Ilyenkor mankóként elővennék más telefonokat, telefonteszteket (jelen esetben ha lehet Androidosokat) a környezetemből, és megnézném azok mit írnak/hogyan magyarították.. Na ez nálam rögtön bukó, a saját telefonomon nincs hasonló szöveg..:(

"Az ilyesmit véleményesnek szoktuk minősíteni, mert a telefonok menürendszerének fordítását általában egy szólistából csinálja a fordító,..."
Szerintem pedig ide tartozik, hiszen használhatatlan lett a fordítás eredménye. Ahogy a mérnököknél mondják, mindegy, azért dőlt össze a híd, mert rosszul tervezték, vagy csak elszámolták. Itt is ez a helyzet.

Egyértelműen hülye az ügyfél, vagy meg akarta spórolni a konzultációt, de akkor ilyen munkát kap.

szerintem ez se lehetett egyszerubb, lehet hogy nem szavankent kapta, de egyben a kifejezes kontextus nelkul valoban eleg lutri, akar meg letrehozando tipus is lehett volna

azzal együtt, hogy nem tudom, telefonokon mit lehetne létrehozni, ez így talán szerintem is benézhető, avagy egyetértek @franxepe-vel.
azmegint más tészta, hogy számítógépen pl. amikor parancsikont, vagy valami mást akarsz létrehozni, akkor ott a create igét használják, a compose-zal meg többnyira pl. email írásánál, meg ilyen helyeken találkoztam.

na jó, miután így megértekeztem magammal a dolgot, úgy döntöttem, hogy az lesz a véleményem, hogy sok jel alapján rá lehet jönni a turpisságra, és elkerülni a benézést, de elképzelhetőnek tartom, hogy mondjuk 7-ből 1 benézi, és itt épp az az egy fordította.

@seth_greven: azt akartam, hogy szépen kiemelje @franxepe: nevét, de látom, a kötőjel már szépen kinyírta a dolgot. megint tanultam valamit.

Ha a fordító által értett jelentést akarnánk ráhúzni az eredeti mondatra...mennyire hangzik ez "angolosan"? milyen típus lehet az, amit "compose"-olni kell? És a mondatszerkezet? Én a létrehozandó típust inkább fordítanám "type to be composed"-nak, ha ezeket a szavakat használnám....a "type to compose"-t én tudom felszólító módként értelmezni, és ha nagyon akarom, akkor úgy, h. "a típus, ami komponálni fog", vagy "a típus, aminek komponálnia kell", de nem "komponálandó típus"-nak. Az én angoltudásommal van a baj?

@TH: esetleg úgy lehet "komponálandó típusnak" értelmezni, ha kiegészíted ilyesmivel, hogy
'[this is the] type [you have] to compose';
vagy
[name the] type [you wish] to compose'

@Franci1969: de akkor hova tűntek a zárójelben levő részek? :) nekem ez nem világos. Van olyan életszerű példa, amikor egy ilyen mondatszerkezetnek tényleg ilyen jelentése van?

@TH: szerintem nem kevesbe ertelmes mint abban az ertelemben hogy "gepelj a komponalashoz", egyik ertelmezese se tul angolos szerintem

@franxepe: szerintem a "type to compose [message]" legalább nyelvtanilag helyes, sima felszólító módként értelmezve...a fordító által fordított jelentésben meg hibás lenne.

@TH: kicsit talán igen, nekem pl. működik. pl. [I have a] letter to write v. letter to be written?

na még1x:
@TH: kicsit talán igen, nekem pl. működik. pl. [I have a] letter to write v. letter to be written?

@adamsky21: jó az "i have a letter to write", ez nem kérdés, de a "there is a letter to write" szerintem nem, az csak "there is a letter to be written"-ként helyes...az én nyelvérzékem szerint legalábbis, de az nem jelent sokat...:D

a visszafordítás a kulcs.
nekem át kellett kapcsolni angolra a nyelvet, hogy rájöjjek, mit akar jelenteni a "létrehozandó típus".

először olyasmire gyanakodtam, hogy ebben a mezőben lehet kiválasztani, hogy milyen típusú üzenetet akarok létrehozni, SMS-t, MMS-t, esetleg emailt. de az angolul valami "type of message [to be composed]" lehetne

remélem, szoftverfrissítéskor javítanak. egy "ide írd az üzenetet" megfelelő lenne

@TH: az igaz, ha ott van a vegen hogy message, akkor van ertelme. viszont akkor felreforditani se lehet, hiszen egyertelmu a jelentese, szemben azzal amikor onmagaban all

Na, akkor erről kérnék tényleg véleményt:

a "type to compose" jelenthet-e "komponálandó/létrehozandó típus"-t belemagyarázás és nyelvtani hibák nélkül?

