A Wikipédián tipikusan nem az a lényeg, hogy ingyen van, hanem hogy bárki szabadon szerkesztheti. Szóval szerintem jó a szabad, sokkal jobb, mint az ingyenes.

@Bereczki Zoltán: Az elvben természetesen igazad van, csak a "szabad" jelző talán nem fejezi ki azt, hogy "bárki megkísérelheti szerkeszteni és a többség eldönti, hogy mit fogad el". Fontoljuk meg az "interaktív" jelzőt?

@Lobra: Miért, a free kifejezi ezt? Szerintem nem. A free fordítására adott szabad szerintem teljesen helytálló.

Javaslom az index cikkét Richard Stallman, a szabad szoftver mozgalom "pápája" előadásáról.

index.hu/tech/net/2009/03/14/a_windows_olyan_mint_a_heroin/

When I say free, I mean szabad. And when I say ingyen, I mean gratis" - magyarázza rögtön az elején Stallman.

A Wikipédia e tekintetben talán párhuzamba állítható a szabad szoftverrel.

@Olman: 1. Stallmannal tökéletesen egyetértek. Egyetlen szellemi vívmánynak sem volna szabad bárki tulajdonjogának lennie, ez egy morális torzulás.
2. Az is igaz, hogy itt egy jól hangzó "jelmondatról" van szó, és a "szabad" többet kifejez a lényegből, mint az "ingyenes". Félve azt vetem csak ellene, hogy a "normál" enciklopédiák sem "tilosak", nem "tiltottak" és nem "rabok".

Az angol definícióból kiderül, hogy a cseheknél a "nyitott" jelző szerepel. Nem is olyan rossz. Szerintetek?

leaping cat lerendezte, ez a GNU lényege, hogy szabad és szándékosan nem ingyenes. kérdés lerendezve, ne is herdáljuk itt tovább az elektront erre.

@leaping cat:
Hát kíváncsi lennék, hogy ezt az szabad meg az ingyen szót nem-e az Index nagyeszű újságírója szerkesztette a mondatba.

Van egy Free Culture nevű könyv, ott is elmagyarázza a szerző (Lawrence Lessig) a különbséget, nem is tudom, talán a free beer - free market párhuzammal él.
(A könyv letölthető angolul a freeculture.cc-ről (nem elírás!) meg magyarul a www.szabadkultura.hu-ról is, természetesen ingyen, pont ezekkel a témákkal foglalkozik, voltam az írója által tartott előadáson, ahol ott lapított a szerzői jogvédő - Artisjus - néhány embere is).

Szóval itt a free bizony szabad, nem ingyenes.

Lobra 2009.03.15. 15:02:22:
Szerinted akkor hogyan élne meg mondjuk egy programozó, egy író vagy egy zenész (vagy akár egy fordító)?
Szerintem a szellemi tulajdon időkorlátaival van inkább a baj - túl hosszúak.

@Márk_Márk: Jó kérdést tettél fel. Van néhány intézménye a "fejlett" emberi társadalomnak, amelynek a létét jobb híján tudomásul veszem, de nem sorolom a pozitívumok közé (szabadalmi jog, szellemi tulajdonjogok, tőzsde, civil szerveződések állami támogatása, stb.). Mindez persze jócskán kívül esik a blog témakörén.

@napazapa: Ne herdáljuk. Jelszavak értelmét keresni valóban időpocsékolás.

@Lobra: Kivancsi volnek, hogy milyen elvi bajod a szabadalmakkal vagy a szellemi tulajdonjogokkal?

@M. Péter: Megkérdeztél, illik válaszolnom, de attól tartok, ezek a keretek nem elégségesek és nem is adekvátak egy ilyen kérdés teljes tisztázásához.
1. Szerintem az emberi faj bármely egyedének szellemi terméke az emberiség közkincse. Ha mégis honorálni akarják, a mostanitól eltérő módok is találhatók lennének.
2. A mai szabályozás szerint ezekből a jogokból sokszor olyan jogutódok húznak hasznot, akiknek semmiféle teljesítménye nem testesül meg a produktumban, ráadásul megakadályozhatják a művek által ihletett "származékok" létrejöttét.
3. MIndazonáltal, jogkövető polgárként, természetesen tudomásul veszem a mai helyzetet.

Majd ha megvalosul a vilgakommunizmus, akkor biztos ugy lesz. De addig a feltalaloknak, muveszeknek, sot meg forditoknak is kell elni valamibol.

@M. Péter: Jósolgatásban gyenge vagyok, nem találgatom, mi hogyan lesz. Megismétlem: az alkotók (legyenek művészek, feltalálók, szoftverfejlesztők vagy akár "szellemi segédmunkások", azaz fordítók) ötlete egy termékben ölt testet, a honorálásuk tehát szerintem másképpen is megoldható lenne. Az idézőjeles kifejezésben önirónia van.

OFF

@Lobra: a jogutódlás valóban nehéz téma, nade ha mondjuk valaki felépít egy gyárat, és a gyereke örökli, és ebből megél, az miért nem baj? ha a szellemi tulajdont nem honorálnák, nem lenne belőle bevétel akkor a művészek etc. szarnának csinálni vagy nem érnének rá jól csinálni, mert dolgozniuk kell mellette, hogy ne haljanak éhen. én a kalózkodás és egyéb elleni szemellenzős hozzáállást ítélem csak el, és az a baj, hogy a régi dolgokon már nehéz változtatni, ha kezdetben gondolkodnak és nem irreális árakon adnak mindent, ma talán mindenki megvenné a cd-ket, szoftvereket. nehéz kérdés tényleg.

ON