :p
Tudom, unalmas, de szerintem is a kifli teljesen jó fordítás. Ugyan nem olvastam a könyvet, de fogadni mernék, hogy lyukas vagy sem, hogy könnyebb tésztájú vagy nem, hogy tojással szokták-e kenni vagy nem, blablabla teljesen mindegy. Egyérelműen az a véleményem, hogy valami mindennapos, majszolható, sós valamit kell választani, amit tipikusan reggelire, de bármikor esznek az emberek. Szerintem még a zsemlénél is jobb, s a briós meg sokkal rosszabb. Teljes match mod kultúra.
@Komavary:
fordítás maximált, hatósági áron, that would be the day :)

a műfordítói szövetségek nem rosszak, csak vigyázni kell, ki mit és meddig, mert azelőtt Kolnay őrizte, mert ő volt a pénztárnok, de nála elszáradt, mert ő sohasem rágta :)
@rokafogtacsuka:
ez nem ilyen egyszerű, lásd a Nagy IKEA Háborút itt valahol a blogon :)
ha _számít_ hogy a szereplők amerikaiak és Amerikában reggeliznek, akkor bagelt egyenek a magyarban is és ne brióst meg rongyoskiflit (nem tudom, nem ismerem a művet, de ez emléleti és/vagy vallási kérdés :) )
@armitage: a kartell nem csak olyan piacokon jöhet létre, ahol pár, nagy "multi" szereplő van, oligopol piacon?
Az, hogy senki se kérhessen egy bizonyos összegnél kevesebbet vmilyen szolgáltatásért (esetünkben a fordításért) az más dolog, nem? Utóbbi esetben a tisztes megélhetésről van szó, előbbiben meg az indokolatlanul nagy extraprofitról.
@Kétrét:
lásd a belinkelt GVH anyagot és az abból továbbvezető linkeket. nem hiszem, hogy a törvényi szabályozás piactípusok szerint osztályozna, általánosságban a kartellezést (aminek az árkartell csak az egyik manifesztje) az egyik legsúlyosabb versenyjogsértésként tartják számon és aszerint is szankcionálják.
az persze valószínűtlen, hogy pénzügyőr kommandósok csapnának le a gazdaság alapjait megrengető, kartellbe verődött műfordítók klánjaira :) de úgy általánosságban necces a dolog.

arról nem is szólva, hogy nem lehetne még a kartellt se betartani. bárki műfordíthat, jön, aládvág az árral, hogyan bünteted, már ha egyáltalán tudomást szerzel róla? lenne a (gitt)egyletben sok fordító, aki aláírja (továbbra is törvényt sértve), hogy Z pénz alatt nem dolgozik. jó. a kiadók meg köszönik szépen és kiadják másnak, aki hajlandó Z alatt is megcsinálni.

ez a helyzet – hogy Kovácsnéval is vitázzak picit – szerintem nem akkor és attól fordulna meg, ha műfordítói egységfrontba szerveződne a fordítói társadalom, hanem ha sikerülne magasabb presztízst kiverekedni a fordítók számára, ha sikerülne eljutni odáig, hogy a Zemberek visszadobják a szart, kereslet képződik, sztárfordítói réteg képződik.

erre viszont a mai viszonyok közt elég kicsi az esély. nem csak azért, mert az emberek a parizerből is az olcsó szart veszik meg kilóra (sőt), hanem mert széles olvasói rétegek alakultak ki (nőttek fel) az idők során, akikben a búza/ocsú szétválasztáshoz szükséges igényesség vagy mittoménmi alacsonyabb szinten van, kevesebb von aus Haus, történelmileg így alakult, így köznevelődtek, you name it, de ez már off (és nem is vezet sehova).
@armitage: a nagy ikea-háború nem ezen a blogon volt. :)

viszont mint résztvevő szeretném közbeszúrni, hogy ott az ikea egyáltalán azért merülhetett fel, mert van bostonban, szóval nem lógott volna ki a környezetből domus áruházat biztosan nem írtam volna. (mongyuk a végén persze ikeát sem írtam, maradt jennifer's convertible, ami az eredetiben volt.)
@Malachi: lehet, hogy tévedek, de nekem elsőre ez ugrott be:

uic-musicinyourhands.blogspot.hu/

értelemszerűen a minidiszkes bekezdés :)
@armitage: pont ezen töprengtünk mi is itthon...
És arra jutottunk, az is felelőssé tehető, hogy a netes korszakban megváltozott az olvasók igénye, sokkal kevésbé bánják, ha valami zavaros - nem is tűnik fel sokszor, mert nincs "kiművelve a szemük".