Én szerintem nem, de meggyőzhetőnek gondolom magam. :)

Szintén telefonos, nekem elsőre riasztó volt: az "alarm" (ébresztés/ébresztőóra) fordítása "riasztás".

@Hammer: Pont a napokban jutott eszembe valamiről ez a félrefordítás:)

"a telefonok menürendszerének fordítását általában egy szólistából csinálja a fordító"

Akkor számíthatok rá, hogy a jövőben egyszer majd belőlem is menürendszer lesz???
:))

Németül a bizonyos szöveg: Zum schreiben eintippen (nem fordítható szépen: tapintson bele, hogy írjon(?))- ez talán még részletesebb is az angol eredetinél. Ha idepöttyint az ember, előjön a virtuális billentyűzet, amin aztán gépelni lehet. A létrehozandó típus tényleg erősen fura, de ilyenkor felmerül a szokásos kérdés: és ezt senki nem nézte meg működés közben, mielőtt kieresztették a nagyvilágba?
@ron: tényleg ijesztő a riasztás kifejezés, de még belefér, ha az ember nem csak vekkernek, hanem általános figyelmeztetőnek is használja a funkciót.
Na jó, így is béna, de könnyebben megbocsátható...

@TH: bocsánat, de szerintem igen, a te angoltudásoddal van a(z aprócska) baj.

ha van egy olyan mondat, hogy: xy is the place to go.
kicsit valószerűtlen példa lesz, de ha ez mondjuk egy kérdőíven lenne, akkor úgy nézne ki, hogy:
place to go: xy

ez alapján az talán benézhető, hogy
[a hely, ahova el kell menni: xy]
[a típus, amit meg kell "komponálni" -> klikk, és megadod neki a típust]

még mielőtt valaki belekötne, hogy de akkor se nézhető be: hadd ne írjam le még egyszer, amit fentebb már leírtam. na jó, csak bemásolom:
"rá lehet jönni a turpisságra, és elkerülni a benézést, de elképzelhetőnek tartom, hogy mondjuk 7-ből 1 benézi, és itt épp az az egy fordította."

@TH:
Szerintem (ez szubjekciu) a "létrehozandó típus" angolul "type to be created" lenne, és még ebből is hiányzik a felszólítás (enter/select/stb. the type to be created).

A "compose" számomra "összeállítani" értelmű. Egy mobiltelefon felhasználói felületének lokalizálásakor azért a funkciókkal képben lehet lenni annyira, hogy gyanús legyen. A júzer nemigen állítgat össze a mobilján semmit, de mégis, pl. ha egyedi csengőhangot komponálna (compose), akkor se jön össze sehogyse. Milyen típus? Miféle típus? Ilyenkor egy szakfordító, egy lokalizer fejében már rendszerint megszólalnak a vészcsengők.

Van olyan projekt, ahol nincs referencia és a stringek tök összefüggéstelenül, egybe ömlesztve követik egymást. Ilyenkor a lokalizer vakarhatja a fejét, hogy épp főnévvel vagy igével van-e dolga, de ilyenkor jön jól a fenti logika (azaz, ha nyelvtanilag a főnév nem stimmel, akkor fogjuk fel igeként, hátha úgy igen).

A hajmeresztő könyvfordításokhoz hasonlóan, itt sem kizárólag a már tíz órája koffeinnel üzemelő fordító a felelős. Hol maradt a QA?

Döbbenet, ma már a 2. kommentemmel van az, hogy jobb oldalon a friss kommentek között látszik (tehát a blogmotor fogadta), de a poszt kommentjeiben nem (tehát a blogmotor lenyelte), viszont InProvate üzemmódban a posztban is látszik (tehát a blogmotor és/vagy az IE összevissza cache-el az éji homályban).

Bele lehet ebbe dilizni.

@armitage: El tudod képzelni a döbbenetet, amikor ezzel először szembesültem, hogy a saját blogomon nem jelenik meg egy kommentem, tehát kvázi ki lettem moderálva??

