Azt gondolnám, hogy bennük meg lehet bízni:

hirek.csillagaszat.hu/kisbolygok/20081006-kisbolygo-becsapodas-szudan-felett.html

Habár itt nem erről az esetről van szó, de egy, az itteninél kisebb égitestet neveznek kisbolygónak. Úgyhogy a fordítás valóban nem pontos, ha egyszer meteor volt az angolban, de lehet, hogy most az eredeti cikk írója tévedett.

@sTormy: Na, remek, megint egy saját hiba... Szépen termeljük az ilyet az utóbbi időben.

Kedves blogmotor, kérlek szépen, add vissza a kommentemet, mert a saját blogomon már csak ne legyek moderálva. Ráadásul pont normális hangnemben írtam.

@Leiter Jakab: en nem tartom hibanak ha ilyenek is bekerulnek, en szeretem az ilyen kerdeses postokat

(mondom ugy, h ket bekuldesem is ilyen vitatkozos darab volt :D)

erre: "A csillagaszok, ugy tudom, hogy kisbolygónak a nagyobb meretu, sorszammal es nevvel megjelolt egi testeket nevezik."

és erre: "asteroid = kisbolygo "
valaszul egy ilyet talatam a nasa oldalan:

"A very small, few-meter sized asteroid, designated 2008 TC3"
(neo.jpl.nasa.gov/news/news159.html)

meg tobb ilyet:D

meteoroid = meteor on 'roids. :)

@Leiter Jakab: :D

@sTormy: Abban a cikkben felvaltva nevezik kisbolygonak es oriasmeteornak az objektumot, amelynek kisbolygokra jellemzo neve (szama) van.

Talan valoban nem is meret a legjobb megkulonboztetes.

Asteroid
Naturally formed solid bodies that orbit the sun, have no atmosphere and no signs of gas or dust coming from them. Most are found in orbit between the orbits of Mars and Jupiter.
Meteor

Rock, iron and/or icy body entering the Earth's atmosphere.

Meteorite
Any meteor striking the ground.

Azaz aszteroid amig koszal, es meteor amikor a fold legkorebe lep be ugyanaz az egitest. Meterorit pedi akkro ha megerkezik a foldre.

Miért, kicsi is, bolyo(n)g is, nem? :)

bio

@bioLarzen: Már csak bolyongott. :-P

Van, ahol asteriodnak, van ahol metornak írják. Ha 10 méteres, akkor pont határeset.

@leaping cat: Metornak nem írják sehol, csak meteornak.

@Leiter Jakab: Nem kell szomorkodni, én is azt hittem hogy igen, aztán meg nem. Ma is tanultunk valamit.

Legyen nagyonkisbolygó. Na? Ha a Plútó kedvéért lehetett új égitest-osztályt nyitni, akkor ezért is lehet. :)

Azért van még itt miről beszélni.

1. Nem vagyok benne biztos, hogy az energia mértékegysége azonos a tömeg mértékegységével.

2. Nem igazán értem azt a megfogalmazást, hogy egy esemény "átlagosan 2 és 12 év között egyszer" fordul elő. Az átlag soha nem egy tartomány, hanem egyetlen érték; az átlagtól való eltérés jellemzésére más matematikai eszközök szolgálnak.

@Aphelion: Na ja :)

@sTormy: Ez jó, én támogatom :)

@Lobra: 1. ponthoz: az "egyenértékű" miatt helyes a mondat (hiszen így szól: "10-50 kilotonna TNT robbanásával egyenértékű energia").
Másrészt azt se felejtsük, hogy E egyenlő m-szer c négyzet... (Tehát átszámítható.)
en.wikipedia.org/wiki/Mass%E2%80%93energy_equivalence
Harmadrészt vannak olyan fizikai megfogalmazások, ahol pont az ilyen megfeleltethetőségek miatt egy csomó fizikai állandót 1-nek (de legalábbis mértékegység nélkülinek) vesznek, ami rögtön elvezet oda, hogy a kettő praktikusan egyenlő. (Remélem, nem lett túlzottan fizikus a megfogalmazás...)

@...zoxigén...:
A) A posztban hivatkozott origo cikkben eredetileg nem szerepelt a "TNT robbanásával egyenértékű" szöveg, most már igen, és így helyes is.

B) Mivel "c" mérőszámmal és mértékegységgel bíró konstans, a tömegből az energia kiszámítható (és viszont), de más a mértékegységük.

C) A számértékkel és mértékegységgel bíró (fizikai) állandók szerintem nem tekinthetők sem 1-nek, sem mértékegység nélkülinek. De ha meggyőző példát látok rá, módosítom ezt a merev álláspontomat.

És ráadásul Szulavézi, ami ómagyarul még Celebesz volt (Ld. Borneó és Celebesz... azaz Szulavézi és Kalimantán). Szerintem a celeb-kezdés miatt maradt Szulavézi, mert arra gondolni sem merek, hogy fordítási hiba lehet. :)

De, hogy bombázásról és egyebekről is essék szó, lássuk, miképpen vélekednek a zindekszen a Japetus holdat bombázó porról a szagértők.... Így:
a) Nem a világ fundamentális problémáinak egyikéről van szó, de a több évszázados rejtély mindig is izgatta a kutatók fantáziáját.
b) Ez a mintázat támogatja azt az elképzelést, hogy a sötét oldal felmelegszik, amikor napfény éri, elősegítve ezzel az alatta található jég olvadását, párolgását. Emiatt a sötét foltok még sötétebbek lesznek, kialakítva így a szinte pettyes kinézetet.