(Eszembe jutott egy könyvkomment, gyorsan megkerestem: "XY fordítása számomra kicsit nehezebben érthető volt (legalábbis nekem, tekintve, hogy 14 éves vagyok :P). Tehát voltak részletek, amit többször el kellett olvasnom, hogy teljesen megértsem." - látjátok, az olvasó saját magát "ostorozza", pedig nem vele volt a baj, én is olvastam azt a könyvet...)
ha esetleg több ilyen poszt is lesz, ugye kap saját címkét?
@armitage: Annyira nem vagyok otthon a versenyjogban, de még egyszer, sztem ez a kartellezés tiltása a "nagypályás" szereplőkre van kitalálva, olyan ágazatokban, ahol nagyok a piacra lépés költségei, és ezért kevés a szereplő.
Az, ha egy kis- középvállalkozó tisztességes árat akar kérni vmilyen termékért/szolgáltatásért és ezért a többi hasonló terméket/szolgáltatást nyújtóval összefog, és leül tárgyalni a vevőkkel/megrendelőkkel, sztem egész más kategória.
@pocak:
ah. bocs, de tudtam, hogy valami köz/kapcsolat van :)

@Kétrét:
lehet, én is csak taccsvonalról ugatom ezeket a jogi dolgokat, de az a baj, hogy így se működne, lásd fent :(
@Malachi: Tényleg csak nagyon apró kiegészítés.
Nagyon sokan használták felvételre a 90-es években, az mp3 előtt.
Digitálisan rögzített, a CD minősége felett egy kicsivel, akár analóg jelről is, egy tokban szerelt kis lemezre.
A fénye most már megkopott, de még most is van aki esküszik rá.
A digitális magnóként való fordítás számomra nem bosszantó, mert nincsen magyar neve a készüléknek. (MiniDisc néven fut, úgy mint a Walkman)
Talán a kiadók azért (is) tehetik meg, hogy ilyen igénytelen fordításokat készítenek, mert a vásárlóeröben legerösebb célközönségük (értsd: képzettebbek, tehát érdeklik öket a könyvek és jómódúak, meg tudják venni) már régen nem igényel angol fordítást.
Ezeke az emberek rég átszoktak az eredeti angol szövegekre, föleg mióta pàr éve megvették az ipadot/kindle-t.
Én úgy látom, hogy a lefordított szöveg egyre inkább csak a szegényebbek illetve a digitális szakadék túloldalán rekedtek számára fontos, ök meg nem tudnak annyit fizetni érte, amennyibe az igényes munka kerülne.

Persze, ez csak az angol nyelvre érvényes, de én a színvonalzuhanást is föleg az angol fordításoknál látom.
hogy végképp offtopic legyek, aki még mindig nem érti, mitől megy a könyv, annak ajánlom ezt a linket:
www.sirenbookstrand.com/submissions/
Azt írják jól meg lehet belőle élni :D
@croc: Mese habbal, gondolom, ez az állítás teljesen megalapozatlan (mármint, hogy magyarok tömegei eredetiben olvasnának angol könyveket, Orbán legend)
Nem, nem a magyarok többsége, hanem a képzettebb, jómódúbb fiatalok, azaz a _fizetöképes kereslet_ nagy része- érted a különbséget?
@croc: Ezt nyilván semmilyen verifikálható adattal nem tudod alátámasztani, így csak Orbán legend, mint mondottam e rendkívül gyenge szóviccel.
Ugy érted, hogy amit nem mér a KSH, az csak legenda lehet?
érdekes hozzáállás, de te tudod.