Type to compose és társai esetleges kétértelműsége ügyében: (addigi) életem döbbenete volt a "Restaurants to eat" fejezetcím. Angol anyanyelvű írta, nagy nyilvánosság elé szánt kiadvány fejezecímében.
Nekem annyira hiányzott a végéről az "at". Anyanyelvűeket nem zavarta.

Hali. Oké, ez egyértelmű félrefordítás. De valaki látott már közelebbről munkafolyamatot, hogy hogyan jönnek ezek létre? Nem tisztem itt és most megvédeni, de mióta közvetlen közelről nap mint nap látok ilyet / ezt csinálom, eléggé másképp állok hozzájuk - ha vicces vagy elsőre ordenáré hülyeségnek tűnik, akkor is ildomos óvatosan röhögni rajta, amíg nem ismerjük közelről csak a végeredményt. (Talán azért is írom ezt, mert épp a kezem közül ment ki két vadiúj Experia - remélem, nem lesz bennük hasonló. :))

@armitage: Akkor a konkrét kérdésre: a QA (szerintem) a végső helyesírásellenőrzés, formai dolgok, esetleg TM.

Ha jól sejtem, inkább lektorálásra gondolsz. Na és ez az, néha épp a lektor rak bele ilyet, és akkor az könnyen ott maradhat (helyesírásilag tökéletes, több ezer szó közt meg elveszik.)

Vagy a másik: (nem egy ember hozza össze, aki koffeinfüggő, hanem) mondjuk kapkodó munkafázisok és továbbítások közt van pár perced egy hirtelen érkezett source update-et "leadj", mindenféle kontextus nélkül. Nem fogod kikeresni (nem is feladat, és nem is úgy küldték), hanem írod, ami elsőre eszedbe jut - persze, jó esetben azért átgondolod. (Visszafelé meg könnyű azt mondani, hogy ha ezt akarták volna mondani angolul, akkor másképp fogalmazzák meg - ja, csak épp nem erről szólt a kérdés.)

@Clyde:
Hello. Én is naponta találkozom ilyesmikkel :)

A TM-nek hirtelen nem tudom, mi köze a QA-hez, nálam a TM a munka megkezdésekor nílik meg a WB-ben :) (lehet, hogy mást értesz TM alatt, akkor bocs).

QA alatt minden LQA fázist értenék. Alapszintű QA-nek vehető, ahogy mondtad, a grammarcheck, a stringhosszak ellenőrzése (truncation kivédésére), ezeket általában a fordítónak magának illik leadás előtt megcsinálnia.

Utána megy a cucc a lektorhoz, aki egy magasabb szintű QA pont, terminológia, stílus, szerkezet stb. Az viszont egyáltalán nem jó, ha a lektor rak bele téves megoldásokat. Nem jellemző, de néha valóban előfordul – én is találkoztam már a lektorálás során minőségileg rosszabbá vált szöveggel :(

(A formázás a designerek és a DTP-sek dolga, de oda már elvileg teljesen végleges szöveganyagnak kell kerülnie.)

Amit írsz, hogy kapkodás, időnyomás, váratlan update beesik stb. ezek mind ismerősek, én is szaladtam már bele ilyesmibe, de épp ezért kell a QA :) hogy lehetőleg ezeket is ellenőrizhessék. Inkább a projekt csússzon 1 napot, minthogy utána X évig éktelenkedjen valami félresikerült megoldás. Nagyon feltűnő és nagyon rossz reklám a locvendornak.

De ismétlem, meglehetősen ismerem a honosítások világát (sok oldalról, belülről), ezért megértéssel viszonyulok a dologhoz. A koffeines dologgal is épp arra akartam utalni, hogy a localizerek nem ritkán kénytelenek nagy terhelés alatt, rövid határidőre dolgozni, és nem csoda, ha a végén már a hamut is mamunak fordítják :)

ok gyerekek, lehet itt a munkafolyamatokkal, meg a szövegkörnyezet hiányával, meg mindenfélével takarózni. de én, mint végfelhasználó, ebből csak annyit látok, hogy érthetetlen fos a végeredmény.

@Hammer: De megveszed, nem? Meg a tévét is mindenki nézi, akármilyen fos... Az a baj (mint többször kifejtettem), hogy akármilyen fos valamilyen termék, amíg nem ráz halálra, semmi nem fog történni.

@Kovácsné: hm, nem vesszük meg és nem nézzük.
szerintem vagyunk még páran...
:P
de hogy a nagy többséghöz eljut, abban igazad van.