Az én _véleményem_ szerint egyre több fiatalra igaz,, hogy ha eljutott müveltségben addig, hogy egyáltalán rendszeresen olvasson, akkor már nagyjából angolul is megtanult annyira, hogy el tudjon olvasni egy könyvet, és egyre többen mennek ki dolgozni/tanulni, ök, mire hazakerülnek, már e-olvasóval jönnek.
hatványozottan érvényes ez a magasan képzett ("belvárosi") értelmiségre, akik a véleményformálók derékhadát adják.
És egy akkora piacon, mint Magyarország, ez még akkor is érezhetö, ha csak pár ezer/tízezer emberröl van szó.
@croc: Értettem, ez a te véleményed.
@Kovácsné:
A Grey-szürke témához csak annyit tennék hozzá, hogy Who's Afraid of Virginia Woolf?
Nem tudom eldönteni, hogy ez a csávó angolul vagy magyarul tud kevésbé jól.
@krisk!: Szerintem viszont a német sich beugen (fordul, hajlik, csavarodik) kifejezésből származik, akárcsak a bejgli.
@Komment Kálmán: szimpatikus, a poszt témájához illő hozzászólás egy olyan embertől, aki még életében nem gépelt félre.....
@armitage: @Kétrét: azt hiszem inkább armitage-nak van igaza, az újságíró-szövetség is kénytelen volt levenni a honlapjáról a flekkdíj-"ajánlást", nem is tudom, hogy ki kellett-e fizetniük, vagy sem a milliós büntetést...., amit a GVH-tól kaptak.... (megvan a négy pont?)
@krisk!: hát, a szakszavakról eszembe jut, mikor még első évfolyamon, mikor vizsgáztam, megkérdezte valaki, hogy miből, és hogy mi volt a téma, meséljem el. magyarul nem tudtam elmesélni, mivel a szavakat nem tudtam rá. egy volt tanáromról hallottam utólag, hogy kitalálta, hogy akkor az angolul hallgatott anyagból vizsgázzanak magyarul. (vagy lehet, hogy ő vizsgázott magyarul belőle, nem tudom.) lényeg az, hogy angolul kente -vágta a témát, magyarul meg alig tudta elnyökögni, mivel nem ismerte a szakszavakat.
@csársz: Köszönöm, erről nem tudtam. Nekem elég furcsának tűnik.
@krisk!: Tevedes. Az igaz, hogy letezik a konyv, de a cim a foszereplore, Meredith Grey-re utal, es mivel egy orvosnak ertenie kell az anatomiahoz, igy lett a cime Grey's Anatomy.
Egybekent valaki felvetette azt, hogy az eredeti angol cim a foszereplore utal. Igaza van, hiszen az angol kiadas elejen a a grey nagybetuvel van irva, es nem kisbetuvel, tehat Grey otven arnyalata lenne a cim helyesen! Nezzetek csak meg az Amazonon!
@Moria: Az angol címek helyesírása olyan, hogy mindenképpen nagybetűvel lenne. Ezt gyakran ki szokták használni a szerzők, hogy kavarjanak egy kis homályt a cím értelmét illetően, amint az ebben az esetben is történt.
@Moria: Olvasd el újra a kommentem.

"A cím ötletét az angol nyelvterületen híres Gray's Anatomy anatómia takönyv adta. (Egészen pontosan Henry Gray's Anatomy of the Human Body) Ezt "ferdítették el" Greyre, mert nyilván az átlag amerikai érti a célzást (biztosan), viszont magyarul nem lehet meghagyni."

Ez nem más, mint sTormy által írt "ferítés" egyik esete, mivel angoloknál minden szót nagybetűvel kell írni a címekben, beleértve a film, album, könyv, sorozat, és úgy ámblokk minden címet. Angolul szerintem piszokhülyén nézne ki egy olyan sorozat, aminek az eredeti cím alapja nélkül az lenne a címe hogy "Grey anatómiája".

De ha nem hiszel nekem, lapozd fel a Wikit:
"The title, Grey's Anatomy, was devised as a play on words: a reference to both Henry Gray's medical textbook, Gray's Anatomy, and title character Dr. Meredith Grey (Ellen Pompeo).", még forrásmegjelölést is adnak hozzá.
És itt a "ferdítést" úgy értettem, hogy a főszereplő nevére ferdítik.
@Moria: csak szólok, hogy az angol könyvek címében úgy általában nagy betűkkel szokták írni az összes szót.
@krisk!: esetleg hívhatnák a főszereplőt Szürke Krisztánnak:))
„...then I’m a monkey’s uncle.”: Szófordulat, pontosan. Akkor én a majomtól származom. Az angoloknak is joguk volt félreérteni, vagy félremagyarázni Darwint. Nekik így sikerült.
„Clayton’s Hardware Store”: Akár lefordítom, akár nem, a tulajdonnév, - ami az üzlet neve, és nem a tulajdonosé - az mindkét nyelven nagybetű.
Tíz kento.
ez a Tótisz súlyos....
ekonyvolvaso.blog.hu/2012/08/06/a_szurke_otven_arnyalata_973

Az ekönyvváltozatban már javították a hibák egy részét. (Az Oroszlánkirályt biztosan.)
@Blogger Géza: Az eredetére több lehetséges magyarázat is van, egyesek az ófelnémet boug (gyűrű) szóból származtatják, mások a kengyelt jelentő Bügelből.

Magyarországon egyszerűen karika néven is láttam egy pékségben.
@230e: A minidisc az minidisc, szerintem le sem kellett volna fordítani.
hu.wikipedia.org/wiki/MiniDisc
Szerintem a fordítás digitális magnóra azért nem helyes, mert fordításban új szót kitalálni nem ildomos.

Ez alól pesze kivétel lenne, ha az angol szó eleve kitaláció (lásd Harry Potter regények), amiről itt nincsen szó.