@Kovácsné:
De nem a', nagysasszony, mert a tévé az gyön a falbul a dróton a havidíjért, mindegy, milyen fos minőségű a műsor. Könyvet, szar fordítással viszont egyszer megveszed, utána szétfikázod itt, és többet nem veszed meg annak a kiadónak és/vagy annak a fordítónak a műveit.

Aztán az egészet megutálod és Kongóba emigrálsz, de ez már egy másik történet.

@Kovácsné: konkrét esetben a felfedezés már a megvétel után történt, mivel
1.) kipróbálni nem volt módom (kinek van?)
2.) akkor sem biztos, hogy küldtem volna SMS-t.
3.) egy ilyen hiba még nem tántorított volna el.
de fenntartom a jogot, hogy lefikázzam, és balféknek tartsam aki félrefordította. :)

sőt! ha a kézikönyvben benne lenne a fordítók listája (ahogy mondjuk a freeware-ek önkéntes fordítóinak neve nem titkos), akkor azt is tudnám, kinek ne adjak ilyen jellegű feladatot a jövőben

@Franci1969: Mondjuk műszaki eszközöknél a fordítás fos minősége nem sokat fog nyomni a latban, az ember morog/vihog rajta egy sort és kész. Tévéműsornál meg vagyunk egy páran, akik nem néznek meg minden szart, de itt a "pár" az némi túlzással valóban kettőt jelent, téged meg engem (: (: (: (meg mondjuk még néhány ezer embert). A többi az hagyja, hogy dőljön rá, köbméterszám... Az, hogy én a tévét már csak a sokat magasztalt Repülő Piranhák 5-re vagyok hajlandó bekapcsolni, nem fogja romba dönteni a népgazdaságot.
@armitage: ... könyvet meg én eleve úgy veszek, hogy 10-15 helyen random belelapozok és minden mintavételi ponton elolvasok mondjk 4 mondatot, annyiból (Pl. egy Sóher fordítás esetén) általában már kiderül, érdemes lesz-e megkérni valamelyik rokont, hogy az aktuális napomra vegye meg (: De az összes többi ember viszont úgy vesz könyvet, ahogy tévét néz ("ettől a kis szartól maximum barna leszek, de még nem büdös, jaj, csak be ne kerüljek a Modoros blogba") a népgazdaság tehát megint csak nem dől meg (:

@Kovácsné:
Írod:
"műszaki eszközöknél a fordítás fos minősége nem sokat fog nyomni a latban, az ember morog/vihog rajta egy sort és kész"

Ahogyan kend téved. A fos minőség használati problémákhoz is vezethet (with the most interesting consequences!), és mindenképp az igénytelenség komor (képzavaros) fényét veti a gyártóra. Arcvesztés, imázsvesztés, esik a részvény and eventually you leave the industry in disgrace. Nem, nem, éppenséggel a műszaki szakfordításoknál számít NAGYON is a minőség.

Könyvvétel: na ja, aki ilyen tudatos vásárló :) Mondjuk 1-2 könyv esetén engem is kedvezően befolyásol (tud befolyásolni, folyásolódok be), ha egy már megtapasztaltan jó fordító neve áll az impresszumban. De a tévédolog más azért. Egy sorozatot szívesen megnéz az ember eredetiben, de egy könyvet azért egy _jó_ fordításban is elolvasna, a kutyafáját :) és ritka ugyanannak a könyvnek a különféle fordításban történő kiadása, ritkább, mint a más szinkronos vagy más feliratos filmek.

@Hammer:
A szakfordításokat, lokalizálásokat több lépcsőben csinálják. Általában a gyártók a globális nyelvi szolgáltatóknak (LSP-k) adják ki a feladatot, ők szervezik meg a regionális és nyelvekre, országokra bontott lokalizációs projekteket, és adják ki a munkát a helyi locvendoroknak, azaz a fordítócégeknek. Utóbbiak aztán saját vagy külső erőforrások bevonásával elkészítik a helyi szövegváltozatokat, és az egész megy vissza ugyanazon az úton, a gyártásba.

Ha neked, mint endjúzernek, nyilvi kifogásaid vannak, simán megteheted, hogy a gyártónak (vevőszolgálat vagy direktbe a PR felé) jelzed, hogy ez egy fos így. Ha illusztrálod is mailben, akkor pláne odafigyelnek rá. Ők előveszik az LSP-t, hogy ez hogy volt, az LSP előveszi a locvendort.

Komoly postmortemek szoktak lenni, és a minőségi kifogások nem maradnak a levegőben. Ha fejek nem is hullanak azonnal, de odahatnak, hogy a jövőben ne ismétlődjön meg.

@armitage: tudom. jeleztem. csak beküldetem ide is (és pár hónap átfutással meg is jelent) hogy más is szórakozzon rajta :)

@Hammer:
:) akkor minden oké, a hibát meg lehet, hogy azóta ki is javították.

@armitage: Én örülök a legjobban, ha ez valóban így van. De tudati horizontomon továbbra is komor fekete fellegként húzódik az a meggyőződés, hogy amíg az ember az elbaltázott használati utasítást követve nem dugja be saját vagy aranyhörcsöge kezét a turmixgépbe, addig sajnos semmi nem történik (: (Magyarán: a "létrehozandó típus" miatt valszeg nem fognak csökkenni az eladások, ahhoz tényleg aldehides pizsama kell)(Bár ez utóbbi pont nem egy fordítási hiba)

@Kovácsné: szerintem a hibás műszaki leírások a lakosság kreativitás és műszaki érzék alapján való szelektálását vannak hivatott szolgálni.
o.O

miért, már adják? (p5)
^^
:))

@Kovácsné:
Gyerekség lenne egy-egy sporadikus hiba folytán eladáscsökkenéseket vizonálni :) de nem is ez a cél.

Alapvetően az lenne a cél, hogy működjön az a LQA, ami képes a megfelelő szinteken kilőni és javítani az ilyen hibákat, azaz biztosítani a minőséget. Ha egy ilyen szintű bug gyártásba kerül, az azt jelenti, hogy az adott LQA folyamatok valahol hibásak, tehát azokon kell javítani.

A lokalizációs munkák alapozásánál triviális LQA pont a megfelelő terminológia megalkotása, jóváhagyása és bevezetése, a locvendorok felkészítése is, épp azért, hogy ezek hiányosságai ne a későbbi pontokon derüljenek ki. Ugyanakkor a LQA egészen az RTM fázisig el kell hogy kísérje a munkát, és ha itt működött volna, akkor a fenti bugot hatalmas Showstopper minősítéssel csípték volna nyakon (usability kihatású hiba, a júzerhez nem jut el egy utasítás, egyértelműen kritikus hiba).

Azt persze nem tudjuk, hogy a vázolt folyamatok mennyire passzolnak konkrétan erre a gyártóra, hogyan szervezte és minőségbiztosította (már ha / ha egyáltalán) a lokalizációt.
De mint írtam, imázsromboló hatása van már akár annak is, hogy egy ilyen blogban kipellengérezik a céget, a terméket, a hibát, és ez a gyártóra és a lokalizációba bevont vállalkozásokra is ciki. Ha tudnak róla, akkor valsz intézkednek — de ennek az eredménye csak a következő kiadásban (ból) derülhet ki.

Az aldehides pizsama az miaz?

@Kovácsné:
Ja és hadd nyugtassam meg naccságát: sok olyan esettel találkoztam már, ahol a gondos LQA dacára is bent maradt valami ronda hiba, és javították a követtkező széria gyártásakor, vagy kiadott szoftverjavításban, vagy a következő verzióban.

Egy igen régi példa:
Windows Lomtár, a törölt elemre kiadható parancsok között az első magyar verzióban ott virított, hogy "Előző méret".

Első blikkre elég meghökkentő volt. Na ja, az angolban az ablak-visszaméretező parancs és a helyreállító parancs egyaránt Restore. De az utána következő Windowsokban ez a hiba már kijavult :)

Szóval, bízzál :)

@armitage: Ok, ok, kushadok, nyugodok, reménykedek (: (: (:
Az aldehides pizsama az egy kínai szériatermék volt. Természetesen nem aldehides pizsamának hívták (már csak azért sem,. mert valójában formaldehid volt benne, csak azt azóta elfelejtettem), hanem mittomén "Disney Magic" minden igényt kielégítő hálóruhának. Marha nagy botrány volt belőle többször is, pl. a Hajdú-Bihar megyei hírlapban címoldalon volt, hogy "Ne vegyen fel kínai pizsamát, ha kedves az élete!", amin én a tragikum ellenére napokig röhögtem, mert mindenféle vadabbnál vadabb vizuális asszociációim támadtak...